Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

\ f ILAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: I forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZO TT S A G A N AK LA P J A 1 ' XXV. évfolyam, 233. szám 1970. október 4., vasárnap Az országgyűlés befejezte munkáját Hz országgyűlés törvényerőre emelte a IV. ötéves tervet A választójogi törvény módosítása As országgyűlés szombaton délelőtt 10 órai kezdettel folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a politikai bizottság póttag jai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akk­reditált diplomáciai képviseletek számos vt zetöje foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a tör­vényjavaslathoz újabb hozzászólók nem je­lentkeztek. A vitát lezárta, s megadta a szót Párái Imrének, az Országos Tervhivatal elnö­kének, aki válaszolt a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat három­napos vitájában elhangzott felszólalásokra. Az Országos Tervhivatal elnökének válasza a tervjavaslat vitájában elhangzott felszólalásokra sítsiink nagyobb szigort a köl­Az Országos Tervhivatal el­nöke válaszában hangsúlyozta: — A felszólalásokban kifeje­zésre jutott népünk minden rétegének hangja, véleménye eddigi gazdasági ép.ítőmun- kánkról és jövőbeni- terveink­ről. Sok szó esett és számos ja­vaslat hangzott el a tervidő­szakban még ki nem elégíthe­tő szükségletekkel kapcsolat­ban, de teljes volt az egyetér­tés a törvényjavaslatban meg­testesülő gazdasági célokkal, a rendelkezésünkre álló eszkö­zök felhasználási arányaival. Igen nagyra kell értékelnünk ezt az egyetértést, mert meg­alapozza azt a meggyőződé­sünket, hogy az ötéves prog­ram helyeslésének egysége a program végrehajtásához szükséges cselekvési egységgé fog átalakulni. A kormány nevében megkö­szönte a vitában megnyilvá­nult nagy aktivitást, közölte, hogy a kormány — kialakult munkamódszerének megfele­lően — minden javaslattal fog­lalkozik majd, az illetékes .mi­niszterek megvizsgálják az in­dítványokat,. és választ adnak majd a javaslattevő képvise­lőknek. — A törvényjavaslat vitájá­ban — mondotta Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnö­ke — ötéves tervünk fő irány­vonalával összhangban gazda­sági munkánk hatékonysága állt a líbzéppontban. Teljes volt az egyetértés: ez a kulcs­kérdése a negyedik ötéves tervben kitűzött gazdaságpo­litikai céljaink megvalósításá­nak, az elosztható anyagi ja­vak gyarapításának. A gazdálkodás javítátásáról A felszólalók közül többen hangsúlyozták — folytatta —, hogy az eddiginél jobb munka- eredmények eléréséhez sok még a feltáfátlan tartalék a termelő egységekben. Sokat kell tennünk még a jobb mun­kaszervezésért, a korszerűbb és magasabb színvonalú vezetés altalánossá ^ételéért. Mindenekelőtt a termelés­ben meglévő sok feltáratlan tartalék fontosságára utalt, közöttük a jobb vezetés, a színvonalasabb gazdálkodás és nem utolsósorban a munka szubjektív feltételei megjavítá­sának fontosságára. Idézte Gáspár Sándor szavait, aki az igazságos és emberséges mun­kahelyi légkör, a kollektíva vé­leményének meghallgatása és a dolgozókról való állandó gondoskodás jelentőségére hívta fel az országgyűlés fi­gyelmét. Ami a gazdálkodás javítását illeti, Párdi Imre utalt a nem­zeti jövedelemnél is gyorsabb ütemben növekvő állóeszközál­lomány jobb kihasználásának tág lehetőségeire. — Arra kell törekednünk — mondta —, hogy mindenütt ér­vényesüljön a kölcsönös biza­lom a vezetők és a dolgozók között, igényeljék a kollektí­vák véleményét, gondoskodja­nak állandóan a munkahelyi rendről Ezek a tényezők, a gazdasági feltételek mellett, nagy szerepet játszanak ab­ban, hogy a dolgozók jel érez­zék magukat munkahelyükön, Olyan közszemlélet kialakí­tását sürgette Párdi Imre, hogy a termelők fogyasztói szemlé­lete és gondolkodása ne csak a boltokban érvényesüljön, ami­kor vásárlók, hanem akkor is, amikor termelőként az üzem­ben a fogyasztásra szánt ter­mékeket állítják elő. Vállalati együttműködés A termelő ágazatok állóesz­közeinek megóvása és az ed­diginél ésszerűbb felhasználá­sa — hangsúlyozta —, hatal­mas értéket jelent. 1970-ben az állóeszközök értéke mintegy 760 milliárd forint. 1975-re — az ötéves tervek előirányzatai szerint — ez az érték 1080 mil­liárd forintra emelkedik, azaz több mint 40 százalékkal nö­vekszik. Ez a növekedési ütem gyorsabb, mint a nemzeti jöve­delem növekedési üteme. Fon­tos érdekeink fűződnek tehát ahhoz, hogy a meglevő és gya­rapodó állóeszközöket a jelen­leginél teljesebben kihasznál­juk és felszínre hozzuk a ben­nük rejlő tartalékokat A következőkben a gazdasá­gi kooperáció javításában rej­lő tartalékokról beszélt. Hang­súlyozta a hazai vállalatok együttműködése javításának je­len tőségét. Hozzátéve: az ilyen együttműködés feltétele a nem­zetközi kooperációnak is. Gaz­dasági fejlettségünk jelenlegi fokán a kooperáció már ezer szállal szövi át a termelés, a forgalmazás és a felhasználás folyamatait. Példaként megemlítette, hogy a beremendi cement- és mészmű beruházása mintegy 50 vállalat együttműködésével folyik. A viszonylag egysze­rűbb tevékenységnek számító lakásépítés alapvető munkafo­lyamataiban mintegy 15—20 vállalat vesz részt. — Mindez meggyőzően bizo­nyítja — fűzte hozzá —, hogy a kooperációnak — amely a munkamegosztás természetes folyamatát tükrözi, gazdasá­gunk fejlődésével egyre na­gyobb lesz a jelentősége. Ar­ra kell tehát törekedni, hogy ezen a területen, amely igen jelentős tényezője a gazdasági munka hatékonyságának, ja­vítsuk a munkát, és érvénye­csönös kötelezettségek teljesí­tésében. Felhívta az országgyűlés fi­gyelmét azokra a felszólalások­ra, amelyek hangsúlyozták, hogy a szükségletek kielégíté­se tekintetében — gazdaság- irányítási rendszerünkkel össz­hangban — a korábbihoz ké­pest bizonyos módosulás kö­vetkezett be. Ez abban jut ki­fejezésre, hogy az elosztható eszközök tekintetében növek­szik a vállalatok, a tanácsok lehetősége és hatásköre. — A következő ötéves terv­ben — mondotta — a költség- vetésnek mintegy 30 százalék­kal, a vállalatoknak 32—35 százalékkal, a tanácsoknak pe­dig 60—65 százalékkal több el­osztható pénzeszköz áll majd rendelkezésükre, mint a jelen­legiben. Egyik-másik javaslat esetében tehát a. kormány he­lyett egy-egy vállalat vagy ta­nács lehetne inkább a címzett. Természetesen egyet kell ér­teni a gyorsabb előrehaladás sürgetésével, de annak szigo­rúan a társadalmi igényekkel összhangban kell végbemennie, mégpedig úgy, hogy ne sértse a hatékonyság és az egyensúly követelményeit A következőkben — többnyi­re névre szólóan — válaszíblt azoknak a képviselőknek, akik felszólalásukban az ipar, a me­zőgazdaság vagy a kultúra egy- egy fontos kérdéscsoportját érintették. Mindenekelőtt a szénbányászat jövőjéért aggó­dókat nyugtatta meg, mond­ván, hogy a megfelelő kor­mányhatározatban igen körül­tekintően gondoskodnak a szénbányászat mintegy 1 mil­liárdos költségű fokozatos kor­szerűsítéséről. Egyetértését fe­jezte ki, hogy a mecseki kok­szolható szenek bányászatának fejlesztését alaposan meg kell vizsgálni. Igen nagy fontosságot tulaj­donít a kormány az építő-, és építőanyag-ipar teljesítőké­pessége növelésének — hang­súlyozta a továbbiakban a Tervhivatal elnöke. — Bízunk benne — mondotta —, hogy a tervidőszak második felében már kiegyensúlyozottabbak lesznek az állapotok ezen a téren. Nem elég azonban nö­velni a kapacitásokat, a beru­házásokat is a tervezett színvo­nalon kell tartani, különben nem szűnik meg a feszültség. A mezőgazdaságról Válaszának befejező részé­ben a mezőgazdasággal kap­csolatban elhangzottakra rea­gált Párdi Imre. Hangsúlyoz­ta, hogy a kárt szenvedett üze­mek a biztosítás, az állami tá­mogatás, illetőleg a hitellehe­tőségek révén enyhíthetnek majd gondjaikon, arra azon­ban nincs lehetőség, hogy min­den nehézséget — csupán hi­telek segítségével — megszün­tessünk. Intézkedések történnek a mezőgazdasági gépalkatrészek ésszerű forgalmazása érdeké­ben is. A búzaadó-kedvezmény fenntartására irányuló javas­lattal azonban nem ért egyet; jelenleg az állattenyésztés és a hústermelés különös elősegíté­se van napirenden, s ennek ér­dekében meg kell változtatni a jövedelmezőségi, az érdekeltsé­gi viszonyokat. Ezért szüntet­ték meg az adókedvezményt, ami — ha a gabonatermelés helyzetét nem kizárólag az idei átmeneti nehézségek szemszögéből vizsgáljuk — mindenképpen indokolt volt. Párdi Imre válaszbeszédét nagy figvelemmel hallgatta az országgyűlés. A törvényjavaslat elfogadása Ezután dr. Bognár József, az országgyűlés Terv- és Költség- vetési Bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója tájé­koztatta a képviselőket a mó­dosító javaslatokkal, indítvá­nyokkal kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról. Elmondotta, hogy azon la két módosítási javaslaton túl, amely a Terv- és Költségvetési Bizottság — a törvényelőkészítésen munkál­kodó más állandó bizottságok észrevételei alapján — már az ülésszak kezdetekor továbított a képviselőknek, a vita során még továbbiak hangzottak el. A Terv- és Költségvetési Bi­zottság pénteki ülésén ezeket is megvitatta, s arra töreke­dett, hogy a törvényjavaslatba csak a legfontosabbak, leg­alapvetőbbek kerüljenek be. Dr. Bognár József részletesen megindokolta a bizottságnak az egyes javaslatokkal kapcso­latos álláspontját, majd kérte az országgyűlést: fogadja el az ismertetett módosítási indítvá­nyokat. Határozathozatal követke­zett, Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke először a módosító javaslatokat bocsátotta egyen­ként szavazásra, amelyeket az országgyűlés egyhangúlag elfo­gadott Az elnök ezt követően a törvény egészét tette fel sza­vazásra: az országgyűlés a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavasla­tot általánosságban és a módo­sításokkal együtt részleteiben is, egyhangúlag elfogadta. Kállai Gyula végezetül rá­mutatott: a népgazdaság ne­gyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat sokoldalú megvitatásával és elfogadásá­val az országgyűlés országunk életének és fejlődésének fő irányát hasszú időre meghatá­rozó törvényt alkotott. Kérte a képviselőket: munkálkodja­nak a törvény sikeres végre­hajtásán, Az 1971—78. évre szőlő öt­éves népgazdasági tervet az országgyűlés egyhangúlag elfo­gadta A második napirendi pont az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvény módosí­tásáról szóló javaslat megvita­tása volt. (Folytatás a 3. oldaton.) Ma érkezik hazánkba az Indiai Köztársaság elnöke Magas rangú, kedves ven­dég tiszteli meg hazánkat: Losoncai Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásá­ra — múlt évi látogatásának viszonzására — ma érkezik hi­vatalos látogatásra hazánkba Varahagiri Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke. A hosszú ideje gyümölcsö­zően fejlődő magyar—indiai kapcsolatok kimagasló esemé­nye iránt indokolt várakozás­sal tekint a közvélemény. An­nál is inkább, mert mind a gazdasági és kulturális együtt­működés távlatait, mind a nemzetközi helyzet alakulását illetően jó alkalom kínálkozik a nézetek magas színtű, köl­csönös tisztázására. A 76 éves V’arahagiri Ven­kata Giri személyében az in­diai függetlenségi harc, a gyar­matosítók elleni sok évtizedes, szívós küzdelem — a konti­nensünk mércéjével mérve — fiatal indiai szakszervezeti mozgalom nagytekintélyű ve­zéralakját köszönthetjük ha­zánkban. Országgyűlési küldöttség utazik Lengyelországba A Lengyel Népköztársaság szejmje elnökségének meghí­vására október 5-én baráti,, hi­vatalos látogatásra magyar or­szággyűlési küldöttség utazik Lengyelországba. A küldöttsé­get Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezeti. (MTI) A Béke-világtanács felhívása Szolidaritás Indokína függetlenségükért küzdő népeivel A Béke-világtanács szomba­ton nyilatkozatot tett közzé a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány új javaslatai­val kapcsolatban. Ebben fel­hívja a vietnami probléma bé­kés rendezését kívánó vala­mennyi szervezetet és magán- személyt, hogy október 26-tól november 1-ig tartsák meg a vietnami, kambodzsai és lao­szi néppel való szolidaritás he­tét. A tanács felszólítja a béke­szerető erőket, hogy a DIFK új javaslatainak széles körű nem­zetközi támogatására szervez­zenek tömegtüntetéseket, kö­veteljék az amerikai csapatok és szövetségeseik feltétel nél­küli és teljes kivonását Indo­kmából. (MTI) Koszigin befejezte tanácskozásait Sokoldalú Kairóban Három nap elteltevei Egyip­tomban az élet kezd visszatér­ni a megszokott kerékvágásba. Szombaton a hivatalokban megkezdődött a munka, kinyi­tottak a boltok, a vendéglők és az iskolákban is megkezdő­dött a tanítás. Az Arab Szooialista Unió szombat este Anvar Szadat el­nökletével rendkívüli ülést tartott. Szadat megbeszélést folytatott Nimeri szudáni ál­lamfővel is. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szombaton is az EAK fővárosában tartózko­dott, és folytatta tanácskozá­sait az egyiptomi vezetőkkel. Koszigin már háromszor tár­gyalt Anvar Szadattal, az ASZÚ legfelső végrehajtó bi­zottságának tagjaival és a mi­niszterekkel. Egyiptomi lap je­lentések szerint Koszigin biz­tosította az egyiptomi vezető­ket, hogy a Szovjetunió to­vábbra is minden segítséget megad az Egyesült Arab Köz­társaságnak, és síkraszállt a közel-keleti válság békés ren­dezése mellett. Eliott Richardson amerikai egészségügyi és közoktatásügyi miniszter, aki Nasszer elnök temetésére érkezett az Egye­sült Arab Köztársaságba, pén­tek este elutazása előtt saitó- értekezletet tartott. Ezen kije­lentette: az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy az EAK folytassa a Nasszer által meg­kezdett politikát, különös te­kintettel a közel-keleti rende­zési terv elfogadására és a tűzszünet betartására. Szavai szerint a kairói veze­tőkkel megvitatta a Jarring- misszió működése előtt álló akadályok elhárításának lehe­tőségét. Az A1 Gumhurija című kai­rói lap szombati számában olyan értesülést közöl, hogy Joszip Broz Tito jugoszláv el­nök és felesége szombaton va­lószínűleg Kairóba érkezik, hogy személyesen tolmácsolja részvétét az egyiptomi veze­tőknek Nasszer elnök elhuny­ta alkalmából A jugoszláv elnök Nixon lá­togatása miatt' nem lehetett jelen Nasszer temetésén. A jugoszláv vezető, aki Nasszer elnök személyes ba­rátja volt, előreláthatólag tá­jékoztatja az egyiptomi vezető­ket az amerikai elnökkel a közél-keleti helyeiről folytatott tárgyalásairól. (MTI) A szovjet párt- és állami küldöttség, amely Koszigin kormányfő vezetésével részt vett Nasszer elnök temetésén, szombaton hazautazott Kairó­ból. A tagkönyvcserék utáni feladatok Országszerte élénkebb lett a CSKP szervezeti élete A part uj politikájának meg­hirdetése, a pártelnökség ál­lásfoglalásának közzététele nyomán országszerte megélén­kült a CSKP szervezeti élete. A járási és kerületi, partbizottsá­gok most folyó aktívaülésein a helyi körülményeknek megfe­lelően kijelölik a tagkönyvcse- re lezárásával napirendre ke­rült feladatokat, s megvitatják •a társadalmi szervezetekben, valamint az állampolgárok tö­megei körében végzendő poli­tikai munka kérdéseit. A felsőbb pártszervek tagjait tájékoztatják a járási és ke­rületi párttitkárók részvételé­vel a közelmúltban Prágában megtártott országos konferen­cia következtetéseiről és Gus­tav Busák első titkár nagy je­lentőségű referátumáról. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom