Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

XXVI. évfolyam, 235. szám. Szerda, 1910. október 1. SZARVASBŐGÉS Import hűtőkamrák — Konyhakész vadkacsa Világrekord szarvasagancs A szarvasbőgés fejeződik. A MAVAD pesti irodájában a vadászatról visszaérkezett vendégek, a tró­feaminősítőben egymás he- gyén-hátán állnak a szebbnél szebb szarvastrófeák. Elindult az első vadhússzállítmány a Német Szövetségi Köztársaság­ba zsúfolt hütőházakból és -kamrákból. A MAVAD-nál elmondták, hogy a Transelektro külkeres­kedelmi vállalattal együttmű­ködve Svédországból hűtő­kamrákat vásároltak, s min­den olyan település környéké­re, ahol ötven kilométeres kör­zetben nincs hűtőház, ilyen hűtőkamrákat telepítenek. így jobban lehet tárolni a lőtt vad húsát, és sokkal többet lehet exportálni. Az apróvadak közül különö­sen a vadkacsa iránti kereslet nőtt nagyot az idén. Szintén egv svéd cégtől vásárolt ügyes, automatikus berendezés a lőtt kacsát konyhakészre tisztítja. Letollazva, a belső részek kidobása után fóliába csomagolva indul útnak a szál­lítmány a világ minden tájá­ra. Annyi a megrendelés, hogy az a kérdés, lesz-e elég kacsa? A szarvasbőgés minden va­dászatok koronája. Tavaly a tuskósi vadásztársaság terüle­tén ejtettek el világrekord agancsé bikát, Somogy me­gyében immár — pár év lefor­gása alatt — a másodikat. Az idén Zala megyében Marion Schuster svájci hölgynek ked­vezett a vadászszerencse. A svájci vendég hat éve vadá­szik nálunk, mindig Zala me­gyében, s az idén harmadma­gával érkezve három aranyér­mes és két bronzérmes agan­csé bikát lőttek. A világrekordok nemcsak a sportban, hanem a trófeákban is állandóan változnak. A most elejtett szarvas agancsa 14,10 kilogramm volt, s a nemzet­közi pontozás szerint 252,68 pontot kapott. A világrekord trófeákat el- ejtőjük nem viheti ki az or­szágból, ez a magyar állam tulajdonába megy át, de he­lvette lőhet egy másikat. Ka­pitális bikákat lőttek még a Mecsekben és Gemencen, de megyénk sem szégyenkezhet. S. G. Egy modern film díszlete lassan be- buda­Mézes Mackó helyett: Édeske Üj nevet kapott a kaposvári, közkedvelt Mézes Mackó. Mi­vel korábbi elnevezése a Pannónia Vendéglátó Vállalat vé­dett márkája, az ország összes, nem a Pannóniához tartozó Mézes Mackóját átkeresztelik. Az új név — Édeske — azonban nem hoz változást sem az áruellátásban, sem pedig az áruösszetételben. „Gázos“ ügy Építkezés 70 millióért Tapsonyban Kezemben az üres gázpa­lackkal az Árok utcai gáz­cseretelep felé tartottam szom­baton, tizenegy óra huszonöt perckor, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy tele palackra cse­réljem a tartályt. Fél tizen­kettő után néhány perccel ér­keztem a helyszínre. Lelaka­tolt kapuszárnyakat, s né­hány — érthetően — igen­csak ideges embert találtam ott. Az alkalmazott széttárva kezeit sajnálkozott: — Fél ti­zenkettőkor zárunk! Öt perc­cel korábban kellett volna jönniük. Rend a lelke mindennek! — mondja az egyik szép köz­mondásunk. Az alkalmazott valooan szabályszerűen járt el. Ha nem így tesz, s néhány perccel tovább tart nyitva, le­het, hogy fölöttesei számon kérik tőle? Nem tudni. A nyitvatartás rendjénél — azt hiszem — keresve sem le­hetne alkalmatlanabbat talál­ni. Az emberek nagy többsé­ge nyolcra jár dolgozni, s négy és öt óra között hagyja abba a munkát. Ezzel szem­zőid színű tábla hívja fel a Ügyeimet Kaposváron, a Ka­nizsai utcában arra, hogy egy néhány négyzetméter alapte­rületű üzlethelyiségben a szentesi Termál Kertészeti és Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet virágait árusítják. — Mióta szállítanak a szen­tesiek? — ezt kérdeztük Győrffy Gyuláné boltvezető­től. 1 mondta, hogy júniusban érkezett először szegfű az al­földi tsz 17 hold területű üvegházából. Az üzletben ott- jártunkkor is többféle szín­ben a gázcseretelep reggel fél nyolckor nyit és délután há­romkor zár. így még azok- sem tudnak gázhoz jutni, akik hatra mennek dolgozni, s délután kettő után teszik le a szerszámot. Jó, vethetnénk ellene, telefonbejelentés alap­ján az AKÖV házhoz szállítja a palackot. Csakhogy külön díjért, s egyébként sincs min­denkinek telefonja. Az embe­rek nagy többsége igyekszik maga elintézni az ilyen dol­gokat. • Napjainkban sok szövetke­zet erőfeszítést tesz — bár szorgoskodásuk nem kifizető­dő —, hogy szolgáltatóházakat építsen és segítsen a lakos­ságnak. Szóba került az üzle­tek nyitvatartásának meghosz- szabbítása. nagy terhet róva a kereskedelemre. A gázszol­gáltató vállalatnál azonban semmi sem történik. Minden maradt a régiben. Mintha húsz évvel ezelőtt élnének. Jó lenne már észrevenniük: közben változott egy és más. Cs. T. ben pompázó szegfűk kellet­ték magukat. Fehér, rózsaszí­nű, piros virágok között válo­gathattak a vásárlók. A rövid néhány hónap alatt már ki­alakult a vevőkör. Vasárna­ponként és jelentősebb név­napok előtt a piacon is árusí­tanak. A boltvezető rendelé­sére már másnap megérkezik a friss virág. Június óta 42 610 forint értékű virágot forgalmazott a szentesi t er- melőszövetkezet üzlete. A nagy kereslet miatt Kaposvá­ron két pavilont is szeretné­nek felállítani. A tapsonyi egyesült terme­lőszövetkezet a Szekszárdi Ál­lami Gazdaságnál szerzett ta­pasztalatok alapján modern, mesterséges süldőnevelő épí­tésébe kezdett Ezzel — az eredeti tervek szerint — éven­te mintegy harmincezer 20— 25 kilós, hizlalásra kiválóan alkalmas fehér húsú süldőt adhatnak majd a somogyi ter­melőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságainak. Az új létesítmény 50 százalékos ál­lami támogatással készül. A légkondicionált süldőnevelő üzemeléséhez minimális em­beri erő szükséges. A kaposvári városháza előtt a tegnapi verőfényes délelőt- tön két korhadt platánfát ki­vágtak. A pudvás fatörzsek hatalmas reccsenéssel zuhan­tak az úttestre. Néhányan megálltak, megnézték, ugyanis nem mindennap lát az ember favágást a belváros közepén. De minden ősszel és tavasszal igen. Az utat szegélyező pla­tánsor ma már betonba ágyaz­va, pusztulásra ítélve áll. Pe­dig nyilván zöldet, árnyékot adó, a komor házak közötti hangulatot feloldó elképzelés ültette a csemetéket. Minden évben elkorhad, el­pusztul néhány. Lassan el­fogynak, de helyüket nem pó­tolják semmivel. A gyökerek elkorhadnak a földben, Csodálatos mandarin Jelenet Bartók: Csodálatos mandarin című táncjátéká­ból. (A televízió ma este 21.35-kor kezdődó műsora.) A tsz vezetői elmondták, hogy a gazdaság anyagi ka­pacitásától függően az előne- velőt fokozatosan továbbhiz­laló kombináttá szeretnék bő­víteni. Megemlítették azt is, hogy a más termelőszövetke­zetekkel való kooperáció nö­velhetné a létesítmény jelen­tőségét. A nagyszabású építési mun­kák már megkezdődtek, s elő­reláthatólag 1972 végén kezd üzemelni a létesítmény. A 70 milliós beruházás a tervek szerint évente több milliót jö­vedelmez maíjd a gazdaság­nak. ugyanúgy, mint a még élő fák. Olyan Ids földterületet hagy­tak szabadon a fák körül, hogy a növény nem tud lélegzeni, s elpusztul. Kaposváron egy időben »di­vat« volt kivágatni a fákat. Az­tán fordult egyet a városfej­lesztési elképzelés, és — na­gyon helyesen — minél több fát, bokrot, pázsitot, virág­ágyat, tehát zöldterületet igye­keznek kialakítani. Ezzel min­denki egyetért. Ezért sajnál­juk az öreg platánokat. Józsika meghalt. Nagyobb büntetés nincs. A büntetőeljá­rás egyszer befejeződik. A lei- kiismeretet sohasem lehet el­hallgattatni. Szeptember 12-én Bojtos Ist­vánná korán kelt. Kenyeret dagasztott, készült a pékhez. Fölébredtek az unokái, a ti­zenöt hónapos Józsika és a két és fél éves Istvánka. Ist- vánkát felöltöztette, hogy ma­gával vigye. Józsika a kony­hában, a járókában maradt. Kis idő múlva Józsika fi­gyelmét fölkeltette a konyha- szekrény. Nyújtogatta a kezét — erős, jól fejlett gyerek volt —, fölért a rekeszekig. Üveg­cséket, dobozokat talált, nagy­anyja gyógyszereit. Az egyik üveg különösen megtetszett neki, benne az orvosság olyan, mint a csokoládédrazsé ... Több mint negyven Melipra- mint evett meg. Amikor Böjtösné hazaért, rögtön látta, mi történt. A gyerek pizsamája barnafoltos, pirulák a takaróján, a gyógy­szeres üvegek szerteszét gurui­A 1 ^ rr kávéfőző kalandjai Volt egyszer egy kávéfőző, egy szép napon elromlott, és a gazdája elvitte megjavíttatni. Csak a hibás részét szerette volna megcsináltatni — ehe­lyett azonban kicserélték egy másikra. Hazaérve megpró­bálta összerakni az Unipress darabjait, de nem sikerült. Vette a fáradságot, visszavit­te, és szépen kérte a javítót, hogy adják oda az eredeti alkatrészt. A GELKÁ-nál ki­kérték maguknak, ilyen nem fordulhat elő náluk. Ekkor megmutatta, hogy nem illik össze a tető az aljával. A tu­lajdonossal közölték: nem tudni, kiével cserélték el. Sze­gény letett arról, hogy az eredetit viszontlássa. Már csak annyi kérése volt, akkor leg­alább ezt javítsák meg, hogy használható legyen. A pult túlsó oldalán állók összedug­ták a fejüket és maguk kö­zött megállapították: ezt már nem lehet megcsinálni. (Idő­sebb emberről persze nem fel­tételeztek olyan éles hallást, hogy a halk megjegyzést eset­leg megérti.) Azután megen­gedték: »Itt hagyhatja, majd megnézzük, mi van vele.« Az­óta is nézik, nézegetik... Sz. A. tak. És Józsika gyanúsan csen­des. Az asszony pillantása a szekrényre esett. »Úristen, miért nem zártam el az orvos­ságot?!« A szülők még aludtak. Az édesanya gyárban dolgozik, éj­fél felé ért haza, az apa táp­pénzen volt. Böjtösnének any- nyi ereje maradt, hogy szól­jon a fiataloknak. A helybeli, toponári körzeti orvos szabadságon volt. He­lyettese legalább olyan mesz- sze, mint a rendelőintézet. Végre jött az autóbusz. A rendelőintézetből azonnal kór­házba vitték a kisfiút. Mindent elkövettek, de már nem tud­tak segíteni rajta ... Mivel szeptember 12-én* reg­gel a hatvanhárom éves Boj­tos Istvánné vigyázott a gye­rekekre, a törvény értelmében a Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság eljárást indított ellene. Súlyos a vád ... És a felelősség, amely gyer­mekeiért minden szülőt egy­aránt terhel. P. D. Szegfű télen-nyáron Szentesről Pusztuló platánok (Saly) Élt tizenöt hónapot Megette a nagyanyja gyógyszereit TARKA COSOK ___________L________________ V alami azért mégis — Örömmel közölhetem — mondja az orvos a páciensnek vizsgálat után —, hogy semmi, de sem­mi baja nincs! — Oh, hát akkor hiába jöttem! — No, nem egészen hiába! Tízezer lírát ka­pok. Szokatlan arckifejezés Középkorú házaspár ke­resi fel turistaként Pisát. — Fényképezz le itt —• mondja a feleség a város egyik pontján és pózba vágja magát. A férj elő­veszi a fényképezőgépet és beállítja. De mielőtt el- kattintana, megszólal: — Próbálj természetes arokifejezést ölteni! — De hiszen mosoly­gok! — Éppen erről van szó! Egyetlen esernyő... Lawrence Olivier egy barátjával beszélget. — Oh, igen, amikor még fiatal, ismeretlen színész voltam, az élet kemény volt, de varázslatos. Egy este Hamletet alakítot­tam, egy rögtönzött szín­padon, szabadtéren, egy kis városkában, alig volt nagyobb egy falunáL Vá­ratlanul vihar tört ki, és mi színészek, esőköpeny­ben folytattuk az elő­adást. —- És a közönség? — Oh, a 'közönség! *—> mondja mosolyogva a nagy angol színész — a közönségnek adtunk köl­csön egy ernyőt! Remek ötlet Amikor Picasso még ismeretlen festő volt és nagy szegénységben élt, egy napon azzal a prob­lémával kellett szembe­néznie, hogy felesége egyetlen pár cipőjének ki­lyukadt a talpa, meg kel­lett foltoztatni. A festő fogta a cipőt és elindult susztert keresni. Az utcán szembejött vele egy úr és megállította. — Nagyszerű! Ez aztán remek ötlet! — Milyen ötletről be­szél? — kérdezte Picasso. — Erről! — felelte az úriember, és Picasso ke­zében lévő női cipőre mu- tava. — Ez az egyetlen módja annak, hogy meg­akadályozzuk, hogy a fe- i leségünk elmenjen otthon­ról! 'A tengerparton történt — Asszonyom, az ön fia az, aki éppen most csinál sárkányt az ingem­ből? — Ó, nem! Az az enyém, aki éppen most bocsátja vízre az ön cipő­jét. SomogyiNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloUm- és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Fi Index: 25 067. Készüli a Somogy megyei Nyomaa- ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka . S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom