Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

4 gazdaság pártirányitása

KI KÉPVISELI A NÉPGAZDASÁG ÉRDEKET?

A

part tevékenysége az elmúlt időszakban átfogta társadalmi életünk egészét. Elemezte a gazdasági, a politikai, a kulturális és az állami élet legfontosabb területeit, irányított és mozgósított a szocialista építés soron levő feladatainak megoldására. Eredményeink bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály hatalmát és dolgozó népünket szolgálta: politikájával és intézkedéseivel szüntelenül védelmezi és erősíti a proletárdiktatúrát, szem előtt tartva, hogy ez a szocialista társadalom felépítésének alapkérdése.

A pártirányítás fontos kérdésének tekintette a különböző osztályok és rétegek tapasztalatainak, törekvéseinek számba vételét, a különféle társadalmi érdekek felmérését, és azokat a munkásosztály érdekeinek elsődlegessége alapján egyeztette és. érvényesítette.

Mindezek eredményeképpen a két kongresszus közötti időszakban társadalmunk, népgazdaságunk egészségesen fejlődött, a gazdaságirányítás reformjának kedvező hatásai egyre jobban kibontakoznak. Előbbi'e léptünk dolgozó népünk anyagi-, kulturális és szociális ellátásának fejlesztésében is. Társadalmunkban kiegyensúlyozott és nyugodt a politikai légkör, a párt politikája iránt bizalom tapasztalható; s ez jó alapot teremt az alkotó munkához. A mi gyakorlatunkban is igazolódott tehát az az általános érvényű történelmi tapasztalat, hogy ahol helyesen érvényesül a párt vezető szerepe, ott erősödik a munkásosztály hatalma, egészségesen fejlődik a szocialista gazdaság, sikeresen halad a szocialista társadalom építése.

Ezzel összefüggésben a területi pártszerveknél is megfigyelhető, hogy az általános politikai tevékenységben előtérbe került a pártszervek gazdaságpolitikai tevékenysége, korszerűsödnek annak módszerei; tartalmában és méreteiben is jó irányban fejlődik e téren a területi munka, az ösz- szehangoló és ellenőrző tevékenység. A legtöbb helyen a pártszervek mind eredményesebben kihasználják azokat a lehetőségeiket, melyeket a gazdasági szervek önállóságának növekedése teremt a politikai munka számára. Nem kerülheti el a figyelmet azonban, hogy helyenként a gazdasági élet pártirányításában — mind tartalmi, mind módszerbeli vonatkozásában — sok még a kezdetlegesség, a bátortalanság, a helytelen értelmezés és gyakorlat.

S

ez természetesen összefüggésben van a megváltozott gazdasági viszonyokkal is. Néhányan a párt szerepét a gazdaságban ferdén értelmezik, másoknál az jelent problémát, hogy nem tudnak szabadulni a korábbi munkamódszerektől stb.

A párt IX. kongresszusa egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy a párt vezető szerepe a gazdaságban: a politikai irányításban, a koordinálásban, az erők összefogásában és mozgósításában, valamint az ellenőrzésben nyilvánul meg. Ezek az elvek ma sem változtak, a pártnak a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban mégis voltak — és néhol ma is vannak — olyan nézetek, hogy a párt maradjon meg az oppozíciós

pozícióban, amelyből főleg a gazdasági vezetéssel szemben valamiféle állandó ellenzéki szerepet töltene be.

Felmerül a kérdés: Ki vagy mi ellen opponáljunk? Általában a gazdasági vezetésben dolgozó elvtársaink vagy a párton kívüli vezetők ellen-e, akiknek túlnyomó többsége becsületesen dolgozik a maga területén, s éppen a párt politikájának végrehajtásában? Avagy a hibák, a felelőtlenség, a dolgozók érdekeit sértő intézkedések, a párt határozataival ellentétes gyakorlatok ellen?

Ügy gondolom, hogy az utóbbiak ellen kell a pártszerveknek állandóan offenzí- vában lenniük, de az eddigieknél néhány helyen sokkal ha- tározotabban és következetesebben.

Találkozni a feladatok olyasféle felosztásával is, hogy a gazdaságban a párt képviselje a népgazdasági érdekeket, az üzemi-vállalati vezetés pedig az üzemi érdekeket. Az efféle problémákra vezethetők visz- sza azután az olyan eseti jelenségek, hogy a feladatok végrehajtásában elsikkadnak a dolgok, elmosódnak a felelősség határai, vagy fontos intézkedések kidolgozása és végrehajtása egyszerűen elmarad. De az is előfordul, hogy éppen azok opponálnak, akiknek ezt vagy azt végre kellene hajtaniuk.

Gyakran elhangzik olyan vélemény is, hogy az utóbbi időkben a gazdasági vezető szervek önállósága ténylegesen nőtt, a pártszerveké azonban nem. Ez természetesen nem igaz. Gondoljuk csak át, hogy a döntési jogosultság leadása a gazdasági szervek vonalán például nemcsak lehetőséget teremt a helyi pártszervek gazdaságszervező munkájához, hanem szinte megköveteli, hogy a párt szervei — minden szinten — a pártmunka sajátos eszközeivel s az eddigieknél még hatékonyabban vegyenek részt a gazdaság politika irányításában is. Azért sem helytálló az ilyenfajta vélemény, mert éppen az utóbbi időben a párton belül is végbement egy olyan folyamat (és ez még nincs befejezve), amelynek az a lényege, hogy a különböző szintű pártszervek meg tudjanak felelni a rájuk háruló fokozódó követelményeknek. Itt lehetne említeni a pártdemokrácia fejlesztését, a függetlenített apparátus feladat- és hatáskörének kidolgozását, a káderhatáskörök kiterjesztését több olyan pártszervre, amelyek eddig hatáskörrel nem rendelkeztek, és az alsóbb szintű pártszervek irányításában bevezetett változásokat.

Y 'gül ugyancsak ezt a célt szolgálja a választott pártszervek és tagjai feladat- és hatáskörének most napirenden lévő kidolgozása is. Ezek együttesen, de külön-kü- lön is kulcsfontosságú kérdések a párt gazdaságpolitikai munkájában.

Dr. Latos István,

az MSZMP KB munkatársa

(Folytatjuk.)

MAI KOMMENTÁRUNK

Először Magyarországon-Hazánk m-ezögazdasagunak kiemelkedően jelentős hónapja augusztus. Nemcsak a jubileumi mezőgazdasági kiállítás emeli az átlagnál magasabb rangra ezt az időszakot, hanem az is, hogy augusztus 24-e és szeptember 2-a között zajlik le az Európai Állattenyésztők Szövetségének közgyűlése« — hallottam egy véleményt. Mindjárt hozzátehe- tem azt is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók, a szakemberek és az irányítók nagy várakozással és érdeklődéssel tekintenek mindkét esemény elé. Népgazdaságunk — s ezen belül mezőgazdaságunk — egy új tervidőszak küszöbén áll. Olyan , minőségi átalakulás megy végbe mezőgazdasági nagyüzemeinknél, melynél döntő jelentősége van a korszerű tudományos ismereteknek.

Az Európai Állattenyésztők Szövetsége huszonnégy évvel ezelőtt Zürichben . alakult meg, s az idei lesz az első alkalom, hogy négyévenként megrendezésre kerülő közgyűlésüket szocialista országban tartják. Nem véletlen az sem, hogy ezen a jelentős nemzetközi rendezvényen a jő téma az iparszerű állattartás lesz. Ezen belül az vparszerű szarvasmarha-tartás, sertés- tartás és juhtartás kérdéseit vitatják meg a részvevők.

Ismeretes, hogy állattenyésztésünk koncentrálódása,

szakosodása napjainkban megy végbe. Megyénkben — mint sokfelé az országban —, kialakulóban vannak a korszerű állattenyésztő telepek. Egy ilyen időszakban érthetően hatványozott jelentősége van minden olyan tudományos ülésszaknak, melyen nemzetközi szaktekintélyek mondanák véleményt, fejtik ki álláspontjukat a továbbfejlődés legcélravezetőbb módjaira vonatkozóan. Tizenhat ország kilencven előadóját kérték fel arra. hogy a különböző témakörökben mondjon véleményt, tartson előadást.

Indokolt és helyénvaló volt tehát a bevezetőben említett megállapítás, valamint az. hogy mezőgazdasági szakembereink, irányítóink várakozással, érdeklődéssel tekintenek az augusztusi nagy rendezvénysorozatok elé. Hiszen mind- a kiállítás, mind pedig a tudományos közgyűlés nem-> csak bemutatja a neves európai szakembereknek, a tudósok népes táborának egész állattenyésztési kultúránkat, hanem kritikai szemmel elemezve a helyzetet utat keres a jövőben, igyekszik megmutatni a fejlesztés további lehetőségeit is.

Ezért méltán mondható, hogy egész mezőgazdaságunk kiemelkedő hónapja augusztus.

V. M.

A városi autóbuszközlekedésről

Szenvedélyes panaszok — kocsihiány

Összefogtak a tejüzem fiataljai

Lövészklub, irodalmi színpad

LOMHA MOZGASSÁL gurulnak be a Kaposvári Tejipari Vállalat telephelyére a tejjel megtöltött hatalmas tartálykocsik. Vastag sugárban ömlik a tej a kannákba. Gyors, pontos, begyakorolt mozdulatokkal végzik a dolgozók a munkát.

— Két telephelyűink és egy tejéllenőirző részlegünk van a városiban — mondta Kávé Mária, a vállalat KISZ-titkára. A három telephelyen összesen harminc KISZ-tag dolgozik.

Finna Mária, t

Három műszakban dolgoznak a fiatalok, s bizony eleinte nehéz volt összegv. 'terű őket. A vállalat vezetősége most megengedte, hogy a műszakban dolgozó KISZ Siók is elmenjenek a t: 'ásre. . így

mindig teljes létszámban együtt van a tagság. Egyébként nem könnyű elvonni az embereket, mivél kevés dolgozója van az üzemnek, s a tejjel nem lehet várni, könnyen megromlik.

A KISZ-gyűléseken eleinte két táborra — adminisztratív dolgozók és fizikai munkások — oszlott a tagság. Egyike legnagyobb eredményeiknek, hogy ezt sikerült megszüntetni. Kapcsolatban állnak a honvéd KISZ-szervezettel is. Közösen szerveznek klubdélutánokat. Például jelentkeztek a vállalat vezetőségénél, hogy szeretnének az árvízkárosultak javára munkát vállalni. Egy héten keresztül dolgoztak a marcali tejüzemben.

' — Az árvízkárosultak megsegítésére mi is vállaltunk külön munkát — mondta —, és fizetésünk öt százalékát is felajánlottuk. A kommunista vasárnapon aztán igazi baráti hangulat alakult ki a fizikai és adminisztratív dolgozók között. Mi nem tudtuk, hogyan kell bánni a munkaeszközökkel, hogyan kell sajtot tisztítani, s ezeket is szívesen megmutatták azok, akik ebben a munkakörben dolgoznak a kaposvári sajtüzemben. A kapott pénz egy részét a vietnami csekkszámlára fizettük be. Ezenkívül a balatonfenyvesi KISZ-tábor részére is utaltunk át pénzt. Szeretnénk még ilyen kommunista vasárnapot szervezni, és az árvízkárosultak javára felajánlani. A fiatalok nagyon lelkesek, és remélem nem is lesz akadálya.

— Most már könnyű a fiatalokkal bánni, hisz látják a munka eredményét — mondta Finna Mária bérszámfejtő. — Most, hogy tényleg baráti kapcsolat alakult ki köztünk, minden mozgalomba szívesen beneveznek. Eddig tíz apróság névadóünnepségét rendeztük meg, és most augusztusban szintén tartunk tízes névadót. Sok segítséget nyújt a vállalat is a KlSZ-szervezetünk- nek. A lakásépítési akcióban részvevő fiatalokat anyagilag támogatja. Most is két fiatal számára adott 30—30 ezer forintot ötévi részletre, kamatmentesen. Nagyon várjuk, hogy ide költözzön a cseri városi könyvtár, mivel ígéretet kaptunk arra, hogy irodalmi anyagokkal segítik most meginduló irodalmi színpadunkat. Tervünk, hogy rendszeressé tesszük a vállalaton bélül is a vetélkedőket.

Csövek hálózzák be az üzemet. Fiatal ember áll a gépek között, s feszülten figyel minden apró mozdulatra. Szabó

Kávé Mária KISZ-titkár.

József művezető, aki 1963 óta KISZ-tag.

— A VÄLLALAT kultúr- és sportfelelőse vagyok. A harminc KISZ-tagból mindössze négy a fiú, a többi lány. Egyszerűen képtelen vagyok bevonni őket a rendszeres sportmunkába. Egyetlen sikerünk azért van: az MHSZ szervezésében lövészklub is működik, és ennek a munkájában a lányok igen aktivan részt vesznek. Minden évben megrendezzük a vállalati lövészbajnokságot. Most tizenöt lány jár a klub foglalkozásaira, de szeretnénk, ha kétszer annyian jönnének. Most tárgyaltunk a vállalat vezetőségével a fotóklub megalakításáról. Szeretnénk kapni magnót és lemezjátszót is.

Gy. L.

Panaszok: keserűek, szenvedélyesek. Tapasztalatok: időrabló késések árán. Ez jellemezné a város autóbuszközlekedését, ha a levelek hangulatából, sértődött megállapításaiból következtetnénk. A levélírók hangja ér el hozzánk, amit az újságíró megtold saját észrevételeivel. Ugyanakkor sok száz utazó is kihasználja a rendszeresen induló járatokat, általában megelégedéssel. Ök viszont hallgatnak. Mert akinek ninas problémája, az természetesnek veszi a dolgokat, s minek háborgatná i azt, ami magától értetődő. 1 Mindamellett a bajok jelzése, ‘ sűrűsödése arra mutat, hogy tennivaló akad. Nem a városi autóbuszközlekedés egészét hibáztatnánk tehát, hanem csak néhány jelenséget.

Beszélgetésünkön a legilletékesebbek vettek részt. Dr. Bors István, a 13. számú AKÖV forgalmi igazgatóhelyettese és Nagy Lajos személyforgalmi osztályvezető.

— Sokan panaszolják: a 8-as járat útvonalán csúcsidőben olyan zsúfoltak az autóbuszok, hogy egy tűt sem lehetne leejteni. Más időpontokban pedig alig lézeng néhány ember a járaton. Nem lehetne valamiképp átcsoportosítani, s csúcsidőben süríteni, máskor pedig ritkítani az autóbuszjáratokat?

— Talán azzal kezdeném, hogy Kaposváron és Somogy megyében általában a kocsiki- használás az országos átlag alatt van. Ez nem a legjobb a vállalatnak;

— De az utazóknak igen.

— Ha csak a számokat nézzük, akkor igen. Az átlagban

nemcsak a csúcsforgalom, hanem az üresen járó autóbuszok is benne vannak. Amikor megállapítottuk az útvonalakat, alaposan tervezve, az igényekkel messzemenően számolva jártunk el. S úgy érezzük, hogy ezen változtam már nem kell.

— Az említett útszakaszokon járatsűritésre nem gondoltak?

— Ez mindig a rendelkezésünkre álló kocsiállománytól függ. Lényegében adott keretünk van, s járatsűritésre csak most nyílt mód. A közelmúltban kaptunk ugyanis Őt darab Ikarus 55-öst, s közülük egyet máris erre az útszakaszra irányítottunk.

— Többet nem lehet?

— Az 55-ösök nem oldották meg gondjainkat. Csupán any- nyit, hogy több biztonsági tartalékunk van, s az IBUSZ és más utazási irodák különjárat iránti igényeit megfelelően el tudjuk látni. Négy darab cpuk- lósbuszt várunk decemberre, s ha azok megérkeznek, lényegesen bővül az utastér, és minden vonalon megfelelő számú járatot indíthatunk.

— Nem egy panasz érkezett hozzánk, hogy a megállók menetrendi táblái sokszor olvashatatlanok. a nyomtatott szöveget elmosta az eső, a betűket láthatatlanná fakította a nap. De az is gyakori, hogy a tábláknak csk a kerete maradt.

— Sajnos, ez elég sokat foglalkoztat bennünket is. Akad néhány notórius »gyűjtő«, s ezeknek szenvedélye olyan fokú, hogy a legnagyobb találékonysággal sem tudjuk felvenni velük a versenyt. Most kísérleteztünk ki egy olyan módEgy levél — egy kérés

A zöldségellátás helyzetével foglalkozó sorozatunk még véget sem ért, amikor ez ügyben megkaptuk az első levelet. Sajnos, név nélkül. »A többség megbízásából az egyik« aláírással. Ezúttal mégis érdemes néhány szót szólni erről a névtelen levélről, hiszen olyan javaslat van benne, amely valóban többeket, a piacon rendszeresen árusító őstermelőket érinti.

A megjelent cikkek kapcsán levélírónk az őstermelők korántsem könnyű munkájáról ad számot. Nem cél nélkül: azzal a következtetéssel, hogy ezt

a munkát egy kis intézkedéssel, jóindulattal könnyíteni lehetne. Mert miről van szó?

»Jó, ha éjfél előtt egy órával ágyba kerülhet az ember» — írja levélírónk. — »De negyed háromkor már fel kell kelni, hogy a piacon időben a helyszínen lehessünk, és a megszokott helyünket, asztalunkat, ahol vevőkörünk kialakult, elfoglalhassuk.«

A javaslat, a kérés éppen ezért a következő: »Az őstermelők részére nyíljék lehetőség piaci asztalok bérlésére. A havonta előre.biztosított bérelt asztal segítene abban, ha az

idén már kevésbé is, hogy jövőre több, olcsóbb zöldség legyen a kaposvári piacon. Mert nem üres asztalokra van itt szükség, hanem arra, hogy áruval megrákottan álljanak a vásárlók rendelkezésére.«

Ügy tűnik, apróság ez. — Nekik mégis sokat segítene nehéz munkájukban. Ügy érezzük, a gyors reagálás, a leírt gondolatok indítóoka: felelősséget éreznek az ellátásért. És ezért érdemel figyelmet a javaslat, a többek nevében megírt levél.

szert, amely tartósságban és hasznosságban felülmúlja az eddigieket. Nagyméretű alumíniumlapra fogjuk felragasztani a menetrendet, s az egészet lekenjük színtelen lakkal. A lakk megvédi az időjárástól, s az illetéktelen rongálóktól is — talán. Ugyanakkor jól olvashatóak lesznek ezek a táblák.

— Nemegyszer tapasztaltam én is, hogy késnek a járatok. Ezt még lehet valamiképp magyarázni, de azt már aligha, hogy a menetrendben feltüntetett indulási időnél hamarább elindulnak az egyes kocsik.

— Igen, erről már kaptunk mi is jelzéseket. Függ attól is, hogy melyik vezető milyen hanyag, lelkiismeretlen. S eljárást indítani csak akkor tudunk, ha a pórul járt utasoktól pontos bejelentést kapunk.

— S mit tesznek a pontos indulások érdekében?

— Terveink között szerepel egy indítóállomás építése. Ismeretes, hogy a városi járatok a vasúttal párhuzamos utcából indulnak, s itt nincs a forgalmi szolgálattevőnek helye. Már tárgyalunk a MÁV-val; hamarosan megveszünk tőlük egy alklamas területet, ott fogjuk felépíteni a forgalmista irodáját. Ez garantálja a pontos indulást.

Hajnali öt órától éjfélig közlekednek Balatonszahadi és Balatonföldvár között az idényjáratak. Nagy az üdülőhelyek közötti forgalom nap mint nap. A menetidő harminc perc, s mégis gyakran előfordul, hogy a buszok tíz-húsz percet, sőt néha egész menetidőnyit késnek.

— Mi ennek az oka?

A kérdésre Hegyi Jenő, a 13. számú AKÖV siófoki üzemigazgatója válaszol.

— Az M 7-es közút áteresztő képessége kicsi, nem egyszer kilométer hosszú gépkocsikaravánok vesztegelnék egyes szakaszain. S ha egy ilyen kocsioszlopba belekerül egy-egy autóbusz, teljesen át kell vennie a haladási sebességet, s a percekig tartó hiábavaló álldogálást. És így az időveszteséget képtelen behozni a vezető.

— Nem lehet tart;) lek buszokkal segíteni?

— Kevés az állomány. Most ugyan kaptunk két 55-öst, de ez még távolról sem elég. Több kellene.

Cs. T.

SOMOGYI NÉPLAP

Szsarda, 19?®, augusztus 12,

3