Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Chilei fordulópont íj kormány Jordániában A memoranduma (Folytatás az 1. oldalról) északkeletre lévő városbai? két napon belül ez már a má­sodik összecsapás. Az újabb csata dél táj­ban, feszült, de nyuga­lomban eltelt délelőtti órák után kezdődött. Az újabb összetűzés előtt Zárkában járt újságírók be­jelentették: a város utcáin partizán katonákkal találkoz­tak, akik örömmel újságolták, hogy »Zarka ma már felsza­badított Palesztinái terület« A partizánok a város legna­gyobb részét ellenőrzésük alatt tartják. A jordániai hadsereg egységei a város külső kerü­leteiben állomásoznak. A Palesztinái ellenállási szervezetek egyébként tegnap elrendelték az ellenállási mozgalomhoz tartozó vala­mennyi reguláris csapat, ősz- ' tag és milícia azonnali ha­tállyal történő egyesítését. Az ellenállási szervezetek egyik rádiója szerint az i egyesített csapatok főpa­rancsnokává Jasszer Ara- fatot nevezték ki. Ugyancsak a rádióadó sze­ri n Jasszer Arafat, a Palesz­tinái felszabadítást szervezet \ .'grehajtó bizottságának el- r like kijelentette: a Jordániá- t '.n történt események célja, 1 '•zy »csapást mérjenek az t mállásra«. Felszólította az b királyokat és államfőket, V :ty teljesítsék »nemzeti és t . iénelmi kötelezettségüket«. /.:afat az új katonai kormány r '»alakítását »meglepetés­nek« minősítette, mert a kor­mányalakításra néhány órá­val azután került sor, hogy P.ifai kormánya egyezményt kötött a Palesztinái ellenállás képviselőivel. Palesztina! gerillák harci állásban a jordániai királyi csa­patok ellen. (Telefotó: AP— MTI—KS) A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormánya tegnap memorandumot tett közzé, amelyben követeli az amerikai csapatok haladékta­lan kivonását Dél-Koreából. A KNDK kormánya — hangsúlyozza a memorandum — határozottan követeli, hogy az ENSZ változtassa meg a -koreai kérdésben« hozott va­lamennyi »határozatát«, foga­natosítson intézkedéseket an­nak érdekében, hogy a Déi- Koreában az ENSZ zászlaja alatt állomásozó amerikai csa­patokat haladéktalanul vonják ki az országból, továbhá osz­lassák fel a -Korea egyesíté­sére és újjáépítésére alakult. ENSZ-bizottságot«. (MTI) Géprabló a bíróság elölt A wroclawi vajdasági bíró­ság tegnap megkezdte Walde­mar Frey lengyel állampolgár bűnperének tárgyalását. Frey a múlt hónap 7-én erőszakkal eltérítette útvonaláról a LOT légitársaság Szczecin—Katowi­ce útvonalon közlekedő me­netrendszerű repülőgépét. Frey röviddel a felszállás után, kezében kézigránáttal, kényszerítette a gép személy­zetét, hogy Katowice helyett Hamburgba repüljön. A főpiló­ta látszólag beleegyezett a kö­vetelésbe, de Nyugat-Németor- szág helyett a Berlin Schöne- feldi repülőtéren szállt le. Az NDK hatóságai Freyt kiadták a lengyel hatóságoknak. (MTI) SZEPTEMBER 27-ÉN Nixon elnök európai körútra indul Nixon amerikai elnök szep­tember végén európai köruta­zásra indul. Az utazás prog­ramját Ronald Ziegler, a Fe­hér Ház szóvivője nagy vona­lakban ismertette a sajtó kép­viselőivel. Ziegler a többi kö­zött kijelentette, hogy Nixon Rómában, az utazás első állo­másán az olasz köztársasági elnök vendége lesz. Olaszor­szági tartózkodása alatt felke­resi VI. Pál .pápát is. Ezt kö­vetően találkozik az amerikai 6. flotta parancsnokaival a »Springfield« parancsnoki ha­jón, és a »Saratoga« repülő­gép-anyahajéról megtekinti a A gazdasági integráció útján A Pravda a magyar—szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírásáról flotta hadgyakorlatait. Nixon látogatást tesz a NATO dél­európai főhadiszállásán is, majd részt vesz a földközi ten­geri térségben működő ame­rikai nagykövetek , értekezle­tén. Az elnök — mondotta a szó­vivő — elfogadta Franco tá­bornok régebbi keletű meghí­vását is, és elmegy Madridba, ahol megbeszéléseket folytat majd a két országot kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről. Wa­shingtonba való hazatérése előtt az elnök programján sze­repel még egy angliai látoga­tás, ahol ez alkalomból első ízben találkozhatik Heath mi­niszterelnökkel, amióta az tisztségét átvette. Az elnököt európai útjára elkíséri felesége, Rogers kül­ügyminiszter, Kissinger, az el­nök nemzetbiztonsági tanács­adója, valamint Dániel Moyni- han elnöki tanácsadó. A tervek »EGYESÍTETT ERŐFESZÍ­TÉS« címmel kommentálja a Pravda tegnapi száma a ma­gyar—szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírását. Vlagyimir Geraszimov kom­mentátor rámutat: a szocia­lista országok népgazdasági terveinek egyeztetése új lehe­tőségeket tár fel a gazdasági együttműködés ütemének gyorsítására. A népgazdaság alapvető ágazatait felölelő koordináció elősegíti a terme­lés szakosításának és koope­rációjának továbbfejlesztését, az ipari és mezőgazdasági kölcsönös áruszállítások nö­velését, a tudományos-mű­szaki kapcsolatok bővítését. A testvérországok — a KGST tagjai — a KGST 23. (rendkí­Zavargások Hollandiában Hollandiában — mint Ju­lianna királynő keddi trónbe­szédében is utalt rá — a dol­gozók és az ifjúság elégedet­lenségét tükröző zavargások hulláma söpör végig. Amszterdamban kedden 2000 építőipari munkás tüntetett a város utcáin, és követelt ma­gasabb béreket. Rotterdamban nemrég a kikötőmunkások há­romhetes sztrájkja bénított meg minden tevékenységet. Bérsztrájkot folytattak az eindhoveni Philips művek és több más üzem dolgozói is. A holland rendőrség országszerte »ellenőrző műveleteket« hajt végre, s több személyt letar­tóztatott. Egyébként a holland biztonsági szervek közlése sze­rint felélénkült a tiltott fegy­vercsempészés is. Állítólag fő­képpen Belgiumból és az NSZK-ból csempésznek fegy­vereket Hollandiába. (MTI) A Pravda az 1971—75-re vonatkozó magyar—szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírásában annak tanúbi­zonyságát látja, hogy az együttesen kitűzött program gyümölcsözően és sikeresen válik valóra. A cikkíró a magyar—szov­jet együttműködés jelenlegi színvonalára jellemző vonás­ként emeli ki, hogy az együtt­működés munkájában nem csupán a két ország tervező és külkereskedelmi szervei vesz­nek részt, hanem — gyakorla­ti ténykedéssel is — az összes ipari minisztériumok. A PRAVDA HANGSÚ­LYOZZA: jelentősen fejlődik az együttműködés a két or­szág között a gépgyártás terü­letén, mindenekelőtt annak leghaladottabb ágazataiban. Konkrét példákat sorolva a cikk utal arra, hogy a Szov­jetunió bővíti a Magyaror­szágra irányuló személy- és tehergépkocsi szállítmányait, valamint az ezekhez szükséges pótalkatrészek kivitelét. Ami pedig az Ikarusz autóbuszokat illeti, ezek mind nagyobb számban jelennek meg a szov­jet utcákon és utakon. A ma­gyar ipar, a kooperációs terv­nek megfelelően, bővíti a köz­úti járművekhez, továbbá a volgai autógyár személygép­kocsijához szükséges különbö­ző felszerelések gyártását. A Pravda imponálónak ne­vezi a magyar—szovjet áru­csere-forgalom fejlesztési táv­latait tükröző számadatokat, s ennek kapcsán kimeli, hogy 1971—75-ben másfélszeresére nő a korábbi ötéves időszak­hoz képest az áruforgalom értékösszege, amely meg fogja haladni a 9 milliárd rubelt. A Szovjetunió szállításaival kielégíti az elektroenergiában, olajban, gázban és hengerelt­áruban mutatkozó magyar importszükséglet túlnyomó ré­szét. Ez elő fogja segíteni Ma­gyarország szilárd fűtőanyag-, energia- és nyersanyagmérle­gének megteremtését. Külön megállapodások irányozzák elő az együttműködés új. for­máit olyanképpen, hogy Ma­gyarország részt vesz az az­beszt-, kartongyártás, vala­mint foszforkitermelés új ka­pacitásainak létrehozásában, miközben bővül az említett anyagok Magyarországra való szállítása. A NÉPGAZDASÁGI TER­VEK egyeztetése Magyar- ország és a Szovjetunió között megmutatja, hogy a követ­kező öt év során az integrá­ció, a szakosítás és a koope- rálás fejlődése még szélesebb, még mélyrehatóbb lesz. Ez újból és ékesen példázza, milyen hatalmasak a szocia­lista országok alkotó erői. Egyesítve erőfeszítéseiket, gyorsabban haladnak előre. (MTI) szerint., Nixon szeptember 27-én indul el Washingtonból és október 5-én érkezik haza. A francia hírügynökség megjegyzi: az elnöki látogatás középpontjában a földközi-ten­geri térség áll. Ami arra mu­tat, hogy ki akarják hangsú­lyozni az amerikai jelenlétet ebben a térségben. ' Nixon elnök szeptember 27-én kezdődő európai kör­utazása során ellátogat Ju­goszláviába is — közölte szer­dán délben a Fehér ház szó­vivője. Mint mondotta, Ju­goszlávia — amellyel az Egyesült Államok baráti kap­csolatokat tart fenn — már régen meghívta Nixon elnö­köt. Újságírók kérdéseire vá­laszolva kijelentette, jelenleg nem tudja megmondani, mi lesz Nixon és Tito megbeszé­léseinek témája. (MTI) Éppen két hete, hogy az Uioobi évtized talán legje­lentősebb latin-amerikai ese­ményének hírét a távirati iro­dák világgá röpítették: a chilei elnökválasztáson a Népi Egy­ség színeiben fellépett szocia­lista politikus, dr. Salvator Al­lende kapta a legtöbb szavaza­tot. A hat baloldali párt és pártcsoport közös jelöltjének nevét a voksok 36,3 százalékán tüntették fel, s így megelőzte a szavazatok 34,9 százalékával rendelkező reakciós, Amerika- barát Jorge Alessandrit, vala­mint a Kereszténydemokrata Párt jelöltjét, Radomiro To- micot. A chilei alkotmány értelmé­ben az új államfő közvetlenül a választás eredményeként csak abban az esetben költöz­het be a Moneda-palotába, ha a szavazatok abszolút többségét, vagyis több mint 50 százalékát megszerezte. Ellenkező es öt­ben — mint jelenleg is — a kongresszus tagjai ötven na­pon belül a két legeredménye­sebb jelölt közül választják meg az elnököt. Dr. Allenda és Alessandri neve tehát még egyszer ott szerepel — a jelek szerint október utolsó dekád- jában — a jelölési listán. A végső eredményt még koránt­sem lehet teljes bizonyossággal megjelölni. Dr. Allende várható sikerét egyrészt a hagyomány tá­masztja alá: az elmúlt időkben a kongresszus kivétel nélkül minden alkalommal az előze­tesen legtöbb szavazatot szer­zett elnökjelöltet állította az ország élére. Úgy tűnik, ezen a szokásjoggá merevedett gya­korlaton ezúttal sem kívánnak változtatni. A kongresszus 200 tagja közül 81 szenátor és kép­viselő a Népi Egység híve, míg Alessandrinak 44 támogatója van, így a döntés ezúttal a 75 képviselőt és szeántort szám­láló Kereszténydemokrata Párttól függ. Radomiro Törnie, a kereszténydemokraták el­nökjelöltje azonban máris ki­jelentette, hogy a, kongresszus­ban dr. Állende megválasztá­sit fogja — pártjával együtt — támogatni. S noha a keresz­ténydemokraták álláspontja feltehetően megoszlik majd a szavazások során, az Allende- többség kialakulására nagy a valószínűség. A Népi Egység jelölt­jének esélyét támasztja alá az a körülmény is, hogy a koalí­cióra lépett hat baloldali párt a választási kampány során nyílt és egybehangolt kor­mányprogramot terjesztett, a választók elé, s ebben erőtel­jesen demokratikus és határo­zottan impei'ialistaellenes in­tézkedéseket helyezett kilátás­ba a választási siker esetére. Amikor tehát a három és fél millió chilei választópolgár többsége dr. Allendéra adta szavazatát, akkor egyúttal ki­fejezte egyetértését is az álta­la meghirdetett politikai, gaz­dasági elvekkel, a tervbe ik­tatott intézkedésekkel. E téren^nem kevésről van szó. Dr. Allende az Egyesült Államoktól való függőség meg­szüntetését, a teljes nemzeti felszabadulást, a szociális hely­zet javítását, a radikális föld­reformot tűzte ki célul, s kije­lentette, ho»v megválasztása esetén »szeretné megtenni az első lépéseket a szocializmus felé-'. Hangs’)lyozta, hogy ha a nr.rlament e1 nőkké választja, kormányával »vissza kívánja szerezni a nemzet természeti kincseit, és ezért államosítani fogja a monopóliumokat«. Al- lende marxistának vallja ma­gát, s megfogalmazása szerint kormánya olyan szocializmus megvalósításáért munkálkodik majd, amely antiimperialista, hazafias és nemzeti lesz. Nos, éppen a küszöbön álló .balra nyitás, a szocialista útra való kanyarodás »veszélye« je­lenti azt a tényezőt, mely dr. Allende megválasztását kétsé­gessé teheti. Az Egyesült Ál­lamok hivatalos körei tartóz­kodnak ugyan a chilei válasz­tási eredmények komméntálá- sától, de aligha lehet vifés, hogy máris lázas tevékenység­be kezdtek — a népakarat visszájára fordítása, a Népi Eaység jelöltjének megbukta­tása érdekében. Dél-Amerika napjainkban is az USA szabad gazdasági ' vadászterülete, s nyilvánvaló, hogy Washington minden eszközzel igyekszik megakadályozni egy »új kubai liehizet« kialakulását. Ennek, egyik formája le­het a kereszténydemokratákra gyakorolt hyomás, másik útját a belső gazdasági helyzet meg­bénítása, a külföldi tőke kivo­nása jelentheti, s nincs kizárva a katonai beavatkozás lehető­sége sém. Hírek szériát máris nagyobb számban érkeztek a különleges hadviselésben jár­tas amerikai tengerésztisztek Chilébe, egy tervezett Amen- ka-közi haditengerészeti gya­korlat ürügyén. A választási sikerrel tehát a baloldal győzelmének- csupán az első fordulója zárult le Chi­lében. Négyhetes,- elkeseredett politikai küzdelem van még hátra a santiagói kongresszu­sig, melyen dr. Allende végle­ges megválasztása nem csu­pán Chile, hanem az egész dél-amerikai földrész életében fordulópontot jelentene. B. T. HARCOK KAMBODZSÁBAN A kambodzsai hazafias erők ellenőrzése alatt álló Kom- pong Tkomba vezető út birtoklásáért a kormánycsapatok heves támadásokat indítottak és súlyos veszteségeket szen­vednek. Képünkön: A kormánycsapatok női egészségügyi tagjai sebesült katonákat visznek hordágyon. (Telefotó: AP—MTI—KS) ENSZ: Bizottsági elnökök Az ENSZ jubileumi üléssza­kának keddi nyitó ülésén, mint már jelentettük, megválasztot­ták az ülésszak új elnökét, Ed­vard Hambro norvég fődelegi- tus személyében, aki ezután beszédet mondott. Ugyancsak a nyitóülésen ke­rült sor a közgyűlés hat főbi­zottsága elnökeinek megvá­lasztására. Ezek a következők: Politikai bizottság — Andres Aguilar nagykövet (Venezue­la). ' Gazdasági és pénzügyi bi­zottság — Walter Guevara Ar- ze nagykövet (Bolívia). Szociális, humanitárius és kulturális bizottság — Maria Groza (Románia). Gyámsági bizottság — Ver­non Johnson Mwaanga nagy­követ (Zambia). Ügyviteli és költségvetési bi­zottság — Max Wershof (Ka­nada). Jogi bizottság — Paul Ba- mela Engo (Kamerun). Különleges politikai bizott­ság — Abdul Samad Ghaus (Afganisztán). Az ENSZ-közgyűlés kedden megnyílt jubileumi ülésszaka elnökének megválasztását kommentálva az amerikai sajtó megjegyzi, hogy »Hamb­ro csaknem egyhangúlag tör­tént megválasztása azt tük­rözi, hogy ez az év Európa esztendeje a közgyűlésben« — írja a New York Times. * • * Az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakának elnöke 1911-ben született Oslóban, apja Carl J. Hamro politikus, a nor­vég parlament elnöke, s egy ideig a Népszövetség elnöke volt. Edward Hambro az oslói egyetemen szerzett jogi diplomát. Hambro egyébként a nor­vég küldöttség tagjaként 25 évvel ezelőtt ott volt az ENSZ alapító közgyűlésén. (MTI) Űj szovjet nagykövet Pekingben A Szovjetunió Légfelsőbb Tanácsa elnöksége Vaszilij Tolsztyikovot nevezte ki a Szovjetunió új pekingi nagy­követévé. Tolsztyikov az SZKP KB és a legfelsőbb tanács el­nökségének a tagja. A Szovjetunió új pekingi nagykövete 1917-ben született és vasútmérnöki képesítéssel rendelkezik. 1946 és 1962 kö­zött fontos párt- és állami tisztségeket töltött be Lenin- grádban, 1962 óta a leningrádi területi pártbizottság első tit­kára. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. szeptember 17í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom