Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

XXVI. évfolyam, 241. szám. Szerda, 1970. október 14. üzletvezető rült ide Stoff István üzletve­zetőnek. Mégis a forgalom el­éri havonként a 1-70 000 forin­tot. Még egy jellemző adat: augusztus elsejétől naponta 130 liter tej fogy el, ami igen nagy erőfeszítést kíván a személy­zettől. Nagyatádon mondták; ha jó szót, szolgálatkészséget kap az ember vásárlás közben, szíve­sen tér vissza többször is, mígnem az üzlet »törzsvendé­ge« lesz. Azt hiszem, ez az igazság nem új, sőt nagyon ré­gi keletű. Csak mintha elfelej­tettük volna egy kicsit. Stoff István példája bizonyítja: nem árt fölidézni ismét. Cs. T. A szövetkezeti tagok érdekében Az országban elsőként megalakult a társadalombiztosítási szakbizottság Az Nem tudom eldönteni, hon­nan az a hatalmas energiatar­talék, melyből Stoff István új­ra és újra merít. Sokáig vár­tam a boltban, mindenkit ud­variasan magam elé engedve, tehát volt időm bőven megfi­gyelni őt. A pult mögött, a pénztárgép mellett állva, keze lankadatlanul, a motolla gyor­saságával dolgozott. Elemezni próbáltam; milyen részecskék­ből tevődik össze az a megszo­kott, mindennapi mozgássor, melyet a rendszeres vásárló az unalomig ismer már. Bal kéz­zel az áruval telt kosárba nyúl, talán az ujjaival már meg is érzi, mit emel ki, s ezzel egy időben jobb kezének ujjai a gép gombjain az árnak megfe­lelő számokat billentik be. Egy összegező gombnyomás; kész a számla, udvarias mosoly, s né­hány barátságos szó. Gonosz­kodva vártam, mikor mond közhelyet, de csalódnom kel­lett. A fiatalember ismeri ve­vőit. Tudja, miből mennyit fo­gyaszt a család, s ha netán ki­hagy valamit a sorból a fele­dékeny háziasszony, nem mu­lasztja el, hogy ne figyelmez­tesse rá. Az agresszivitás — ami sok eladó modorát át- meg átszövi — teljesen hiányzik a hangjából. Nehéz a kosár? — Fogd meg, segíts! — szól a ta­nulólánynak. Valami hiányzik az árulistáról? — Kérem, ha erre jár, tessék benézni! Egy telefon, s a kért áru tíz perc múlva a pultokon van. Öreg vásárló vagyok. Itt, Nagyatádon találkoztam elő­ször azzal az emberrel, akire igazán ráillik a kereskedő jel­ző. Legalábbis az én fogal­maimban élő kereskedőé. Évek során gyakorlattá, rutinná érő bolti hétköznapok, lelkiismere­tesség, és még az a kicsi plusz, amit a szakma szeretetének nevezünk. Pedig a bolt, ahol dolgozik, egy cseppet sem mondható ideálisnak. A Kossuth Lajos utcában van a néhány négy­zetméter alapterületű üzlet, nem messze tőle egy nagy szö­vetkezeti élelmiszerbolt. Kez­detben úgy tűnt, a forgalom gyermek egyik szülője szovjet, bolgár, lengyel, csehszlovák Vagy NDK-beli állampolgár akkor a születés hazai anya­könyvezése előtt — a vonat­kozó állampolgársági egyez­mények alapján — külön vizs­gálják, hogy a gyermek ma­gyar állampolgár-e. Ha az egyik házastárs ket­tős állampolgár, vagy feltéte­lezhető a kettős állampolgár­sága, és családi állapotát te­kintve az, itthon anyakönyvez­ni kért házasság megkötése előtt elvált volt, akkor meg­vizsgálják, hogy házasságát mikor, milyen bíróság bontot­A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő tár­sadalombiztosítási bizottságon belül megalakult a termelőszö­vetkezeti társadalombiztosítási szakbizottság. Ezt a szervezeti formát az országban elsőként Somogy hívta életre. Érthető ez, hiszen a megye agrárjelle­ge, a termelőszövetkezetekben dolgozó tagok nagy létszáma indokolttá, sőt szükségessé tet­te ezt az intézkedést. könyvezését kéri, annak a kül­földi halotti anyakönyvi kivo­naton (okiraton), és annak hi­teles magyar fordításán kívül lehetőleg csatolnia kell — az elhunyt magyar állampolgár­ságának igazolására — az il­lető személyi igazolványát. Ha erre nincs mód, a lakónyil­vántartó könyv vezetőjének az igazolása szükséges arról, hogy az elhunytnak milyen sorozat- és sorszámú személyi igazolványa volt, s csatolni kell az elhalt születési — ha pedig nős, illetve férjezett volt, a házassági anyakönyvi kivonatát is. ott van a döntéseknél, a két­hetenkénti tanácskozásokon. A szakbizottság' több irányú fel­adatot lát el. Legfontosabb fel­adata a nyugdíj-jogorvoslat el­látása, a szövetkezeti tagok nyugdíjügyeinek intézése. De hasonlóan jelentős, nagy fele­lőséggel járó munkája a tbc-s szövetkezeti tagok segélyezése. A tsz-tagok a tüdőgondozó in­tézeten keresztül terjesztik föl kérelmüket, a bizottság pedig körültekintő környezettanul­mány után állapítja meg az évenként egyszer, indokolt esetben kétszer adható segély összegét. Legutóbb, a közelmúltban tartott tanácskozásán huszon­hat nyugdíjügyben hozott dön­tést a bizottság, emellett tíz segélyügyet is tárgyalt. A gondos, körültekintő mérlege­lés után a tíz segélyt kérő szö­vetkezeti tagnak összesen hét­ezer forintot szavaztak meg. Az eddigi tapasztalatok alapján méltán elmondható: szükséges, hasznos volt az új szervezeti forma kialakítása. Valóban a szövetkezeti tagok érdekét szolgálja. A vérségi krónikás asszony című dokumentumfilmet ma este 20 órakor közvetíti a tv. alaposan megsínyli a konkur- rens »belépését«. De nem ez történt. A korábban négy sze­méllyel dolgozó üzlet létszáma a szövetkezeti bolt megnyitása után kettőre apadt. Ekkor ke­A szövetkezeti tagok érdeké­ben alakult ki ez a szervezeti forma. Bizonyítja ezt az is, hogj») a szövetkezetek érdek­képviseleti szerve, a megyében levő három tsz-szövetség kép­viselteti magát a bizottságban, Külföldön történt családi események itthoni anyakönyvezése A külföldön történt szüle­tés, házasságkötés vagy ha­láleset itthoni anyakönyvezé­sével kapcsolatos eljárásról intézkedett a Fővárosi Tanács igazgatási főosztálya. A születés hazai anyaköny­vezése esetén például, ha a gyermek házasságból szüle­tettnek tekintendő, a gyermek születési anyagkönyvi kivona­tán kívül a szülők házassági anyakönyvi kivonatát is — il­letve Magyarországon kötött házasság esetén a szülők há­zassági anyakönyvi másolatát — csatolni kell. Ha a kiskorú ta fel. Ha nem magyar bíró­ság bontotta fel, a házasság hazai anyakönyvezése csak akkor lehetséges, ha a válást magyar bíróság jogerős ítéle­tével igazolják. Aki külföldi állampolgárral 1953. január 1. és 1957. októ­ber 1. között kötött házassága hazai anyakönyvezését kéri, annak — a lehetőséghez ké­pest — igazolnia kell, hogy a házassághoz a Népköztársaság Elnöki Tanácsától az enge­délyt megkapta. Aki haláleset hazai anya­Szabad idejükben dolgoztak A Kaposvári Sajtüzem egyé­ni és önálló kezdeményezést indított. Augusztus 18-án Bu­dapesten, egy értekezleten or­szágos felhívást intézett a tej­ipari brigádokhoz az árvízká­rosult Nyíregyházi Tejipari Vállalat segítésére. Az ötlet Nagy József művezetőtől szár­mazott. A Latinka, Dózsa, Pe­tőfi, valamint egy szocialista címért küzdő brigád tagjai fel­ajánlották, hogy szabadnapjai­kon dolgoznak. A brigádtagok fele elutazott Nyíregyházára, a többiek ezalatt a szabadnapjai­kon itthon dolgoztak helyettük is. — Mennyi időt töltöttek ott? — kérdeztem a brigád tagjai­tól. — Két csoport utazott el egy-egy hétre. Csak a szállás és az étkezés biztosítását kér­tük. — Mit csináltak? — Már előre megbeszéltük a féladatunkat a nyíregyháziak­kal. Az első turnus az előre le­gyártott betonelemeket szállí­totta a környező termelőszö­vetkezetekbe. Az utánuk kö­vetkezők pedig ezekből az ele­mekből tejbegyűjtő csarnoko­kat építettek, melyeket az ár­víz lerombolt. Olvasónk írja Közúti Egjik nap a donneri felül­járónál a délelőtti órákban egy téglával megrakott lovas teherkocsi elakadt. Szegény lovak jól tápláltságuk ellené­re sem tudták a több mázsás terhet felhúzni a csúszós, macskaköves úton. A nagy kínlódásban az út közepe felé fordították a rudat, s feladták a küzdelmet. Mint ilyenkor lenni szokott, sok volt a néző és kevés a se­gítség. Szidták a kocsist és a negyven év körüli férfit még azzal is meggyanúsították, hogy nem ért a lovakhoz. Megjegyzem, ahogy kiderült — tapasztalt fuvaros. Az emberi jó tanácsokba hamarosan beleszólt több autó dudája is. Vezetőik hamaro­san észrevették a forgalmi dugó okát, és a dudakoncert­Az idén júniusban a Ka­posvári Városi Tanács V B. és a Kaposvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága együt­tes ülésen foglalkozott a vá­ros zöldövezetének kialakítá­sával, valamint a zöldi; ég- gyümölcsellátás javításával. Az együttes vb-ülésen felve­tődött az a gondolat, hogy a zöldség-gyümölcs árát többek között a magas közterület­használati díj is emelte. Ezt az összeget az eladók hozzá­számították az árakhoz, így a vevő lényegesen magasabb á'on vásárolt, mint az ország bármely más területén. Az akkori határozat úgy szólt: meg kell vizsgálni a zöldség-gyümölcs árusításával kapcsolatos közterület-haszná­lati • és vásárcsarnoki helyfog­lalások díjtételeit. Ez a na­pokban megtörtént. A vásárcsarnokban 1964-ben rendezték a közterületi díja­kat. Az állami és a szövetke­— Eredeti elképzelésünk nem ez volt — mondta Nagy József. — Tejipari dolgozók házait akartuk felépíteni. Per­sze arra nagyobb szükség volt mert így megindulhat a tej ellátás és a tejforgalom. — Mit találtak érdekesnek szakmai vonalon? — Nagyon praktikus megol­dásnak találtuk, hogy a tejbe­gyűjtő csarnokok mellé mind­járt tejboltot is építettek. Ezek az építmények szétszedhetők, és máshol is felállíthatok, csak alapot kell csinálni nekik. Hogy milyen korszerűek lesz­nek, az a belső berendezésük­től függ. — Mennyit dolgoztunk? Nor­mális munkatempóban körül­belül 4—5 csarnokot építettünk fel. Ez csak egy kis része an­nak, amit a nyíregyháziak ter­veztek. December elsejéig húsz épületet akarnak felállítani. — Kíváncsian várjuk, akad­nak-e brigádok az országban, melyek követik a példánkat. Eddig még egyről sem hallot­tunk. Püspök Antal, az üzem régi dolgozója elgondolkozva meg­szólalt: — Aki nem akar felajánlani, annak látni kellene, hogy mi segítség ben látták a megoldást. Pe­dig nem ez segített. Az álló sorok mellett előrefurakodott egy kis teherkocsi. A vezető­fülkéből kilépő barátságos férfi a sofőrnek azt a tanácsot adta, hogy a kocsin lévő lán­cot akasszák az autó után, és ők felvontatják. Így történt. Majd leakasztották a láncot és továbbmentek. Nagyon bántott az eset, hogy a hálálkodó kocsis meg sem köszönhette a két szíves ember jócselekedetét. Az autó­ból kiszálló idegent Pólya De­zsőnek hívják. Pólya és a gép­kocsivezető a Kaposvári Álla­mi Gazdaság dolgozója. Ilye­nekből sokat szeretnénk még látni mindenhol, főképp az or­szágutakon. zeti üzletek négyzetméteren­ként tizenkét forintot fizet­tek, az egyéb elárusítók 24 forintot. A városi tanács végrehajtó bizottsága most módosította az 1964-ben kiadott végrehaj­tási utasítást. A vásárcsarnok díjai változatlanok maradtak. Október elsejétől viszont az állami és a szövetkezeti el­árusítóhelyeken négyzetméte- renkéhti közterület-használati díja havi tizenöt forint, míg egyes városrészekben négy­zetméterenként havi tíz fo­rint. A város más területein ed­dig egységesen húsz forint volt a négyzetméterenkénti használati díj. Remélhető, hogy a díjtéte­lek csökkentése »kihúzta« a régi árviták méregfogát, s ez­után olcsóbban lehet majd vá­sárolni az állami és szövetke­zeti zöldség-gyüniölcspavilo- nokban. TAMíA COSOlí Öngázolás Az egyik brazíliai bank igazgatója elgázolta saját magát. Lejtős helyen par­kolt kocsijával, a fék gyengének bizonyult. Az igazgató figyelmetlenül el­indult — a kocsi elé lé­pett, és most gázolást kö­vetett el. Az ügy és az igazgató állapota — nem súlyos. Mit bizonyít? Péter Gustav Dirichlet matematikus, az analitikai számelmélet megalapítója, tulajdonképpen csupán a maga szakterülete iránt érdeklődött. Barátai egy­szer mégis elhurcolták az operába, ahol a Don Jüant játszották. Dirichlet figyelmesen végighallgat­ta az előadást, de amikor az operának vége volt, így szólt: »Szép, igazán nagyon szép, de tulajdon­képpen mit akart bebizo­nyítani?« Humoristák Helmerdink és Neu­mann, a múlt század hí­res berlini komikusai el­választhatatlan barátok voltak, ami azonban nem akadályozta meg őket ab­ban, hogy egymást ug­rassák. Egy alkalommal törzsasztaluknál a harma­dik üveg bor mellett ül­tek. Egyszer csak Hebner- ding felsóhajt: — Akár hiszed, akár nem, egész vagyonom a tehetségem! — Nyugodj meg — vi­gasztalta kollégáját Neu­mann —, én ennek ellené­re továbbra is jó barátod maradok, hiszen a sze­génység nem szégyen! A műtőben A vakbélgyulladásos be­teget betolják a műtőbe. Mikor meglátja az öreg sebészprofesszort, akinek úgy remeg a keze, mint a falevél, rémülten súgja az ápolónőnek: — Úristen! Ez összeka­szabol! — Ne féljen! Mi már megszoktuk. Mikor ő ope­rál, rázzuk az asztalt. Érthető Űtibeszámolö egy kül­földi útról: — Tudjátok, Dániában nem a nők választanak férjet, hanem megvárják, amíg megkérik a kezüket, j — Most már értem, miért vannak olyan ke­vesen a dánok. Jó kérdés! A telefonállomás fölsze­reléséért folyamodó jo­hannesburgiak a napokban kérdőívet kaptak, amely két rovatból áll. Az egyik: »Folyamodó teljes neve és címe«, a másik: »Folya­modó telefonszáma.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BCLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József Vein ott.., Sz. A. T. Gy. Meglepő felfedezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom