Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

Bolívia Óvandó elnök üzenete Alfredo Óvandó tábornok, Bolívia elnöke szombaton üze­netet intézett a nemzethez a hatalomátvétel egyéves évfor­dulója alkalmából. Kijelentet­te, hogy továbbra is'a fegyve­res erőkre kíván támaszkodni a kormány élén, a későbbiek­re azonban kilátásba helyezte az alkotmányos rend vissza­állítását. Az amerikai Gulf olajtársa­ság államosítását, mint nagy győzelmet jellemezte az állam­fő, és hangsúlyozta, hogy Bo­lívia gazdasági helyzetét sike­rült valamelyest megszilárdí­tani az utóbbi időben. Ebben nagy szerepet játszott a kül­földi — elsősorban japán, csehszlovák és NDK — közre­működéssel töjtént új ércbá­nyák feltárása. Külpolitikai téren az állam­fő külön kiemelte, hogy a bo­líviai kormány öt szocialista országgal létesített diplomáciai kapcsolatot. (MTI) Francia - algériai tárgyalások Tegnap Párizsban tárgyalá­sok kezdődtek Buteflika algé­riai külügyminiszter és Fran­cois Ortoli francia iparfejlesz­tési miniszter között. A «tár­gyalások középpontjában az Algéria és Franciaország kö­zötti olajvita kérdése áll. Algéria fel akarja emelni a Franciaországból szállított kő­olajra kivetett adókulcsot, bar­relenként 2,08 dollár alapárról 2,85 dollárra. (MTI) NIXON EURÓPAI KÖRÚTJA Heves tüntetések Rómában Nixon amerikai elnök va­sárnap este, közép-európai idő szerint 20 óra 40 perckor Ró­mába, nyolcnapos európai kőrútjának első állomására érkezett. Az elnököt a Róma melletti Ciampino katonai re­pülőtéren az olasz állami élet vezetői fogadták. Nixon elnök nem veszteget­te az időt, nem is válogatta meg túlságosan a szavakat, amikor vasárnap megadta nyolcnapos Földközi-tengeri kőrútjának politikai alaphang­ját: az »erőre támaszkodó bé­ke« jelszavát — írja római kommentárjában Ralph Har­ris, a Reuter-iroda tudósítója. Az amerikai elnök, aki ha­talmas biztonsági előkészüle­tek közepette kezdte meg kör­útját és egyben római tárgya­lásait, már a fogadtatás! ün­nepségen foglalkozott ezzel a témával. Kifejtette: az ameri­kai külpolitikának egyik első­rendű fontosságú és elengedhe­tetlen alapelve a »szükséges erők« fenntartása a Földközi­tengeren, hogy — mint Nixon kifejezte magát —, »-megőriz­ze a békét azokkal szemben, akik fenyegetik«. Válaszbeszé­dében Saragat elnök azt húz­ta alá, hogy hazájának létér­deke a Földközi-tengeri térség stabilitása, biztonsága és béké­je. Nixon és felesége a Ciam­pino repülőtérről helikopteren repült a Quirinale-palotába, s a 400 éves palota udvarán ta­lálkozott Saragat elnökkel. A fogadtatási ünnepségeket a pa­lota dísztermében rendezték meg. Nixon egyébként csaknem mindenüvé helikopterrel fog utazni, és ez is része a maxi­mális biztosításnak. Hogy ez mennyire indokolt, azt mutat­ja. hogy miközben az elnöki palotában a Nixon-házaspár a kormányvezetőkkel találkozott, fiatal tüntetők ezerszámra vo­nultak végig az örök város ut­cáin, égő benzinespalackokat dobáltak, ablakokat törtek be. és az elnöki látogatás elleni tiltakozásul ezt a jelszót har­sogták: »Nixon — hóhér!« A tüntetők közül — akiket egyéb­ként a tizenötezer rendőr több háztömbnyi távolságban tar­tott a Quirinale-palotától — 204 személyt előállítottak, de hat kivételével reggelre mind szabadon bocsátották őket. Nixon tegnap olasz államfér­fiakkal tárgyalt, díszebéden vett részt, majd gépkocsin haj­tatott a Vatikánba, és VI. Pál pápával találkozott. A nap be­fejezéseként Nixon repülőgé­pén a Nápoly közelében hor­gonyzó Saratoga amerikai he- likopter-anyahajóra repült, s ezen a jordániai polgárháború alatt riadóztatott úszó-támasz- oontoin töltötte az éjszakát. (MTI) Hasznos és tanulságos látogatás Schiller nyilatkozata moszkvai útjáról Koszigin szovjet miniszterelnök (balról) fogadta Moszkvában Kari Schillert, az NSZK gazdaságügyi miniszterét (job bról). Pompidou Moszkvába utazik Georges Pompidou francia köztársasági elnök október 0-án érkezik a Szovjetunióba — közölték hivatalosan Moszk­vában. A francia elnök — előzetes megállapodások értelmében — hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének és a szovjet kormány­nak a meghívására. Kari Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter több­napos szovjetunióbeli látogatá­sa után vasárnap visszatért Bonnba. Az újságíróknak nyilatkozva Schiller hasznosnak és tanul­ságosnak nevezte moszkvai lá­togatását. Elmondta, az a be­nyomása, hogy a Szovjetunió érdekelt az NSZK-val való gazdasági kapcsolatok kiépíté­sében. A gazdaságügyi miniszter el­mondotta azt is, hogy valószí­nűleg november első felében — a Közös Piac tagországaival történő konzultatív tanácsko­zás után — a két ország kép­viselői tárgyalásokat kezdenek egy új kereskedelmi szerző­désről. Schiller közölte, hogy előre­láthatóan még ezen a héten ta­nácskozik majd azzal a szov­jet küldöttséggel, amely je­lenleg a Daimler—Benz Mű­vek képviselőivel tárgyal egy teherautógyár felépítéséről a Szovjetunióban. BONN: Gazdasági fronton támad az ellenzék Űrügy: a fémmunkássztrájk Nyugat-Németország külön­böző nehézipari üzemeiben a legutóbbi napokban több mint s-ázezer munkás tartott fi­gyelmeztető sztrájkot. A mun­kabeszüntetés kiterjedt olyan mammutvállalatokra is, mint a Krupp-gyár, amelynek évi forgalma öt és fél milliárd márka. Otto Breuer, a fém­munkás szakszervezet élnöke kijelentette: nem tartja ki­A baloldali pártok tömeggyűl *sen követelik Nixon távozá­sát a római Laterán téren. Az előtérben horogkereszttel kombinált amerikai zászló és felirat »A népek békéjéért és függetlenségéért, az imperializmus ellen«. (Telefotó: AP—MTI—KS) Jugoszláviai reformterv Mika Tripalo, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vég­rehajtó irodájának tagja Zág­rábban vasárnap közölte: a jugoszláv politikai rendszer múlt héten bejelentett reform­járól az az álláspont alakult ki, hogy a föderáció szervei »csak annyi hatáskört tarthat­nak meg, amennyi múlhatatla­nul szükséges Jugoszlávia fej­lődése szempontjából.« A továbbiakban hangoztatta: már a JKSZ Központi Bizott­ságának emlékezetes 1966-os brioni plénumán »felszámolták azt a gondolatot, hogy bárki is Tito utóda lehetne.« Emlékez­tetett arra, elhangzottak olyan elképzelések, hogy Tito elnök­nek két utóda lehetne, egy az államvezetésben, egy másik pedig a pártban. »Nálunk azonban utódlás nem lehetsé­ges. Tito elvtársat mind az al- laméletben, mind pedig a párt­ban csak kollektív szerv he­lyettesítheti, ami — egyébként — jobban megfelel önigazga­tási rendszerünknek és Jugo­szlávia föderatív felépítésének« — mondotta Tripalo. A JKSZ érvényes dokumen­tumai szerint jelenleg a kül- úgyek, az állambiztonsági ügyek, valamint a politikai és gazdasági rendszer alapjai ké­pezik a szövetségi állam köz­vetlen hatáskörét. A JKSZ el­nökségének szombatra össze­hívott ülése előreláthatólag pontosabban meg fogja fogal­mazni ezeknek a területeknek a határvonalait. (MTI) zártnak, hogy további sztráj­kokra kerül sor. A munkabe­szüntetés oka, hogy a fém­munkás szakszervezet átlago­san 15 százalékos béremelési követelésével szemben a gyáriparosok csupán 7—9 szá­zalék emelést ajánlottak fel. A munkások arra hivatkoz­nak, hogy a nagyvállalatok a legutóbbi években hatalmas profitot zsebeltek be, amely­ből csak morzsákat juttattak a munkavállalóknak. Az Opel autógyár például, amelynek alaptőkéje 850 millió márka, 1969-ben 419 milliós nyere­séggel zárta üzleti évét. A nyugatnémet gyáripar bruttó nyeresége 1969-ben 17,6 milliárd márka volt, amely csaknem 4000 márkát tesz ki munkavállalónként. A munkálok és alkalmazottak tehát joggal követelik, hogy ebből a hatalmas profitnöve­kedésből ők is részesüljenek, ne csak a részvényesek. Nyugat-németországi gazda­sági szakértők nem tartják kétségesnek, hogy a bérharc a munkások győzelmével fog végződni. Félő azonban, hogy a tőkések a béremelések miatt megemelkedett termelési költségeket azonnal átháritják majd a fogyasztókra, az újabb áremelkedések pedig a CDU — CS malmára hajtanák a vizet. Az ellenzék máris áttette támadásainak súlypontját a gazdasági kérdések területére. Brandték nehéz helyzetben vannak: egyrészt nem vonhat­ják kétségbe a fémmunkások követelésének jogosságát, más­részt meg kellene akadályoz­niuk a további áremelkedése­ket. A leghathatósabb mód­szer persze a nagytőke profit­éhségének megfékezése lenne. Érré azonban Schiller gazda­ságügyi miniszter »modern« kapitalizmusa sem nyújt 'ehe­tőséget. Kongresszusra készülve Erősödő egység A x. partkongresszus irányelvei hiteles világképet tárnak a nyilvánosság elé. Ab­ból indulnak ki, hogy éles harc folyik a haladás és a reakció, a szoc’alizmus és az imperializmus erői között. Ez a küzdelem — olvashatjuk a do­kumentumban — az egész vi­lágon, a társadalom életének valamennyi fő területén folyik. E harc állásának megítélé­séhez a szembenálló felek helyzetének, erejének, tévé kenyséeének áttekintése szük­séges. Az irányelvek megálla­pítják, hogy a barikádnak a szocializmus és a béke felé eső oldalán a fő erő a szocia­lista világrendszer, amelynek tagjai — a Szovjetunió, a szo­cialista országok — szakadat­lanul növelik gazdasági, társa­dalmi, politikai és katonai erejüket. S kik állnak a másik olda­lon? Az irányelvek kifejezé- élve: »a világimperializ­mus és fő ereje, az amerikai imperializmus«, amely »fegy­verrel, gazdasági és politikai nyomással igyekszik fenntar­tani reakciós rendszerét és befolyási övezeteit, s meggá­tolni a haladást«. A két erő összhasonlításakor az irányelvek nem hallgatják el, hogy az imperializmus el­érhet átmeneti sikereket. A kérdés azonban az: vajon meg tudja-e oldani a kapitalista rendszer kibékíthetetlen el­lentmondásait, ki tud-e jutni a roiitikai válságból? Erre a vá­lasz egyértelmű — nem. Ha tehát a forradalmi erők, egyes osztagaik nehézségei ellenére is, egvre nagyobb erővel és szélesebb fronton támadnak, az imperializmus pedig soro­zatos — helyenként és átme­netileg hatásos — ellentáma­dási kísérleteivel nem tudja megváltoztatni az erőviszonyo­kat, akkor a végső következ­tetés csakis az lehet, amelyet a Központi Bizottság így fo­galmazott: »A világ fejlődésé­nek fő irányát... mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői ha­tározzák meg.« Ez a logikája annak a gon­dolatmenetnek, amely elveze­tett a bevezetőben említett tel­jesen hiteles világképhez. A KONGRESSZUSI IRÁNY­ELVEK minden állítása mö­gött ott van a tények fedezete. Milyen tények bizonyítják pl. a nemzetközi antiimperialista összefogás erősödését? Kiindulva abból, hogy ennek az összefogásnak a magva a kommunista és munkáspártok tömörülése, elsősorban a moz- ' lomban kell körülnéznünk. S akkor kiderül, hogy a testvér­pártok tavaly júniusi nemzet­közi tanácskozása óta a kom­munisták világszerte nagyobb akcióegységben lépnek fel a közös ellenséggel szemben, mint korábban. Több fejlett tőkés országban működő párt az indokínai amerikai agresz- szió elleni tennivalókat be­szélte meg a Párizs környéki I-T-’ben, s elhatározásukat szá­mos nagyszabású tömegmeg­mozdulás követte. Afrikai és latin-amerikai pártok szintén lépéseket tettek harcuk jobb koordinálására. Ez egyrészt az egységtörekvések erősödését mutatja, másrészt azt, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom — éppen az egység megerősítésével — az imperia­lizmus elleni közös harcra összpontosíthatja figyelmét. A szocialista világrendszer is összehangoltabban cselek­szik a nemzetközi küzdőtéren, mint néhány évvel ezelőtt. A Varsói Szerződés tagállamai rendszeresen egyeztetik politi- Icájukat, s ez tette lehetővé az ún. budapesti felhívás, majd memorandum kiadását, vagyis az európai biztonságért vívott harcban a kezdeményezés megőrzését, összehangolt erő­feszítések vezettek végső so­ron a szovjet—nyugatnémet szerződéshez is. A kapitalizmus fellegvárai­ban, a fejlett tőkés prszágok- ban is több jel mutatja az összefogás erősödését. Az Egyesült Államokban tavaly mintegy 5600 sztrájk zajlott le, közöttük a legfontosabb a Ge­nerál Electric 150 ezer mun­kásának munkabeszüntetése, amely 150 gyárra terjedt ki. A monopol-ellenes összefogást célozta a Szakszervezeti Akció­szövetség megalakulása is. De hozhatnánk olasz példákat is: a dolgozók egységének hatal­mas ereje nyilvánult meg a monopóliumok bérpolitikája elleni sikeres harcban. Az indokínai és a közel-ke­leti agresszióval szemben ki- szélesedett a haladó erők kö­zös harca. A kambodzsai in­tervenció például világszerte minden eddiginél nagyobb til­takozást váltott ki. S bár nap­jainkban súlyos bonyodalmak osztják meg az antiimperialis­ta erőket a Közel-Keleten, az agresszorok nem képesek győ­zedelmeskedni a szabadságu­kért és jogaikért küzdő arab népeken, amelyek — s itt van ismét az összefogás jelentősége — a haladó erők nemzetközi támogatását élvezik. A HÄROM NAGY A.NTI- IMPERIAL1STA erő — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító harc — valamint a világot átfogó bé­kemozgalom — ha nem is min­denütt zavartalan és ellent­mondások nélküli — összefo­gásának erősödése meggyőzővé teszi a kongresszusi tézisek megállapítását: »...szélesedett az antiimperialista harc bá­zisa és részvevőinek köre. Fo­kozódott az imperializmus, el­sősorban az amerikai imperia­lizmus elszigetelődése.« Pálos Tamás Gyorslista a lottó juiaiom-sorsoiasaról a sorsoláson a 37. heti szelvények vettek részt 3 116 »82 háztart. g., 3 117 140 tv, 3 821 503 háztart. g., 3 832 718 hűtő­gép, 3 831 211 méteráru, 3 8o5 588 ki mit választ. 4 006 ü‘01 lemezjátszó, 4 009 706 óra, 40lü 211 bútor, 4 026 406 rádió, -1 vi2» 796 éléskamra ut., 4 029 631 rao­u i>.4 828 mosógép, 6 080 562 rádió, o úuu 260 rádió-lemezj-., 6 102 006 kül­lő: uí társasutazás, 6 113 739 ki mit vál., 6 121 811 lemezjátszó, 6 131 950 rádió-iemezj., 6 136 812 méteráru, 6 148 536 tv, 6 588 782 OFOTÉivT-Ut., 6 590 263 éléskamra ut.. 6 610 597 éléskamra ut., 6 612118 éléskamra ut, 6 612 790 rádió, 6 623 197 utalv., 6 635 316 rádió, 6 638 654 rádió, 6 639 124 méteráru, 6 665 985 méter­áru, 6 666 773 éléskamra utaiv.my. 8 820 889 éléskamra ut.. 8 32G 831 mosógép, 8 831 603 hűtőgép, 8 833 791 éléskamra ut.. 8 836 081 varrógép, 8 857 136 éléskamra ut., 8 844 201 BAV-ut. 9 005 153 írógép. 9 021 315 rádió, 9 027 310 lak-text.. 9 421 847 OFO­TERT-Ut., 9 141 349 lak-töX., 9 441 543 OFOTÉRT-ut., 9 443 441 utalv., 9 451 892 hűtőgép, 9 455 622 élésk in­ra Ut.. 9 160 879 háztart. g., 9 479 636 háztart. £., 9 492 576 éléskamra ut., 9 494 375 éléskamra ut„ 9 591 104 ut., 9 502 602 tér.yképezőg., 9 511 36? ut., 9 512 429 házi art. g., 9 525 821 rádió, 9 536 757 rádó. 9 536 796 ki mit vál., 9 529 617 ut.. 9 513 126 éléskamra ut., 9 544 675 éléskamra ut., 9 563 650 lemezjátszó. 9 577 843 élé‘-kn r , ut., 9 580 0Í5 lak-tex., 9 531 ÍU7 OFO­TÉRT-ut., 9 584 902 rádió. 9 581537 háztart. g., 0 591 353 külf. társas- utazás, 9 591 423. Utalv., 9 616 891 lak- tex.. 9 616 920 tv. 9 620 967 bóz art. g,, 9 645 259 éléskamra ,ut., .9 658,251 külf. társasutazás. 9 658 255 külf. társasutazás, 9 663 967 méteráru, 9 674 062 éléskamra ut., 9 662 444 lak-tex., 9 686 609 rádió. 9 687 106 mosógép, 9 699 921 háztart. g., D 702 764 fényképező*?.. 9 701105 rá­dió, 9 714 475 éléskamra utalvány, 9 714 749 lak-tex.. 9 715 040 éléskam­ra ut.. 9 733 002 éléskamra ut*lv., 9 735 064 éléskamra ut.. 9 780 fénvkéoezőg., 9 74* 651 tv, 9 7*8 371 OFOTÉRT-ut., 9 755 11 rá^ió-le- mezj., 9 789 681 háztart. g.. 9 793 193 u+alv., 9 816 033 rád’ó-leme^Mt^ró. 9 816 P60 Fiat 500 Limousine típusú személvf'épkorsi utalvány, 9 820 154 tp éteráru. 9 871423 lem/zi-Hszó, 9 585 bútor 9 f»*>4 085 rád’ó-le­mezj.. 9 BA2 085 rádió-lemeT?4tszó, °842 963 bútor. 9 863 896 éléskamra Ut., 9 P81 920 ut.. 8 89° 139 ruházati etkk. 9 895 241 ré^ló. 9 901 475 rádió, 9 911 143 lemezjátszó. A gyorsbközvetlenül a sor­solás után készült, az eseóoges hi­bákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) iOMOGTI NÉPLAP Kedd, 1970. szeptember 29,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom