Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

Mosogatás - gombnyomásra HA MEGSZAVAZTAT­NÁNK a háziasszonyokat és a •háztartási munkába »besegítő«- férfiakat, bizonyos, hogy a mo­sogatást és a törölgetést ne­veznék a legkellemetlenebb házi munkának. Vannak sok­kal nehezebb háztartási teen­dők is, de egyik sem olyan gyakori^ mint az edénytiszto­gatás, e »látszat nélküli« mun­ka. Érthető tehát, hogy a ház­tartási gépek nagy családjának új tagja, a mosogatógép mini nagyobb népszerűségnek ör­vend — sajnos egyelőre csak külföldön. A világpiacon számos válto­zata kapható, az egyszerűbb ki­vitelűtől a »mindentudó« edénymosogató ' automatáig. Annyi bizonyos, hogy még a kevésbé igényes típusok is elég drágák (s ezen nem lehet cso­dálkozni, hiszen meglehetősen bonyolult gépről van szó), de így volt ez valaha a hűtőszek­rényekkel és a mosógépekkel is, míg az igazi nagy sorozatok gyártását el nem kezdték. 'A mosogatógépek »hőskorá­ban« az volt a legfőbb problé­ma, hogy a gép csak az előre leöblített tányérokat és poha­rakat mosta tisztára, a szeny- nyesebb főzőedényekkel nem tudott megbirkózni. Ez a fo­gyatékosság már a múlté, a mai mosogatógépek ugyanis — az intenzív kutatások jóvoltá­ból — kivétel nélkül tökéletes munkát végeznek. A vízsugár erejének megfelelő kihasználá­sával, nagy hatású tisztítósze­rek alkalmazásával, a vízhőfok alkalmas megválasztásával és néhány ügyes kontsrukciós fo­gás révén jutottak el évek so­rán ehhez az eredményhez. A modellek egy részébe felül rakják be az edényeket, má­sokba oldalsó (jó tömítéssel el­látott) ^jtón át helyezhető be a mosogathivaló (amint az a képen is látható). A különböző edényféleségeknek meghatáro­zott helyük van a gép »gyom­rában«, sőt az sem mindegy, hogy milyen helyzetet folaln^k el a rácsozaton (általában az a szabály, hogy minden edényt a nyílásával lefelé kell fordíta­ni). Az ételmaradékokat, da­rabos hulladékokat előzőleg persze ajánlatos eltávolítani. A tisztítás folyamatának több fázisa van,. amelyek az egyszerűbb gépeknél a kezelő közreműködésével, a »minden­tudó« gépeknél az automatikus A konyhai szekrénysorba praktikusan beépíthető mosogató- gép-tipus. program alapján követik egy­mást (persze a kezelő is vala­mely előírt vagy idők folya­mán kitapasztalt program sze­rint jár el). A normál prog­ramnál az edény először hi­deg vízben ázik, majd vízcse­re után szintén hideg vizes előöblítés következik. Ezután 70—80 C-fokos vízzel" történik a tulajdonképpeni tisztítási mű­velet; a .megfelelően beadagolt tisztítószer segítségével. Ezután a 35—40 C-fokos vízzel történő közbenső öblítésre, majd a 70 C-fokos (lágyított vizes) zuha­nyozásra kerül sor. A külön­leges program csak abban kü­lönbözik az elmondottaktól, hogy több tisztítószert tesznek a vízbe, a gépbe, és a különö­sen szennyes edényeket (rend­szerint fazekakat, lábosokat) sokkal erőteljesebb sugarak •veszik kezelésbe«^ A gép fedele a végső öblítés után is zárva marad egy ideig, s a zuhanyozó víztől áthevült edények maguktól megszárad­nak (ezt egyébként a tisztító- szerek egyes összetevői is siet­tetik). A nagyobb gépeknél meleg levegő befúvatásával gyorsítani is szokták a szárai dás folyamatát. Betegség-e az izomláz? At. előzetes edzés nélkül mérkőző labdarúgó-csapatok játékosai a meamoncihatoi, mi­ként reagálnak másnap a túl­zottan igénybe vett izmok, mi­lyen tüneteket okoz az izom­láz. Kiadósabb gyalogtúra, hu­zamosabb ideig tartó úszás vagy futás, de még egy alapo­sabb nagytakarítás is kivált­hatja az izmoknak ezt a fáj­dalmas »lázát«. A megerőlte­tett izrruak ilyenkor kitapintha- tóan mlgkeményednek, feszül­nek, ami jelentős fájdalommal jár. (Az izomlázat otykor eny­he hőemelkedés kíséri, a fájó izmokat- megtapintva »tüzesek­nek« érezzük, nyilván e két tü­net nyomán alakult kk az izomláz kifejezés.) Mi megy végbe ilyenkor a szervezetben? Ehhez tudnunk kell, hogy az izmokhoz a vér juttatja él azokat a tápanyago­kat, melyeknek elégéséből, le­bontásából származik az izom­munka révén kifejtett energia. Az izomműködés közben anyagcseretermékek keletkez­nek (pl. széndioxid és víz). Ha nincs elegendő oxigén a táp­anyagok lebontásához, akkor még tejsav is keletkezik« ez a helyzet áll elő intenzív izom­munka esetén. A széndioxidot és a vizet továbbviszi a vér, így akadálytalanul eltávozhat­nak a szervezetből a lélegzés­sel, az izzadsággal és a Vizelet­tel. A tejsav pedig visszama­rad, felhalmozódik az izmok­ban. A tejsav-felhalmozódástól az izmok megduzzadnak, eny­he gyulladásos állapot áll be, s az egymáshoz súrlódó izomros­tok váltják ki a fájdalomérze­tet. De ezzel még nincs vége a * A mosogatógép »lelke« a ke- ringetőszivattyú, amely szabá­lyozható nyomással az alul el­helyezett, vízszintesen forgó szórókar segítségével, valamint a felül levő fúvókarendszeren át zúdítja a vizet az edények­re. Nagyon fontos, hogy a mo­sogatógépen' belül legyezősze­rű legyen a vízelosztás, így ugyanis nem keletkezhetnek ún. szóródási árnyékok. A ke­ringetőszivattyú körfolyamatá­ban természetesen szűrőrend­szer is található, amely a da­rabos szennyezésaket felfogja. Egyes géptípusok nem körcir­kulációs vízrendszerrel dolgoz­nak; az. elhasznált, elpiszkoló­dott víz folyamatosan a lefo­lyóba távozik. A végső öblítést esetenként azért szokták lágyított vízzel végezni, hogy az edényeken ne keletkezhessenek vízkőlerakó­dások. Ilyen lágyítóberendezé­sek azonban csak a nagyobb mosogató automatákon van­nak. A MOSOGATÓGÉPEK be­szerzési árát, valamint az üze­meltetési költségeket figyelem­be véve az a vélemény alakult ki — s a külföldi tapasztala­tok is "ezt támasztják alá —, hogy csak közepes vagy nagy családok (háztartások) számá­ra kifizetődő a gépek megvá­sárlása és üzemben tartása. Szállodák, éttermek, cukrász­dák stb. számára természete­sen vitathatatlanul gazdaságo­sak. Hogyan neveljük az óvodás korú gyermeket? SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF­tyaharapást szőrével« elv alap­ján, a fájó izom további dol­goztatásával, tornával vagy úszással is csökkenthető az folyamatnak. Az orvoskutatók azt is megállapították, hogy a savanyú anyagcseretermékek felhalmozódása folytán felbo-“ rul az izomrostok sejtjeinek egyensúlyi állapota (fokozódik az ozmotikus nyomás). A kon­centrációkülönbség természetes kiegyenlítődése során víz gyü- lemlik föl a szövetekben, nyomja az idegvéződéseket, s ez ugyancsak fájdalmat kelt. Érdekes, hogy az enyhe izomláz olyan módon hat az izomra, hogy az teljesítőképe- sebb lesz, és néhány nappal később a korábbi teljesítmény már nem igényel különösebb erőfeszítést. Jól tudják ezt a (' Ruthnak az volt a fő fel­sportorvosok és az edzők is, ('adata, hogy rendszeresen fi- ezért az edzések alkalmával ('gyeije az Egyesült Államok ennek megfelelően »adagolják« ('csendes-óceáni tengeri erőit, a ai izomigénybevételt. Kemény, hajók földrajzi helyzetét, in- megerőltetp edzés utárf masz- ('dulásuk és érkezésük pontos százzsal, víz alatti dörzsöléssel ( időpontját — bármely helyen, ajánlatos megelőzni vagy ehy-' de különös tekintettel Pearl hébb lefolyásúvá tenni az' Harborra. izomlázat. Mindkettő a jobb És lassan nemcsak a papa, vérellátást segíti elő. A »ku-Ja mama és Ruth tevékenyke­Az Óvodás korú, illetve a háromtól hétéves gyermek­nek megfelelő sajátosságai vannak, s ezeket a felnőttek­nek a nevelés folyamán min­dig szem előtt kell tartaniuk, ha eredményt akarnak elérni. Az óvodás korú gyermek gyorsan nő, idegrendszere, agya fejlődik, tökéletesedik. Csontjai gyöngéje, elasztikusak, és igen könnyen elferdülhet­nek. Belső szervei is, mint például a szív, tüdő'stb. igen intenzíven fejlődnek ebben a korban. Nagyon fontos a gyermek számára ebben az időben a friss levegő, napfény és a moz­gás. Éppen ezért a szülőknek időt kell találniuk a gyermek­kel való sétákra, kirándulá­sokra és a ^különböző játékok­ra. Ismerni kell a gyermek pszi­chikai tulajdonságait is. Meg­figyelési készsége, figyelme az érdeklődéssel, az érzelmekkel és az aktív cselekvésekkel kapcsolatos. Azokat a tárgya­kat szemléli, és azok a tárgyak kötik le a figyelmét, amelyek­nek különös alakjuk és színük van, vagy amelyekre különös mozgási sajátságok jellemzők. Ezeket a tárgyakat szíveseb­ben és sokszor hosszabb ideig is szemléli, igyekszik őket megfogni, sokszor szét is töri őket, vagy örömmel játszik ve­lük. A szülőknek meg kell ér­teniük a gyermeket. Nem kell kiszedni a kezéből a tárgyakat, hanem ellenkezőleg: új tár­gyak, játékszerek és eszközök bemutatásával elő kell segíteni ezeknek az első értékes ta­pasztalatoknak a megszerzését. Az óvodás korú gyermek gondolatai azokra a dolgokra és jelenségekre vonatkoznak, amelyeket lát, szemlél és ta­pasztal. Játék közben arról gondolkodik, amit éppen csi­nál, s ami akkor körülötte tör­ténik, nem pedig a következő eseményekről, folyamatokról és eljárásokról. Gondolkodásának jel­lege a kérdések feltevésében is tükröződik. Kíváncsiságát a mi, hol, miért és honnan kér­désekre kapott válaszokkal igyekszik kielégíteni. Azárt tö- , ri szét az autót, mert kíváncsi, és azért kérdezősködik a sze­me előtt lejátszódó esemé­nyekről, mert érdeklik. Pél­dául megkérdezi, honnan esik az eső, miért van «sötét stb. ' Nagyon fontos ismerni a gyermek gondolkodásmódjá­nak sajátosságait. Ha a szü­lők nincsenek vele tisztában, akkor képtelenek feleletet ad­ni a gyermek kérdéseire, tehát képtelenek a gyermek termé­szetéhez alkalmazkodni a ne­velés folyamán. A> feltett kér­désekre a szülőknek mindig rövid, egyszerű, a gyermek számára felfogható választ kell adni. A fenti kérdésekre elég azt mondani, hogy azért van sötét, mert lement a nap, vagy hogy az eső a felhőkből esik. Egy-egy ilyen felelettel a gyer­mek mindig elégedett lesz. Emlékezete érzelmi színeze­tű. Az ő számára érdekes dol­gokat jegyzi meg. Azokat a szavakat könnyebben emléke­zetébe vési, amelyeket játék közben hall, mint azokat, ame­lyeket a szülők leginkább pa­rancsszóra szeretnének vele elsajáttíttatni. Igen élénken reagál a csengő-zengő, dalla­mos szavakra. Emlékezetét fejleszthetik a szülők mesék által, versikék megtanításával vagy egyes fel­adatok elvégzésével. Például megkövetelhetjük tőle azt, hogy vegye el az evőkanalat, válassza ki a sárga golyócskát és a kék kockát, tegye őket megfelelő helyre stb. Ebben a korban gazdag a képzelete, s specifikus érzelmi folyamatok játszódnak le ben­ne. Minden szépnek tud örül­ni. Például örül, ha játszik, örül a szép játékszernek, örül a virágnak stb. A szülőknek ezeket a pozitív érzelmeket természete­sen fejleszteniük kell. S ha is­merik az iskoláskor előtti gyermek sajátosságait, akkor eredményes munkát végezhet­nek. M. F. Szabad idő: Egy kis házi muzsika-A műkedvelő muzsikus, aki komolyan foglalkozik ze­nével, éppeVi olyan fontos tag­ja z^nei életünknek, mint a hivatásszerűen dolgozó ze­nész. Nem kísérli meg, hogy a művészt utánozza. Az a tu­dat, hogy műkedvelő, nem za­varja. A zenélésnek minden­kor két fajtáját különböztet­hetjük meg: az egyik az elő­adás, a másik az önmagunk­nak való zenélés. Az előadás a zenész hivatása, a magának való muzsikálás a műkedvelő szenvedélye. A zenélés fejlő­dése szempontjából mindkettő egyformán fontos«. Paul Hindemithnek, a világhírű zeneszerzőnek e szavai szol­gáljanak intelmül mindazok­nak. aki a házi zenélést vala­miféle poros, elavult dolog­nak tartják. Hiszen ha egy hangversenyteremben a »Wohl temperierte Klavier«-t vagy Johann Sebastian Bach valamelyik szonátáját hallgat­juk, tulajdonképpen házi ze­nét hallunk. Ezeket a műve­ket ugyanis az otthon számá­ra írták, gyakorlásra és ’zené­lésre, mert a XVIII. századig nyilvános hangverseny nem is létezett. Ha egy kicsit érdeklődünk, rájövünk, hogy a házi zenélés ma sem ment feledésbe. Ma is sok család van, amelyekben zenélnek: az egyikben a gye­rekek játszanak különböző hangszereken, a másikban a házigazda játszik barátaival kvartettet vagy kvintettet. Ide tartozik természetesen az a számos kisebb-nagyobb cso­port, amely népzenével fog­lalkozik, és a fiatalok beat- vagy dzsesszzenekara is, amely legtöbbször — a szülők és a szomszédok nem nagy örömé­re — otthon muzsikál. S ha már egyszer — akár csak műkedvelő módon is — belekezdünk az otthoni zené­lésbe, bele kell harapni a savanyú almába, és meg kell tanulni jól játszani hangsze­rünkön, legyen az gitár, cite- ra, hegedű, cselló, klavikord vagy valamilyen fúvós hang­szer. Nagyobb városokban, intézményeknél, vállalatoknál sok helyen találunk műked­velő zenekart. A zene össze is hozza áz embereket. Aki játszik vala­milyen hangszeren, de nincse­nek zenélő ismerősei, barátai, csatlakozhat a helyi zeneisko­la zenekarához, vagy a kul­túrotthon zenei szakkörében találhat hasonló, érdeklődésű rokonlelkekre. Végső soron ő maga is kezdeményezheti a műkedvelő zenekar megalakí­tását E. R. izomláz. Ha az egyik kar vagy tes kíváncsiságát és érdeklydé- láb olyan súlyos izomlázban ,(sét a hajók — különösen az szenved, hogy mozgatása nagy fájdalmat okoz, a fnásik kar- | ral vagy lábbal végzett gya-1 korlatokkal is biztosítható az i egészséges vérellátás. De változatlanul jó hatású az 1 a régebbi kezelési mód is, ami- kor a falusi ember »univerzá- lis« gyógyszerével, sósborszesz- ( szel dörzsölik be a fáradt és ( túlerőltetett végtagokat, izmo- ( kát Az tig\frtök elindult A kikötő elpusztul: 7.55-kor Szinte naponta feljárt a ha­jókra. Ilyenkor folyton érdek­lődött, nézelődött, majd haza­ment, és pontosan beszámolt mindenről, amit látott és hal­lott. 1940-ben határozták el Küh- nék, hogy Pearl Harbor fö­lött, a hegyek oldalában vesz­nek egy kis házacskát, majd kidolgoznak egy egyszerű rejt­jel- és fényjelrendszert, s ez­zel továbbítják információikat egy japán ügynöknők. így nem kellett személyes érintkezést tartaniuk, ami mindenképpen feltűnő lett volna. Múltak a hónapok, s a ja­pán hírszerző parancsnokság­ra Kühnéktől is ömlőitek az adatok, csakúgy, mint sok más csatornából. Az események gyorsan pe­regtek. Miközben az amerikai kül­ügyminisztériumban folytak a japán—amerikai tárgyalások, amelyek a Távol-Kelet »újra­felosztását« célozták — s eb­ben az amerikaiak a japánok­nak nem kis szerepet ígértek —miközben Washingtonból dett mint kém, hanem a tize­dik évébe lépő Hans is. A kis­fiút ugyanis apja arra ösztö­nözte, hogy fejlessze természe­amenkai naainajOK — iram. Nem sok idő múlt el, és a ba­rátságos amerikai tengerészek meghívták a kisfiút hajóik fe­délzetére, és megmutatták ne­ki felszerelésük minden titkát. Ki is gondolt volna arra, hogy a minden iránt érdeklő­dő, mindenről kérdezősködő kis Hans kitűnő megfigyelő, s még kitűnőbb az emlékezőte- ■hetsége? arra ösztökélték--őket, hogy a Szovjetunió felé »kacsingassa­nak« támadó szándékkal: To­kióban keresztülhúzták az amerikai számításokat. Eszük ágában sem volt a Szovjet­unióval harcba keveredni — jól tudták, milyenek az erő­viszonyok. Ellenben minden előkészületet megtettek ahhoz, hogy egy angol—amerikai há­borúval kiszorítsák az angolo­kat és az amerikaiakat a Tá­vol-Keletről. A Pearl Harbor-i támadás a japánok számára olyan jól si­került, ahogy azt maguk sem gondolták. Az USA csendes- óceáni flottájának nyolc csata­hajója közül hét" horgonyzott Pearl Harborban, ezenkívül több száz egyéb hadihajó — cirkáló, romboló, aknarakó, aknaszedő és más hajók. Há­romszázötven repülőgép állo­másozott éppen a Hawaii-szi­getek katonai támaszpontján, s a hajók közül mindössze két aknaszedő maradt épségben, és másfél tucat repülőgépen kí­vül a többi teljesen megsem­misült vagy végleg használha­tatlanná vált. Kühnék bíróság elé kerültek. Teljesen elegendő bizonyíték volt ellenük, hiszen előkerül­tek a németül írt jelentérek másolatai, sőt: még a rejtjel­kódex is. Kühnt az amerikai bíróság halálra ítélte, de a család — hogy életét mentse — felaján­lotta: mindent elmond, amit a tengelyhatalmak kémkedésé­ről tud a Csendes-óceán térsé­gében. S az amerikaiak, úgy látszik, értékesnek találták ezt az in­formációt, mert a halálos íté­letet 1942. október 26-án ötven évi börtönbüntetésre változtat­ták. Ruth és anyja szintén börtönbe kerültek, s csak a második világháború után sza­badultak. A Pearl Harbor-i japán orv­támadás után az újjászervezett amerikai hírszerzés különbö­ző kombinációkat dolgozott ki a japánok ellen, főleg a visz- szavágásra. Nem önmagukra, hanem a japánokra voltak dü­hösek Washingtonban. Kutatták az okokat, hogy a sok előzetes jelzés ellené: e miért nem történtek hathat: 3 intézkedések a japán hírszei- zés' ellen. És mi volt annak az oka, hogy Pearl Harbor meg­támadása előtt az amerikai titkosszolgálat Japánban nem rendelkezett ügynöki hálózat­tal, és bizalmas információi sem voltak? Megállapították, hogy tör­téntek ugyan különböző prl - bálkozások, de ' sikertelenül. Például a két világháború kö­zött egy ezredesi rendfokozai ban levő hírszerzőt turistaként a japán szigetekre küldtek, akit azonban már tevékenysé­ge kezdetén »halálos baleset« ért. (Folytatjuk.) ! SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. szeptember 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom