Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

Y1LAG PROLETÁRJA!, EGYESÖLJETEK! Ára: 80 fillér Meleg, baráti légkor a két államfő találkozóján Somául Néplap A Z MS Z MJP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK L A F1A Losonczi Pál megbeszélése Nasszerral XXVI. évfolyam, 202. szám SZÁZEZREK TAPASZTALATCSERÉJE 1970. augusztus 29., szombat Megnyílt a 67. mezőgazdasági kiállítás és vásár Somogyi nappal kezdődött az országos esemény 'Zászlódiszbe öltözötten köszöntötte tegnap reggel a 67. Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár a megnyitásra érkező vendége­ket. Virágcsokr os úttörők fogadták pártunk és kormányunk vezetőit, a testvéri szocialista országok és diplomáciai testületek képvise­lőit. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Fock Jenő, a kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettesei és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, a Köz­ponti Bizottság, a kormány és az Elnöki Ta­nács több tagja, valamint a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet számos vezető képviselője. Ott volt a mezőgazdasági tudo­mány és a termelés sok kiváló dolgozója, s részt vett a megnyitón a kiállításra hazánkba erkezett bolgár, csehszlovák, jugoszláv, kínai, koreai, lengyel, mongol, NDK-beli, román, szovjet és vietnami mezögazdasagi küldött­ség. Ott volt a budapesti diplomáciai testü­let több tagja is. Iliig, ■tigris fajáig li*§ 1 - ff ' ' c tr>i' : ! A kiállítás ünnepi díszbe öl­tözött főterén pontosan 9 óra­kor felhangzott a Himnusz, utána dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet: — A magyar mezőgazdaság eleiében mindig nagy ese­ménynek számított a mezőgaz­dasági kiállítás — kezdte be­szédét dr. Dimény Imre, majd arról szólt, hogy ezek a sereg­szemlék mindig gazdagodtak, gyarapodtak, teljesebbek, át- fogóbbak lettek. — A most megnyíló kiállí­tás igyekszik követni a nemes hagyományokat, de kiemelke­dik az ilyen jellegű rendezvé­nyek sorából: felszabadulá­sunk 25. évfordulóján, a har­madik ötéves terv végén, a negyedik ötéves népgazdasági terv küszöbén kerül sor erre a szemlére. S ha már mérföld­kövekről esik szó, nem hagy­hatjuk ki azt sem, hogy jelen­legi gazdaságirányítási rend­szerünkben ez az első kiállí­tás. A továbbiakban a miniszter a mezögazdasagi és az élelmi­szeripar negyedszázados fejlő­déséről szólt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt huszonöt éy bebizonyította: népünk élni tudott a szabadsággal. A me­zőgazdaság termelése 37 száza­lékkal nőtt, és az élelmiszer- ipar termelése négy és félsze­resére emelkedett. A negyed­század során elért összes ter- melésnövekedesnek csaknem kétharmada az utolsó évtized­hez, a szocialista nagyüzemi termelés időszakához fűződik. — Az eredmények elismeré­se és méltatása mellett — foly­tatta dr. Dimény Imre — szól­ni kell arról is, hogy vannak gondjaink, nehézségeink: nem megnyugtató a hús-, elsősor­ban a sertéshúsellátás. Egye­netlenségek fordulnak elő zöldségtermelésünkben, egyes élelmiszeripari és fafeldolgozó ágazatunk időnként nyers­anyaghiánnyal küzd. Ez a ki­állítás utat mutat a megoldás­ra, és megfelelő módszereket ajánl. De ezt a célt segítik a kiállítással kapcsolatos szak­mai rendezvények is. A minden eddiginél nagyobb területen, 33,5 hektáron meg­rendezett jubileumi sereg­szemle azt a célt szolgálja, hogy közkinccsé tegye a rész­vevő 555 gazdaság tapasztala­tait, termelési módszeréit. Ezért nemcsak a végső ered­ményeknek lehetnek tanúi, az idei látogatók, hanem megis­merhetik az egész termelési fo­lyamatot is. — Tízezrek tapasztalatcse­réje lesz ez a kiállítás — mon­dotta a miniszter —, mert be­mutatja élelmiszergazdasá­gunk technikai fejlődését. Ta­núi lehetünk annak, hogy az ipar milyen segítséget nyújt ehhez. a fejlődéshez. Erről a helyről és ebből az alkalomból iS azt kérjük, tovább erősöd­jék, még hatékonyabbá váljék ez a támogatás. Ezután a miniszter a kül­földi kiállítók — a nyolc szo­cialista ország és a nyugati or­szágok részvételéről szólt: Ki­emelte azt, hogy ily módon még teljesebbé, sokoldalúbbá válik ez a szemle, és minden­képpen a gazdasági együttmű­ködés továbbfejlődését segíti. •— Huszonegy napra átadjuk a kiállítást — mondta végeze­tül dr. Dimény Imre — mező- gazdaságunk, élelmiszeripa­runk, fagazdaságunk vala­mennyi dolgozójának, irányító­jának, egész társadalmunknak. Szeretnénk, hu minél többen megtekintenék, ismereteket, tapasztalatokat szereznének. Ezek a tapasztalatok, a'bemu­tatott anyag minden bizonnyal segíti a még nagyobb felada­tok elvégzését. E gondolatok jegyében nyitom meg az 1970. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt. Az ünnepélyes megnyitó után alkotó békénk jelképe­ként sok száz galamb röppent a magasba. A részvevők elő­ször a kiállítás főpavilonjába indultak, majd sorra látogat­ták a nagy seregszemle »min­den állomását«. Délben már hosszú sorok álltak a bejárat előtt. Es két órakor kinyíltak a kapuk. Fogadták a vendége­ket és érdeklődőket. Megkezdődött a százezrek tapasztalatcseréje. (Folytatás az 5. oldalon.) Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét üdvözli Nasszer elnök. (Telefotó: UPI—MTI—KS) Szalay Hanna, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti Kai­róból: A hivatalos kairói látogatá­son tartózkodó Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke és Ga­mal Abdel Nasszer, az EAK elnöke, csütörtökön este egy­órás beszélgetést-folytatott az elnök Manchiet el-Bakry-i re­zidenciáján. Megbeszélésükön ott volt Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese és Randé Jenő nagykövet. A két államfő első találkozója ba­ráti légkörben, meleg, szívé­lyes hangulatban zajlott le. A tegnap reggeli kairói na­pilapok első oldalukon fény­képekkel ellátott, terjedelmes jelentésekben . számolnak be Losonczi Pálnak és kíséretének megérkezéséről, valamint az Elnöki Tanács elnökének tisz­teletére rendezett repülőtéri fogadtatásról. Losonczi Pál pénteken vá­rosnéző körutat tett Kairóban, majd kíséretével együtt a vi­lághírű kairói múzeumba lá­togatott el. Az Elnöki Tanács elnöke délután fogadta a kairói dip­lomáciai testület tagjait, este pedig részt vett azon a vacso­rán, amelyet Nasszer elnök adott tiszteletére az EAK elnö­ki rezidenciáján. A tervek szerint a látogatás folyamán Losonczi Pál kísé­retének több tagja szakmai megbeszélést tart az EAK ille­tékes képviselőivel. (MTI) (I Than« Belgrádba érkezett U Thant, az ENSZ főtitkára pénteken délután négynapos hivatalos látogatásra Belgrád- ba érkezett. U Thant megérkezésekor a sajtó számára adott nyilatko- Zitában elmondotta, hogy nagy érdeklődéssel tekint a jugoszláv köztársasági elnök­kel, a kormányelnökkel és a A MEGYEI TANÁCSÜLÉS NAPIRENDJÉN külügyminiszterrel, valamint a kormány más tagjaival való találkozás elé. Belgradban esz­mecserét .folytat majd a Jugo­szláviát és az Egyesült Nemze­tek Szervezetét kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Elmondotta még, hogy ju­goszláviai látogatásának befe­jezése után Addisz Abebába utazik, hogy részt vegyen az Afrikai Egységszervezet szep­tember 1-én megnyíló értekez­letén. A tanácsi gazdálkodás helyzete Somogybán a tanácsok irá­nyítása alatt 24 vállalat, nyolc költségvetési üzem és 860 költségvetésből gazdálkodó in­tézmény működik. Tavaly csak a megyei tanács irányí­tása alá tartozó vállalatok ár­bevétele elérte a 2374 millió forintot. Azoknak az állóala­poknak az értéke, amelyek a vállalatoknál, az intézmé­nyeknél és a tanácsok kezelé­sében vannak, meghaladja a, 4,7 millió forintot. A tanácsi ipar tizenegyezernél. több em­bert foglalkoztat; intézmé­nyeiben 8827-en, apparátusá­ban pedig csaknem kétezren dolgoznak. Ennek a sok irányú munkát végző szervezetnek a helyze­tét érzékeltető számok azt bi­zonyítják, hogy a gazdaságirá­nyítás mostani rendszerében, a tanácsi önkormányzatok jo­gainak szélesítése, a döntési jogkör decentralizálása ked­vezően hatott a tanácsok gaz­daságirányítási munkájára is, meg az operativ gazdasági te­vékenységre is. Egyre nagyobb előrelátás, megfontoltabb in­tézkedések és a tudományos megalapozottság jellemzi a gazdálkodást — állapította meg tegnapi ülésén a megyei tanács. A tanácsolj gazdasági fal­adata kettős jellegű. Egy te­rület gazdasági fejlesztését je­lenti a központi gazdaságpoli­tika figyelembevétele, s ugyanakkor az önkormányzati jellegből adódó helyi gazdál­kodási feladatokat is kidol­gozzák és végrehajtják. A szervezés és a végrehajtás legáltalánosabb módja a koor­dináció. Ennek Somogybán a legkülönbözőbb fajai alakul­tak ki. A kezdeti operatív in­tézkedések után — mint ami­lyen a’ kaposvári lakás-, viz­es gázprogram — egyre in­kább a tervezés területére is átterjed az együttműködés. Jó példája ennek a kaposvári üzletpontokon kívül a siófoki művelődési ház és a nagy­atádi szennyvíz is. Ügy is fej­lődött a tevékenység, hogy a korábban szinte csak a megyei szinten folyó munka a városi, a járási — az utóbbi időben pedig a községi szervezetek­ben is megkezdődött. A tanácsi vállalatok áruter­melése jelentősen nőtt. Nyolc évvel ezelőtt már mintegy 10, a múlt évben pedig 16,5 mil­lió forint értékű árut expor­táltak. A termelésemelkedés, a tanácsi építőiparban is je­lentős létszámnövekedéssel járt: öt év alatt 63 százálékkál nőtj a fqglalkoztatottak ssa­ma. Jelentős helyet foglal el a megyében a tanácsi kiske­reskedelmi forgalmuk az össz­forgalom 30—32 százalékát te­szi ki. A mostani gazdaságirányí­tási rendszer jó hatást gyako­rol a megye gazdasági fejlődé­sére: megfelel az általános ér­dekeknek, a lakosság jobb el­látását segíti. Az is bebizonyo­sodott, hogy a somogyi gaz­daságok számára nincs bizto­sítva az országos ütemű fejlő­dés, s ez annak a következ­ményé, hogy a mechanizmus bevezetésekor a megye nem állt a többi megyékkel gazda­ságilag azonos fejlesztési szin­ten. A továbbfejlődést csak úgy lehet biztosítani, hogyha kiemelt, központi támogatás­ban részesül a megye. A tegnapi tanácsülésen meg­állapították azt is, hogy a szolgáltatások nem fejlődtek kellőképpen, s emiatt a lakos­ság ellátása nem mindenütt .kielégítő. A tanácsi vállalatok többsége a mostani irányítási rendszerben gazdasági stabili­tásának és piaci pozíciójának erősítésére törekedett. A je­lenlegi szabályozok mellett nem biztositott azonban meg­felelően a kommunális válla­latok —: a vízmüvek, a Ker­tészeti es Fariépítő Vállalat, valamint a Vegyesipari Válla­lat — fejlődése. A vállalatok termelésében nagy súllyal je­lentkezik a minisztériumi irá­nyítás alá tartozó somogyi vál- lálatokkal való kooperáció. A jövőben arra kell törekedni, hogy ez ne szorítsa háttérbe az eredeti profilt. Ugyanakkor a tanácsi vállalatoknál szűk1 ség lenne a profiltisztításra is. A tanácsi gazdaság jelentős részét teszik ki a költségvetési intézmények. E hálózat az el­múlt húsz év alatt lényegesen bővült, de a fejlődés ellenére is sok gonddal küzdenek ezek az intézmények. Az alsóbb fo­kú oktatási intézmények, böl­csődék és szociális otthonok zömének korszerűtlen az el­helyezése. Nem kielégítő a kórházi osztályok fölszereltsé­ge, műszerellátottsága sem. E tevékenység melle a ta­nácsok hatósági munkáját is oda kell állítani. Ennek nagy­ságát jól szemlélteti egyetlen mondat a vastag jelentésből, amelyet a tegnapi tanácsülés elé terjesztettek. E szerint a Balatonnak kapcsolatos ügy­iratok száma csaknem annyi, mint egy másik megye teljes ügyiratforgalma. Ezt a szerte­ágazó, sokrétű munkát nem könnyű átlátni és egybehan- golni. E. L VASÁRNAP! SZÁMUNK TARTALMÁBÓL VÖRÖS MÁRTA— TRÖSZT TIBOR: fl mezőgazdaság jubileumi szemléién (3. oldal) SZÁLAI LÁSZLÓ: Újabb országos rekord a cél (4. oldal) PÁPA JÁNOS: Hivatali pártmunka (5. oldal) Országos vidéki úszó bajnokság (6. oldal) E. FEHÉR PÁL: Hogyan ismerjük a szovjet irodalmat? (7. oldal) GERMANUS GYULA: Kincsének istenségek.». (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom