Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

FINNEK ÉS MAGYAROK Helsinki beszélgetés Anneli Aarikával Húsz évvel ezelőtt, 1950. október 10-én alakult meg a Finn—Magyar Baráti Társa­ság. m nneli Aarikát sokan is- merik Magyarországon. Tizenhárom évig, 1949 —1961-ig élt hazánkban. Isme­rik mindenekelőtt a zenerajon­gók, hiszen az Állami Opera­házban énekelt, ismerik a vi­déki városokban, ahol' gyak­ran fellépett. De ismerik azok is, akik 1961 óta Finnországban jártak, mert össze kellett ta­lálkozniuk vele: Anneli Aarika a Finn—Magyar Baráti Társa­ság titkára. Egy délelőttöt töltöttünk együtt. Közvetlen, szeretetre méltó teremtés. Azt mondja, legszebb éveit Budapesten töl­tötte. Azóta is sokszor járt ná­lunk, egyénileg, delegációkkal — nem tud és nem is akar el­szakadni tőlünk. Volt Debre­cenben, Pécsen, Székesfehérvá­ron, Tihanyban. Olvas magyar újságot, kedvence a Nők Lap­ja. Munkája, tervei is hozzánk kötik. A Finn—Magyar Baráti Társaság egyetlen függetlení- tet tisztségviselője. Évről év­re szaporodó munkáját lelkiis­meretesen, szívesen végzi. Mű­vészi pályájának hátat fordí­tott, teljes tudását, tehetségét a finn—magyar barátság ápo­lásának szenteli. Kilenc esz­tendeje titkára a társaságnak Ezerötszáz tagjuk van, a leg­különbözőbb rétegek képvise­lői. Miniszterek és tisztviselők, munkások és parasztok, taka­rítók és parlamenti képvise­lők jönnek össze hónapról hó­napra előadást hallgatni, kó­rusművekben gyönyörködni, kiállítást megtekinteni — mi­kor mit szerveznek számukra. A társaság tagjainak többsé­ge már járt hazánkban, de vannak, akik csak képekről, előadásokból, könyvekből is­merkednek a magyar néppel. N agyszerű közvetítők azok a delegációk is, ame­lyek hazánkból utaznak az északi országba, s tolmá­csolják népünk kultúráját. Mi­kor ott jártam, Debrecenből szerepelt kinn egy kórus. Va­lamennyi állomásukon belop­ták magukat a finnek szívébe. Az idei egyébként is nagyon mozgalmas év volt. A társaság tizenkét alapszervezete velünk ünnepelte nemzeti évfordulóin­kat. Felszabadulásunk 25. év­fordulóján mutatta be Helsin­kiben a Thália Színház a nagy sikerű Kalevalát. A nyári ba­rátsági héten Simándi József, Agay Karola lépett fel. Ma­gyar nyelven is tanulnak a társaság tagjai. Ősszel Lakó György, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem finn-ugor tan­székének vezetője tart majd előadást hazánkról. Tervükben kiállítások, kultúrműsorok, utazások, előadások, karácso­nyi és Mikulás-ünnepségek, filmbemutatók szerepelnek. Érdekes műsornak ígérkezik az »Emlékszel-e még?« címmel rendezendő estjük, amikor az együtt töltött nyári estéket idézik fel, és Jako Numminen főiskolai tanácsos foglalja ösz- sze az elhangzottakat. Kará­csonykor népművészeti aján­déktárgyakból magyar vásárt rendeznek; a karácsonyfa alá hadd kerüljenek magyaros ajándékok is. Aarika munkájának közép­pontjában most az október lü-i jubileum előkészítése áll. Ezen a napon ünnepük Finnország­ba . és Magyarországon egy­aránt a Finn—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 20. évfordulóját. A Kulturális Kapcsolatok Intézetétől sokan utaznak erre az ünnepségsoro­zatra, művészcsoport szórakoz­tatja majd a hallgatóságot. Az idén először szórakoztató ze­nével is fellépünk Finnország­ban. Körmendy Vilmos és ze­nekara, Dékány Sarolta, Ha­rangozó Teréz, Korda György, Payer András énekeseink is hozzájárulnak majd a barátság elmélyítéséhez. Bartók Béla- emlékkiállítást rendeznek, a Nemzeti Múzeumban magyar népművészettel ismerkednek majd a látogatók. Az ünnepi ülésen beszédet mond Kaarina Virolainen, a Finn—Magyar Baráti Társaság élnöke és Ele Aleoniuo alelnök. Ekkor adják át a barátság hű ápolóinak az arany és ezüst jelvényeket. Anneli Aarika beszél... be­szél. T ele van tervvel, lelkese­déssel. Mindig visszatér a nálunk töltött évekre. Arca kipirul, amikor élmé­nyeit meséli. Azután újra csa- pong — s a baráti társaság sikereiről szól. ö sem, én sem fogalmaztam meg pontosan, de úgy érzem, a kettő össze­függ. Aki olyan szeretettel dé­delgeti emlékeit, és oly jól is­meri hazánkat, csak az tudja igazán, hogyan lehet Magyar- ország szeretetét belopni a finn szívekbe. S. Á. Szépít és ápol A Dermacol-cég bemutatója a Carmen illatszerboltban A Carmen illatszerbolt­ban találkoztak a vásárlókkal a Dermacol-cég képviselői, ezt megelőzően már részt vettek városunkban egy szakmai be­mutatón. A bolt egyik részé­ben ízléses kiállítást rendeztek a vállalat arcápoló készítmé­nyeiből. Vlastimil Boublik vegyész- mérnök igazgató, aki egyben a készítmények feltalálója is, elmondta, hogy a vállalat Csehszlovákia legnagyobb, kozmetikai cikkeket gyártó és forgalmazó gyára. Érdekessé­ge, hogy a Barrandov filmstú­dió melléküzemágaként mű­ködik. Eredetileg csupán házi használatra, a színészek kiké­szítéséhez gyártották készít­ményeiket. Néhány évvel ez­előtt fejlődött nagyobb válla­lattá. s ma kozmetikai cikke­ik hatvan százalékát exportál­ják. Magyarországon három éve kaphatók a Dermacol-ké- szítmények. Az idén több új­donság látott napvilágot, jö­vőre tovább bővül a válasz­ték. A Lady krém, mely a A pedagógiai állandó bizottság ülése A család és iskola tartalmas kapcsolatáért ÜLÉST TARTOTT tegnap a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága szervezésében műkö­dő megyei pedagógiai állandó bizottság. Varga Károly me­gyei népfronttitkár köszöntötte a részvevőket, majd Sallai La- josné, az állandó bizottság el­nöke számolt be tevékenysé­gük eredményeiről, a nehéz­ségekről és a személyi változá­sokról. Több mint két évtizede ala­kult ez a bizottság, szervezeti formája változott, de mindvé­gig egyik alapvető célkitűzése volt, hogy megteremtse és e?vre tartalmasabb kapcsolat­tá fejlessze az iskola, a peda­gógusok és a szülők viszonyát. Az állandó bizottság tagjai — a járási és a városi bizottsá­gok vezetői — sok, napról nap­ra jelentkező gondról, problé­máról beszéltek, és sok tartal­mas gondolatot, tapasztalatot is elmondtak. Az iskola és a család for­mális kapcsolatán túl az alap­vető célkitűzés az, hogy a szülői értekezleteken, a szülői munkaközösségekben a tartal­mi munka kerüljön előtérbe. Ne azt kérdezzék, és ne arról beszéljenek csak, hogy milye­nek a gyerek jegyei, hanem arról, hogyan lehet azokon javítani, milyenek az életkori sajátosságokból adódó nehéz­ségek, és milyennek kell len­nie a modern szülőnek. Mert az sem mindegy — elsősorban a gyermek szempontjából nem —, hogy nevelői az iskolában vagy a családban milyen pe­dagógiai, ifjúságpoliti­kai, lélektani ismeretek birto­kában vannak. Meg kell ismer­tetni a szülőkkel a modern kiadványokat. Persze a jó cél­kitűzések megvalósulását sok­szor éppen a hírlapterjesztés nehézkessége akadályozza. Ka­posvári tapasztalat, hogy több szülő a pedagógus javaslatá­ra megrendelt folyóiratokból egyet sem kapott. Felvetődött a falusi kisisko­lák, a korszerűtlen környezet­ben tanuló gyermekek ezernyi problémája. Ezen csak úgy le­het segíteni, ha az iskola nem bástyázza el magát a falu éle­tétől, ha a pedagógusok jó kap­csolatban állnak a falu taná­csi, pórt- és tömegszervezetei­nek vezetőivel. Egyszerűen — ha a falu közös gondja lesz majd az iskola ügye. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ebben alapvető fontosságú a tanácsi vezetők szemlélete is. Külön és sajátos gondot je­lent a körzeti iskolákba utazta­tás. A hétközi diákotthonok pedig külön feladatot jelente­nek a pedagógusoknak. Ezt csak nehezíti, hogy sok szülő, akiknek hétközi diákotthonban lakik a gyermeke, sok tekin­tetben elhanyagolja a nevelést. VÉGÜL IS alapjaiban közös az iskola és a szülő célja. Ar­ra kell törekedni, hogy ez szülőnként is, családonként is eredményesen valósuljon meg. Ezért indul majd hamarosan a szülők akadémiája — járások­ban, körzetekben is — előadás sorozata, ankétok, viták. Olyan témakörökben, amelyek közül egyik sem öncélú, hanem a gyerek érdekében beszélnek róla az egyre képzettebb szü­lők és az iskola pedagógusa — közös erőfeszítéssel. T. T. jövő évben kerül forgalomba, az érzékeny, száraz bőrű fia­talokat örvendezteti meg. Min­den készítményük kapható Magyarországon, és Vlastimil Boublik szerint folyamatos lesz az ellátás. Magyarországon kívül Len­gyelországba, Romániába, Ju­goszláviába, a Szovjetunióba, Ausztriába, Mexikóba, Finnor­szágba exportálnak, az Egye­sült Államok és Kanada pedig megvásárolta a gyártmányok licencét. Nem lényegtelen kérdés számunkra az ár sem. Vlasti­mil Boublik szerint az árak közepesek: ha mondjuk egy magyar készítmény 20 forint­ba kerül, akkor a Dermacol 60-ba, egy francia gyártmány pedig 150 forintba. A készít­mények lényeges tulajdonsága, hogy nemcsak szépítik, hanem táplálják, ápolják is az arcot. Nem egyet közülük az orvosi kozmetikában is használnak. Olga Knoblochová, a cseh­szlovákiai kozmetikai intézet fő kozmetikusa gyakorlati be­mutatót is tartott a nézőknek, akik bizonyára hamarosan vá­sárlók lesznek. Egy nappali kikészítést mutatott be, az eredmény valóban meglepő volt. Különösen a szem kiké­szítése tetszett. A bemutató után oiga Knoblochová ingyenes szakta­nácsadást tartott. Aki kérte, annak megállapította a bőrtí­pusát, és ennek megfelelően egy receptre felírta, hogy a vállalat készítményei közül melyiket kell használnia. A jól sikerült bemutató szer­vezője a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat, vala­mint az Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat volt I. I. ratóriumra a neutron-aktivá- szép napon biztosan felfedezik az úgynevezett neutron-akti­ASZODY JANOS lllllllll!lllll|H|l!IUII­*! , . • fl KRIMINALISZTIKA WÉÉ KALANDOS TÖRTÉNETE lásos elemzési eljárások — rö­viden NAE-el járások — töké­letesítése hárul. NAE A haj vizsgálata egyike a kriminalisztika legégetőbb problémáinak. Hogyan és mi­lyen mértékben lehet a go­nosztevő személyazonosságát a bűntett színhelyén hagyott hajszálak alapján megállapí­tani? íme, egy kérdés, amely­a haj összehasonlításának vég­leges technikáját, amely a kri­minalisztika szempontjából ugyanolyan fontos lesz, mint az ujjlenyomatoké ...« Megle­hetősen- nagy horderejű kije­lentés ez, s talán túlzottnak tűnik azok számára, akik meg­érték az ujjlenyomatok rend­válásos elemzés (NAE), ame­lyet már 1936-ban alkalma­zásra javasolt Dániában G Hevesy és A. Levi, s amelyet!* védi Kamara, a második világháború után? tökéletesítettek. A módszer abban áll, hogy az elemzésré szánt anyagot, (haj- vagy dohányszálacska, szerének diadalát. De nézzük porszem) atomreaktorba he- meg, mire alapozza állítását lyezik és neutronbomházásnak Kirk. vetik alá. A művelet tartama ................... .... ........... -......„ Egy közepes hosszúságú em- 51 "fÄJÄ r e a modern kriminalisztika béri hajszál átlagos súlya 0,2— A neutro a at mindeddig nem tudott határo- i milligramm. A hajszálban a í^^meJv^termésLetes*áll Jkenységének J0* zott feleletet adni. szokványos vegyi elemek mel- meK> amelyeK természetes ai f , A Az 1930 és 1935 között ki- lett — ilyenek a nitrogén, a valnaK suaara-r - , Az Interpol fontos feladatai dolgozott eljárással (mikrotó- szén, a hidrogén, az oxigén, kaTbocsTt^ak k" á sugárzás?”“^“ szakszer^e, gyorsul rn7P tartn?!k" a klllnnOOZO . ® . ,,, ,, .z____ ' o Írón O+K __ pcolrólu DOCSatandK. Ki, d. bUgarZ-Uísr__ __• v ' ' •___-J k özé tartozik a különböző “^hajszálból egészen vé- a foszfor, a kén stb. _ csekély ^nnyisége is erőssigeele- .«w.wtoHumnk tudoma- kony metszetek nyerhetők, mennyiségben más anyagok is menJnt változó. A rendkívül szaklaboratóriumok tudomá­nyos kutatásainak egybehang- táján"~~eliktronmikrosz- találhatók, s ezek emberen­golása is. Bizonyítja ezt az kóppal keZ(jték tanulmányoz- ként változnak, az illető táp- 1963 novemberében Párizsban n- a hajszál belső szerkezeiét, lálkozásától, foglalkozásától, rendezett első rendőitudomá- ;yjjndezek azután lehetővé tet- nyi kollokvium. Ez alkalom- a kutatók számára, hogy mai, több ország rendőrségi az emherl hajszálat megküiön- laboratórlumai kaptak kutató- höztessék az állati szőrzettől, si témát. A reginai (Kanada) ismereteket szerezzenek a haj laboratórium szamara például festőanyagairól (pigmentek) és az infravörös abszorpciós egyes fajonkénti jellegzetessé- spektroszkópiához tartózó ku- gejrpf Megállapították, hogy tatásokat jelöltek ki, a wies* egyazon ember különböző test..................... b adeni laboratóriumra a love- részeiről származó szőrszálai minimális mennyiségben létez si táv értékelésének matema- között lényeges eltérések ész- nek az emberi hajban, de érzékeny részecskeszámlálók segítségével lemérik a próbá­nak alávetett anyag radioakti­vitását, s ennek intenzitásából pontosan meghatározzák össze­tételét. Henry Griffon, környezetétől függően. Ezek a szekunder vegyületeknek ne­vezett ezüst, arzén, ólom, szi­lícium, mangán, arany stb. vegyületek adatokat szolgál­tatnak a bűntett helyén talált rendőr-főkapitányság méreg-i hajszálak eredetére vonatko- tani laboratóriumának a veze- zóíag. A tudomány tudott ar- tője voit az első, aki ezt a ról, hogy az említett elemek. Közgyűlést tartott a Kaposvári Ügyvédi Kamara Tegnap tartotta tisztújítás- sal egybekötött beszámoló közgyűlését a Kaposvári Ügy­Dr. Szili Gyula elnök meg­nyitója után dr. Csapiáros Im­re titkár felolvasta az elnök­ségi beszámolót. Az MSZMP X. kongresszusa irányelveiből idézte: «-Az ál­lamigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók ellenőrzési tevé­jejlesztésével Y jón az ügyintézés és fokozód­jék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökken­jen a bürokrácia.-» A kamarai titkár hangsú­lyozta, hogy ezek megvaiósí- i tásához hozzáértő, lelkiisme- a retes apparátus kell, és szük­ség van az eddigieknél jobb hivatali eszközökre is. módszert toxikológiai vizsgá-Y — Gyakran tapasztaljuk, latra alkalmazta. Griffon 1951-J hogy az államigazgatási tör­tikáját bízták, míg a festék- lelketők a festékanyag, forma mindeddig nem rendelkezett ben eredményesen alkalmazta^ vény harmincnapos intézkedé- rétegek azonosítására egy pá- stb tekintetében. E módszeiek olyan módszerrel, amely egyet- ezt a módszert különböző mér-$ si határidejét nem tartják be. rizsi laboratórium, a ver és a lehetővé tették egyes eltérések len hajszálban teljes bizton- az áldozatok hajáJ sperma biológiai jellemzései , ^imu^atását, de nem nyújtót- sagsial kimutatta volna jelen- ’ ▼ a lille-i, a száraz vérnyomok [ak kejjd támpontot a személy- létüket. korának megállapitasara a azonosság pontos megállapító- Kirk könyvének megjelené­sára. sekor — tehát , 1 i . 1 T T,’’ 3 m ** f t 1 m r\ T n X T o 4" i törvényszéki ss problémáit laikoznia. A washingtoni labo laboratórium •^e^örwénAzéki1ChlbaUisztika Paul L. Kirk Cirme Invest!- ilyen módszer már létezett »™t0nrnWpmáival kell fog- gátion című könyvének első ugyan, de a kriminalisztikában egyes prob , , avarai írt-»- -»Eöv mitt* nem alkalmazták. Ez volt kiadásában ezeket írta: »-Egy még nem alkalmazták. Ez volt gek, főleg az áldozatok hajá-Ja. nyári szabadságolások ide- ban levő arzén kimutatására.. j^n az ls előfordult, hogy a 1952-ben Robert E. Jervis ame-J munkaügyi döntőbizottság rikai kriminalista folytattad döntésére az eiőírt nyolc nap Griffon munkáját. Y helyett harmincnyolc napig (Folytatjuk) dkellett várni. Dr. Csapiáros Imre kifogá­solta, hogy a legújabb telek- rendeletet és a hozzá kapcso­lódó jogszabályokat nem han­golták eléggé össze, ebből fél­reértések adódhatnak. A föld­törvény sem teljes, hiányza­nak még a kiegészítő jogsza­bályok. A Kaposvári Ügyvédi Ka­mara rendszeresen tartott szakmai és politikai oktatáso­kat, négy ügyvéd tanul a Marxista—Leninista Esti Egyetemen. A továbbiakban utalt a megyei pártbizottság nagymérvű segítségére, az Igazságügy- Minisztériummal, az Országos Ügyvédi Tanács­csal, a rendőrséggel, az ügyészséggel és a bírósággal kialakult kedvező kapcsola­tokra. A vitában felszólalt dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Takáts Ádám, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyet­tese, dr. Péczer Géza, az Igazságügy-minisztérium fő­előadója is. Végezetül megválasztották a kamara elnökségét. Az elnök ismét dr. Szili Gyula, a titkár dr. Csaplároe Inure lett. M SOMOGYI NEPfcAP fjj Szombat, 1970. október M. fif

Next

/
Oldalképek
Tartalom