Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

Árvízzel fenyeget a Kapos Igazságjelző készülék Víz alatt a Vasvári Pál utca. Megbénult a forgalom Elismeréssel kell szólnunk a tűzoltók, a honvédség és a Költségvetési Üzem dolgozói­nak helytállásáról, akik ezek­ben a nehéz órákban kiválóan vizsgáztak. A hír mindössze ennyi: hét­főn este 20 óra 20 perctől szü­netel a vasúti forgalom Kapós- mérő és Lipótfa között. A sze­mélyszállítást Kaposvár és Kádárát között axUóbuszokkal oldotta meg a MÁV. — Nem, most már több eszem van. — Akkor, légy szíves, mondd el, mi történt! — Igazán semmi. Csupán eszembe jutott néhány elin­téznivaló a szabadságom utol­só délutánján, azért indul­tam előbb. — Csakhogy én ezt nem hiszem el. Szóval? (Folytatás az 1. oldalról.) ség lesz kiürítésre, akkor a lakosokat a Mü.M 503-as inté­zetében, illetve a MÁV-inter- mátuaban helyezik el. Délután több üzem — a Bú­toripari Vállalat, a Közúti Üzemi Vállalat, a Villamossági Gyár Il-es telepe és a 13. sz. AKÖV — fiataljai, KISZ-istái keresték fel a városi tanácsot és jelentkeztek, hogy segítsé­get nyújtanak az árvíz elleni küzdelemben. Néhány óra alatt rendkívüli helyzet alakult ki Kaposváron, emberfeletti küzdelmet kellett vívni a Kapóssal. Meg kellett akadályozni, nehogy elöntse a cseri városrészt, s egyúttal menteni kellett a veszélyben levő sok milliós értéket. villámok fényében láttuk, hogy mossa a vasúti pályatestet... — Mióta van kint? — Az este fél kilenckor kezdtem. Megyünk tovább. Pályamun­kások emelik a síneket. A talp­fák alatt térdig érő gödör. A kavicsot a rétre terítette a víz. Nemcsak itt, hanem összesen hét helyen és nyolcszáz méter hosszan. Az emberek a földre akarják tenni a talpfákat, hogy vinni a felhőszakadást. Ezen a részen máskor is okozott már gondot az eső, de ekkorát még nem. Az csak szerencse, hogy a patakot szabályozták: több vizet tudott elvinni... Moz­galmas éjszaka volt a tegnapi. Alig tudtuk összeszedni az em­bereket. Most meg anyag kel­lene, nagyon sok... És ember is. A mieink nem győzik. Ér­tesítést kaptam, hogy Somogy- szobról is jönnek pályamun­kások. Pályakocsival utazunk a vo­nalon, és figyeljük a víz kár­tételét. Egy öreg pályaőr, Fo- nyó János tájékoztat először. Egy hídon áll, alatta zuhogva vágtat a Bárdi-patak. A víz sokat apadt már: a magasra nőtt sás — amelyet nemrég le­hengerelt — ismét napfényre került. És előkerültek a rön­kök, a hídmaradványok is, amelyeket valahonnan Lipótfa és Bárdibükk alól sodort ma­gával az áradat. — Most már nyugszik — mondja a pályaőr. — Az éjjel cudar világ volt itt. Ügy öm­lött a víz, mintha öntenék. A A pályatestet kimosta a víz. ne lógjanak a levegőben, és kiegyenesíteni a meggörbült sí­neket. Nehéz munka. — Reggel fél öt óta itt va­gyunk — mondja az egyik pá- lyamunkás —, de alig me­gyünk valamire. Lipótfán találkozunk Kiss Károly pályafenntartási főnök­kel. így fogad: — Nagy a Bárdi-patak víz­gyűjtő területe. Nem bírta el­A kaposmérői állomáson ta­lálkoztunk a követ szállító vo­nattal. A helyreállítás folyik. Szalai László — Kercza Imre «— Nicsak, megjött az apu­ka! Szervusz, édesem! Milyen meglepetés, hiszen csak az es­ti vonattal vártunk! Remé­lem, nincs valami baj ott­hon? Biztosan, megint vitat­koztál anyáddal a vallásossá­ga miatt. Gödrök a töltés helyén. — Nem bírtam tovább. Ahogy megérkeztem, anyára titokzatosan behívott az el­ső szobába, és nagy körülmé­nyesen megkért, hogy támo­gassam a másodunoka test­vérem felvételi ügyét. Tudod, a Manciről van szó, akit én pályás kora óta nem láttam. A Pihókék lánya. Mondom anyámnak, nem tudok segí­teni, senkit nem ismerek már a főiskolán, és különben is ellenkezik az elveimmel. Mire sírva fakadt, hogy lené­zem a rokonságot, nem teszek t értük egy lépést sem, pedig . Ma az Egyesült Államokban a készülékkel sok helyütt már nemcsak azt vizsgálják, aki valamilyen állást szeretne kap­ni, hanem azt is, aki a munka­helyét meg akarja tartani. A vállalatok munkásai és alkal­mazottai ilyen kérdésekre kö­telesek válaszolni: »Rokonszenvez-e a szakszer­vezetekkel? — Tagja-e a Szí­nes bőrűek Haladásáért Küzdő Szövetségnek? — Nem titkol-e el valamilyen tényt önmagá­ról? — Nem tartozik-e pénzzel valakinek? — S végül: — Sze­reti-e a feleségét?« Az amerikai milliók között mind jobban növekszik azok­nak a száma, akik felháborod­va utasítják vissza, hogy ilyen durván betörjenek magánéle­tükbe. Nemrég az Egyesült Álla­mokban nagy port vert fel Ca­rolina Tatnal esete. Tatnal asz- szony az egyik kormányhivatal tisztviselője volt, de távoznia kellett, mert nem volt hajlan­dó másodszor is alávetni ma­gát a készülékkel történő vizs­gálatnak. Washington életében az egy­szerű tisztviselőnő esete nem keltett volna feltűnést, ha nem fordul panasszal az illetékes szenátusi albizottság elnöké­hez. Erwin szenátorhoz írt le­velében Tatnal közölte, hogy a kormánytisztviselők két és fél órán át vallatták, és annyi tolakodó kérdést tettek fel ne­ki, hogv úgy érezte magát, mint akit szennyes lével öntöt­tek le és »erkölcsileg megerő­szakolnak". Mind ennek az előzmé­nye az volt, hogy a munkahe­lyének, az amerikai hadsereg kartográfi ai igazgatóságának biztonsági szolgálata névtelen levelet kapott a tisztviselőnő ügyében. E»win szenátor a tisztvise­lőnő panaszáról kijelentette, hoey a legutóbbi három év kilyamán száz meg száz hason­ló esettel találkozott. N. O. Pénteken délelőtt Bemutatják a „Somogyország*‘-ot A Somogyország című do­kumentumfilm ősbemutatóját a meghívott vendégeknek pénte­ken délelőtt tartják a Vörös Csillag Filmszínházban. Néhány hónappal ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy megyénkben filmet forgatnak hazánk felszabadulásának ne­gyedszázados évfordulója al­kalmából. A harminc perces film Somogy 25 éves fejlődé­sét mutatja be. Különösen sok filmkockát szenteltek megye- székhelyünk és új városunk, nézik meg, s ott lesznek a be­mutatón a film alkotói. A premierre meghívták a képvi­selőit azoknak a gyáraknak, üzemeknek és állami gazdasá­goknak is, amelyek közremű­ködtek a film készítésénél. A nagyközönség augusztus •20-án — ugyancsak Kaposvá­ron a Vörös Csillag Filmszín­házban tekintheti meg a fil­met, amely azután megyei kör­útra indul. Először a járási székhelyeken és a nagyobb községekben (Marcali, Nagy­Csaknem 50 évvel ezelőtt két fiatal amerikai idegorvos, Leonard Keeler és John Lar- sson munkahelyén, a kalifor­niai Berkeley város rendőr­igazgatóságán azon törte a fe­jét, hogyan segíthetne a nyo­mozó kollégáknak a bűnözés el­leni harcban. Céljuk az volt, hogy a betörőket, a tolvajokat és a csalókat rákényszerítsék: ismerjék be bűncselekményü­ket, amikor a rendőrség ala­pos okkal gyanúsította, de nem érte tetten őket. 1920 végén a két orvos el is készítette Polygraph nevű ké­szülékét. Működési elve egy­szerű volt. A gyanúsított kar­jához két elektródát erősítet­tek, mérték a növekvő elektro­mos áramot, amely a veríték­növekedés mértékéhez képest áthaladt a gyanúsított bőrén. Egy hailékony gumikézelőn át, amely átfogta a felsőkart, mér­ték a vérnyomást és az érverés gyorsulását. Végül egv recézett gumicső, amely körülveszi a mellkast, jelezte a lélegzés rit­musában bekövetkező változá­sokat. A feltalálók elgondolása az volt, hogy ha az az ember, aki­nek testére a készülék jelző­műszereit ráerősítik, nem mond igazat, izgalmi állapotba kerül, tehát szervezetének érezhető és mérhető fizikai reakciói, elárulják őt. A há­rom jelzőműszer jelzéseit a ké­szülék kezelője feljegyezte, s az adatok elemzése után ki­mondta a maga szubjektív íté­letét. Az új találmány vajmi keve­set segített az amerikai rend­őrségnek, bár 1936-ban Keele* még bizonyos módosításokat is végzett rajta. Aztán újabb év­tizedek teltek el. S a Poly­graph a rendőri és nyomozó szervek pincéiből váratlanul átkerült a közigazgatási épüle­tekbe, a bankokba, az üzletek­be, gyárakba: az egyszerű, nem törvénysértő állampolgárok te­vékenységi szférájába. Űj ne­ve: »hazugságjelző készülék" leit. Siófok életének, Somogy ipa­rosodásának, valamint a me­zőgazdasági üzemek korszerű törekvéseinek. A Somogyország című filmet pénteken délelőtt megyénk párt-, illetve állami vezetői atád, Barcs, Fonyód, Tab, Csurgó) vetítik, majd rövide­sen Somogy valamennyi közsé­gében bemutatják. A filmet a Balaton-parti filmszínházak is műsorukra tűzik. Vasárnap: buzsáki búcsú Néptánc, hangverseny, kiállítás, vásár A hazugságjelző ké­szülékről sokat beszéltek a McCarthy-izmus sötét idősza­kában. jelenleg pedig az Egye­sült Államokban az állami szerveken kívül több mint 150 különböző magánügynökség működik, amely arra szakoso­dott, hogy ellenőrizze az ál­lampolgárodat a készülék se­gítségével. Üzletük virágzik. A Reader Digest című folvóirat adatai szerint az »Igazságkere­ső Társaság" a hírhedt DaRas- ban fejti ki tevékenys4gét, s csupán 1965 folyamán 35 ezer ellenőrzést végzett a készülék coo-ít^óo-Zvel. A Tevas államban kialakult helvzetről az eavík nvomozóüevnökséí! tisztviselő­ié a következőket mondta: »Vannak heVek, ahol még ta­karítói munkát em dor> az. ak' -"-n vállalja a készülékes vizs­Gazdag, színes program fo­gadja Buzsákon vasárnap a bel- és külföldi vendégeket; az idén ismét megrendezik a buzsáki búcsút a somogyi na­pok keretében. Az egész napos rendezvény- sorozat kiemelkedő eseménye a délelőtti folklórműsor lesz. A szabadtéri' színpadon a So­mogy Táncegyüttes és a buzsá­ki Bokréta' népi együttes lép fel. Meghívták a rendezvényre a Röpülj Páva népdalve- télkelő győztesei és szerep­lői közül Petróczy Andrásnét, a népművészet mesteré?, vala­mint Kovács Józsefnét és So­mogyvári Imre népdalénekese­ket. A délutáni műsor hangver­sennyel kezdődik a buzsáki templomban; közreműködik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolá fúvósötöse. Bizonyára nagy vonzereje lesz az egész napon át tartó népművészeti kiállításnak és vásárnak. Két zenekar is igyekszik jó hangulatot teremteni: a kapos­vári Ifjúsági és Űttörőház fú­vószenekara, valamint a far- mosi művelődési ház úttörő­zenekara fölváltva ad térze­nét. A sportrajongók bajnoki labdarúgó-mérkőzésen és a Buzsáki Kupáért folyó női kézilabda-versenyen vehetnek részt. Az egész napos vidám búcsú bállal fejeződik be. r*A1 r>4r>4- 4-t Csak egy szót ilyen magas beosztásban iga­zán megtehetném. — Legszívesebben azonnal visszafordultam volna. De nem akartam haragot, meg­ígértem, hogy szólok az ér­dekében. — Ebéd után apám hívott ki a kertbe, és ott hozta elő a Manci ügyét. Hogy őt külön megkérték. Már nem vitat­koztam. — Délután a sógornőm jött át, vacsorára hívott. Megkö­szöntem. De még fel sem tá­lalták a sült kacsát, előke­rült a felvételi. Hiszen ne­kem csak egy szavamba ke­rül. — Másnap estig nem moz­dultam ki hazulról, és így csak három látogatótól kel­lett hallanom ugyanazt: jár­jak el Manci ügyében. — Szürkületkor elindultam egy régi jó pajtásomhoz, bri- gádvezetö a tsz-ben. Ügy tud­tam, haragosok a Manciékkal, már régtől, az egész család. Ügy hírlett, hogy az öreg­apja még akkor is kiabált utánuk, amikor vagy húsz esztendeje elköltöztek a Ja? luból. Szóval, azzal indultam el, hogy náluk biztosan nem Icerül szóba a Manci ügye. — A barátom nagy öröm­mel fogadott, gyorsan bort hozott, és már a má-odik po­hárnál azt mondta: Képzeld el, a Pihók Jóska levélben ke­resett meg a minap. Engem, akivel gyerekkorunk óta nem váltottunk szót. Tudod, a lá­nya, a Manci most érettségi­zett, aztán megkért, hogy szóljak neked a főiskolai fel­vétele ügyében. — Valósággal úgy lopakod­tam vissza a szüléimhez, ahol ismét egy távoli sógor várt. Mert megkérték, hogy szóljon a Manci érdekében. — Ma reggel aztán vonatra ültem. Anyám marasztalt, de én erős maradtam. — Szív>ecském, kié ez az idegen táska? — Ja, majdnem elfelejtet­tem mondani, hoay vendégek érkezdek. A Pihók Manci jött az anyjával, merthogy régen jártak nálunk,' és rassza nem mennek addig, amíg nem vál­tanak veled néhány szót. P. L. Keresik az együttműködés ielietöséijeit A debreceni nyári .-egyetem résztvevői kedden utaztak Kecskemétre a Kodály-szemi- náriumra. Dr. Kálmán Béla prof esz­szar, a nyári egyetem igazga­tója az alábbiakban összegez­te a konferencia munkáját: — A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Vi­lágszövetsége és a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Htgyetem közös rend' ^ lsében első ízben megtartott anya­nyelvi konferencia összehívá­sa kezdeti lépés volt, amit a jövőben folytatni érdemes. A debreceni találkozón a kül­földi magyar iskolák tanárai, lapszerkesztők, magyar szár­mazású tudósok találkoztak és cserélték ki gondolataikat, hallgattak előadásokat. SOMOGYI NÉPLAP 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom