Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

Jelentés a kenti sortűzről Vasárnap hozta nyilvános­ságra jelentését az a bizottság, amelyet Nixon elnök nevezett ki a kenti egyetemen május 4-én eldördült rendőrsortűz okainak kivizsgálására, A je­lentés egyértelműen megálla­pítja, hogy a lövöldözést a nemzeti gárda kezdeményezte, és nem helytállóak azok az állítások, amelyek szerint — mint a nemzeti gárda parancs­nokai érveltek — egy rejtélyes orvlövész adta volna le az el­ső lövéseket a katonákra. A bizottság megállapította, hogy a nemzeti gárda tette ment­hetetlen, de egyúttal azt is kijelentette, hogy egyes diákok magatartása "-tűrhetetlen« volt. (MTI) Magyar—indiai eszmecsere (Folytatás az 1. oldalról) Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke, hétfőn eszmecserét folytatott az Országházban. A Magyar Távirati Iroda tu­dósítója úgy értesült, hogy a két elnök és a kíséretükben le­vő magas rangú magyar és in­diai személyiségek hétfőn dél­előtti eszmecseréje mintegy két óra hosszat tartott. Az esz­mecserét a meleg barátság, a szívélyesség : és legteljesebb őszinteség jellemezte. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hangsúlyozta: na­gyon nagy jelentőségűnek tart­juk, hogy két év leforgása alatt már második alkalommal üdvözölhetjük hazánkban a nagy Indiai Köztársaság elnö­két. Giri elnök átadta az Indiai Köztársaság kormányának és népének üdvözletét. „Repülő cirkusz** vagy elnöki korúi? Néhány megjegyzés Nixon európai látogatásáról Mostani körutazását Európá­ban Nixon nyilván látványos és fontos diplomáciai külde­tésnek akarta feltüntetni. S a világ közvéleményének figyel­mét joggal magára vonta, hogy a pattanásig feszült közel-ke­leti légkörben a jordániai pol­gárháború idején Jordánia partjainak közelében ott ólál­kodott az amerikai haditenge­részet elit alakulata, a jelen­tékeny ütőerejű 6. flotta, amelynek hadgyakorlata a kö­zel-keleti válsággóc közelében az »amerikai erő« demonstrá­ciója és egyben az elnöki kör­út egyik »fénypontja« lett vol- na. A terv meghiúsult, a flot­tademonstráció elmaradt, s ez­után jött a diplomáciai út; a Vatikán, Jugoszlávia, Spanyol- ország, Nagy-Britannia és az ír Köztársaság meglátogatása, A római tárgyalások, melyek a NATO földközi-tengeri sze­repének erősítését célozták, jel­legüknél fogva kevésbé voltak látványosak. A pápa megláto­gatása és a római tanácskozás után ezért lehetett Nixonnak kényelmetlen, hogy Belgrád lakossága meglehetősen »hűvö­sen* fogadta a Fehér Ház urát. Es külön élmény lett volna látni a széles nixoni mosoly lehervadását is az elnök ábrá­zatáról, mikor Tito — a hír- ügynökségek finoman fogal­maznak — »nem rejtette véka alá véleményét az Egyesült Ál- Allamok elnökének megillető- A hivatalos közlemény persze szűkszavú, és konkrétumokat »csak a két ország közötti Itapcsolatok vonatkozásában«, az el nem kötelezettség elis­merésében tartalmaz. Pedig Nixon ugyancsak igénybe vet­te a ráhatás lelki eszközeit is, alkalmat adva a fotóriporte­reknek, hogy a nagy Egyesült Államok elnökének megillető- döttségét megörökíthessék Ti­to kis kragujeváci szülőháza előtt. Spanyolhonban már »rend­kívüli körültekintés« — azaz jóval nagyobb előkészületek — előzték meg az amerikai elnök érkezését. Iskolai szünet és szabadságolás biztosította a »tömegméretű« fogadtatást. A rendőrség »begyűjtötte-« a gyanús liberálisok és balolda­liak tömegeit, Madrid utcáin pedig pemzlíkkel fölszerelt rendőrök mázolták át a tilta­kozó feliratokat. A bevonulás, a hercegi fogadás és a Fran­ko adta bankett zavartalansá­gát mintegy tízezer rendőr és detektív biztosította. lixon elégedett lehetett. Ezt hangosan is kinyilatkoztatta: »a világbéke egyik pilléré«- nek nevezte a négy jelentős amerikai támaszponttal ékesí­tett fasiszta diktatúra államát. Francóék fogadtatásának fé­nyében megfürödve Nixon és 425 tagú kísérete ezután Anglia felé vette útját — egy ötórás látogatás erejéig Nagy-Britan­nia kormányát is megtisztelve. Az angol lapok nem csekély felháborodással kételkedtek is "egy ilyen gyors vizit hasznos­ságát illetően«. Pedig magának a látogatásnak programját olyan gondosan előkészítették, mint valami kisebbfajta had­műveletet. Az amerikai nagy- követségen Fehér Ház — tele­fonközpontot állítottak fel — »forró dróttal«, a londoni re­pülőtéren külön központot — ötven telefonvonallal, és egy sajtóközpontot is előkészítet­tek, ha netán az elnök sajtó- konferenciát kívánna tartani. (Ügy látszik, nem volt hozzá kedve.) A Nyugat-Németországból Angliába vezényelt katonai he­likopterek, két golyóálló gép­kocsi, az amerikai titkosszolgá­lat meg a temzeí folyami rend­őrség és a Scotland Yard »pél­dátlanul szigorú biztonsági in­tézkedései« növelték a felhaj­tást, amit az öt repülőgépen érkező Nixon-kíséret (200 új­ságíróval, diplomatákkal, ta­nácsadókkal), a Times kifeje­zésével élve: »repülő cirkusz« okozott. A pompát fokozta az is, hogy Heath miniszterelnök chepuersi rezidenciáján adott díszebédre — mindeddig pél­dátlan eset — Erzsébet angol királynő is megérkezett. »Az elnök chequersi villámlátoga­tása közönséges módon olyan­nak látszik, mint valami re- pülőgéptankolási leszállás, amihez ráadásul adtak egy ki­rályi ebédet is...« — hábor­gott emiatt a konzervatív Guardian. Bizony, de a Nixon- kormány vietnami politikája és a görög diktatúra fegyveres se­gítsége miatt is háborogtak ám a londoni tüntetők! Az írországi program *<*» okozott kevesebb gondot a vendéglátóknak, noha az Egye­sült Államok elnöke ott a ko­molyabb tárgyalások mellett »baráti találkozóra« is sort ke­rített. S ha most a körutazás mö­gé nézünk: a NATO-ról és a Közel-Keletről folytatott meg­beszéléseken (melyeket inkább az elnök kíséretében tartózko­dó Rogers külügyminiszter és Kissinger, az elnök nemzetbin- tonsági tanácsadója folytattak) túl kitűnik, hogy az »amerikai erő« és »politikai kezdeménye­zőkészség« hangsúlyozása mel­lett a látványosság volt a Ni- xon-körút egyik be nem val­lóit — de nagyon fontos — cél­ja. Az Egyesült Államokban közeledő időszaki választások előtt ugyanis »belső fogyaszr tásra« nagyon is alkalmas volt az elnöki látogatások színes programja, mert az elnök kö­rüli tolongás, hűhó, látványos­ság bizalmat kelthet a jámbor amerikai választópolgárban. A »repülő cirkusz« megjelölés te­hát — úgy látszik — nagyon is a lényegre tapintott. K. F. Az eszmecsere sorén a két elnök tájékoztatást adott a Magyar Népköztársaság, illet­ve az Indiai Köztársaság fej­lődéséről, majd a két ország együttműködéséről és a leg­főbb nemzetközi kérdésekről ismertették nézeteiket. A nem­zetközi kérdések megvizsgálá­sánál ismételten kitűnt: a két ország álláspontja azonos, il­letve nagyon közel áll egymás­hoz a világot elsősorban fog­lalkoztató kérdésekben. Ezek sorában különös figyel­met szenteltek az indokínai és a közel-keleti konfliktusnak, az el nem kötelezett országok legutóbbi lusakai értekezleté­nek, valamint az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia kérdésének. Losonczi Pál , a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke és felesége hétfőn este fo­gadást adott V. V. Giri, az In­diai Köztársaság elnöke és fe­lesége tiszteletére az Ország­házban. A meleg baráti fogadáson Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. (MTI) Indokína Támadás a kormánycsapatok ellen Kambodzsában a népi erők az 1. és a 4. számú országút mentén indítottak vasárnap támadást a kormánycsapatok ellen. A kambodzsai 4. számú or­szágúton, amely a fővárost az ország egyetlen jelentős ten­geri kikötőjével, Kompong Sommal köti össze, Sre Khlongnál támadták a népi erők a kormánycsapatok egyik megerősített állását. A kor­mánykatonaság szóvivőjének közlése szerint a népi erők tüzérségi támogatással harcol­tak, az összecsapás 11 óra hosszat tartott. Dél-Vietnamban a népi fel­szabadító fegyveres erők va­sárnap elsősorban az ország északi részében fejtettek ki aktivitást. A partizánok négy rajtaütésszerű támadást intéz­tek ellenfeleik ellen: ebből kettőt a fővárosban és környé­kén. (MTI) Börtönlázadás New Yorkban *fe..*s* HHfí «4 j,» rp, sfm *M j ■ mmm wc#í Wv 9S** #** f*r> ***( ##íf fififiifriiüii « m m *** *** ** m m m f MÁ íf4 if:, # m. m w-> w* wí -M: & --my w# ** Az Országos Hélssionács állásfoglalása A magyar békemozgalom or­szágos akciójaként szeptember 2. és október 2. között megren­dezett vietnami szolidaritási hónap befejeztével az Országos Béketanács állásfoglalást tett közzé: "Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány külügymi­nisztere, a Párizsban folyó vietnami tárgyalások 84. ülé­sén újabb javaslatokat terjesz­tett elő a vietnami probléma megoldására. A nyolc pontból álló javaslat kiegészítése és részletezése a DNFF továbbra is érvényes tízpontos béke ter­vének. Az új kezdeményezés lényege az, hogy ha az Egye­sült Államok 1971. június 33-a előtt kivonja csapatait Dél- Vietnamból, a népi felszaba­dító erők a javaslat elfogadá­sától kezdve tartózkodnak minden támadástól, haladék­talanul tárgyalásokat kezdenek a foglyok szabadon bocsátásá­ról, egy ideiglenes koalíciós kormány megalakítására töre­kednek, amely hivatva lesz az általános választások előké­szítésére, hogy Dél-Viettiam lakossága maga dönthessen politikai rendszeréről és az ország békés egyesítéséről« — hangoztatja az Országos Béke­tanács állásfoglalása, majd hangsúlyozza: "Helyeseljük és támogatjuk a Béke-világtanács október 3-án közzétett nyilatkozatát, amelyben felhívja világ vala­mennyi szervezetét és jóaka­raté emberét, hogy október 26-tól november 1-ig tartsák meg az Indokínai népekkel vállalt szolidaritás hetét.« E politikai rendezés szá­mára nyitnak újabb távla­tot a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány kiegészí­tő javaslatai, ezért az Országos Béketanács elnöksége minden erejével támogatja e reális, hu­manista békekezdeményezés í.« Még tort az erőpróba Bolíviában ■y Humánusabb bánásmódot követelő lázadás tört ki a fog­lyok között New York város börtöneiben. „ (Telefotó: AP—MTI—KS) A New York-i Tombs láza­dó foglyai az éjszaka mind a 17 túszukat szabadon bocsátot­ták, mert Lindsay polgármes­ter megígérte, hogy tartja sza­vát: a foglyok megbízottaival tárgyalásokat kezd a börtön­viszonyok javításáról és egyéb sérelmek orvoslásáról. HABOM FONTOS és érde­kes hír érkezett a hírügynök­ségi telexgépeken hétfőn La- tin-Amerika három különbö­ző országából. Peru fővárosá­ban, Limában Alvarado nem­zeti függetlenségre és társa­dalmi-gazdasági haladásra tö­rekvő kormányzata, hatalom­ra kerülésének második év­fordulója alkalmából nagy­szabású tömeggyűlést rende­zett. Közel félmilliónyi lelkes tömeg, köztük igen sok sze­gényember vett részt a gyű­lésen. "A több órás gyűlés spontán lelkesedése a kubai tömegmegmozdulásokra emlé­keztetett« — jelentik a hír­ügynökségek. A másik hír Santiagóból jött. A Chilei Keresztényde­mokrata Párt kibővített veze­tő testületé lényegében azt határozta, hogy az október 24-i parlamenti ülésen támo­gatni fogja a baloldali Allende elnökké jelölését. Ha valahol, úgy Washing­tonban bizonyosan nyugtalan­ságot keltett a fenti két hír. Allende ugyanis nemcsak egy­szerűen a nemzeti független­ség és a szociális igazság prog­ramját hirdette meg, de köz­ismerten marxista is. A HARMADIK latin-ameri­kai hír inkább szolgál a wa­shingtoni vezető körök meg­elégedésére, marosak azért is, mert a bolíviai események hátterében valószínűleg ők áll­nak, Vasárnap Miranda tábor­nok, a hadsereg vezetője pucs- cso.t kísérelt meg Óvandó Can- dia államelnök ellen. Ismere­tes, hogy Óvandó kormányá­nak voltak haladó, imperia- listaellenes cselekedetei, pél­dául, az USA részvénytöbbsé­gű Bolivian Gulf Oll Com­pany államosítása. A hadse­reg jobbszámya azonban rrmdvégig igyekezett megtor­pedózni, vagy legalábbis eny­híteni az imperialistaellenes intézkedéseket, míg végül el­jutottak a puccshoz. A HÉTFŐI JELENTÉSEK szerint azonban az állam­csíny-kísérlet nem járt siker­rel. A helyzet egyelőre zűr­zavaros, de annyit bizonyo­san tudunk a jelentésekből, uogy Óvandó elnök és Miran­da tábornok hétfőn először hatórás tárgyalást folytatott egymással. (Oyando ezután ki­jelentette: "Nem volt háborús hangulat.« Miranda nem nyi­latkozott.) Megbeszéléseiket lapzártakor is folytatják. A bolíviai erőpróba t ehát még tart. Bizonyos, hogy a perui veszteségek és a vár­ható chilei veszély fényében az Egyesült Államok igyek­szik majd minden befolyását latba vetni Bolíviában, hogy a helyzet Miranda tábornok — vagyis Washington — ja­vára — dőljön el. O któber 4-én érkezett ha­zánkba Waranghiri Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke. A hazánk­nál majdnem 34-szer nagyobb dél-ázsiai ország államfőjének baráti látogatása újabb lépést jelent az országaink közti kap­csolatok fejlesztésében. A fejlődő országok csoport­jába tartozó India területe alapján Földünk hetedik, la­kosság számát tekintve pedig a második állam. A pozitív sem- legességi politikája következ­tében nagy nemzetközi tekin­télynek örvendő ország 1947- ben nyerte el állami függet­lenségét. A 200 éves brit gyar­mati uralom következtében fejletlen gazdaságot és feudá­lis jellegű társadalmi rendet átszövő vallási, nyelvi (hivata­losan 16 fő nyelv és 1173 egyéb nyelv, nyelvjárás van nyilván­tartva), nemzetiségi és kaszt­ellentéteket örökölt. Ezek több­ször a fiatal állam létét is fe­nyegették és függetlenné vá­lása óta ezek kiegészültek osz­tályellentétekkel is. Az elmúlt két évtized során kibontakozott demográfiai robbanás újabb feszültségeket eredményezett: a lakosság széles rétegei éhez­nek vagy rosszul táplálták. A "Zöld forradalom« ered­ményei, a mezőgazdaság tech­nikai fejlesztése, az öntözés, gépesítés, kemizálás elterjesz­tése most kezdenek megérni: a mezőgazdaság termelésének növekedése (körülbelül 5 szá­Az Indiai Köztársaság és hazánk zalélc) meghaladja a népszapo­rulatot, így lehetőség nyílik az élelmezési helyzet javítására. A tartós javuláshoz azonban végre kell hajtani a néptöme­gek által sürgetett földrefor­mot is, amely megszüntetné a feudális bérleti rendszert. India földje már az ókorban és középkorban is közismert volt kincsekben való gazdagsá­gáról (arany, gyémánt, drága­kövek). Bányakincsei közül ki­emelkedik az iparfejlesztés szempontjából fontos kőszén (évi termelés 74,2 millió ton­na, a világtermelésben az 5. he­lyen), vas (24,8 millió tonna fémtartalom, a világtermelés­ben a 7. helyen), mangán (vi­lágtermelés 10—12 százaléká­val a 2. helyen) nehézipará­nak megalapozását tették lehe­tővé. Szovjet segítséggel léte­sült többek között a hatalmas bhilai és bokarói vaskohászati kombinát, hazánk pedig vas­ércdúsító építését végzi. A ha­talmas csillám- és hasadó­anyag-készletek mellett a szo­cialista országok segítségével más ásványkincsek feltárása is folyik: a bauxitkincs felhasz­nálására Magyarország évi 200 ezer tonna kapacitású timföld- gyárat, a Szovjetunió pedig alumíniumkohót épít Korbá- ban. Magyar segítséggel vegy­ipari gépgyár, kisebb erőmű­vek, élelmiszeripari üzemek létesültek Indiában. A függetlenség elnyerése óta eltelt két évtized alatt a ha­talmas ország — a korábban szinte egyedüli textilipar mel­lé — sokoldalú ipart fejlesz­tett ki. Ennek eredményeként megváltozott az országaink közti külkereskedelmi forga­lom áruszerkezete is: az ásvá­nyi és mezőgazdasági nyers­anyagok mellett megjelent a vasúti teherkocsi (1968-ban be­hozatalunk értékének 11,2 szá­zalékát adta) és más ipari ter­mék is. Hazánk főleg beren­dezéseket és iparcikkeket szál­lít Indiába. INDIA. terű laté •• 3138 944 km* Ukeauga -536 963 OOO fá H Szert ® Erőmű A käs Atomipar A Mangán X kohászai Q Csillám Gépipar í Hasadó- -p Hőo/a/fí- » anvaook nomiiJs textilipar élelmi­szeripar SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1910. október 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom