Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
A kommunisták kongresszusa a dolgozó nép kongresszusa m párt kongresszusait ha- zánkban már régen nem tekintik az emberek a párttagok belügyinek. A szoializmus építésének programja — nemzeti program, meghatározó jelentőségű egész népünk életére, az ország fejlődésére. Ez a tény önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy párttagok és pártonkívüliek egyaránt megkülönböztetett figyelemmel forduljanak belpolitikai életünk legnagyobb eseményének előkészületei felé. Ám ennél többről van szó. A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a munkásosztály pártjaként, a munkásosztály szocialista céljait valósítja meg s ezzel szolgálja az egész társadalom érdekeit, maga sem tekinti kongresszusát a párt belügyének. Elvi szilárdságából, politikai hajlékonyságából és demokratikus módszereiből fakadóan igényli az egész dolgozó nép véleményét a párt politikájáról, s közreműködését e politika kialakításában, megvalósításában! Pártunknak ezt a szándékát világosan tükrözik a közelgő kongresszus irányelvei is. Az irányelvek úgy rajzolják fel társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit, hogy abból mindenki számára világos: a szövetségi politika lehetőséget nyújt minden dolgozó osztálynak és rétegnek, munkásnak, parasztnak, értelmiséginek és kispolgárnak egyaránt, hogy nemzeti egységbe tömörülve fáradozzon népe és önmaga javára. E politika egyetlen feltételét jelöli meg az együttes boldogulásnak: vállalni a közös célt, a szocialista Magyarország felépítését. Az MSZMP X. kongresszusán megtárgyalandó kérdések jelentős része természetesen magára a pártra, a szervezetre, a pártmunkára és az ideológiára vonatkozik. Ám e kérdések iránt is teljes figyelem nyilvánul meg országszerte. Ezekben a hetekben kommunisták ezreinek volt közös élménye, hogy a taggyűléseket követő napon párton kívüli munkatársaik, barátaik melegen érdeklődtek: jól sikerült-e a taggyűlés? És ez nem a szenzációra éhes emberek kí- váncsiskodása volt, hanem Olyan őszinte érdeklődés, amelyet ma már természetesnek, érthetőnek tartunk. Természetesnek és érthetőnek, mert ma már a közvélemény úgy tartja, ha a párton belül jól mennek a dolgok, az az egész országnak jó, ha viszont a párton belül baj van, az az egész országnak nagy baj. S a kommunisták számára is természetes ma már ez az érdeklődés. Nincs titkolózás, s a nyilvánvaló pártbelügyek kivételével minden kérdésről őszintén beszélnek, beszélgetnek (ez utóbbi jelenti a párbeszédet!) dolgozó társaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel. A párt következetes politikája, bizalomra épülő demokratikus gyakorlata a párttagság százezreit tette alkalmassá kommunista hivatása gyakorlására. N épi, nemzeti méretű eszmecsere folyik minden lényeges kérdésről napjainkban épp a párt kongresz- szusi irányelvei alapján. S ennek az egyre inkább kibontakozó véleménycserének tartalma és hangja egyaránt bizonyítja, hogy az osztályharcban megedződött párt bírja népünk bizalmát. Közvéleményünk megnyugvással veszi tudomásul, hogy a párt politikája nem változik, s a kongresszus várhatóan ennek az egész népünk által helyeselt, a nemzeti egységen alapuló politikának a megvalósulásához egyengeti a további utat. Mi ennek a nemzeti egységnek a lényege? A párt mindén pártonkívülit megbecsül, aki a maga helyén derekasan dolgozik, mert ez a haza javát, a szocializmus céljait szolgálja. A pártonkívüliek azt is látják: a magunk által alakított, köígy is lehet 670 fácán Balatonszabadiból Tyúkház az ideiglenes szállás A fácán drága szárnyas, jelentős exportcikk. A vadon élő állat természetes szaporodásának számos gátja van: tojását, de a kikelt fiókákat — csirkéket — is pusztítják az erdei ragadozók. Ezért is volt nagy fontossága a vadásztársaságok által a tisztásokra, füves területekre kihelyezett mérges tojásoknak — a fácántojásokat kereső kártevők pórul jártak. Így is szükség van azonban az ember további beavatkozására azért, hogy minél több maradjon életben ebből a hasmos vadból, mezőgazdasági üzemeink, az erdők és szántók »ingyen napszámosaiból-«. Az Észak-somogyi Alkotmány Vadásztársaság területére nemrégen 670 olyan fiatal fácán került, amelyet a bala- tonszabadi November 7. Termelőszövetkezet egy használaton kívüli baromfinevelő épületében — tyúkházában — neveltek föl. A vadásztársaság intéző bizottsága komolyan vette a fácánállomány továbbfejlesztésével kapcsolatos felhívást, s a »hogyanéra megfelelő választ talált. Valter Imre tsz-elnök szívesen bocsátotta rendelkezésükre az épületet, ezenkívül a szövetkezet szakemberei tanácsadással, a gazdaság pedig eleséggel segítette a naposcsirkék fölnevelését. Mint megtudtuk, a társaság a tojások nagy részét a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaságtól vásárolta és Keszthelyen keltették ki. A kisebb részt a tsz-tagok gyűjtötték össze munka közben, a lucer- natáblák, rétek kaszálásánál, és ezeket kotlósok alá rakták. A naposcsibéket — amelyek addig hálóval fedett kifutó- tóban nevelődtek — megvásárolták, és Balatonszabadiba vitték. Itt két hónapon át erősödtek, hogy életképesek maradjanak igazi otthonukban, az erdőkben is. A 670 fácáncsibe ma már kint van a szabadban, a tenyésztésre legalkalmasabb területeken. A társaság magabiztosan szerződhetett 200 befogott fácán értékesítésére, hiszen a mesterségesen fölnevelt erdei szárnyasokból bőséges tenyészanyag várható a jövőben. A 200 darabos értékesítés nagyjából fedezi az élőbb említett többletmunka költségeit. Az októberben kezdődő kilövés és az ugyanakkor induló fácánbefogás bizonyára sikeres lesz, van utánpótlás. Ez volt az első ilyen próbálkozás a fácánok mesterséges fölnevelésére a vadásztársaságnál, s mivel jól sikerült, arra számítanak, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a módszert. Bíznak a balatonszaba- di November 7. Termelőszövetkezet további segítségében és abban, hogy a fácánállomány növelése érdekében másutt is követik példájukat. Mert megéri. Az élő, befogott fácánért — amely számottevő exportcikkünk — darabonként 100 forintot fizet a MAVAD, az exportképes lőtt fácánért pedig mintegy 60 forintot ad. Erre gondoltak az észak-somogyiak is, amikor Balaton- szabadiban. a termelőszövetkezet segítségével fölnevelték a fácáncsibéket. H. F. rülményeinket figyelembe vevő, állandóan fejlődő társadalmi viszonyok között dolgozunk, s ennek következtében az államélet, a szocialista demokrácia kibontakoztatása milliók számára teszi lehetővé a közállapotok aktív befolyásolását, a dolgainkról történő szabad vitát. Mindezt a párt vívta ki. A most folyó eszmecsere gondolatokat érlel és gondolatokat segít megérteni. Sokan vagyunk még elégedetlenek a mindennapi életben jelentkező egy sor visszásság miatt. De megértjük, hogy átmeneti társadalomban élünk, és hogy ez az átmenet nem olyan gyors, mint ahogyan szeretnénk. Termelőerőink adott állapota a fejlődésnek ezt, vagy nem sokkal gyorsabb ütemét teszi lehetővé. Érzékeljük az ellentmondásokat: azokat is, amelyek törvényszerűek, azokat is, amelyeknek , gyorsabb-lassúbb feloldása tőlünk függ. Elítéljük a gyakran lábra kapó egészségtelen és erkölcstelen anyagiasságot, de elgondolkodva önmagunkban is tetten érjük a fejlődést ugyancsak gátló egyenlősdire való törekvést. Fölemlegetjük, hogy a »fent hozott« jó határozatok hogyan torzulnak el »idelent«, de kritikusan nézzük a határozatokat is, hogy csakugyan jók-e. S egyre gyakrabban keressük saját felelősségünket a torzulásokban vagy megvalkuvásunk- ban, mely teret nyithat a tor- zítóknak. A jóra, a szó legátfogóbb értelmében jóra mozgósító irányelvek talajából buzognak fel a gondolatok. S a gondolatokat érlelő eszmecserék forrásából buzog fel egyre bővebben a tettekre serkentő szándék. m Magyar Szocialista £X Munkáspárt készül a kongresszusára. Meggyőződésünk, hogy az irányelvek keltette érdeklődés és figyelem jó alapot ad a X. pártkongresszusnak ahhoz, hogy a szocializmus további építése érdekében végzett munkát számba véve, a feladatokat megjelölve, megfeleljen a magyar társadalom várakozásának. J. R. Az aranyérmes Vari-man család Berlinben, Plovdivban is bemutatják a gépsorokat Vásárzáráskor Dánszentmiklósra utazik a H—2 íjr- '•>■>• Mindig körfilállják a hagyma manipuláló gépsort. Mögötte a Hungária Record pályája látható. Ahogy bélép a látogató a KGM pavilonjába, jobbra egy csaknem tízméteres gépre figyel föl. Csinos lányok állnak mögötte, s almával »etetik« a Vari-man A—3-as típusú gyümölcsmanipuláló gépsort. Mindig sokan állnak az elkerített gépsor előtt. Egy mosolygós, szőke fiatalember lép hozzám, Kereszthegyi László, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárának gyakornoka. Most ö igazítja el a mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállítás látogatóit, a jövendő vevőket itt a pavilonban. — Elsősorban kik érdeklődnek a gép iránt? — A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok vezetői, külföldi gyümölcstermesztők. Például az NDK-ból, a Szovjetunióból jártak itt szakemberek, s nagyon sokat kérdeztek. — Például mit? — A gép működését és teljesítményét. Ilyenkor elmondjuk, hogy óránként két- három tonna almát válogat, osztályoz és csomagol. Az is érdekli az embereket, hogy hétféle gyümölcsöt és terményt — almát, őszibarackot, kajszit, paradicsomot, hagymát, burgonyát és uborkát — válogat a különféle gépegységek elrendezésével. A leggyakoribb kérdés még, hogy mennyit tör össze. Megnyugtatjuk őket, hogy a gépsor szivaccsal van bélelve, s gumihengerei vannak. A gépen kis tábla csillog a napfényben. Azt hirdeti, hogy aranyéremmel tüntették ki a Vari-man gépcsaládot, amelyet Bazsika László főtervező irányításával a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár budapesti tervezőirodája álmodott meg, s a kaposvári gyárban dolgozó munkások alkották meg a kísérleti, a prototípust és g szériadarabokat is. A díjat elsősorban azzal érdemelte ki a gépcsalád, hogy az egységeit különbözőképpen összeállítva sokféle gyümölcsöt és zöldséget lehet vele feldolgozni. A láda vagy zsák kiürítésétől a minőség és a nagyság szerinti válogatásig, a gyümölcs megtisztításáig, a csomagolásig, sőt a hagyma szártalanításáig mindent gazdaságosan él lehet végezni bárhol és kevés emberrel. Rögtön gazdára talált a H—2 Csodálatosan szép paprikák, paradicsomok közelében, a Az út jól járható SZERDÁN TARTOTTA vevezetőségválasztó taggyűlését a tapsonyi erdészet kommunistáinak pártszervezete. A húsz tagot számláló alapszerv tagjai, jóllehet tucatnyi munkahelyen, szétszórtan dolgoznak a kerületekben, idejében — csoportokban — megbeszélték az MSZMP Központi Bizottságának a X. pártkongresszusra készített irányelveit, s a szervezeti szabályzat módosítását: így készültek a taggyűlésre. Krénusz István kerületvezető erdésznek, a taggyűlés elnökének megnyitója után Tomity Ferenc műszaki vezető, alapszervi titkár mondott vitaindítót. Emlékeztetett rá, milyen eredmények születtek országosan az elmúlt négy esztendőben: miképpen érződik az emberek mindennapi életében az, hogy pártunk politikája helyes, következetes volt, s a IX. kongresszus óta eltelt idő alatt miképpen lépett előre hazánk a szocializmus útján. Megannyi szemléltető példát hozott arról a területről, melyet az erdészet kommunistái is nagyon jól ismernek: a falu fejlődése, új arca naponta bizonyítja az eddig követett politika helyességét. A párttitkár a már említett csoportos beszélgetések tapasztalataiból merített, amikor azt mondta, hogy a városiasodó falun az emberek életszínvonala olyan fokon áll ma, amilyenről évtizedekkel ezelőtt csak álmodozni lehetett. Mivel az erdészet működési területén gépjavító állomás és számos termelőszövetkezet van, szemléletesen bizonyítható az előbbi állítás igaza. Érthető, hogy ez a taggyűlés, az ezen részt vett kommunisták a fejlődésnek a gazdasági oldalát »fogták meg« az átlagosnál erőteljesebben: a technikai fejlődés eredményeit méltatták. Tomity elvtárs utalt arra, hogy a termelőszövetkezetek gépesítése, a tagok háztartásának korszerűsége jelentős terhet vesz le az emberek válláról Tapsonyban és a környező falvakban is. S ha a megye székhelyre, Kaposvárra, vagy a járási székhelyre, Marcaliba utazik valaki, láthatja,' hogyan születnek új lakótömbök, ipari és szociális létesítmények, a dolgozók igényeinek jobb kielégítésére. Szeberényi Dávid erdészetvezető elmondta a vitában, hogy nem szükségszerű a szomszédba menni olyan példáért, amely a technikai fejlődést bizonyítja: minderről bárki megbizonyosodhat a tapsonyi erdészet területén is. Tíz évvel ezelőtt még kézzel vágták ki a fát, ma már senki sem fűrészel kézzel, még a téli időszaki alkalmazott sem. Hogy a szállítás régen fogatokkal történt, ma meg teljes egészében gépek — nyolcvan százalékban saját gépek — végzik ezt a nehéz munkát, ma már mindenki számára természetes. Arra is utalt azonban az erdészetvezető, hogy a fel- és lerakás most is úgy megy, mint ötven évvel ezelőtt — kézzel, mert itt még hiányoznak a megfelelő gépek. A teljesítmény ettől függetlenül a két kongresszus közti időszakban ugrásszerűen megnőtt: az idén 26 000, jövőre 30 000 köbméter fa kitermelésére számítanak; még egyszer annyit termelnek ki, mint a háború utáni esztendőkben. Ugyanakkor a pótlás is tervszerű. A Központi Bizottság irányelvei, javaslatai gondos előkészítést tükröznek — mondotta Szeberényi elvtárs. — Nekünk a termelési eredményeinket kell fokoznunk, hogy az eddigi munkánk magasabb szinten folytatódjon: a hiányzó gépeket is csak úgy tudjuk beszerezni, ha javul a munkánk. JELENTŐS SEGÍTSÉGET adhat ehhez a pártszervezet, az erdészet . kommunistáinak példaadása. Azé az alapszer- ' vezeté, amelynek újjáválasztott vezetősége — Tomity Ferenc titkár, Györki László és Németh Vendel — négy évre kapta meg a tagság bizalmát a szerdai taggyűlésen. Hernesz Ferenc kertészeti kiállítás területén találtam meg a Vari-man család H—2 típusú hagymamanipuláló gépsorát Kereszthegyi László kalauzolásával. A négy protogépsorból egy a kiállításon, egy Erfurtban, egy a földdeáki termelőszövetkezetben található, egyet pedig majd Potsdamhan állítanak ki. Egy lakókocsi áll a gépsorok közelében, ebben van az MMG képviselete. Kovács Lajos, a gyár szervizvezetője készségesen tájékoztat a másfél hét tapasztalatairól. — Nagy az érdeklődés gépeink, s ezen belül a gyümölcsmanipuláló gépsorok iránt. A kiállított H—2 típusú hagymamanipuláLó gépsort már meg is vette a dánszent- miklósi Micsurin Tsz. Érdekességként elmondom, hogy azonnal el akarták szállítani, ezt természetesen nem engedélyezte a kiállítás rendezősége. Így aztán abban egyeztünk meg, vásárzáráskor jönnek érte kocsival — Külföldiek is megnézték a gépeket? — Jártak itt bolgár szakemberek. Nagyon tetszett nekik a Vari-man család, s főképpen a Hungária Record, mert hatszáz hektár almásuk van otthon. Ügy egyeztünk meg, hogy a plovdivi vásáron megkeresik az MMG képviseletét a gép megvásárlásának az ügyében. Egy német küldöttség Berlinbe hívta meg gépsorunkat. Fotózzák a gépsorokat Egy idősebb és egy fiatalabb férfi lép be barna köpenyben a kocsiba. Szintén a kaposvári gyárból utaztak fel a kiállításra, ők üzemeltetik a gépsorokat. — Tetszik gz embereknek a H—1 meg a H—2? — Nagyon sokat kérdezgetnek, mi pedig szívesen válaszolunk, hiszen elviszik a gépeink hírét. Egy NDK-beli piackutató minden csavarra kíváncsi volt, szívesen végigvezettem a gépsoron — mondja Kr achter János és Vacsora Sándor. — Szinte sztár lett a gyümölcsmanipuláló gépsorunk, igaz, hogy a mindig működésben lévő szállítópálya oda is vonja a tekintetet, s nagyon sokan lefényképezik ... Általában nők, valószínű, hogy kertészeti szakemberek — mondja Kovács Lajos, akit egyébként szoros szálak fűznek Kaposvárhoz: a kefeüzem egyik megalapítója volt. Valaki bekiabál a lakókocsi ajtaián, hoe» megiöt*°k a ju- goszlávok. Mindenkitől elnézést kér, s már indul is kifelé. hogv bemutassa a génsorokat működés közben. Nincs megállás sz°nt»mber 20-ig. °qvrp vn\Tr« —----- ——o-nira. I Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 2j)70. szeptember 12.
