Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

Verseny 101 műhelyben Gőzkemencékben sül a kenyér Az átépített kaposvári kenyérgyárban naponta 210 má­zsa kétkiás veknit sütnek. Kicserélték a félautomata ke­mencéket hat gőzkemencére, melyekben jobb minőségű ke­nyeret tudnak készíteni. A kenyérgyárból Kaposvárra és környékére naponta folyamatosan szállítják a/kenyeret. A kenyérgyár »majmából« kétszeri szitálás után kerül a liszt négy darab hatvagonos tárolóba. Félautomata dagasztóhelyiség. Szállítószalagon a friss kenyér. Egy versenyt nem lehet csak a számokkal mérni, mégis, amikor a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaver­seny felajánlásairól és ered­ményeiről hallok, elsősorban a számokra gondolok. Az a tény, hogy Somogybán több mint tízezer szocialista brigád dol­gozik vállalása megvalósítá­sáért, bizonyítja, hogy a fel­hívás tömegeket mozgatott meg. Az a kilencszáz szocia­lista brigád, amelyik éves versenyvállalása mellett a kongresszus tiszteletére is tett felajánlást, a megye hetven üzemének 101 műhelyében szinte valamennyi iparágat képviseli. Ebből a sokszínű képből' érdemes néhány jel­lemző vonást kiragadni. űz eredményekre épül Mindenekelőtt azt, hogy a verseny nem kampányjellegű: a termelésben, a politikai és kulturális tevékenységben ed­dig elért eredményekre épül, az eddigi munka folytatását jelenti, s a legfontosabb cé­lok elérését segíti. A verseny­mozgalom sokrétű. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyá­rában például a műhelyek, a szocialista címért küzdő bri­gádok, a különböző munkabri­gádok és az egyes munkások versenyét jelenti. A célkitűzé­sek között pedig a gazdasági hatékonyságot elősegítő olyan fontos célkitűzés is szerepel, mint a termelékenység növe­lése. A harmadik negyedév­ben ez — a bázishoz viszo­nyítva — 13,7 százalékos emel­kedést mutat. A gyár nagy gondja volt a múlt esztendő­ben a vándorlás. Érthető, hogy e káros jelenség csökkentésére erőfeszítéseket tettek. Bár az eredmények nem látványosak, az mindenképpen örvendetes, hogy a harmadik negyedévben a kilépések száma egyharma- da az előző év azonos idősza­káénak. Magára öltötte a kék ruhát MINDIG SZERETTE a moz- I donyokat, s vágya is az volt, hogy egyszer majd mozdony- vezető lesz. Ifeaz, az elején nem úgy sikerült, ahogy el­tervezte. Ecsenyből Komlóra került vájártanulónak. Zavartan törülgeti olajos ke­zét, sapkáját hátratolja, s gön­dör szőke haja előtűnik a fe_ kete sapka adói. Alacsony, zö­mök termetével mindenütt fel­tűnik, ahol gyors javításokat kell végezni a mozdonyokon. Az állomáson hatalmas csar­nokban dolgozik, ahová el­lenőrzésre állnak be a fekete gépmonstrumok. Három éve dolgozik Bek László a kaposvári vasútállo­máson. Három évig mint fűtő járta nap mint nap az orszá­got. Nehéz volt a munka — mondja. Havonta 250—800 órát dolgoztak, sokszor alig jutott idő a pihenésre. Miért hagyta ott a bányát, és hogyan került vissza a me­gyébe? Nehéz egy bányász élete. Az állandó rettegés, a nehéz mun­ka a föld gyomrában mind hozzájárult ahhoz, hogy fel­hagyjon munkájával. Közben megnősült, s itt a városban, a fütőházban kapott munkát. Mint ifjúgárdista, hogyan tudja munkáját és a gárdában vállalt kötelezettségeit végre­hajtani? — Eleinte nagyon nehéz volt. különösen az a három év, amikor mint fűtő dolgoztam — mondja, s szeme a gőzt oká­dó mozdonyokra téved. Az ál­landó utazás miatt csak nehe­zen tudta kivenni részét a munkából. Most, hogy lakatos­ként dolgozik, pontosabban csak gyakorló évét tölti a mű­helyben, s három év múlva iratkozhat be az iskolába. így minden foglalkozáson és ülé­sen részt tud venni. Egy évig századparancsnok volt. A fia­talok összetartása sok ener­I giáját fölemésztették. A gárda tagjai több műszakban dol­goznak, s a foglalkozásokra csak ritkán tudtak eljönni. Így a foglalkozások szervezett megtartása igen nehéz volt. Most mint szolgálatvezető foglalkozik a gárdistákkal. Ű osztja be számukra a szolgá­latot, a szórakozóhelyek el­lenőrzését, valamint a járőr- szolgálatot. Sokat segédkez­nek a rendezvények lebonyo­lításában és a rend fenntartá­sában is. Sajnos voltak kellemetlen tapasztalataik is. Ezek a fiata­lok egyes helyeken történő túlkapásaiból adódtak. Eddig ifjúgárdista nem igazoltatha­tott. A gárda átszervezése után ez megváltozik, s a szolgálat­ban lévő rendőrök társaságá­ban a tizennyolc éven felüli gárdisták igazoltathatják a fiatalokat. — Hogy milyen eredménye­ket értek el a gárdisták a ver­senyeken? Arról bizony lehet­ne mesélni — mondja vidá­man. Ez év májusában a me­gyei Ifjú Gárda szemlén a két első helyezést kaposvári csa­patok szerezték meg. Az orszá­gos szemlén a megyei csapat lövészversenyben az első, te­reptanból a negyedik, polgári védelemből az ötödik helye­zést érte el. Ugyanakkor, ami igen jólesett, a rendező bizott­ság a somogyi csapatot meg­dicsérte komoly és lelkiismere­tes felkészültségéért. így az er­kölcsi győzelmet Somogy sze­rezte meg. Most már három éve, hogy belépett a gárdába. Itt felelős­ségteljes nevelő munka folvik. melyre minden fiatalnak szük­sége van. — Ö ezt komolyan vette — mondta Tihanyi Lász­ló mozdonyfelviffvázó, egvben az Ifjú Gárda városi parancs­nokhelyettese. Amit ő tett. sok fiatalnak becsületére válna. Keményen dolgozik itt a mű­Ünnepi tanácsülés Nagybajomban Kedves ünnepély volt a kö­zelmúltban Nagybajomban: fennállásának huszadik évfor­dulóját ünnepelte a községi tanács. A tanács ülésén rászj vett Tóth Károly, a járási ta­nács elnökhelyettese is. Dómján László, a vb elnöke fölidézte a tanács megalakulá­sának körülményeit. Szólt a régi, nagy múltú község kultu­rális hagyományairól, ismer­tette Nagybajom fejlődésének eredményeit. Elmondta, hogy kultúrház, diákotthon, napkö­zi otthon, óvoda, fogorvosi ren­delő épült az ötezer-ötszáz la­kosú községben. Befejezték a villamosítást, két autóbusz­várótermet, húsz kilométer hosszú járdát építettek. Elké­szült a meleg vizű fürdő, ered­ményesen dolgozik a Kapos­vári Ruhagyár textilüzeme is. Beszélt a jövőről, a tenniva­lókról. Oj bölcsődét, egészség­házat, strandot építeni, foly­tatni a járdák betonozását, közművesíteni a községet, lét­rehozni a törpe vízmüvet. Beszéde után Tóth Károly köszönte meg a tanácstagok munkáját, s adta át az Elnöki Tanács elismerő oklevelét, va­lamint Somogy megye Taná­csának emlékplakettjét Török János, Kővári Márton és Nagy János tanácstagoknak. Ezután az Építő- és Vegyes­ipari Ktsz munkáját tárgyal­ta a tanácsülés. (1966 óta csak­nem háromszorosára emelke­dett a szövetkezet termelése. Nőtt a termelékenység, fo­kozták a lakosságnak végzett szolgáltatásokat.) November 1-től új — rádió-, tv-javító — részleg kezdi meg munkáját. A tanácstagok javasolták, létesítsen a ktsz autószerviz­állomást is, mivel száznál több gépkocsi és igen sok motorke­rékpár van a községben, s ezek javítása rendkívül nagy gon­dot okoz. Sz. E. A versenyvállalások köze­pette a munkaverseny is to­vább fejlődött: értékesebbek, nagyobb erőfeszítést igénylők lettek a felajánlások. A félszá­zalékos selejtcsökkenés, a két­százalékos teljesítménynöve­kedés a gyár eredményeinek szempontjából jelentős. A több színházbérlet, a nagyobb könyvtárforgalom viszont el­sősorban a termelő ember éle­tét formálja, műveltségét nö­veli. II közért való lelelelősség Érdemes összevetni a válla­lást a teljesítéssel a Kaposvári Húskombinátban is. A számok azt bizonyítják, megalapozot­tak voltak a felajánlások, gon­dosan mérlegelték a lehetősé­geket. A vállalat tizenkét mil­lió forinttal emelte felvásárlá­si tervét, s tizennyolc millió forinttal növeli a termelést. A helyben, mivel egy célt tűzött maga elé — mozdonyvezető akar lenni. S hogy ezt elérje, keményen kell tanulnia és dolgoznia. A gárdában is a maximálisát nyújtja, ezt bi­zonyítja a sok jutalom, me­lyet kiváló munkájáért kapott. A CSARNOKBAN újabb mozdonyok gördülnek be, éles, fülsértő sistergéssel tör ki be­lőlük a fehér gőz. Búcsúzunk tőle. Olajos kezét beletörli fe­ketén fénylő ruhájába, s ki­csit szégyenlősen kezet fog ve­lünk. Aztán sietős léptekkel elindul a mozdonyok felé. Gyertyás László mostani adatok viszont azt bi­zonyítják. hogy még ennél is többbet termelnek év végére. Tulajdonképpen mi kell ah­hoz, hogy az üzem, a brigád teliesítse vállalását ? Gondo­sabb munka, leleményesség, a vállalat gondjainak az ismere­te. Ezeket is figyelembe véve olyan vállalás is született, mint a bőr minőségének javítása. Százhúszezer forintot jelent ez ebben az évben; a zsírólvasz- tásnál a veszteség 0,2 százalé­kos csökkentése hetvenezer fo­rint többletbevételt; a töltelék­áruknál a veszteség 1 száza­lékos csökkentése pedig 60 000 forintot. Ilyen és ehhez ha­sonló felajánlásokból összesen több mint másfél millió forint gyűlt össze a Kaposvári Hús­kombinát brigádjainak mun­kája nyomán. S a vállalásoknak van köz­vetett haszna is: az emberek jobban megismerik a gondo­kat, a nehézségeket. Ennek az a következménye, hogy igény­lik, követelik a brigádok: ve­hessenek részt még jobban a feladatok megoldásában. A kö­zért való felelősség emberfor­máló ereje pedig korántsem elhanyagolható. Iljabb brigádok alakultak A szocialista brigádok ered­ményei jó szervezők is. A So­mogy megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalatnál a versenyszer­vezés közben hét brigád ala­kult, s most a vállalat 310 dol­gozójából 270-en vesznek részt a munkaverseny-mozgalom- ban. A telepek tisztán tartása, a minőségi és balesetmentes munka mellett a társadalmi munkából is kivették részüket. Egyedül az építőbrigád 328 órát végzett. A Kefe- és Mű- anyagipari Vállalatnál a bri­gádok által felajánlott társa­dalmi munka értéke 223 000 fo­rint. Az eredmény: ötven szá­zalékkal túlteljesítették idő­arányos vállalásukat. A So­mogy megyei Finommechani­kai Vállalatnál az egyszázalé­kos jövedelemnövekedés — amelyet felajánlottak — azt jelenti, hogy az 5 369 000 fo­rintos nyereségtervvel szem­ben éddig több mint hétmillió forintot értek el. A verseny tovább folytató­dik. Változnak a számok, s az emberek gyakran végeznek számvetést: mennyit tettek és mit tehetnek még, hogy amit vállaltak, teljesítsék is. Félmilliós segítség — Elkészítettük a IV. öt­éves tervre vonatkozó hálózat- fejlesztési elképzeléseinket — mondotta Pavellca Béla, a ka- rádi fogyasztási szövetkezet elnöke. A hálózatunk elmara­dott. A szövetkezeti tagsá­gunk, üzleteink vásárlóközön­sége nálunk is többet kíván: kulturáltabb boltokat, gazda­gabb készleteket. Ez a jelenle­gi hálózat mellett szinte meg­valósíthatatlan. Jó kapcsolat­ban vagyunk körzetünk köz­ségi tanácsaival, a termelőszö­vetkezetekkel. Ezek vezetőit kivétel nélkül megkerestük az igények elkészítése előtt. Ja­vaslatainkat velük egyeztettük, és ezt az alkalmat megragad­tuk arra is, hogy segítséget kérjünk tőlük. Szerencsére volt mire hivat­koznunk. Az utóbbi három évben a nágocsi és az andocsi termelőszövetkezetekkel, taná­csokkal megtaláltuk az együtt­működés lehetőségét. Ezt bizo­nyítja, hogy ezekben a közsé­gekben az egymilliós fejlesz­tést 250 ezer forint értékű társadalmi munkával, ingye­nes telekbiztosítással segítet­ték. Ügy tapasztaltam, hogy a meglátogatott tanácsi és tsz- vezetők is örülnek a tervbe vett fejlesztéseknek: ígérték — erejükhöz mérten segítenek is. — Milyen fejlesztést tervez­nek a következő öt évben? — Elsősorban székhelyköz­ségünkben. Karádon szeret­nénk előrelépni. Kisáruház kell: szaküzleteink, a 'textil-, cipő-, önkiszolgáló élelmiszer- bolt, de a kisebb üzletek is magánépületekben vannak, s a további fejlesztésük lehetet­len. Ha azt számolom, hogy az utóbbi 10 évben milyen öss ? geket fordítottunk ezeknek üzleteknek átalakítására, V í rozására, akkor nyugo:]'. mondhatom, már felépült v na a kisáruh ázunk. Andocsra kisvendéglő ?- mert a jelenlegiben tarthri' ! lan az állapot, amolyan »’ tyárcsárda« jellege van, s r leg ételt sem lehet készít'. Az 1200 lakosú Nágocs jog igénye a presszó, amelyet « jelenlegi italboltunk bővítés vei szeretnénk megval's'ta Ezek a legfontosabb hál'" fejlesztési feladataink a Ir ötéves tervben. — Mennyibe kerülne minő ez? — 7,4 millió forintba. Szám­ba vettük azt is, hogy szőve kezetünk saját fejlesztéri alapja és az igénybe vehető be • ruházási hitel 4,2 millióra < hető az öt év alatt. Tárgyalá­saink eredményeképpen a ta­nácsok, termelőszövetkezetek az öt év alatt félmilliós segít­séget ígértek készpénzben, tár sadalmi munkában és a telkek biztosításával. Terveink valóra váltásához még 2,7 millió fo­rint kell. Azt szeretnénk, ha ezt az összeget állami és szö­vetkezeti támogatásként kap­nánk meg. Én úgy érzem, hogy ez a kérésünk indokolt, mert szövetkezetünk fennállá­sának 22 esztendeje alatt köz­ponti alapokból mindössze 250 ezer forintot kapott D. Z. a SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. október 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom