Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
Mintaszerű kukoricatermesztés Baranyai tapasztalatcserén vettek részt a marcali járás agrárszakemberei (Tudósítónktól.) Az Agrártudományi Egyesület Somogy megyei szervezetének marcali járási klubja rendezésében agrárszakemberek népes csoportja látogatott el a Bolyi Állami Gazdaságba. Céljuk: a kukoricatermelés és betakarítás korszerű módszereinek tanulmányozása. A kiemelkedő eredményeiről híres 27 000 holdas gazdaság hatezer holdon termel intenzív körülmények között kukoricát, holdanként 42,5 mázsás átlagterméssel. A vendegek mindenekelőtt a tökéletes talajművelésről győződhettek meg. Ezt bizonyították a mintaszerűen gondozott táblák, amelyeken a szántás után nem maradt fenn kukoricaszár, de nem találkoztak az egész határban egyetlen osztóbarázdával sem. A gazdaság vezetői elmondották, hogy milyen nagy gondot fordítanak a tápanyag-utánpótlásra: a talaj természetes termőképességének figyelembevételével, talajtelítettségre törekedve, 6— 10 mázsa vegyes műtrágyát szórnak ki. Emellett az optimális tőszám alkalmazásával, a betegségek, a kártevők és gyomok minimális csökkentésével igyekeznek biztosítani a magas termésátlagot. A gazdaság a rendelkezésre álló 16 adapter alkalmazásával és a szükséges szállítóeszközökkel 40—50 nap alatt az utolsó szem termést is a szárítóba j uttat ja. Itt a Klipper típusú berendezés, napi 86—90 mázsás kapacitással működve, teszi tárolásra alkalmassá a termést, amit így előkészítve az óriás silótornyokba szállítanak. Külön figyelmet fordítottak a szakemberek a talajelőkészítés tanulmányozására. Megfigyelték, hogy közvetlenül a betakarítás után feltépik, majd elégetik a kukoricaszárat, ezáltal jelentős mértékben pusztítják a gyommagvakat és fertőtlenítik a talajt, amit aztán a legjobb eketípusokkal készítenek elő. (Lipos FED—470 vagy P—535.) A gazdaság kiterjedten foglalkozik fajtaelőállítással és külföldi fajták hazai megfigyelésével is, amelyek biztató eredményeiről ugyancsak tájékoztatást adtak a vendégeknek. A marcali agrárszakemberek gazdag tapasztalatokkal tértek haza baranyai útjukról. Nem kapták meg a tabiak a Somogyi Néplapot Rossz vonatra tették a zsákokat AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI 11 Z O TT ■ A O A M A K LAPJA XXVI évfolyam, 242. szám. Csütörtök, 1970. október 15. Ki nyert tegnap Kaposváron? Hiába várták az előfizetők és az olvasók a megyei újságot tegnap reggel Tabon. Nem érkezett meg, mert a lapokkal teli zsákokat rossz vonatra tették a kaposvári állomáson. Mire észrevették a téves irányítást és visszaérkeztek az újságok a megye- székhelyre, mar elment a háromnegyed kilences személyvonat is Tab felé. így aztán az ötszázhúsz újság csak este fél hatkor érkezett meg rendeltetési helyére, s a mai lapunkkal együtt kapják meg kedves olvasóink a kézbesítőktől. A minden oraban híreket sugárzó rádió, az este képekben is tudósító televízió korában gyorsabban öregszik egy-egy újságszám is, éppen ezért nagyon kellemetlen az olvasónak — s természetesen a szerkesztőségnek is —, hogy a frissnek szánt hírek elavulnak, mikorra az előfizetők kézbe kapják Tabon az október 14-i újságot. Ez a téves irányítás, amelynek nyilván a gyors munka közbeni »kikapcsolás« lehet az oka, ötszázhúsz embernek okozott hosszúságot, aki nagyon várta a szerdai lapot is. A posta megyei hírlaposztályának tájékoztatása szerint felelősségre vonják azt a' postást, aki elkövette a hibát, s figyelmetlenségből rossz vonatra tette a zsákokat. A szerkesztőség és a kiadó- hivatal ezúton is szíves elnézést kér minden tabi előfizetőtől és olvasótól az október 14-i lap késése miatt. Magyar ösztöndíjasok külföldi egyetemeken, tőiskolákon díjakat elnyert fiatalok szeptemberben kezdhetik meg külföldi tanulmányaikat. Az 1971—72-es tanévben is tanulhatnak magyar ösztöndíjasok a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia felső- oktatási intézményeiben. A Művelődésügyi Minisztérium nyilvános pályázatot hirdet mintegy 350 külföldi ösztöndíjra. A jelentkezési lapokat és a pályázati felhívást — amely tartalmazza a pályázati feltételeket, az egyes országokban választható szakterületeket, a jelentkezés rendjét, a felvételi vizsgákkal és az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos tudnivalókat, valamint a felvételi vizsgák szaktárgyanként! követelményeit — az érdeklődők október 25-e után szerezhetik be a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, továbbá a megyei tanács művelődés- ügyi osztályán. A középiskolai tanulók és a felsőoktatási intézmények előfelvett, valamint első éves hallgatói oktatási intézményük vezetőjének nyújthatják be pályázatukat december 12-ig. Az 1969-ben és 1970-ben érettségizett dolgozó fiatalok volt középiskolájuk igazgatójának ugyancsak december 12-ig, az 1967-ben és 1968-ban érettségizettek pedig a felvételi vizsgákat lebonyolító egyetem rektori hivatalának december 19-ig juttathatják el jelentke- i zési lapjukat. A pályázók 1971 január második felében a választott szaknak megfelelő hazai egyetemen felvételi vizsgát tesznek. Az ösztöndíjakról 1971. június 15-ig döntenek, és az ÖsztönDelet harangoztak tegnap, s a Kapos Szálló előtt egyre gyűltek az emberek. Jobbára idősebbek meg gimnazisták. A kérdés többször is körbe járt az újdonsült ismerősök között: vajon ki nyer ma? Ezen töprengtek az étterem asztalai mellett is. Középen a í’ádió- soik készülődtek. Följegyeztók a tizennyolc versenyzőjelölt nevét, kíváncsi kérdésekre válaszoltak. A Kossuth adó déli krónikáját egészen felerősítették. Csak néhány perc választott el bennünket az élő adástól. Az érdeklődők már az asztalközoket is elfoglaltak. Az ajtót a középiskolások sűrű koszorúja övezte. Egy néni izgatottan szemlélődött. — Rendszeresen hallgatja a Ki nyer ma? adásait? — Igen. Az elejétől fogva. Ha jól tudom négyszázszar ültem már a rádió előtt vagy a presszókban. Ugyanis ha Budapesten járok, soha nem hagyom ki az élő adást sem. Nagyon megtisztelő, hogy ellátogattak Kaposvárra. Remélem nem vall szégyent a városunk, bár egyre nehezebbek a kérdések. (A villáminterjút Kovácsi Józsefné adta.) Közben megszületett a sorsolás eredménye: Nagy Ildikó és Fábián Jánosné versenyezhet. »Tizenkét óra 20 perc, kapcsoljuk Kaposvárt« — hallottuk a bemondót, majd fölhar- sant a szignál. A műsort Zsoldos Péter vezette. Kérdés, zene, kérdés, zene. Kettő Somogyra vonatkozott. Nagy Ildikó, a Táncsics Gimnázium III 0 osztályos tanulója kitűnően válaszolt mind a négyre. — Nem gondoltam volna, hogy nyerek, hiszen csak elméletben foglalkozom zenével. A zeneirodalom, a zene- történet érdekel, de nem játszom hangszeren, kórus tag sem vagyok, sőt azt mondják botfülem van. Nagy Ildikó jutalma 309 forint, és a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat tiszteletdíja: kétszemélyes díszebéd. Városunk jó szerepléséhez Fábián Jánosné is hozzájárult; az ötödik kérdés sem maradt megválaszolatlanul, gazdára talált a nagylemez. Nagy Ildikó — ő nyelt. A tízperces adás után búcsúzott a rádió. A nyertesek fogadták a gratulációkat, a zene örök rajongói pedig Zsoldos Pétert kezdték el faggatni a műsor további terveiről, a zenéről. (Bán) LEÁNVCSALOCATÓ Az állatvilágban a hímek feltűnő, kirívó, messze látszó vagy hangzó jelzéssel tűnnek ki társaik közül, illetve hívogatják nőstényeiket, keresik Varjaikat. Díszes tollazattál, aganccsal, kukorékolással, dürrögéssel, bögéssel es hasonlókkal. Az emberi társadalomban elsősorban az öltözködés különböztette meg már az őskorban is a férfiakat. Ezt kiegészítette — elősegítve az érdeklődés fölkeltését — olyan tárgy, amely viselőjének, használójának foglalkozását, rangját jelezte: a fütykös, a fokos, a kard, a paripa — illetve újabban a gépkocsi. De az utóbbiból nem jut minden férfiembernek, különösen nem a tizenéveseknek. Marad tehát korunk robbanásszerűen elterjedt technikai vívmánya: a táskarádió. Legalábbis erre ÜjabSi idegenforgalmi látványosság Baranyában A Mecsek festői környezetében — Magyarcgregy közelében — épült Maré várát restaurálták, és múzeumot létesítettek benne. Így újatb színfolttal gazdagodott Baranya megye a kirándulók örömére. Képünkön: A várudvar. következtethettem abból a kis jelenetből, amelynek egyik szép őszi vasárnap délután a község korzóján szemlélője és — sajnos! — fültanúja lehettem. Ablakrecsegtetö hangerővel szólt a beatmuzsika az utcán. Hirtelen arra gondoltam, talán cirkuszosok járják erősítővel fölszerelt reklámkocsci- jukkal a községet. .4 harsogás lassan elhalt, aztán — más műfajban — újra fölerősödött. Kisvártatva két állomás zenéje és egy adó idegen nyelvű prózája keveredett. Kitekintettem. A kellemes napsütésben, egymástól távol, két fiú sétált. Kezükben, hónuk alá szorítva a lehető legnagyobb dobozú táskarádió bömbölt, kihúzott antennával. Harmadik társuk — szint év egyedül — a túlsó oldalon cirkált, hasonló fegyverzettel. Első pillantásra azt hittem, egy szervezett csoport tagjai szállták meg a békésen pihenő utcát. Rövid megfigyelés után azonban kidet ült, hogy csupán módszereik egyeznek, személyesen nem ismerik egymást. Próbáltam dolgozni. Az elviselhetetlen lármával működő hírközlő alkalmatosságok közeledve, távolodva, keveredve dobszólót, pisztonrikol- tozást és idegen nyelvű közvetítést hajigáltak be az ablakomon. Egyszer aztán arra figyeltem fel, hogy valamelyik rádió egy idő óla lehorgonyozva végzi fáradhatatlan csendhá- boHtását. Kinéztem. Az ablak alatt két lány között csillogott az antenna. A piros inges fiú a hasához támasztva, karjára döntve fogta a technikai csodát. Arcjátékukból, mozgásukból próbáltam megtudni, miről beszélgetnek. Az egyik lány a zavartalanul ordító táskarádió felé mutatott. A fiú is rápislantott hasznosnak bizonyult segítőjére, végighúzta a kezét az antennán, mintha egy kard élét mutatná. Recsegés. A lányok nevetnek. Néhány szó, indultak a park felé. A fiú utánuk szólt. Az egyik lány hátrafordult, megvonta a vállát és mosolygott. Hármasban mentek tovább. A táskarádió megtette a magáét, a többi már a gazdája dolga. — pl __ T ARRA COROIC ■---------- - - 1 -..... A próságok — Gondolja, hogy az utazás műveltté teszi az embert? — De még mennyire. A maga helyében én az egesz világot beutaznám. * * * — Ember, mit merészel?! — ordítja a főbérlő az albérlő felé. — Beront a fürdőszobába kopogtatás nélkül! — Már megbocsásson, de azt gondoltam, hogy a kedves felesége van benn. * * * Az állatkertben kis csimpánz született. Az öreg csimpánz gyanakodva nézegeti utódját. — Ne félj semmit — vigasztalja csimpánzné. —> Csak első nap olyan, mint egy kis ember. * * * — Doktor úr, nem tartaná helyesnek, ha néhány napig ágyban maradnék? — Az fölösleges. Elég, ha néhány éjszakát tölt az ágyban. T udósítás A zenei rovatvezető megbetegedett és a helyi lap főszerkesztője sporthírmagyarázót küldött a hangversenyre. Ez utóbbi ezeket írta a hangversenyről: »A helyi színházban Brahms-műveket adott elő a zenekari együttes. Brahms győzött.« 24 óra késéssel Egy firenzei úriember, szeme körül fekete »monoklival«, belép barátja virágüzletébe. Szomorú hangon megszólal: — Csinálj nekem egy csokrot három tucat vörös rózsából, a feleségem születésnapjára. — Miikor van a feleséged születésnapja? — Tegnap volt — feleli az úriember fekete »mo- ! noklijára« mutatva. Worsley órája tizenhármat üt... Jó néhány évvel ezelőtt Bridgewater lordja elment a Manchestertől északra fekvő Worsley- ba, hogy meglátogassa bányászait. Megállapította, hogy a bányászok sokkal készségesebben hagyják abba a munkát tizenkettőkor, mint amilyen szívesen újra hozzálátna^ egykor. Megkérdezte, mi j az oka ennek. Azt felelték, hogy ez természetes, a toronyórához igazodnak, és sokkal könnyebb meghallani tizenkét óraütés^ mint egyet. A lord azonnal intézkedett és azóta Worsley órája déli tizenkettő után tizenhármat üt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díi egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latlnka S. a. 6. Felelős vezető: Mautner József /
