Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

Giri elnök nyilatkozata V. V. Giri szerdán India budapesti nagykövetségén átadta a Shankar nemzetközi gycrmekrajz-pályázat nyerteseinek a díjakat. Svoboda és Kekkonen tárgyalásai Ludvik Svoboda csehszlovák elnök, aki hivatalos látogatá­son van Finnországban, talál­kozott Kekkonen finn elnök­kel is. A tárgyalások során — mint a finn távirati iroda je­lenti — megvitatták az euró­pai biztonsági értekezlet ösz- szehívásával kapcsolatos kér­déseket, a közel-keleti helyze­tet és az indokínai eseménye­ket. Véleménycserét folytattak továbbá a finn—csehszlovák kapcsolatok kérdéseiről is. (MTI) Tito Brüsszelben Tito jugoszláv elnök, aki je­lenleg Belgium fővárosában tatrózkodik, nyilatkozott a brüsszeli rádióban. A jugoszláv államfő a közel- keleti helyzettel kapcsolatban állást foglalt a 90 napos tűz­szünet meghosszabbítása mel­lett. Rámutatott arra is, hogy a legnagyobb veszély Izrael magatartásában rejlik, amely »szabotálni igyekszik a Ro- gers-terv értelmében megkez­dett béketárgyalásokat-“. Az európai biztonsági érte­kezlet gondolatával foglalkoz­va Tito hangoztatta a tanács­kozás gondos és alapos előké­szítését. (Folytatás az 1. oldalról) V. V. Giri, az Indiai Köztár­saság elnöke, elutazása előtt nyilatkozott az újságíróknak. — Nagyszerű élmény volt látni azokat a hatalmas vív­mányokat, amelyeket a ma­gyar nép gazdasági, ipari, tu­dományos és kulturális építő­munkájában elért. Népük büszke lehet páratlan sikerei­re, amelyeket az elmúlt két évtized során minden nehéz­ség ellenére kivívott. Igen magas színvonalúak az állam­polgáraik számára biztosított társadalmi szolgáltatások. — Indiát és Magyarországot hosszú idő óta a barátság szá­lai fűzik össze. E hagyományos jó viszony tovább erősödött az elmúlt évek közös erőfeszítései nyomán, amelyeket a társadal­mi igazságosság és a nemzet­közi béke érdekében tettünk. Hazája külpolitikai törekvéseiről az elnök elmondotta: — India külpolitikájának alapelvei: az el nem kötele­zettség, a békés együttélés és a nemzetek közötti cselekvő együttműködés. Határozottan ellenezzük a gyarmatosítást, a faji megkülönböztetést és a kizsákmányolást. India mindig a béke és a nemzetek közötti egyetértés előmozdítására fog törekedni. Az indiai kormánynak a nemzeti jólét növelésére, valamint a nem­zetgazdaság további fejlesztésére tervezett intézkedésről az elnök elmondta: — Arra törekszünk, hogy Indiában új, az igazságon és az egyenlőségen alapuló tár­sadalmi rendet alakítsunk ki. Rendkívül nagy erőfeszítést igényel, hogy egy megállapo­dott, hagyományos társadalmat korszerű társadalmi renddé alakítsunk át. Gazdasági terü­leten India készen áll a nagy változásra, s ez bizakodással tölt el bennünket. Ebben az évben élelmiszertermelésünk 105 millió tonnás csúcsteljesít­ményt ért el. Az iparban is jelentékenyen előrehaladtunk. Arra a kérdésre, hogyan értékeű az indiai—magyar kapcsolatokat, különösen a gazdasági együttmű­ködést, V. V. Giri így válaszolt: — Az utóbbi két évtized­ben országaink között szoro­sabb együttműködés is kiala­kult. 1955 óta például keres­(Képtávírón érk. — MTI—KS) kedelmi forgalmunk volumene a korábbinak sokszorosára nőtt. Számos ipari beruházást valósítottunk meg a magyar kormány közreműködésével, s hálásak vagyunk magyar ba­rátainknak, hogy iparunk fej­lesztéséhez segítséget nyújta­nak. A legtöbb nemzetközi kér­désben hasonlóak a nézeteink. Közös meggyőződésünk, hogy minden viszályt békés úton meg lehet oldani. Az együtt­működésünket illetően min­den okunk mégvan az elége­dettségre, mégis úgy vélem, hogy gazdasági, kulturális és tudományos területen egy­aránt sokféle lehetőség kínál­kozik még a kétoldalú kapcso­latok bővítésére. Hasonlóképp: megegyeznek nézeteink az em­beriség olyan nagy kérdéseinek megítélésében is, mint a le­szerelés előmozdítása, a világ békéjének biztosítása, amely­nek elérése szintén hatékony együttműködést igényel. (MTI) A BOLÍVIAI PUCCS KUDARCA Torres átvette a hatalmat Juan Jósé Torres tábornok, a katonai juntával szem­ben álló csoport vezetője szerdán megragadta Bolíviában a hatalmat — jelentette gyorshírben — az értesülés forrásá­nak mellőzésével — az AFP. A háromtagú katonai junta a kiállt az erkélyre, és rövid beszédet intézett az éljenző tömeghez. Kijelentette, hogy »népi kormánya négy oszlop­Torres csa­patai szerdán La Pazban, a fővárosban el­foglalták az el­nöki palotát. A triumvirátus­hoz hű katonai alakulatok ki­vonultak erő­dítménnyé ala­kított fővárosi laktanyájukból. Ezzel —leg­alább is pilla­natnyilag — kudarcba ful­ladt Miranda tábornok jobb­oldali hatalom­átvételi kísér­lete. Juan Jósé Torres tábor­nok lelkes diá­kok, értelmisé­giek, munká­sok és parasz­tok tömegének élén — a szó szoros értelmében — az ün­neplők vállain bevonult az el­nöki palotába. Az óránként változó zűrzavaros bolíviai helyzet néhány szereplője: Fer­nando Sattori tábornok, a bolíviai légierők parancsnoka (jobboldalt), Al­bert Noarracin admirális, a junta tagja (középen), és ugyancsak tagja a hadsereg vezérkari főnöke, a bal oldali képen látható Efram Cuachalla tá­bornok is. (Képtávírón erk. — AP—MTI—Ka) lett a legkülönbözőbb szakszervezetek és diák- szervezetek támogatják Torresékat. temekre, a munkásokra, a pa­rasztokra és a katonákra. A lelkes tömegből többször is felhangzott a kiáltás: »Hatal­hír szerint lemondott A kudarcot vallott jobbol­dali puccsisták nem tanú­sítottak semmiféle ellen­állást. A Központi Munkásszövet­ség szerdán nulla órára (ma­gyar idő szerint reggel öt órára) általános sztrájkot hir­mat a munkásoknak!« (MTI) Vita a Bundestagban Tito jugoszláv elnök és Brandt, az NSZK kancellárja vasárnap délben »valahol Bonn környékén« politikai megbeszélésekre ül össze. Fegyveres provokációt kö­vettek el a szöuli bábhadse­reg osztagai és az amerikai csapatok a katonai demarká­ciós vonal nyugati szakaszán. Kétszáz tüntető vette körül azt a pitssburghi hotelt, ahol Agnew amerikai alelnök szállt meg. A vietnami háború el­len tiltakoztak. Pokolgép robbant a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet New York-i hivatalában, az egyik Park Avenue-i felhő­karcoló harmadik emeletén. Tízezer diák tüntetett szer­dán az indonéziai Bandung- ban tiltakozva amiatt, hogy egyik társukat a rendőrök megölték egy tömegverekedés során. Cross brit diplomata elrab­lói közölték, hogy a követelé­seik teljesítésére megszabott ’•atáridőt csütörtök délig (ma­gyar idő szerint 17 óráig) meghosszabbít j ák. A jobboldali államcsíny te­hát a jelek szerint teljes ve­reséget szenvedett. A Reuter tudósítója azt ál­lítja, hogy Torres tábornok — akit az év elején maga Óvan­dó állított félne állítólagos baloldali politikai tevékeny­ség vádjával — minimálisan az elnöki palotaőrséget, a lé­gierőt és az egyik páncélos alakulatot tudja támogatójá­nak. Egybehangzóan jelentik viszont a nyugati hírügynök­ségek, hogy Bolívia legnagyobb mun­kásszervezete, a Központi Munkásszövetség, s emel­hetett meg, és Torres egy rá­dióadó közvetítésével, amely diákok kezében van, felhívta Bolívia polgárait, hogy szán­janak síkra a triumvirátus el­len. Torres »kolonialistának és fasisztának« nevezte a juntát, és Bolívia forra­dalmi államelnökének nyilvánította magát. .' kormány, amelynek meg­alakítását kilátásba helyezte, Torres közleménye szerint »katonai—polgári lesz«. Az elnöki palotába való be­vonulása után Torres rögtön A konjunkturális ,.túlheyülés“ véget A bonni Bundestag szerdán a CDU—CSU kívánságára a konjunkturális helyzetet vi­tatta meg. Schiller gazdaság­ügyi miniszter kifejtette, hogy a konjunkturális »túlhevülés« véget ért. Közölte, hogy a lét- fenntartási költségek emelke­dése szeptemberben már csu­pán 3,8 százalékos volt, szem­ben az előző hónap 4,1 száza­lékos drágulásával. Stoltenberg, az ellenzék szó­noka bírálta a kormányt, mi­ért? vei szerinte derűlátóan ítéli meg a helyzetet. Az NSZK már nem a »stabilitás szige­te« — mondotta. A vita ezúttal viharok nél­kül folyt. Az ellenzék csütör­tökre tartogatja erőit, amikor is szavazni fognak arról az indítványról, amely követeli, hogy Moeller pénzügyminisz­tert a Bundestag rója meg egyik — a CDU—CSU-t állít tólag sértő — kijelentése miatt. (MTI) Találgatások egy elmaradt kézfogás nyomán Nixon elnök személyesen jeieni.ei.ie ue, nugy — magyar idő szerint csütörtökön haj­nalban — tv- és rádióbesze­det mond, s ez minden eddi­ginél átfogóbb lesz, amely valaha is elhangzott a viet­nami háborúról. S nemcsak Vietnam, de az egész délke • let-ázsiai térség fontos téma­köreit felöleli. Lapzártakor még nem is­merjük Nixon beszédét, és azokat a »fontos javas lato­kat« sem, amelyeket David Brucenak adott át, aki a pá­rizsi négyes Vietnam-konfe- rencia csütörtök délelőtti ülésén fogja majd ezeket előterjeszteni. Néhány érde­kes előjele azonban máris van a Nixon-beszédnek. 1. Ky alelnök, a saigoni re­zsim legszélsőségesebb alakja Párizsból Londonba utazott, s onnan — a bejelentés sze­rint — Washingtonba kívánt tovább menni. Nixon szemé­lyesen »tanácsolta el« — fi­nom kifejezéssel — Kyt ettől az úttól. Ky ugyanis Ameri­kában is szélsőségesen hábo­rús beszédeket, gyűléseket akart tartani, és most, a no­vember 3-i amerikai kong­resszusi választások előtt Nixon nem tartotta szeren­csésnek ezt a hangnemet. B csütörtök hajnali Nixon-beszéd — ebből az is következtethető — békeja­vaslatokat fog tartalmazni, még ha meg is marad a szó­lamok szintjén. 2. Saigoni jelentés szerint Thieu elnök egy legutóbbi fogadásán egyetlen szót sem váltott az USA saigoni nagy­követével, Bunkerrel, sőt még kezet sem fogott vele. Was­hington és Saigon közt tehát romlott a viszony, bár az érintettek ezt siettek cáfolni. 3. A cáfolat gyenge lábön áll: alighanem jó helyen tapogat az AFP francia hírügynök­ség, amikor a viszony meg­romlásának, Saigon duzzogá- sának okát meg is jelöli: Thieu elnököt nem tájékoz­tatták előre arról, hogy a nagy propagandával beharan­gozott beszédben Nixon nem­csak Dél-Vietnamról, hanem Laoszról és Kambodzsáról is nyilatkozni fog. Majd kiderül, hogy csak­ugyan olyan dolgokat mond-e Nixon, amelyek nincsenek egészen Saigon ínyére. Min­denesetre osztani lehet a New York Times vélemé­nyét: »Az igazi kérdés: va­jon Nixon tárgyalások útján elérendő kompromisszumos megoldásra törekszik-e, vagy tárgyalások útján elérendő győzelemre?« S egyetértünk a lap következtetésével is: »Saigon és Washington nem számíthat arra, hogy a tár­gyalóasztalnál fogja meg­nyerni, amit a csatatereken nem tudott kivívni«. Telefon lehallgatás az Egyesült J. Mitchell amerikai igaz­ságügyminiszter Atlantic Ci­tyben elmondott beszédében kijelentette, hogy Nixon hata­lomra jutása óta csupán a szö­vetségi hatóságok felhatalma­zása alapján 17 690 telefonbe­szélgetést hallgattak le az Egyesült Államokban. Ezenkí­vül sok százezer telefonlehall­gatási engedélyt adnak ki a helyi állami hatóságok is. Áz igazságügyminiszter azt fejtegette, hogy ezek az intéz­kedések »a szervezett bűnözés Államokban letörését« szolgálják. Külön­böző sajtójelentésekből azon­ban már régen köztudott, hogy a lehallgatások nagy része a baloldali, háborúellenes és más, a kormánynak nem tet­sző szervezetek és személyek üldözését célozza. Nixon elnök éppen a közel­múltban terjesztett törvényja­vaslatot a képviselőház elé, amelynek elfogadása a lehall­gatási rendszert kiterjesztené az egyetemekre és diákszállók­ra is. F egy verbarátság Magyar—szovj et közös hadgyakorlat A Német Demokratikus Köztársaság területén a »Fegyverbarátság« fedőnéven sorra kerülő közös hadgyakor­laton részt vevő csapatok már javában folytatják az előké­születeket a rájuk váró fel­adatok végrehajtására. A gé­pesített egységek már az ed­digiek során is bebizonyítot­ták, hogy mesterei a harci technikának. Szerdán délután az újság­íróknak alkalmuk volt részt venni egy olyan közös előké­szítő együttműködési gyakor­laton, amelyet magyar és szovjet alakulatok tartottak — repülők, valamint gépesí­tett egységek közreműködésé­vel — magas rangú szovjet, magyar és NDK-beli katonai vezetők jelenlétében. A következő napokban foly­tatják a Varsói Szerződés tagállamainak csapatai előké­születeiket a nagyszabású kö­zös hadgyakorlatra, amelyet Karl-Heinz Hoffman hídse- regtábornok, az NDK nemzet- védelmi minisztere vezet majd. A jelentések szerint napon­ta több ezer üzenet jut el a különböző országok katonái­hoz az NDK lakosaitól, dolgo­zóitól, amelyekben találko­zókra hívják meg őket. (MTI) Javaslatok a biztonságról az ENSZ-kösgyülés politikai bizottsága előtt Az ENSZ-közgyülés politi­kai bizottságában folytatták a nemzetközi biztonság erősíté­sét célzó intézkedésekről szóló vitát. A bizottság előtt két hatá­rozati javaslat fekszik: az egyiket a szocialista országok, a másikat öt nyugati ország terjesztette elő. A chilei küldött felszólalá­sában rámutatott, hogy a gyar- matosítási törekvések és a faji megkülönböztetés képezik ma­napság egyik fő forrását a nemzetközi feszültségnek. A thaiföldi delegátus bírálta az ENSZ-t, mert nem nyújt segítséget egyebek között a saigoni rendszernek. A japán nagykövet a nyu­gati határozati javaslatot vet­te védelmébe. Végül Tajvan képviselője el­lenezte, hogy minden ország tagja legyen az ENSZ-nek. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. október S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom