Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

SZAKKÉPZÉSI KUTATÁSOK Hétezreit szakmájukról, lehetőségeikről, igényeikről A pályaválasztással kapcsolat oan végeznek széles körű és alapos kutatómunkát a Munkaügyi Minisztériumban. A kutatás egyik legjelentősebb részének, a szakképzési vizs­gálatoknak összegezését nem­rég reprezentatív kiadványban jelentették meg a.szerzők: Ha­vas Otíóné, Bán Gésa és Mol­nár Péter. A Szakképzési kutatások I. füzetében mintegy hétezer szakmunkás- és szakközépis­kolai tanuló, valamint felnőtt dolgozó véleményét olvashat­juk a pályaválasztást befolyá­soló tényezőkről, a szakmá­jukhoz való viszonyukról, a szakmák anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Peltűnő, hogy a megkérde­zették 25,9 százaléka a szülei tanácsára választotta szakmá­ját. Igen kis százalékban ta­nácsolták a pályára őket ta­náraik. A szervezett pályavá­lasztási tanácsadás' pedig a legutolsó helyen szerepel a pályára irányításban, A taná­rok hatása a mezőgazdasági dolgozó szülők gyerekeinél a legnagyobb, ők értékelik leg­többre a tanácsadást is. Szinte megdöbbentő az adat: a kérdezettek fele eredetileg más pályát akart választani. A szakközépiskolai tanulóknak például csak 12,3 százaléka akart szakmunkástanuló len­ni. A fizikai foglalkozású szü­lők nagyobb mértékben kere­sik gyermekeik részére a szakmunkáspályákat. A szü­lők többsége azonban, sajnos, még a hagyományos gimnáziu­mot és technikumot tartaná valóban rangosnak. Ezek után nem véletlen, hogy a felmérés szereplői így rangsorolták a pályákat, a foglalkozási ágakat. A túlnyo­mó többség az orvosi i pályát értékeli a legnagyobbra. Utá­na a mérnök, az író, a tanár, az ápolónő, majd a pincér kö­vetkezik. A nők különösen vonzódnak a kereskedelmi el­adói pályához. Lehangoló vi­szont, hogy saját szakmájukat csaknem mind a hétezrén az utolsók között említették a hu­mán jellegű pályák mögött. S amibe nem szabad belenyu­godni: a rangsorban a mező- gazdasági szakmunkás került az utolsó helyre! Szakmájával csak a meg­kérdezettek egyharmada elé­gedett, hét százaléka elégedet­len, a többi csak részben vég­zi megelégedéssel munkáját. Érdekes azonban éppen itt szólni arról, hogy elenyészően kevesen szeretnének szakmát változtatni. Arra a kérdésre: »mit tart a szakmában mara­dás feltételeinek-«, 50 százalék­ban a továbbtanulás lehetősé­gét jelölték meg. A szakma anyagi elismertségét legna­gyobb mértékben a bányászok minősítették jónak. Ugyan­csak elégedettek a víz-, gáz- és csőszerelők, a kőművesek és a mezőgazdasági szakmunkások. Sokan úgy vélték, a ruházati, a faipari és a lakatosszakma a legkevésbé megfizetett. A kutatás egyik legérde­kesebb része, amikor azt vizs­gálták, ki milyen motívumok alapján választotta szakmáját. A férfiak és a nők többsége (a szakközépiskolai tanulók ki­vételével) a jó kereseti lehető­séget helyezte előtérbe. A nők indítékai között leggyakrab­ban szerepelt a tiszta munka, a szép munkahelyi környezet és Szitakötő Kelletnesen hűvös volt a kis falusi presszóban. Néhány vendég kanalazta a friss fagy­laltot. Finom kávéillat terjen­gett a levegőben. Az egyik asz­nyi István, Nagy Lajos, Veres Péter novellái kerültek sorra. Más alkalommal néhány le­mezzel a táskájában — lemez­játszó a presszóban is volt — tálnál fiatalok — lányok és jött Szitakötő a barátnőjével, fiúk vegyesen — ültek, s ka- — Vajon milyen meglepetés vargatták a duplát. Csendesen lesz ma? — kérdezgették egy1 beszélgettek, néha kuncogtak mástól a fiatalok. is. Hat óra múlhatott, mikor rövid időközökben egymás után nyílt az ajtó, s a nemré­gen még olajos munkaruhá­ban hazafelé siető fiúk megbo­Nem maradt el a meglepe­tés, mert kellő bevezetés után felcsendültek a Kodály Zoltán és Bartók Béla által gyűj­tött népdalok s az általuk írt rotválkozva, ízlésesen felöltöz- örökszép művek, ve jöttek be. Később néhány Szitakötő visszament a főis- leány jött — élettel, vidámság- kólára, gal tele. Közülük is kitűnt az Szitakötőt várja a falu. egyik, aki jobbra-balra te- jugg József kintve nem túl hangos »sziasz­tok« köszöntéssel üdvözölte a jelenlévőket, i Itt is, Ott is halkan megje- f gyezték: * SZA3Ó LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF — Megjött Szitakötő! Maga is tudta, hogy így ne­vezik. Nem gúnynévként em­legették így, sem a múlt nyá­ron, sem most. Többen talán nem is tudták az igazi nevét, i Nem falubeli volt. Egyik ba- t rátnőjénél töltötte évek óta a nyár egy részét. Főiskolai hallgató, városi leány. Tanár­nak készül. Finom, könnyed járása, mozdulatai révén mondta egyszer valaki: olyan, a sokféle emberrel való törő­dés, beszélgetés. A férfiak mo­tívumai között inkább ilyene­ket találunk: »a testi erő ér­vényesítése«, »a munkafeladat veszélyessége«, »-kezdeményező erő«, »bátorság igénye«. Szembetűnő, hogy alig akad olyan, aki a magányosan vég­zett munkát kedvelné. A vá­lasztások azonban inkább tár­gyi természetűek, kevésbé esz­mei és etikai jellegűek. A mo­tivációk igen szegényesek, s ez leginkább az alacsony kul­turális színvonalra utal. Egyetlen férfi sem tartotta lényegesnek például, hogy »formálni lehet az emberek magatartását« vagy »termé­szeti-társadalmi összefüggése­ket lehet feltárni«. Mindössze 0,1 százalékban jelölték meg a határozott politikai állásfogla­lást. (A nőknél pedig ez utób­bi nem szerepel egyetlen he­lyen sem.) A felméréskor véleményt kértek arról is, hogy egy álta­lánosan elismert, jó szakmun­kásnak , milyen tulajdonságok­kal kell rendelkeznie. A szak­munkástanulóknál első, hogy jól tudja használni az eszét, majd a kézügyesség, a precizi­tás, a pontosság, a felelősség- érzet következik. A szakkö­zépiskolások a műszaki érdek­lődést választották a nyolc tu­lajdonság közül, míg a felnőtt dolgozók a segítőkészséget. Ér­demes nagyobb figyelmet szen­telni a »Milyen követelménye­ket támaszt munkahelyével szemben« című részre is. Gon­dolkodóba ejti az embert, hogy szinte egyszerre teszik vezetőhelyre a jó üzemszerve­zést, a továbbképzési lehetősé­get, a jó munkahelyi légkört, a hozzáértő vezetést, a vezető és a beosztott jó kapcsolatát és az idősebbek Segítőkészségét. Sokan hiányolták a személyes törődést, bírálták a munkahe­lyi körülményeket és a techni­kai színvonalat. A Szakképzési kutatások el­ső részvizsgálatainak legfőbb eredménye, hogy rávilágít több ellentmondásra is. Általános észrevétel: sem a szülők, sem a gyerekek nem ismerik ala­posan és pontosan a választ­ható pályák, foglalkozások sa­játosságait, jellegét, követel­ményeit, előnyeit és hátrá­nyait. Az iskolákban sokkal lelkiismeretesebben kellene a pályaválasztási munkát vé­gezni. S az üzemeknek is — a folyamatos és jó szakmunkás­utánpótlás érdekében — sók mindenen javítaniuk kellene. B. Zs. Az ügynöke eliriduif i Kémek a búvárhajón 19. Az elkövetkező négy napon Dasoh mást sem tett, mint toll- mint egy szitakötő. Így maradt J ba mondta vallomását ehester- meg e nyárra is ez a név. jfieldbeli szobájában. Három Már a múlt nyáron is értei- $ napon keresztül az akció elö­ntés, tiszta, szép beszéde von­tud-ta. fiú-e vagy lány. Amikor Conolly és a másik FBI-ügynök végzett a kihall­gatással, Dasoh még mindig nem szabadult. Megjelentek szállodai szobájában az USA hadseregének és tengerészeté­készületeiiről és lebonyolításá- r.ek szakemberei, alhárítói, és ról beszélt, a negyedik napon mindenféléről faggatták pedig Conolly kérdezgette őt. Dasaht. Úgy látszik, teljesen ki A kérdések a legkülönbö- akarták használni az alkalmat, zőbb témák körül forogtak: hogy egy olyan ember került Milyen az élet a háborús Né- a kezük közé, aki néhány hét- metországban* Milyen bánás- tol előbb még Berliniben, Eu- ták^ht^ Józsefi Attila," Radnóti ^módban van részük a külföldi répában tartózkodott ■* munkásoknak? Személy szerint Burger, aki ezalatt New kiket ismert, azoknak milyen York-i szállodájában ücsörgött, rangjuk, beosztásuk van? Mi- megkapta Dasoh levelét. Hen- lyen hangulatot tapasztalt az ke, Quirin és Schmidt úgy ál­egyszerű emberek között? stb. lapodtak meg Burgerrel, hogy Aztán arról is kifaggatták, aznap találkoznak egy bolt- hogy md a helyzet Párizsban, ban. mit látott Lorient-ben, a ten- Burger meg is jelent a talál- , Jgeralattjárp-kikötőben, s végül kozón, bement a boltba, és in­lgy, versmondassal és vers- .mit figyelt meg az U—202-es geket vásárolt. Miközben válo- hallgatással telt el nemegy- ^ lerendezésénél. gátolt, megérkezett a másik szer egy-egy óra. \ Amikor ezzel végeztek, a ke- három náci ügynök is. A fiatalok alig várták a kö- j Tesztkérdéseik özöne követke- Ekkor Burger óvatosan Hen- vetkező összejövetelt. Ekkor z zett, Dasoh végül is teljesen ke kezébe csúsztatta Daseh meg Móra Ferenc, Tömörké- a összezavarodott, és azt sem levelét, amelyben az tájékoz­ta magára a fiatalok figyel­mét. Nem fölényeskedve, tu­dálékoskodva beszélt velük, hanem szerénységgel, megnye­rő modorral. Még a füstölést is abbahagy­Miklós, Váczi Mihály, Garai Gábor versei kezdtek peregni ajkáról. Egy-egy gyönyörű vers elmondása alatt tágra nyíltak a szemek, kipirultak az arcok, s a befejezés után tapsra verődtek össze a ke­zek. Terveíc az árvízkárosultaknak . Milton harmadik tolgszó KISZ-lag A VÁLLALAT vezetőségé­nek és a KISZ-szervezetnak a jó kapcsolata sok fiatal helyét meghatározza egy vállalatnál. Különösen érvényes ez pél­dául a Mezőgazdasági Beruhá­zási Vállalatra, ahol a dolgo­zók egyharmada fiatal. Szabó Péter igazgató: — Az, hogy vállalatunk ki- 1 nevén dolgozójából harminc KISZ-fiatal, önmagában is so­kat jelent. Mi biztosítjuk, hogy a fiatalok a vállalat ve­zetésébe is beleszólhassanak. A KTSZ-titkár például a párt- titkár, a szakszervezeti titkár és a csoportvezetők mellett tel­jes jogú tagja annak a biaott-. ságinak, amely elosztja a pré­miumokat. Ha új dolgozó kéri felvételét, akkor is meg­hallgatjuk a KISZ vélemé­nyét. Tanulmányutakon Is részt vesznek a fiatalok. Ta­valy például három KISZ-tag volt Bulgáriáiban. — Ezt a jogot bizonyára nemcsak nagy létszámával vívta ki a KISZ. Fekete Béla. — Valóban. A harminc fia­tal munkájával bizonyította, hogy érdemes erre. Jó a kol­lektív szellem, sokat dolgoz­nak együtt. Vállalták, hogy munkaidő után elkészítik a dénesmajori út tervét. Ezért és más munkákért hétezer fo­rint célprémiumot kaptak. A pénzből tíz jól dolgozd KISZ- tag lengyelországi utazásához járulnak hozzá. — Az árvízkárosultak meg­segítésére a vállalat 106 ezer forintos társadalmi munkát vállalt. Panyola újjáépítésé­tatót adott, miképp került érintkezésbe az amerikai ható­ságokkal. — Ez a disznó feladta magát — súgta oda a másik három­nak Burger. — Az nem lehet igaz, hogy elárult volna bennünket — súgta izgatottan Henke. — Itt a sarkon van egy vendéglő, gyerünk be. Ott ta­lálkozunk — javasolta Burger, majd fizetett, és gyorsam meg­indult az üzletből kifelé. Rövidesen a többiek is meg­érkeztek. A vendéglőben a három má­sik ügynök is átfutotta Daseh levelét, de mindhárman hitet­lenkedtek. — George szilárd jellemű ember — állította Quirin. — F részen biztosan azért ment Washingtoniba, hogy keressen valakit, aki a segítségünkre le­het a vállalkozásunkban. Eb­ből a levélből nem tűnik ki, hogy ő feladta volna magát. Ttt csak azt íria, hogv össze- i-ötte+ésfHe léoett az amerikai hatóságokkal. — Nyilván be akar épülni — mond+a Schmidt. — Biztosan olyasvalamiről van szó, am;ről rv*-n akar előt­tünk beszélni — folytatta Qpl- «n. — Joga van hozzá, hiszen ő a főnök. — Lakást kellene változtat­ni — javasolta Burger, bár most már megbánta, amit az hez készít ter­vet. Ebben a munkában, ter­mészetesen részt vesznek a KISZ- tagok is — mondja Gál Ju­dit KISZ-titkár. —- Ezenfelül a KISZ-szervezet ezer forintot ajánlott fel. — A vállalat részéről sok tá­mogatást kap a KISZ-szervezet. Milyen segítsé­get adnak a fia­talok a vállalat­nak? — A vállalati ünnepségek mű­sorát mi adjuk. Dekorálunk, ma­ketteket készí­tünk. Társadal­mi munkában elkészítjük az osztopáni műve- Gál Juciit. otthon udvarára egy emlékmű, a MŰM. 503-as Iparitanuló In­tézet számára pedig egy lőtér tervrajzát egyik KISZ-tagunk, Gertner■ József tervei alapján. A vállalat föl­vette a kapcso­latot a pécsi és a veszprémi MEZÖBER-rel. Ennek keretében egynapos csere- látogatáson vet­tek részt a vál­lalat dolgozói. Nagyon érde­kel bennünket, hogyan készül­nek él azok az épületek, ame­lyeket mi ter­veztünk. Ezért kerestük fel a közelmúltban a lődési lengyeltóti KISZ-tábort, amelynek a terveit mi készí­tettük. Nagyon tetszett. A K.ISZ-tagok rendkívül érdek­lődnek minden liánt. A leg­utóbbi KISZ-gyűlésünkön Solymossy Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa tar­tott előadást Mezőgazdasági beruházások az . országban, Somogybán címmel. A BUIGÄDMOZGALOM- RÖL, a szocialista brigádról beszélgettünk Fekete Bélával, a Vásárhelyi Pál szocialista brigád vezetőjével. — A brigád tavaly március­ban alakult. Az idén március­ban nyertük el a szocialista címet. íizenöt tagunk van, valamennyi fiatal. Sok közös programunk van. A szocialis­ta címért járó pénzt nem osz­tottuk ki, hanem kirándulásra fordítjuk. Ebből ajánlottunk fel az árvízkárosultak részére kétezer forintot. Simon Márta Falukrónika Balatonszentgyörgy története Alig pár éves még a falu- krénika-író mozgalom, máris kötetek sorozata lát napvilá­got, elsősorban a tanácsok gon­dozásában. Szűkebb hazája, szülőfaluja történetét olvas­hatja egy-egy község lakossá­ga. Vaskos kötet jelent meg a közelmúltban a balatonszent­györgyi szakmaközi bizottság gondozásában »Bolatonszent­üzletben mondott a többiek­nek. Tulajdonképpen azért ját­szotta a íelháboiodottat. maid félt a megtorlástól, — Sakkal jobb lesz, ha a helyünkön maradunk, meri különben hu keres, nem fog megtalálni bennünket — szö­gezte l,e véleményét Schmidt. Burger pontosan ismerte a részleteket, hogy mi volt a terve Daschnak, s tulajdonkép­pen mit tett, de most már nem szólt semmit a társainak. Azt azonban még nem sejtette, hogy az FBI ügynökei máris a nyomukban vannak s fi­gyelték őket akkor is, amikor a boltba mentek. Majd követ­ték őket ide, a vendéglőbe is, és tulajdonképpen a szomszéd a.\73t#tnál ülő, s figyelmesen újságot olvasó öiregúr nem miás, mint az FBI egyik ügy­nöke. Megállapodtak abban, hogy valamennyien a helyükön ma­radnak, majd elbúcsúztak. De most már egyikőjük sem ma­radt egyédül. Mindegyiküknek a nyomába szegődött az FBI egy-egy embere. A titleosrendőrök egymást váltva figyelték Burgert, Hen- két, Qu’rint és Schmidtet, Kö­vették őket gyalogosam és gép­kocsival. Már itt volt New Yorkban Conolly is, éppen az egyik fekete autó mélyéről fi­gyelte Henkét és Quirint. (Folytatjuk) györgy története 1969-ig« cím­mel. Az ízléses kötés nagyon gaz­dag tartalmú, stencilezett la­pokat takar. így csak kevés példányban jelenhetett meg, a kötetek ara pedig na­gyon drága. Ezért csak nagyon kevés olvasóhoz juthatott el és keVfesen helyezhetik családi könyvespolcukra. A kötet kilenc szerzője egy összefoglaló történeti áttekin­tést, valamint a község íejlő- t désével kapcsolatos 14 tanul- * mányt tett közzé. A kötet ösz- »•szűállitója Simon József pos- ftahivatal-vezető, a szerzők \ közt vannak a községi orvos, a padi: gógusok, üzemvezető és az f idegenforgalmi hivatal dolgo- \ zója. A kötet igényes, gondos és fáradságos munkára vall. A szerzők' feldolgozták a község legöregebb lakóinak emlékeit, régi iratokat, feljegyzéseket fogtak vallatóra. Kirajzoló­dott a község históriája nap­jainkig. A szerzők írása talán elő­ször került könyvtáblák közé, .mégis úgy érezzük, avatott ke- J zeit munkája. f Az írói eszközök sokfélesé­ge sűrűsödik a kötetben a történeti műfajtól a szociográ­fián keresztül a szépírásig. A kezdet a pusztai település volt, a jelenben pedig a környék 1 gazdasági és kulturális köz- |pontja. Kár, hogy fényképek )nem illusztrálják a kötetet, (mert a szöveg mondanivalóját jmég teljesebbé tennék. A balatonszentgyörgyi kró- i nikaíró csoport dicséretes 'munkát végzett ! R. iw SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. awgiúmtas 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom