Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
SZAKRENDELÉS Kint körtét árulnak, szaxofon acsarkodik valamelyik házban, mustár csorog a papírtálcáról, és dinnyehéjak szomorkodnak az asztalokon. Bent is nagy a nyüzsgés, csak valami láthatatlan tompító erő visszafogja a hangokat, pórázon tartja a mozdulatokat, tágabbra nyitja a pupillákat, és sápadtá törli az arcok pirosságát. Nincs ebben semmi misztikus. Az emberek betegek, szoronganak, félnek. És várakoznak. Betegek, félnek, várakozak. Szakrendelés. UJJ Betegség, félelem, — elvont közös főnév (általános iskolai nyelvtankönyv). Betegen, félve — mondatszerkezetben állapothatározó... Vagyis, állapot. Más, mint kint az őszi napon, kiabálás, surrogó buszok és kolbászillat között. A folyosón kopott festékű, fehér padok sorakoznak. Figyelek egy ujjat. Először a másikon nyugszik, aztán percek múlva föl-lejár a gombokon, a ruha ráncain, végül a festéket kapargatja fehér lesz a köröm, a pad pedig kopott... KILENCKOR A megyei szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelés sok helyen már reggel hétkor elkezdődött. Az ajtók előtt embercsoportok, a padok tele. Reggel kilenc. Ha kiszólnak, a várakozó csoport hatalmasan megduzzad az odasereglőktől, és miután két- három beteget behívtak csalódott sóhajjal apad ismét. Egy asszisztens: — Csak ne lennének olyan türelmetlenek az emberek. Néhány percet kell csupán várni... Egy beteg: — Reggel nyolc óta itt ülök, még nem került rám a sor... AJTÓK Az ajtók fehérek, rajta az orvos neve — nem mindenütt. Meg az is ott áll az ajtókon, hogy Ideg, Orr-, fül,- gége, Szemészet A—K L—Zs Aztán van olyan is, hogy A—L és még plusz egy fecnin j P—R—S—Sz—T. Árulkodó fecnik — kevés az orvos. Ha az ajtó nem nyílik ki, akkor hármat kell koppantani rajta, szépen egymás után, nyugodtan (ameny- nyire egy beteg nyugodt lehet). SZÁMOK Kaposváron összesen 54 szakrendelés folyik (még kiegészítésképpen úgynevezett mellékszakrendelés is.) Naponta 331 szakrendelési órában 4478 beteget látnak el, ez évente 680 217 vizsgálati eset. Egy betegre általában 7,9 perc jut. De röntgenen 5,8 perc, szemészeten 3,7 perc, traumatológián 3,5 perc. (Egy sláger általában két és fél perces, ennyi jut egy betegnek is, hogy elmondja panaszait. A többi vizsgálatra kell.) Egy szemész naponta 130—140 beteget lát el. A rendelőintézetet körülbelül 80—90 000 emberre tervezték havonta —, ehelyett 130 000 embert fogad. A rendelőintézetben 1 szemész, 1 fül-, orr-, gégeszakorvos dolgozik, és nem jobb az ortopédia sem. Ha a megyei átlagot összevetjük a többivel — olyan közepes. Megelőz bennünket Baranya, mögöttünk van Tolna. Magyarországon tízezer lakosra 22 orvos jut, ami előkelő hely a világon, mert a hetedik vagy a nyolcadik. KÖZJÁTÉK — Ez mégiscsak disznóság, hogy ennyit kell várni az embernek, itt tönkremennek az idegei. Persze a nővérek sétálnak, kávéznak, a beteg meg várjon ... — Az orvos gyógyítja a beteget, nem a nővér. — Gyógyítja?! Hát lehet itt gyógyítani. Ránéznek az emberre, és kész. Mert idejön az a sok vidéki, unják a munkát a tsz-ben, és nem jut idő az igazán betegre ... (Körbeforgatja tekintetét, egyre mérgesebb lesz, aztán elhallgat. Nővér jön a folyosón. Alázatos mosolyra húzódik a szája, egy bokacsattan- tással a fehér köpeny élé vágódik, és három kézcsókolom közben mutatja a beutalót. Néhány »vidéki« száraz szemmel, egykedvűen nézi...) FORGÁCS A szemészet előtt hosszú a sor. Egy szőke fiatalember várja a szólítást, ideges nagyon. Neki támasztja a fejét a falnak, számolja a perceket. Mögötte egy másik beragasztott szemmel. Aztán öregember, akinek gépben a lába, és a földhöz ütögeti indulás előtt. A fiatalember: — Forgács esett a szemembe, és nagyon ég. Ezt nem lehet kibírni, mennyit kell várni. Az orr-fül-gége előtt is éppen annyit kell várni... PERCEK Az egyik pádon két fiatal cigányasszony ül. Cigarettáznak, nevetgélnek. Méregetik a többi beteget, és nem fukarkodik a hangos megjegyzéssel egyikük sem. Aztán megjön a férfi. Dől belőle a pálinkaszag. — Most már bemegyek a doktorhó... és megmondom neki, hogy az anyja... A két nő az orrán át fújja a füstöt és nevet. Egy fiatalasszony a gyerekével feláll, elhúzódik tőlük. Az »A« épület másik 'oldala. Férfi fekszik a fehér pádon. Mellette áll az asz- szony. Az ember remeg, és vacog a fülledt folyosón. Az asszony idegesen az ablakhoz lép. Légy mászik végig a kezén, kíséri az öreg fáradt szembogarával, aztán elfordul a tekintete. — Mi baja van? — Végbélfekély ... Beküld- ték a kórházba, és már gyön is a mentő. Amíg a mentő megérkezik, végignyúlik a pádon. DR. CSITÁRI LÁSZLÓ — Körülnézett az intézetben, olvastam, amit leírt eddig. Így igaz. Nehéz körülmények között dolgozunk, és j mindezek ellenére, ha túl j rövid is a vizsgálati idő, ál- j Irtom, hogy munkánk azért 1 alapvetően magasabb színvonalú, mint a magánrendelés. Lehetőség van gyors konzíliumra, orvosgárdánk hírnevével, szakmai tudásával nem kérkedünk, de elégedették vagyunk. És nagy segítséget kapunk a megyei kórháztól is. Jó a műszaki orvostechnikai felszereltségünk. Nagy gond, hogy kevés a szemész, még a siófoki rendelőintézetben dolgozik egy kolléga. Kevés az ortopéd, és a fül-orr-gáge szakorvos. Nagy jelentőségű a gondozó, megelőző tevékenység, amely szintén az intézet küldetése, de mégsem teljesen kielégítő. Reméljük, a közeljövőben javul majd a szemészeti és fül-orr-gége szakorvosi ellátás, az ortopé diában még ígérni sem tudunk. Az adatokból az is kiderül, hogy zsúfolt az intézet, nem a gyógyítás közvetlen alapterülete kicsi, hanem a várakozótér. Nem megfelelő az intézet dolgozóinak szociális ellátottsága sem. Csak egy példa — két zuhanyzónk van. Előlegképpen annyit elmondok még, hogy megyénk egészségügye előtt nagy feladatok állnak. A mindenképpen fontos, és elsődlegesen fontos kórházi rekonstrukció után remélhetőleg sor kerül majd egy új megyei szakorvosi rendelőintézet építésére is. MEGJEGYZÉSEK Ha kétpólusú a gyógyítás — márpedig az —, akkon végiggondolva az SZTK-beli délelőttöt, mégis lelkiismeret- furdalásom van. Mert nem egy gondolat erejéig jutott eszembe a beszélgetések közben, hogy mit jelent az orvosnak az egy nap.' Kikérdezni, kivizsgálni, gyógyítani naponta több mint száz beteget. Nem koppantottam hármat egyik fehér ajtón sem, hogy megkérdezzem. Szeretem a hívóban ázó fényképet nézni. A fotópapíron egyre erőteljesebb részletek rajzolódnak ki, egyre világosabb, egyre kíméleüe- nebbül őszinte a kép. De ettől szép és így jó. És nem árt albumban nézni még akkor sem, ha számok és percek kontúrjaiból rajzolódik ki a jelen egy darabja. Nem árt lapozgatni a képek között, elővenni egy sárga elmosódott képei;, amikor a Petőfi téren az akkori OTI épült, és egy makettet, melyet nagyon merészen még magában rak össze az ember — az új rendelőintézetét. Egyik sem takarja el a frissen készült képet, sőt. így talán élesebb. Tröszt Tibor Új óvoda A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat megkezdte a Kalinyln lakótelepen az új, százszemélyes óvoda építését. A létesítmény hatmillió forintba kerül. Könyvek és terjesztőik Alacsonyak az igények, sok a pótolnivaló A szövetkezeti bizományosok és a falusi könyvterjesztés néhány problémája címmel jelent meg nemrégen az a füzet, amely egy széles körű felmérés eredményeit tartalmazza. A Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat felkérésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztő: Egyesülésének piackutató csoportja a szövetkezeti könyvbizományosok körében kutatta a bizományosok társadalmi összetételét; az olvasáshoz, a könyvhöz való viszonyát; a bizományi könyvterjesztés legfontosabb gondjait. 19 megye 70 földművesszövetkezeti könyvesboltjába, valamint a Szöveti kezeti Könyvterjesztő Vállalat 25 üzletébe juttattak el kérdőíveket. A következtetéseket 1166 kitöltött kérdőív feldolgozása alapján vonták le. Az első részben a bizományosok foglalkozás, iskolai végzettség, illetve életkor szerinti összetételéről tudunk Országjáró „bútoriparosok* Az új KISZ-vezetőség a bizalomért lalatnál s5ífsj. Minden jó H " ha jó a vége, g§| tartja a közmondás. Ugyanezt ® mondták azok a fiatalok is, akik bíztak benne, hogy a Kaposvári Bútoripari Vál- lesz még igazi, pezsgő KISZ-élet. — Mindent meg kellett változtatnunk — mondta Fonyód! Béla, a vállalat fiatal mérnöke, aki az új KISZ- szervezet pártpatronálója és a városi KISZ-bizottság vb- tagja. — A régi vezetőség képtelen volt a fiatalokat összefogni, egyáltalán nem törődött a mozgalommal. A KISZ-titkár tehetetlensége és hozzá nem értése miatt teljesen leromlott a szervezet. 1969 novemberében újjáválasztottuk a vezetőséget. Beszélgetés közben megérkezett a jelenlegi KISZ-tit- kár, Tuboly László és a vállalat párttitkára, Z sibo- rás Ferenc. A | beszélgetés középpontúban a szervezet jelenlegi tevékenysége, a fiatalok összefogása, a végzett munka értékelése állt. — Az önállóság hiányzott az előző vezetőségnél. A KíSZ-titkár egyébként kitűnő ember, a vezetésre, a fiatalok összefogására azonban képte len. Ebből adódott a taggyűlések elmaradása, a szervezettel szembeni érdektelenség. — Eddig minden alkalommal benn voltam a vezetőségben — mondta Fonyódi Béla. — A választásnál - a pártszervezet megbízott, hogy pártpatrónálóként segítsem a szervezetet. — Meg kellett nyerni magunknak az embereket, s egyben a vállalat vezetőségét. Hogy ez sikerüljön, mindenekelőtt komoly programot állítottunk össze. Az első napokban sokan bizalmatlanok voltak, az eredményeink, a rendszeres foglalkozások megváltoztatták a véleményüket. Sok társadalmi munkát végeztünk az előző hónapokban a városi KlSZ-bizottság- nak, a Cser óvodájának és iskolájának. A parkettüzem KISZ-fiataljaival közös klubesteket, kirándulásokat szerveztünk — mondta Tuboly László KISZ-titkár. A Zselic Sportkör is felkereste a vállalat fiataljait, a közös kirándulásokat szervezlek. Bejárták az ország egyes területeit, sőt még külföldre is eljutottak. Ausztria, Lengyelország, Jugoszlávia mindmind kedves emlék vala- lamennyi részvevő számára. Balogh Anna 1963 óta dolgozik a vál- | lalatnál, itt tette le a szakmunkás- I vizsgát, most a * kárpitosműhelyben dolgozik. ö is érezte a változást. — Régen hivatalosan tudomásul vették a szervezetet, de senki se csinált semmit S most egységesen tesznek mindent, mert látják, hogy van értelme. Á mostani vezetőség olyan, hogy képes megállni a helyét, a fiatalok tevékenysége is biztató. A pártszervezet a KISZ- fiatalok közül néhányat jó munkája eredményeképpen fölvett tagjai sorába, s a fiatalok a KISZ-ben végzik a pártmunkájukat — mondta Zsiborás Ferenc párttitkár. Gyertyád László meg adatokat. A könyvterjesztők 56,9 százaléka nő. Legtöbb bizományos a föld- műveszszövetkezeti alkalmazottak és boltvezetők közül kerül ki. Ezt az arányt csaknem megközelíti a pedagógusok száma is. Feltűnően kevés azonban a termelőszövetkezeti és állami gazdasági alkalmazott a terjesztői hálózatban (a mezőgazdasági értelmiség például 0,3 százalék). Az iskolai végzettség adatai azt mutatják, hogy a bizományosok 45,8 százaléka legföljebb nyolc általános iskolát végzett. A szövetkezeti boltban dolgozók között csak kevés középiskolai végzettségűt találunk, felsőfokú diplomást egyet sem. Megdöbbentő viszont: »Négy általánost, vagy kevesebbet 0,3 százalék, öt—hét általánost pedig 8,6 százalék végzett.« Ilyen felkészültséggel vajon el lehet-e látni ezt a sokoldalú tájékozottságot, bizonyos alapműveltséget igénylő feladatot. Igaz, segíthet a bizományosnak a sokéves tapasztalat. Erre egy másik grafikon utal. 23,6 százalék hat- tíz éve, 12,4 százalék pedig több mint tíz éve végzi munkáját. Lehangoló eredményeket tár elénk A bizományosok és a könyv című fejezet. A könyvterjesztőknek csak 31,2 százaléka vallotta magát rendszeres olvasónak. A többség inkább az »időnként« vagy »alig olvasnak« kategóriát választotta. Szövetkezeti boltokban működőknél a legrosszabb a helyzet, legkedvezőbbek a községi és az iskolai csoportok adatai. Egy táblázat az iskolai végzettség és az olvasás összefüggéseit tartalmazza. Ebben éppen az a feltűnő, hogy az olvasási arány a középiskolai végzettséggel rendelkezőknél is alacsony. A főiskolai és egyetemi végzettségűek közül is csak minden második vallja magát rendszeres olvasónak. A könyvterjesztők körében sincs túlzottan nagy rangja a családi könyvtárnak. A házi könyvállomány gyarapításában a szövetkezeti alkalmazottak és boltvezetők állnak az utolsó helyen. Sok mindent elárul a bizományosok olvasói arculatáról az ízlést tükröző népszerűségi lista. Vezet Jókai, de Berkesi szorosan követi őt. Ketten alkotják az élmezőnyt* majd a hazaiak közül Szilvási, Pas- suth, Mikszáth, Rejtő, Móricz stb. következik. A sort Molnár Gábor, Kodolányi János és Széchenyi Zsigmond zárja. Míg a magyar szerzőknél egy-két klasszikus, de főleg napjaink bestseller szerzői állnak az élen, addig a külföldiek közül egyetlen élő író, Solohov neve szerepel a listán. Itt a sorrend : Dumas, Hemingway, Viktor Hugo, Bronté. Csaknem teljesen hiányzanak a modem irodalom képviselői, de szembetűnő, hogy még a paraszti, falusi érdeklődésű íróit is kiszorultak. Sajnos az olvasói élmények is igeit; felszínesek. Arra a kérdésre: »Az utóbbi időben olvasott könyvek közül melyek tetszettek legjobban?« — minden negyedik terjesztő egyetlen könyvet sem tudott megnevezni. A második rész kérdései a terjesztői munkára vonatkoznak. A bizományosok szerint az ifjúsági könyvek a legkeresettebbek. Azután az útleírásokat, a mai magyar műveket és a klasszikus magyar műveket említették. A verseket és a mezőgazdasági szakkönyveket csak minden ötödik bizományos sorolta a keresett könyvek közé, s még ezek mögött is messze elmaradt a műszaki és egyéb szakkönyvek iránti kereslet. A természettudományos ismeretterjesztő művek a 9. helyen, a társadalomtudományi ismeretterjesztő művek pedig a 20. helyen vannak a keresettek jegyzékén. Általános vélemény: a népszerűén megírt, egyszerű emberek számára is érthető ismeretterjesztő és szakkönyvek hiányoznák a polcokról. A könyvterjesztők a könyvszállítás folyamatosságát és pontosságát is kifogásolták. A bizományosok forgah a elég alacsony, ez elsősorb n arról tanúskodik, hogy az iskolai végzettség és az olvasottság hiányában »a bizományosok többségének tájékoztató, rábeszélő készsége, ízlést formáló képessége korlátozott«. Mándi Péternek, a piackutató csoport vezetőjének jelentése sok időszerű tennivalóra irányítja rá a figyelmet. Javaslatai között első helyen szerepel a bizományosokkal való sokoldalú, intenzívebb foglalkozás. B. Zs. IOMOGT1 NÉPLAP 0 T
