Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-13 / 189. szám
így vált szebbé a határ A kisbaj omi termelőszövetkezet 2357, a kutasi 2054, a be- legi pedig 1600 holdon gazdálkodott még a múlt esztendőben. Évekig sikerült annyit »kihozni« ebből a földből, és olyan mértékben beruházni gépekre, épületekre, ahogyan ezt az igények megkívánták. AzNagy József elnök. tán fokozatosan szűknek bizonyultak a lehetőségek. Erre sem futotta annyi, amennyi kellett volna, — arra sem jutott elég pénzük. Talán éppen azért — ezt ők maguk mondják —, mert kicsinyek voltak, területben és munkaerő dolgában egyaránt. Nem tudtak gépekkel sem gyarapodni, pedig egyre fogyatkozott a munkabíró emberek száma. Különösen a munkagépek hiányát érezték: a három termelőszövetkezet közül egynél sem Képesítették például a kukorica betakarítását, erre a munkára a borsónál is csupán a kuta- siak rendezkedtek be megfelelő génekkel. U"vanez áll a széna betakarítására is. A meglevő erőgépek legtöbbjének az «tVrrra« tíz év ... Akik mindezt elmondták: Nagy József, a három falu szövetkezeteiből egyesült kutasi Béke Tsz elnöke, Szél János, a Szél J'nos csúcstitkár. pártalapszervezetek csúcstit- Kára, Végh Tivadar főagronó- mus, Tamás László üzemegységvezető és Magyar József főállattenyésztő. De hallgassuk tovább őket! Hogyan vélekednek hét hónappal az egyesülés után azok a vezetők, akik közül a mostani elnök a belegi, az üzemegységvezető a kutasi tsz elnöke volt, a főagronómus pedig ugyanezt a tisztet tavaly még a kisbaj omi tsz-nél töltötte be? — Közös amortizációs alapunk mintegy két és fél millió forint, ezenfelül dotáríót is kapunk. Nyolc traktor már az egyesülés utáni szervczmény, ebből öt jött meg eddig... Az emberek szorgalmasan dolgoznak. jó a hangulat. A gépesítés révén, a jobb talajművelés következtében szebbé vált a három község határa. — Az egyesülés előnye az állattenyésztésnél az elkülönítésben van. A hízómarhák vég- hizlalása például Kutason történik. Huszonkét állatot exportáltunk, erre eddig nem volt mód. Az idei 950 helyett jövőre 1400 sertésünk lehet. Belegen folyik az itatásos bor- iúnevelés, a kutasi állományt is ide hoztuk át: A tejtermelésben az istállóátlag így alakult: Végh Tivadar főagronómus. januárban 5,9, februárban 5,17, márciusban már 5,92 litert értünk el, aztán áprilisban 7,46, májusban 7,93, júniusban 8 43, s most júliusban 8,48 liter. Nekünk ez a néhány literes emelkedés is sokat jelent. Év végére 182 tehenünk lesz. Nem volt kis dolog a munkadíjazás »közös nevezőre« hozása sem. Belegen az egyesülést megelőzően rendszeresen 25 forintos előleget fizettek havonta egységenként, a kertészeti növényeket részért gondozták, a cukorrépánál prémiumot fizettek. Kutason készpénzben garantált fizetés volt. Kisbajomban a konzervgyárnak termelt növényeket részes művelésre adták ki. Most a kutasi t lódszer áll az egész szövetkezetre, kiigazított normákkal: a pénzbeni munkadíjazás. — A munkaerőgond különösen Kutason és Belegen szorít. Ezért szeretnénk fokozni a gépesítést. A kukoricánál például erre az évre tervezzük az első »lépcsőt«, 60 százalékos gépesítettséget szeretnénk az idén elérni. A gabonánál ez már megoldódott, a takarmánytermesztésnél viszont még nem. Hiányzik a központi Tamás László üzemegységvezető. javító bázis is. Nagyon elkelne a szárító most a gabonánál és később a kukoricánál. A terveink? Téli foglalkoztatásra a füzesünk termésének a feldolgozását szánjuk. Kilencszáz holdnak az öntözésére van lehetőség Kutason, de most csak harminc holdat öntözünk. Megkeressük a módját a szántóföldi öntözésnek Kisbajom ban is. Tervek... Van mire építenünk. A tsz-tagok gyerekeikből igyekszenek minél több szakmunkást képeztetni: hét fiatal már elvégezte, három pedig most végzi a szakmunkás- képzőt. Akik megkapták a bizonyítványukat, beváltották a reményeket. Négy szakembert — közép- és felsőfokú végzettségűt — ösztöndíjjal taníttattak. Most is többen tanulnak. Jelenleg három felső- és négy középfokú végzettségű szakember vesz részt az egyesült tsz termelésirányító munkájában. És biztató alap a jövőbeni tervek megvalósításához az elmúlt hét hónap jó tapasztalata. Ahogyan a párttitkár mondta: »a tagok között egyetértés van.« Megérdemlik, hogy — például gépekkel — az illetékesek részéről a lehető legnagyobb támogatást él - vezzék, mert igyekezetüket csak így koronázhatja igazi siker. Hernesz Ferenc SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF Az ügyit ok elwdlulf A kikötő elpusztul: 7.55-kor 7. Ha sejtette volna, hogy az ONI máris figyeli a telefonját, s ezt a beszélgetést is lehallgatja, bizonyára megnyugszik. De Stanley erről neki nem beszélt, s így nem maradt számára más, mint a reménykedés: a hadnagy elég gyorsan intézkedjen, s valóban azonnal küldje a Pennsylvaniára azt a bizonyos Camp belit.' Ám az ONI-nak is időre volt szüksége, már csak azért is, mert olyan valakit kellett keresnie a feladat végrehajtására, akinek a külseje megegyezik Blake leírásával. így aztán, amikor az ONI a telefon lehallgatása révén értesült arról, hogy Blake beleegyezett a másnapi hawaii utazásba, Stanley azonnal elküldte egyik emberét a légiforgalmi társasághoz. S Blake egy óra múlva már hiába telefonált a Pan American Los Angeles-i irodájába, a kisasszonytól csupán ezt a határozott választ kapta: »Minden helyünk foglalt, uram!« Bláke még mindig nem" gondolta, hogy a hadnagy keze van a dologban. Nem tehetett mást, várta Kono újbóli hívását. Jó két óra eltelt, amíg a japán újra jelentkezett. Az »izomember« közölte vele az új helyzetet. Erre a japán azonnal találkozóra hívta. Késő este volt, amikor az utcasarkon Blake ismét beszállt a japán kocsijába. A volánnál ismét Yamamoto ült. — Megváltoztatom az utasítást! — mondta hallk, de igen határozott hangon, mint aki tökéletesen biztos a dolgában. — Nem renülővel megy. hanem a Matsoniával. amely két nso múlva indul San FranciscóbóL Útiránya ismét csak Honolulu. Ott a Kühn-féle szalon melletti szállodában megszálL Blake megijedt. Talán sejtenek valamit a japánok? Hiszen hajóval sokkal tovább tart az út... Yamamoto nagy köteg papírpénzt nyomott a markába. Blake gyorsan számolni kezdte: higgyék csak, hogy mennyire érdekli a pénz. Nyolcezer dollár... Ez igen. De miért ilyen sok? Nem ennyiről volt szó. Meg is kérdezte. — Hogy a barátjától se sajnálja a pénzt — felelte Yamamoto. Amikor elváltak, Blake előtt újra ott ágaskodott a tanácstalanság kérdőjele: Hogyan értesítse Stanleyt? Hátra pillantott: két férfi sétált a nyomában. — Bizonyára ezek is németek — gondolta. Hazafelé indult. Ezalatt az ONI emberei teljes gőzzel dolgoztak. Megállapították Yamamoto személy- azonosságát: valódi névé Itaru Taohibaka. sorhaiókapitány a jaoán flottánál. Múltia: a japán tengerészakadémián és a tokiói tengerészeti kollégiumban végzett, sorhaióhadnagv- k°nt került ki, maid rövidesen előléptették sorhaiókam'tár'v- nyá. 1930-ban az Egyesült Ä1D SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. augusztus 13. Egytenge’yes traktor A mezőgazdaság erőgépválasztékának bővítése elsőrendűen fontos feladat, hiszen köztudomású, hogy a drága pénzen beszerzett hagyományos traktorok teljesítményét csak nagyon egyenlőtlenül — gazdaságtalanul — lehet kihasználni. Hazánkban is biztosan jó hasznát vehetnénk a csehszlovák gyártmányú egytengelyes traktornak, amelynek 6,5 lóerős egyhengeres, kétütemű, léghűtéses motorja 2200 percenkénti fordulaté. Mind az előre-, mind a hátramenetben négy sebességi fokozattal haladhat 2,5—18, illetve 2—14 km/óra sebességgel. Az ösz- szes szabályozó és irányító karok a csőkeretes »szarvon« kaptak helyet A csehszlovák ipar a traktorhoz illeszkedő szállító- és munkavégző tartozékokat is gyárt: üléssel ellátott kocsit, egycsoroszlyás ekét háromsoros irtókapát, talajlazítót, permetezőt stb. A kis erőgép óránként mindössze 1,5—2 liter üzemanyagot fogyaszt Koncepciók — forintért D ánia külkereskedelmi bevételeiben egyre tekintélyesebb részt képvisel az eladott koncepciókért kapott összeg. Meglepő, ahogy ebben a kis országban, amely igazán nem számítható a nagy és neves ipari országok közé (mégha az utóbbi évtizedben sokat fejlődött is ipara), néhány év alatt elszaporodtak az olyan kisebb-nagyobb vállalatok, amelyek lényegében ötletgyártásból és eladásból tartják el magukat, s így tesznek szert szép haszonra. A dániai ipar annyi ötletet, elképzelést, szervezési sémái dob piacra, amennyit ezek a koncepciógyártó vállalatok — az ún. engineering bürök: mérnöki, szervezési és tervezési irodák — képtelen megvenni. Ezek az irodák mégis jól működnek, fejlődnek, amiből pedig az következik, hogy »gyártmányaikat« a nemzetközi piacon értékesítik. Mindebből pedig több tanulság is leszűrhető a saját hasznunkra. Az első, hogy létezik ennek a speciális terméknek — a gazdálkodási, gyártási konceplamokba költözött, s beiratkozott a pennsylvaniai egyetemre, ahol Amerika történetét és külföldi kapcsolatait tanulmányozta. Amikor ezeket a tanfolyamokat elvégezte, a dél-kaliforniai egyetemre iratkozott be Los Angelesben. Ezt követően évekig utazgatott a Csendes-óceán partvidékén, ahol japán üzletemberekkel, vállalkozókkal tartott fenn kapcsolatot. Aztán mintha megszakadt volna Yamamoto amerikai tartózkodásának fonala... Az ONI semmi egyebet sem tudott megállapítani róla. Csak jóval később tudták azonosítani, hogy Yamamoto nem más, mint a japán konzulátus egyik szerény kis alkalmazottja, aki évekkel előbb eltűnt az USA-ból, s alig egy*| esztendeje érkezett csak vissza A persze más néven. J Jóformán minden szabadj idejét a »Vörös Malom«-hoz' címzett, hírhedt mulatóban * tölti — legalábbis a tengerészeti hivatal hírszerzői és el- hárítói ezt tudták később megállapítani. * (Folytatjuk.) dóknak — a világpiaca, ahol ilyen termékeket adni-venni lehet. Létezik ez a világpiac: a fejlődés és a munkamegosztás gyors tempója következtében ki kellett alakulnia, mint ahogy kialakult ez az üzletvagy szolgáltatóágazat is (mindkét kategóriába besorolható), amelyik megbízásra — vagy anélkül »raktárra« — gondolkozik, tervez, szerkeszt, kalkulál a mindennapos gyakorlat tempójában ilyesmire időt szakítani nem tudó ipari, kereskedelmi vállalatok vezetőgárdája helyett. Szándékosan a dániai példából indultunk ki, lévén ez az ország sok tekintetben hozzánk hasonló adottságú: nyersanyagokban nem gazdag, külkereskedelem-érzékeny, kis lélekszámú, tehát kis hazai felvevő piaca van, és ipara is a háború után indult nagyobb fejlődésnek. Az ilyen országok alapvetően arra kényszerülnek, hogy mindig sokkal több munkát adjanak el, mint anyagot. Nos, koncepciókat gyártani, ehhez nem kell nyersanyag, csak szellemi potenciál. A fentiekből következik tehát, hogy miért is lendült fel Dániában ez az üzletág, s az is, hogy koncepció-exportra nálunk is érdemes gondolni. Hiszen a hazai műszaki és gazdasági szakembergárda nemzetközileg is számottevő felkészültséggel és szellemi kapacitással rendelkezik. Ez azonban csak egyik része a dolognak — szellemi produktumot adni el, valutáért. Ez távlatilag lehet jó üzlet a számunkra, ha ma szervezni kezdjük. A másik oldal azonban az. hogy már ma érdemes vevőként is megjelennünk a koncepciók hazai és világpiacán. A IV. ötéves terv célkitűzései csak akkor válhatnak valóra — amint azt a Központi Bizottság irányelvei is leszögezik —, ha a műszaki színvonal, a munka szervezettsége, a vezetés színvonala a szükséges mértékben emelkedik, s ennek eredményeként javul a gazdálkodás hatékonysága, és ezen belül a termelékenység. Ebben a feladatban —■ amelyben mindenütt osztoznak — az időzavar elkerülése egyben a terv teljesítését is jelentheti. Az időzavar elkerülésére szolgáló legjobb eszközök sorában viszont fel kell fedezni mindenütt a másutt már kész és megvásárolható technikát, technológiát, szervezési sémát. Vagy ha készen sehol sem találjuk: meg kell rendelni ezeket az ilyen árut szállító hazai cégek, kutatóintézetek valamelyikétől. Létezik ugyanis már a koncepciókból — a vezetők, irányítók, szervezők számára — hazai kínálat is. Itt az Invesz- torg például, amely vállalja a beruhátsások kivitelezésének szervezését. Vagy a KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézete, amely nemrégiben fejezte be immár a 43. gépipari vállalat helyzetfelmérését és az ehhez kapcsolódó számításokat Kimutatta a megrendelőknek azt az optimális termékösszetételt, amellyel maximális nyereségre számíthatnak. Emlegethetnénk a tudományos kutatóintézetek sorát is, amelyekben jobbnál jobb megoldások várják a vevőket Egyébként ezek a speciális vállalatok és kutatóintézetek nem is csak a ma jelentkező gondok megoldásával, hanem az ún. problémamegelőző kutatással is foglalkoznak már. Tehát már nemcsak azt mondják meg, hogy mivel van a baj, hanem azt is — jóelőre — miből lehet, ha egyik-másik módszeren, szervezeten nem változtatnak időben. D rága hiúság az, ha valahol mindent saját maguk akarnak kitalálni, végigpróbálni. A szakmailag valóban korunk színvonalán álló ember s a közvetlenül előttünk álló feladatok megoldására valóban rátermett ember koncepciójának szerves része mások koncepciójának keresése, megismerése, és átvétele, ha azt megfelelőnek találja. Különben a forintért vett koncepciókra garanciát is adnak. Egy-egy saját elképzelés sikertelensége esetén nem fizet senki. De ráfizet, az, aki nem ismerte fel idejében a nagyipari módszerekkel »gyártott« műszaki gondolatok értékét. G. F.
