Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-13 / 189. szám

így vált szebbé a határ A kisbaj omi termelőszövet­kezet 2357, a kutasi 2054, a be- legi pedig 1600 holdon gazdál­kodott még a múlt esztendő­ben. Évekig sikerült annyit »ki­hozni« ebből a földből, és olyan mértékben beruházni gé­pekre, épületekre, ahogyan ezt az igények megkívánták. Az­Nagy József elnök. tán fokozatosan szűknek bizo­nyultak a lehetőségek. Erre sem futotta annyi, amennyi kellett volna, — arra sem ju­tott elég pénzük. Talán éppen azért — ezt ők maguk mond­ják —, mert kicsinyek voltak, területben és munkaerő dolgá­ban egyaránt. Nem tudtak gé­pekkel sem gyarapodni, pedig egyre fogyatkozott a munka­bíró emberek száma. Különö­sen a munkagépek hiányát érezték: a három termelőszö­vetkezet közül egynél sem Ké­pesítették például a kukorica betakarítását, erre a munkára a borsónál is csupán a kuta- siak rendezkedtek be megfele­lő génekkel. U"vanez áll a szé­na betakarítására is. A megle­vő erőgépek legtöbbjének az «tVrrra« tíz év ... Akik mindezt elmondták: Nagy József, a három falu szö­vetkezeteiből egyesült kutasi Béke Tsz elnöke, Szél János, a Szél J'nos csúcstitkár. pártalapszervezetek csúcstit- Kára, Végh Tivadar főagronó- mus, Tamás László üzemegy­ségvezető és Magyar József fő­állattenyésztő. De hallgassuk tovább őket! Hogyan véleked­nek hét hónappal az egyesülés után azok a vezetők, akik kö­zül a mostani elnök a belegi, az üzemegységvezető a kutasi tsz elnöke volt, a főagronómus pedig ugyanezt a tisztet tavaly még a kisbaj omi tsz-nél töltöt­te be? — Közös amortizációs ala­punk mintegy két és fél mil­lió forint, ezenfelül dotáríót is kapunk. Nyolc traktor már az egyesülés utáni szervczmény, ebből öt jött meg eddig... Az emberek szorgalmasan dolgoz­nak. jó a hangulat. A gépesítés révén, a jobb talajművelés kö­vetkeztében szebbé vált a há­rom község határa. — Az egyesülés előnye az ál­lattenyésztésnél az elkülönítés­ben van. A hízómarhák vég- hizlalása például Kutason tör­ténik. Huszonkét állatot ex­portáltunk, erre eddig nem volt mód. Az idei 950 helyett jövőre 1400 sertésünk lehet. Belegen folyik az itatásos bor- iúnevelés, a kutasi állományt is ide hoztuk át: A tejterme­lésben az istállóátlag így ala­kult: Végh Tivadar főagronómus. januárban 5,9, februárban 5,17, márciusban már 5,92 litert ér­tünk el, aztán áprilisban 7,46, májusban 7,93, júniusban 8 43, s most júliusban 8,48 liter. Ne­künk ez a néhány literes emel­kedés is sokat jelent. Év vé­gére 182 tehenünk lesz. Nem volt kis dolog a mun­kadíjazás »közös nevezőre« ho­zása sem. Belegen az egyesü­lést megelőzően rendszeresen 25 forintos előleget fizettek havonta egységenként, a ker­tészeti növényeket részért gon­dozták, a cukorrépánál pré­miumot fizettek. Kutason kész­pénzben garantált fizetés volt. Kisbajomban a konzervgyár­nak termelt növényeket ré­szes művelésre adták ki. Most a kutasi t lódszer áll az egész szövetkezetre, kiigazított nor­mákkal: a pénzbeni munkadí­jazás. — A munkaerőgond különö­sen Kutason és Belegen szorít. Ezért szeretnénk fokozni a gé­pesítést. A kukoricánál pél­dául erre az évre tervezzük az első »lépcsőt«, 60 százalékos gépesítettséget szeretnénk az idén elérni. A gabonánál ez már megoldódott, a takar­mánytermesztésnél viszont még nem. Hiányzik a központi Tamás László üzemegység­vezető. javító bázis is. Nagyon elkelne a szárító most a gabonánál és később a kukoricánál. A ter­veink? Téli foglalkoztatásra a füzesünk termésének a feldol­gozását szánjuk. Kilencszáz holdnak az öntözésére van le­hetőség Kutason, de most csak harminc holdat öntözünk. Megkeressük a módját a szán­tóföldi öntözésnek Kisbajom ban is. Tervek... Van mire építe­nünk. A tsz-tagok gyerekeikből igyekszenek minél több szak­munkást képeztetni: hét fia­tal már elvégezte, három pe­dig most végzi a szakmunkás- képzőt. Akik megkapták a bi­zonyítványukat, beváltották a reményeket. Négy szakem­bert — közép- és felsőfokú végzettségűt — ösztöndíjjal taníttattak. Most is többen ta­nulnak. Jelenleg három fel­ső- és négy középfokú végzett­ségű szakember vesz részt az egyesült tsz termelésirányító munkájában. És biztató alap a jövőbeni tervek megvalósításához az el­múlt hét hónap jó tapaszta­lata. Ahogyan a párttitkár mondta: »a tagok között egyet­értés van.« Megérdemlik, hogy — például gépekkel — az illetékesek részéről a lehető legnagyobb támogatást él - vezzék, mert igyekezetüket csak így koronázhatja igazi siker. Hernesz Ferenc SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF Az ügyit ok elwdlulf A kikötő elpusztul: 7.55-kor 7. Ha sejtette volna, hogy az ONI máris figyeli a telefonját, s ezt a beszélgetést is lehall­gatja, bizonyára megnyugszik. De Stanley erről neki nem be­szélt, s így nem maradt számá­ra más, mint a reménykedés: a hadnagy elég gyorsan intéz­kedjen, s valóban azonnal küldje a Pennsylvaniára azt a bizonyos Camp belit.' Ám az ONI-nak is időre volt szüksége, már csak azért is, mert olyan valakit kellett keresnie a feladat végrehajtá­sára, akinek a külseje meg­egyezik Blake leírásával. így aztán, amikor az ONI a telefon lehallgatása révén ér­tesült arról, hogy Blake bele­egyezett a másnapi hawaii uta­zásba, Stanley azonnal elküld­te egyik emberét a légiforgal­mi társasághoz. S Blake egy óra múlva már hiába telefonált a Pan Ameri­can Los Angeles-i irodájába, a kisasszonytól csupán ezt a ha­tározott választ kapta: »Min­den helyünk foglalt, uram!« Bláke még mindig nem" gon­dolta, hogy a hadnagy keze van a dologban. Nem tehetett mást, várta Kono újbóli hívá­sát. Jó két óra eltelt, amíg a japán újra jelentkezett. Az »izomember« közölte vele az új helyzetet. Erre a japán azonnal találkozóra hívta. Késő este volt, amikor az utcasarkon Blake ismét be­szállt a japán kocsijába. A vo­lánnál ismét Yamamoto ült. — Megváltoztatom az utasí­tást! — mondta hallk, de igen határozott hangon, mint aki tökéletesen biztos a dolgában. — Nem renülővel megy. hanem a Matsoniával. amely két nso múlva indul San FranciscóbóL Útiránya ismét csak Honolulu. Ott a Kühn-féle szalon mel­letti szállodában megszálL Blake megijedt. Talán sejte­nek valamit a japánok? Hiszen hajóval sokkal tovább tart az út... Yamamoto nagy köteg papír­pénzt nyomott a markába. Blake gyorsan számolni kezdte: higgyék csak, hogy mennyire érdekli a pénz. Nyolcezer dollár... Ez igen. De miért ilyen sok? Nem ennyi­ről volt szó. Meg is kérdezte. — Hogy a barátjától se saj­nálja a pénzt — felelte Yama­moto. Amikor elváltak, Blake előtt újra ott ágaskodott a tanácsta­lanság kérdőjele: Hogyan érte­sítse Stanleyt? Hátra pillan­tott: két férfi sétált a nyomá­ban. — Bizonyára ezek is néme­tek — gondolta. Hazafelé indult. Ezalatt az ONI emberei tel­jes gőzzel dolgoztak. Megálla­pították Yamamoto személy- azonosságát: valódi névé Itaru Taohibaka. sorhaiókapitány a jaoán flottánál. Múltia: a ja­pán tengerészakadémián és a tokiói tengerészeti kollégium­ban végzett, sorhaióhadnagv- k°nt került ki, maid rövidesen előléptették sorhaiókam'tár'v- nyá. 1930-ban az Egyesült Ä1­D SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. augusztus 13. Egytenge’yes traktor A mezőgazdaság erőgépvá­lasztékának bővítése elsőren­dűen fontos feladat, hiszen köztudomású, hogy a drága pénzen beszerzett hagyomá­nyos traktorok teljesítményét csak nagyon egyenlőtlenül — gazdaságtalanul — lehet ki­használni. Hazánkban is biztosan jó hasznát vehetnénk a csehszlo­vák gyártmányú egytengelyes traktornak, amelynek 6,5 ló­erős egyhengeres, kétütemű, léghűtéses motorja 2200 per­cenkénti fordulaté. Mind az előre-, mind a hátramenetben négy sebességi fokozattal ha­ladhat 2,5—18, illetve 2—14 km/óra sebességgel. Az ösz- szes szabályozó és irányító ka­rok a csőkeretes »szarvon« kaptak helyet A csehszlovák ipar a trak­torhoz illeszkedő szállító- és munkavégző tartozékokat is gyárt: üléssel ellátott kocsit, egycsoroszlyás ekét háromso­ros irtókapát, talajlazítót, per­metezőt stb. A kis erőgép óránként mindössze 1,5—2 li­ter üzemanyagot fogyaszt Koncepciók — forintért D ánia külkereskedelmi bevételeiben egyre te­kintélyesebb részt kép­visel az eladott koncepciókért kapott összeg. Meglepő, ahogy ebben a kis országban, amely igazán nem számítható a nagy és neves ipari országok közé (mégha az utóbbi évtizedben sokat fejlődött is ipara), né­hány év alatt elszaporodtak az olyan kisebb-nagyobb vállala­tok, amelyek lényegében öt­letgyártásból és eladásból tartják el magukat, s így tesz­nek szert szép haszonra. A dániai ipar annyi ötletet, el­képzelést, szervezési sémái dob piacra, amennyit ezek a koncepciógyártó vállalatok — az ún. engineering bürök: mérnöki, szervezési és terve­zési irodák — képtelen meg­venni. Ezek az irodák mégis jól működnek, fejlődnek, ami­ből pedig az következik, hogy »gyártmányaikat« a nemzet­közi piacon értékesítik. Mind­ebből pedig több tanulság is leszűrhető a saját hasznunk­ra. Az első, hogy létezik ennek a speciális terméknek — a gaz­dálkodási, gyártási koncep­lamokba költözött, s beiratko­zott a pennsylvaniai egyetem­re, ahol Amerika történetét és külföldi kapcsolatait tanulmá­nyozta. Amikor ezeket a tan­folyamokat elvégezte, a dél-ka­liforniai egyetemre iratkozott be Los Angelesben. Ezt köve­tően évekig utazgatott a Csen­des-óceán partvidékén, ahol japán üzletemberekkel, vállal­kozókkal tartott fenn kapcso­latot. Aztán mintha megsza­kadt volna Yamamoto ameri­kai tartózkodásának fonala... Az ONI semmi egyebet sem tudott megállapítani róla. Csak jóval később tudták azonosítani, hogy Yamamoto nem más, mint a japán konzu­látus egyik szerény kis alkal­mazottja, aki évekkel előbb el­tűnt az USA-ból, s alig egy*| esztendeje érkezett csak vissza A persze más néven. J Jóformán minden szabadj idejét a »Vörös Malom«-hoz' címzett, hírhedt mulatóban * tölti — legalábbis a tengeré­szeti hivatal hírszerzői és el- hárítói ezt tudták később meg­állapítani. * (Folytatjuk.) dóknak — a világpiaca, ahol ilyen termékeket adni-venni lehet. Létezik ez a világpiac: a fejlődés és a munkamegosz­tás gyors tempója következté­ben ki kellett alakulnia, mint ahogy kialakult ez az üzlet­vagy szolgáltatóágazat is (mindkét kategóriába besorol­ható), amelyik megbízásra — vagy anélkül »raktárra« — gondolkozik, tervez, szerkeszt, kalkulál a mindennapos gya­korlat tempójában ilyesmire időt szakítani nem tudó ipari, kereskedelmi vállalatok veze­tőgárdája helyett. Szándékosan a dániai pél­dából indultunk ki, lévén ez az ország sok tekintetben hoz­zánk hasonló adottságú: nyers­anyagokban nem gazdag, kül­kereskedelem-érzékeny, kis lé­lekszámú, tehát kis hazai fel­vevő piaca van, és ipara is a háború után indult nagyobb fejlődésnek. Az ilyen orszá­gok alapvetően arra kénysze­rülnek, hogy mindig sokkal több munkát adjanak el, mint anyagot. Nos, koncepciókat gyártani, ehhez nem kell nyersanyag, csak szellemi po­tenciál. A fentiekből következik tehát, hogy miért is lendült fel Dániában ez az üzletág, s az is, hogy kon­cepció-exportra nálunk is ér­demes gondolni. Hiszen a ha­zai műszaki és gazdasági szak­embergárda nemzetközileg is számottevő felkészültséggel és szellemi kapacitással rendel­kezik. Ez azonban csak egyik ré­sze a dolognak — szellemi produktumot adni el, valu­táért. Ez távlatilag lehet jó üzlet a számunkra, ha ma szervezni kezdjük. A másik oldal azonban az. hogy már ma érdemes vevőként is meg­jelennünk a koncepciók hazai és világpiacán. A IV. ötéves terv célkitűzé­sei csak akkor válhatnak va­lóra — amint azt a Központi Bizottság irányelvei is leszö­gezik —, ha a műszaki szín­vonal, a munka szervezettsége, a vezetés színvonala a szüksé­ges mértékben emelkedik, s ennek eredményeként javul a gazdálkodás hatékonysága, és ezen belül a termelékenység. Ebben a feladatban —■ amely­ben mindenütt osztoznak — az időzavar elkerülése egyben a terv teljesítését is jelenthe­ti. Az időzavar elkerülésére szolgáló legjobb eszközök so­rában viszont fel kell fedezni mindenütt a másutt már kész és megvásárolható technikát, technológiát, szervezési sémát. Vagy ha készen sehol sem találjuk: meg kell rendelni ezeket az ilyen árut szállító hazai cégek, kutatóintézetek valamelyikétől. Létezik ugyanis már a kon­cepciókból — a vezetők, irá­nyítók, szervezők számára — hazai kínálat is. Itt az Invesz- torg például, amely vállalja a beruhátsások kivitelezésének szervezését. Vagy a KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézete, amely nemrégiben fejezte be immár a 43. gépipari vállalat helyzetfelmérését és az ehhez kapcsolódó számításokat Ki­mutatta a megrendelőknek azt az optimális termékösszeté­telt, amellyel maximális nye­reségre számíthatnak. Emle­gethetnénk a tudományos ku­tatóintézetek sorát is, ame­lyekben jobbnál jobb megol­dások várják a vevőket Egyébként ezek a speciális vállalatok és kutatóintézetek nem is csak a ma jelentkező gondok megoldásával, hanem az ún. problémamegelőző ku­tatással is foglalkoznak már. Tehát már nemcsak azt mond­ják meg, hogy mivel van a baj, hanem azt is — jóelőre — miből lehet, ha egyik-másik módszeren, szervezeten nem változtatnak időben. D rága hiúság az, ha vala­hol mindent saját ma­guk akarnak kitalálni, végigpróbálni. A szakmailag valóban korunk színvonalán álló ember s a közvetlenül előttünk álló feladatok megol­dására valóban rátermett em­ber koncepciójának szerves ré­sze mások koncepciójának ke­resése, megismerése, és átvé­tele, ha azt megfelelőnek ta­lálja. Különben a forintért vett koncepciókra garanciát is ad­nak. Egy-egy saját elképzelés sikertelensége esetén nem fi­zet senki. De ráfizet, az, aki nem ismerte fel idejében a nagyipari módszerekkel »gyártott« műszaki gondola­tok értékét. G. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom