Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
írtértekezletekről jelentjük HŰ KÉP A MEGTETT ÚTRÓL Megkezdődtek a pártértekezletek a megyé- . Tegnap a siófoki, a nagyatádi, a barcsi, narcali, a fonyódi járás, valamint a me- izékhely kommunistáinak parlamentje ta- skozott. 1 megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai is t vettek a járási pártértekezleteken: Bar- i Illés Dezső a Somogy megyei Erdő- és eldolgozó Gazdaság igazgatója, Fonyódon 6 László, a megyei pártbizottság titkára, Marcaliban Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, Kaposvár város pártértekezletén Németh Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Erről a pártértekezletről lapunk keddi számában számolunk be. összeállításunkban munkatársaink a nagyatádi és siófoki járási pártért ekezletekről jelentkeznek tudósításaikkal. Javult a pártszervezetek munkája a nagyatádi járásban sázhatvanhárom küldött, a yatádi járás több mint 2500 ímunistájának képviselője lt össze tegnap Nagyatádon, y megvitassa a járási párt- >ttság beszámolóját a leg- obi pártértekezlet óta végmunkáról és a további datokról. Összegezték a gresszusi irányelvek és a •vezeti szabályzat módosí- i vitájának tapasztalatait, ül megválasztották a járási tbizottság tagjait és a níe- i pártértekezlet küldötteit» zt vett és felszólalt a párt- :kezleten Böhm József, a gyei párt-végrehajtóbizott- tagja, a megyei tanács vb- öke is.- Négy év múltán azt je- fchetjük a hazánk felszaba- ása 25. és Lenin születése . évfordulója évében ülése- járási küldöttértekezletnek, ;y alapvető feladatainkat esítettük — állapította meg leszámoló. S hogy ez így t, és a nagyatádi járásban an fejlődést értek el, mely- a mostani beszámoló is ggyóz, a kommunisták ytállását is dicséri. Erről zeit Gajdos László, a járási tbizottság első titkára, a lirend előadója, de erről lt Böhm József és a vita b részvevője is. Mindez azt onyítja, hogy a járás kom- nistái komolyan vették iel- itaikat, mint ahogyan a teg- >i tanácskozás is a lelkiis- retes munka fóruma volt, tükrözte a további tenni- ókból részt kérő, a problé- k helyes megoldására fövő kommunisták szava, i. beszámoló már figyelembe te az Elnöki Tanács határo- a értelmében beállott válást, vagyis a csurgói járás :zácsatolását a nagyatádi áshoz: ennek megfelelően molt be a végzett munkáifítikai tek véleményét a különböző kérdések eldöntésénél, olykor a nők indokolatlan háttérbe szorítása, a termelőszövetkezeti kádermunka viszonylag alacsony színvonala tapasztalható. Mindez arra ösztönöz, azt sürgeti, hogy a kádermunka még nagyobb szerepet és jelentőséget kapjon a pártszervek és -szervezetek tevékenységében, hiszen minden szinten fokozódnak a követelmények a vezető posztokon dolgozókkal szemben. A nagyatádi járás kommunistáinál! többsége betartja a szervezeti szabályzat előíráévről évre következetesebben szolgálják a káderképzést és -nevelést. Gazdasági fejlődés 5relépés f jelentés őszinte tárgyila- ,sággal vizsgálta az elmúlt ;y esztendőt, eredményeket hiányosságokat rakott egy- s mellé, így adhatta vissza dán a két pártértekezlet rti időszak munkáját. A já- i pártbizottság a demokra- us centralizmus elve alap- i a beszámolási időszakban biztosította a felsőbb rtszervek és saját határoza- nak érvényesülését, s arra ekedett, hogy a pártszerve- eket és a párttagságot al- Imassá tegye az egyre bc- olultabb feladatok végrehaj- ára. Rendszeresen vizsgái- és elemezte például a la- sság életkörülményeit je hősen befolyásoló tényező t, folyamatosan áttekintette mechanizmus reformjává: pcsolatban kialakult helyze- , a harmadik ötéves terv iarányos teljesítését, a párt lső életét és kádermunkáját, emélyi kérdésekben a párt mttság a káderpolitikai ellenek igyekezett érvényt sze zni, a kádermunkában a rt vezető szerepe érvényesí- ;ének egyik eszközét látta, járásra jellemző, hogy a vetők többsége ismeri és érti párt politikáját, lelkesen dol- zi'c annak végrehajtásán, •rvszerűbbé vált a káderek :pzése. Akad azonban hiányosság is. incs meg mindenütt például hármas követelmény egysé- :, nem mindig és nem min- :nütt tartják meg a szociális- erkölcs normáit, esetenként ellőzik a párt-alapszervezesait, példamutatóan él és dolgozik. Fegyelmi téren javulás tapasztalható a két pártértekezlet közti időszakban — állapította meg a beszámoló. A párttagok a társadalmi munkások, munkásőrök, propagandisták, tanácstagok, tömegszervezeti tisztviségviselők, a járás közéletének aktív részvevői. Ott vannak a szocialista brigádokban, részt vesznek a szocialista munkaversenyben, sokan közülük kitüntetések birtokosai. Eredményesen munkálkodtak a párt vezető szerepének érvényesítésén és továbbfejlesztésén, s a járási pártbizottság most joggal és meggyőződéssel tárhatta a pártértekezlet elé: a nép érdekeit képviselő politikája révén tovább nőtt a párt tekintélye és befolyása, erősödött a kapcsolata a tömegekkel. A párt és a dolgozók viszonyát kölcsönös bizalom jellemzi. Ebből következhetett, hogy a járásban eredményes építőmunka folyik, kiegyensúlyozott életritmus és nyugodt légkör tapasztalható. A párt politikájának megvalósítása a szocialista építés eredményeiben tükröződik. Az ideológiai-politikai tömegmunka főbb feladatait is a párthatározatok jelölték meg, s itt a megvalósításban a pártós tömegszervezeti oktatásnak volt jelentős szerepe a nagyatádi járásban. Hatékonyságát tekintve kiemelkedik a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem. Ebben az oktatási formában 164 hallgató végzett 1963 óta, s a nagyatádi tagozaton a beiskolázottak többsége már hallgatóként vállal pártmegbízatásokat. A múlt oktatási évben — egy meghonosítandó gyakorlat első lépéseként — a tagozat, mint közösség is vállalt pártmegbízatást: a munkásosztály helyzetével kapcsolatos pártbizottsági határozatok végrehajtását vizsgálta. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a beiskolázások Különös jelentősége volt a Politikai Bizottság 1965. január 12~i határozatának a nagyatádi járás iparosodásában, abban, hogy itt az ipar fejlődésének üteme meghaladja az országos méreteket, a foglalkoztatottak aránya a mezőgazdaságban és az iparban szembetűnően megváltozott az 1966. évi állapothoz képest. Akkor a foglalkoztatottak 57 százaléka a mezőgazdaságban, 26 százaléka pedig az iparban, közlekedésben dolgozott. Ma ez az arány szám 48, illetőleg 31. Még szembetűnőbb az iparban a munka termelékenységének emelkedése következtében elért 50 százalékos termelési értéknövekedés: ez az akkori 580 millióval szemben ma már 870 millió forintot tesz ki. Mindennek a technikai feltételét a konzervgyári, a kavicsbányái, a faüzemi és a cérnagyári rekonstrukció adta, de elkezdődött a Danuvia 4. számú gyárának építése, üzembe helyezték a kenyérgyárat, s befejezés előtt áll a berzencei ruhaüzem és a nyílászáró szerkezeteket gyártó csurgói üzem építése is. Megoldódtak a munkaerő-foglalkoztatási gondok. Megszűnt a járásból az elvándorlás, emelkedett viszont az »ingázók« száma, akik ma körülbelül 1600-an vannak. Az iménti számadatokból következtetni lehet arra, hogy az ipar és a mezőgazdaság között valamiféle munkaerő-át- ánamlás történt. Hogyan jelentkezett mindennek hatása a járás termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban? A beszámoló erre a kérdésre is választ ad. Az állami gazdaságokban és erdészetekben 14 százalékkal csökkent a létszám, erre a jobb munkaszer» vezés, a gépesítés foltozása adott módot. Ugyanakkor a tsz-ekben '35-ről 43 százalékra emelkedett a nyugdíjasok aránya, emiatt érthetően csökkent a közös munkában részt vevő tagok száma, amit viszont az alkalmazotti létszám növelésével ellensúlyoztak. Ami a vezetők szakmai képzettségét illeti, az az állami szektorban kielégítő, a tsz-ekben viszont alsó szinten csaknem teljesen, középszinten pedig részben szakképzetlen emberek irányítanák. A vezetők politikai képzése a káderfejlesztési céloknak megfelelően, az utóbbi években meggyorsult Az elmúlt négy esztendőben a növénytermesztés hozamai 15—20 százalékkal nőttek a járásban, az állattenyésztésé azonban nem érik el a kívánt szintet A beszámoló értékelte a KISZ, a tanácsok, a tömegszervezetek, fogyasztású szövetkezetek munkáját, az oktatási tevékenységet és a járás kommunális fejlődését, s határozati javaslatba foglalta a tennivalókat. A vitában ugyanolyan nagy érdeklődés nyilvánult meg, mint korábban a kongresszusi irányelvek megbeszélése során az alapszervezetek ben, párt- csoportokban. Tóth Lajos - és Kovács Istvánná berzencei, Kovács Ferencné nagyatádi. Szél János kutasi, Balogh János lábodi küldött a pártszervezetek gyakorlati feladatairól beszélt, s helyi tapasztalatokra építve mondta el véleményét. Munkamódszereket ismertettek, méltatták a pártcsoportok munkájának és a pártmegbízatásoknak a fontosságát. Azt a következtetést lehet levonni szavaikból,' hogy a pártéletben minőségi javulás következett be, de ugyanakkor arra is szükség van, hogy az eddiginél többet és jobban politizáljanak a kommunisták. Példa van rá, hogy ahol a pártcsoportok tevékenysége tartalmas és rendszeres, ott a taggyűlések is jobb munkát végeznek, a részvevők aktívabbak. A hatékony politikai munka csak nyugodt, alkotó légkörben bontakozhat ki — erre is utaltak a felszólalók. Gazdasági kérdésekkel foglalkozott Kopecsni Vince kutasi, dr. Horváth Béla és Balogh Lajos csurgói, Szabó István nagykorpádi és Ui'cz Ferencije nagyatádi küldött. A Kutasi Állami Gazdaságban a jó szervezés, a jobb munka révén a négy esztendő alatt 25,4 százalékkal nőtt az eredmény, minimális eszközértéknövekedés mellett. A tsz-ek többsége jól élt a gazdaság- irányítási reform adta lehetőségekkel. A nagyatádi járási bankfiók körzetébe tartozó tsz-eknek több mint a fele kedvezőtlen adottságú, s ez arra int, hogy megerősödésük elősegítésére differenciálni kellene az állami támogatást. Sokan ejtettek szót az ifjúságról, az oktatásról is. Matu- cza Tibor görgeteg!, Lajos Lászlóné csurgói, Pintér József és Filó József nagyatádi küldött a fiatalok helyzetéről, a szakmai és politikai oktatásról beszélt, s azokról a körülményekről, amelyek olykor fékezik az előbbre lépést. Kaulics Janos nagyatádi küldött a konzervgyár szakszervezetének munkájáról, dr. Szabatin István nagyatádi küldött a közrend és közbiz(Folytatás a 4 .oldalon.) Kommunista felelősséggel, a társadalomért Járási pártértekezlet Siófokon Nyolcvanhét alapszervezet kommunistáinak képviseletében 200 küldött és meghívott gyűlt össze tegnap reggel a siófoki Bányász Üdülő nagytermében, hogy összegezzék a siófoki járás fejlődését, a tennivalókat, illetve, hogy kifejtsék véleményüket a párt X. kongresszusának irányelveivel és a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatban. A járási pártértekezlet elnöki tisztét Virovecz József, a párt-vb tagja, a járási tanács vb-elnöke töltötte be. A tanácskozáson megjelent és annak munkájában részt vett Tóth Mátyás, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, valamint Bíró Gyula, a megyei pártbi- zottság titkára. A munkabizottságok megválasztása után Gadanecz György, a járási pártbizottság első titkára szóbeli tájékoztatóval egészítette ki az 1966. évi pártértekezlet óta végzett munkáról szóló írásos jelentést, amelyet a küldöttek már előzőén megkaptak. A tájékoztató összegezte a járás párt- alapszervezeteiben a közelmúltban lezajlott taggyűlések tapasztalatait Gyarapodó mezőgazdaság, fejlődő ipar A jelentés és a tájékoztató megállapította, hogy az utóbbi négy évben a kommunisták és a párton kívüli tömegek a siófoki járásban is a párt politikájának szellemében munkálkodtak, becsülettel és eredményesen fáradoztak a tervek végrehajtásáért. A járás alapvetően mező- gazdasági jellegű, a lakosság több mint fele a mezőgazdaságban tevékenykedik. Rendkívül jelentős az a fejlődés, mely az 1966. évi pártértekezlet óta a termelőszövetkezeteknél bekövetkezett A tsz-ek többsége megszilárdult, szervezetileg erősödött, nagyot lépett előre a korszerű technika alkalmazásában. A nehéz kétkezi munkát jobbára felváltotta a gépi munka. Mindezek, valamint a vezetési színvonal növekedésé nek eredményeként javultak a gazdálkodási mutatók, emelkedett a részesedések összege. A korábbi pártértekczlet által megszabott feladatot — a termelés 13—15 százalékos növelését — a járás mezőgazdasága teljesítette. Az elmúlt időszakban a gazdasági ágak közül az ipar számottevően fejlődött. Az ipartelepítés eredményeképpen enyhültek a foglalkoztatási gondok, lassult a lakosság elvándorlása, csökkent a nagy létszámú női munkaerő-tartalék. Az ipari dolgozók száma több mint ezerrel nőtt, az üzemekben foglalkoztatott nők száma pedig megháromszorozódott Az építőipar fejlődése elmaradt a követelményektől. A jelenlegi helyzeten belső rendezéssel, a termelés jobb megszervezésével sokat lehet javítani, de megnyugtató és teljes megoldást csak az indokolt fejlesztés, a gépesítés végrehajtása hozhat Továbbra is kiemelten kell segíteni — éppen a járás gazdasági fejlődése érdekében — az építőipari vállalatokat kapacitásuk növelésében és kooperációs törekvéseik megvalósításában. Idegentorgalóm, kereskedelem, életszínvonal Az idegenforgalom számottevő tényező a járás életében. A harmadik ötéves terv időszakában a szállodai helyek száma 40 százalékkal, a vendégek által eltöltött üdülési napok száma 62 százalékkal emelkedett. Az idegenforgalom hatása kedvező, de negatív nézetek, jelenségek is előbukkantak. A Balaton-parti községekben a nyári időszakban ugrásszerűen megnő a törvénysértések száma, erősödik a kispolgári szemlélet, hangot kapnak olyan nézetek, amelyek kritika nélkül, a valóságtól elrugaszkodva dicsérik a nyugati életformát, ugyanakkor lebecsülik fejlődésünk eredményeit Részben összefügg az idegenforgalommal a kereskedelmi ellátás helyzete, mely jó közepesnek minősíthető. Sok a panasz a sütő- és a húsipari termékekre, s a zöldség- és gyümölcsellátás is csak az idén javult kisebb mértékben. A Balaton-part ellátásában Za- márdi és Balatonszemes okozza a legtöbb gondot. A gazdasági építőmunka és a kulturális fejlődés eredményeképpen — mint a jelentés megállapította — emelkedett a járás lakosságának életszínvonala. A siófoki kórház üzembe helyezése javította az egészségügyi ellátottságot. Fokozódott a tartós fogyasztási cikkek vásárlása és a lakáskultúra. A községek kommunális fejlesztésére 1966 és 1970 között 150 millió forintot fordítottak, ehhez a lakosság 15 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A járás dolgozóinak takarékbetét-állománya 4 esztendő alatt 63 százalékkal növekedett. Mind a gazdasági, mind a társadalmi életben jelentős fejlődést ért el a siófoki járás a két pártértekezlet közötti időszakban. Ä számos új feladat közül zökkenőmentesen oldották meg a siófoki és a tahi járás összevonását, az új tanácsi körzetek kialakítását, az indokolt gazdasági koncentrációk végrehajtását, több kedvezőtlen adottságú tsz megszi- lárdítását. A pártszervezetek munkája A pártszervezetek mindenütt a fejlődés motorjai voltak Az alapszervezetek tevékenységében a korszerű pártmunka elsajátítására való törekvés tapasztalható. Jól bevált módszer a pártcsoportok megbízása állandó munkával. Az eszmei-politikai munka következtében növekedett a pártalapszervezetek politikai befolyása a társadalmi élet minden területén. Kialakulóban van és egyre jobban erősödik a közgazdasági szemlélet, fokozatosan tért hódit a közgondolkodásban az az elv, hogy az emberek értékét a végzett munka határozza meg. •Zavarólag hatnak viszont a kollektív vezetésben elvétve tapasztalható helytelen módszerek. Több pártszervezetnél jobbára csak részkérdésekkel foglalkoznak, s a vezetők beszámoltatásánál elsikkadnak a lényeges dolgok. így adódhat mód az »egyszemélyi vezetés, kollektív felelősség« torz elvének felbukkanására is. (Folytatás a 4. oldalon.) SOMOGYI NEPLAf Vasárnap, 1970. október 1L
