Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
fUAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! UH Ara: I forint Sommi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI XXVI. évfolyam, 195. szám LA Pj A 1970. augusztus 20., csütörtök / __ _ _ •• A Z ORSZÁGOS ÜNNEPSÉGSOROZAT NYITÁNYA Szerda délután Székesfehérváron, a Szabadság téten ünnepi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Fejér megyei Népfrontbizottság. Mintegy tízezer ember, helybeliek és vendégek sokasága —köztük Kanadából hazalátogatott magyarok száz főnyi csoportja — jelenlétében az ünnepségen elnöklő Bencsik István a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott, megnyitó beszédet. Üdvözölte a I díszelnökségben helyet foglaló Losonczi Pált, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét s a nagygyűlés minden részvevőjét. Az eseményen ott volt dr. Ajtay Miklós, a kormány elnökhelyettese, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Pratner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Herczeg Károly, a Fejér megyei Pártbizottság eiső titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Ijjas József kalocsai érsek, a .katolikus püspöki kar elnöke, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, Kisberki Imre püspöki apostoli kormányzó, dr. Bakos Lajos református püspök, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, Kárpáti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, valamint a párt- és az állami élet több más vezető képviselője. A megnyitó után a nagygyűlés részvevőinek tapsa közepette Losonczi Pál lépett a mikrofonhoz. Losonczi Pál ünnepi beszéde Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Tisztelt vendégeink! Kedves elvtársnők, elvtársak, barátaim! Augusztus 20-án országszerte alkotmányunkról emlékezik meg népünk. Idei alkotmány- napi ünnepségünk egybeesik felszabadulásunk negyedszázados és államalapító királyunk, L István születésének 1000. evf ordulój ával. Az alkotmány nephataimunk alaptörvénye, a győzelem okmánya; szentesíti, rögzíti és védelmezi szocialista forradalom . alapvető vívmányait. Mindenekfelett azt hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, s társadalmunkban felszámoltuk 4 kizsákmányolás minden formáját Egyben sérthetetlen foglalata az alkotmány az állampolgári jogoknak és kötelességeknek, amelyek annyira elválaszthatatlanok egymástól, mint a tűz fénye és melege. Ugyanakkor az alkotmányban leljük meg további küzdelmeink és fáradozásaink medret is, mert bevált módon szabályozza közösségi és érvéni életünk zavartalan fejlődését. Végül államunk népi jellegének biztosítéka is ez az alaptörvény,, mert szilárd alapja a szocialista demokrácia gyakorlásának és további kiterjesztésének. Természetesen nem' paragrafusokat és jogi formulákat ünnepelünk, hanem azt a negyedszázados történelmi folyamatot, amely á Magyar Nép- köztársaságot és annak alkotmányát megteremtette, és elindította társadalmunkat a szocialista fejlődés útján. Ennek a példátlanul jelentős történelmi szakasznak a hőse és vezetője a munkásosztály. A párt irányításával bebizonyította, hogy nemcsak a hatalom meg- > ragadásához van ereje, hanem politikai érettsége, szervezettsége és szervezőképessége alkalmassá teszi az államvezetésre is. A munkásosztály létrehozta és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével testvéri közösséggé mélyítette a munkás—paraszt szövetséget. Kifejlesztette azt a politikai szövetségi rendszert, amelyben ma már minden hazaszerető ember együtt fáradozik nemzeti programunk valóraváltá- sáért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. A Magyar Népköztársaság munkáshatalom. De éppen azért, mert munkáshatalom, ez az állam minden becsületes macvar áll=mr.o1°ár édes hazája. Ami Magyarországon ma épül. az az egész nemzet föl- emelkedését szolgália. Mindenkinek, aki cselekvő módon szereti hazáját, megvan itt a biztonságos helye és a megtisztelő feladata. Szép hagyomány, hogy augusztus 20-án kerül az ország asztalára az új kenyér. Ez az ünnepi aktus szervesen összefügg az alkotmánnyal. Már'Pe- tőfi Sándor is egy lélegzetre mondta ki költeményében: jog és haza, haza és jog. Ehhez harmadikként a mi nemzedékünk hozzátette a kenyeret is. Amikor a hazát, a jogot és a kenyeret említjük, lényegében ugyanarra a szent ügyre gondolunk. Az új kenyér íze és illata betölti mai ünnepségünkét. Pirosra sült héján ott érezzük még a kezük melegét azoknak, akik szántottak, vetettek, arattak és betakarítottak. Az'idén nem volt könnyű dolguk a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak Rendkívül hosszú tél, kései tavasz, próbatételekkel és természeti csapásokkal terhes nyár áll mögöttünk Voltak olyan kritikus napok, amikor akár két- hárommillió katasztrális hold termését is elpusztíthatta volna a fenyegető árvíz. De az összefogás, a kötelességteljesítés és a szocialista hazafiság- ból táplálkozó szolidaritás lokalizálni tudta a veszélyt A mezők termése a szokásosnál később érett be. A tavalyinál valamivel kevesebbet is fizetett. Mégis örömmel jelenthetjük, hogy megvan a jövő évi kenyerünk Amikor ma ünnepélyesen megszegjük, adózzunk őszinte elismeréssel a mezők dolgozóinak, akiknek becsületes helytállása eredményeként az asztalunkra került az új kenyér! / Tisztelt ünneplő közönség! Alkotmányunk idei ünnepe összekapcsolódik államalapító nagy királyunk, István születésének 1000. évfordulójával. Miben áll István király történelmi nagysága? A honfoglaló magyarok előtt más népék is jártak ezen a tájon. De nem tudtak tartósan megtelepedni, nem voltak képesek végleg megtartani azt a területet, amit elfoglaltak. István bölcs és előrelátó vezető, kimagasló államférfi volt. Felismerte korának szükségleteit és követelményeit. Tudta, hogy ha a magyarság továbbra is az elavult, laza törzsinemzetségi szervezethez ragaszkodik, s nem nyit utat a progresszív társadalmi folyamatnak, akkor menthetetlenül eltűnik a történelem süllyesztőjében; úgy, mint a Duna— Tisza völgyének előző, ideiglenes lakói, olyan nálánál nagyobb népek, mint például a hunok és az avarok. A nagy király határozottan és erélyesen végrehajtotta azt a fordulatot, amelynek nyomán kialakult a magyar államiság. Vaskézzel hárította el az útból mindazt, ami ezt a kibontakozást akadályozta és késleltette. Nagy volt az építésben, az alkotásban. Megszervezte a központi államhatalmat, királyi tanácsot és udvartartást létesített. A vérséginemzetiségi kötelékek helyébe létrehozta a vármegyerendszert. Olyan törvényeket alkotott, amelyek szentesítették az új rend alapjait, védelmezték a politikai hatalmat, az új tulajdonviszonyokat, a. feudális földbirtokot, a sirály és a kincstár jószágait. István király mindezzel megteremtette a fejletteb, feudális társadalom kereteit és normáit. A folyamatos háborúskodáshoz, zsákmányszerző hadjáratokhoz és kalandozásokhoz szokott magyarság mindinkább füldműves-paraszt néppé alakult át, s hozzálátott a rendszeres és békés termelőmunkához. Ez az új történelmi korszak természetesen fájdalmas vajúdások, nagy megrázkódtatások közepette született meg. De elsősorban István kjrálv céltudatosságának köszönhető, hogy a magvar nép végleg letelepült, gyökeret eresztett, és fennmaradt ezen a tájon. Az évszázadok folyamán sokan és sokféleképpen éltek vissza István király nevével, másították • meg történelmi hagyatékát. A “-szentistváni állameszme« jegyében gyűlölködést szítottak a közép-európai népek között, a «szent korona nevében« üldözték a társadalmi haladás harcosait, az igaz magyar hazafiakat. A Magyar Népköztársaság hálával adózik az államalj.pí- tó István államférfiúi nagyságának. Érvényes örökségét tiszteletben tartjuk, érdemeit megőrizzük. Ezt juttatjuk kifejezésre azzal is, hogy a mostani alkotmány napi ünnepi nagygyűlést éppen Székesfehérváron tartjuk. Királlyá koronázása után ugyanis ezt a várost tette uralkodásának központjává, itt emelt magának királyi palotát, itt töltötte el életének nagy részét, s itt temették el az általa alapított székesegyház falai között. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Történelmünk előremutató hagyományait, nagy elődeinket akkor követjük igazán, ha felismerjük, vállaljuk és elvégezzük azokat a feladatokat, amelyeket a mi korunk éppen mireánk bízott Hatalmas fizikai, szellemi és erkölcsi energiák fakadtak fej az eg|sz országban. Ezt elsősorban a felszabadulás történelmi fordulatának köszönhetjük, amelyért soha el nem múló hálát érzünk a testvéri Szovjetunió iránt. A szocialista társadalmi viszonyok kivívása és megerősödése meghatványozta az alkotó energiákat Értelme és célja lett a munkának, s ezért megvan az eredménye is. Bármerre járunk is az országban, azt tapasztaljuk, hogy társadalmunk legszélesebb köreiben ismerik, helyeslik és követik azt a Tolitikát, amely mindennapi munkánkat áthatja. Ennek a politikának a kialakítása, megfogalmazása és alkalmazása a lehető legteljesebb nyilvánosság előtt folyik. A párt vezető szervei, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok valóban nyitott ajtók és ablakok mellett intézik közös dolgainkat, a párttagok és a pártonkívüli milliók széles körű bevonásával. A politikát nálunk nem »parancsolja« meg senki Azt a demokratikus centralizmus szabályai szerint megvitatjuk, érvelünk igazáért, s mindenki meggyőződhet arról, hogy ez a politika az egész nemzet, a családok és az egyének érdekeit szolgálja. Nincs abban • semmi túizás, amit nemrég egy őszülő somogyi parasztember mondott nekem: »Ez tízmillió magyar ember politikája«. A nép bízik a partban, bízik a párt politikájában. A haza felvirágzásán, egyéni sorsa kedvező alakulásán mindenki felmérheti, hogy szilárd alapokra építünk, jók, világosak és vonzók a céljaink, s évről évre közelebb kerülünk megvalósításukhoz. Politikánk állandó, folyamatos, örvendetesen nélkülözi a drámai változásokat és megrázkódtatásokat Ez a politika azonban állandósága és egyenletessége mellett. felfigyel és választ ad az élet által felvetett új és új problémákra. Gondoljunk csak azokra a szükséges intézkedésekre, amelyek a gazdaságirányításában, az államélet fejlesztésében és más területeken tökéletesítették a bevált politikát A közvélemény megismerte azokat az irányelveket, amelyek alapján az országgyűlés szeptemberi ülésszaka, az addig elhangzó észrevételeket is figyelembe véve, megvitatja és törvényerőre emeli a negyedik ötéves tervről szóló, javaslatot Az elmúlt évek gazdasági eredményeivel általában meg lehetünk elégedve, de nem kerülte el senkinek a figyelmét, hogy miben kell javítanunk a munkán. Méginkább összpontosítanunk kell a társadalom erőit, minden szakértelmet, minden tudást és minden lelkesedést. A negyedik ötéves terv célja a műszakilag fejlettebb, hatékonyabb munka és a lakosság jobb ellátása. Egyszerre a kettő. Egyik a másik nélkül felborítaná életünk megalapozott egyensúlyát. Arra kell törekednünk tehát, hogy többet, de még inkább arra, hogy jobban és termelékenyebben dolgozzunk, s akkor jobban, anyagilag és szellemileg is színvonalasabban élünk majd. Sok mindent elértünk már, de még ennél is több,, amit ezután kell megvalósítanunk. (Folytatás a 2. oldalon-) 1 szocialista országok párt- és állami vezetői Moszkvába érkeztek A Varsói Szerződéhez tartozó országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak és kormányainak megállapodása alapján tartandó találkozóra Moszkvába érkeztek: a Bolgár Népköztársaságból: T. Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a BNK minisztertanácsának elnöke, B. Velcsev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, a BKP Központi Bizoít- ságának titkára, 1. Basev, a BKP Központi Bizottságának tagja, a BNK külügyminisztere; a ’ Csehszlovák Szocialista Köztársaságból: G. Iiusák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, L. Strouya!, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, J. Marko, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a CSSZK külügyminisztere; a Lengyel Népköztársaságból: W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi. Bizottságának első titkára, J. Cyrankiewicz, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a LNK minisztertanácsának elnöke, Z. Kliszko, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a LEMP Központi Bizottságának titkára, S. Jedrychowski, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisztere, J. Winie- wicz, az LNK külügyminiszterhelyettese; \ a Magyar Népköztársaságból: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MNK külügyminisztere; a Német Demokratikus Köztársaságból: W. Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának -első' titkára, az NDK államtanácsának elnöke, W. Stoph, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke, K. Hager, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, E. Honecker, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, G. Mittag, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, H. Axen, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, O. Winzer, az NSZEP központi bizottságának tagja, az NDK külügyminisztere; a Román Szocialista Köztársaságból: N. Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az RSZK államtanácsának elnöke, J. G. Maurer, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, az RSZK minisztertanácsának elnöke, P. Niculescu-Mizil, az RKP Központi Bizottsága Vég- rejhajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, az RKP Központi Bizottságának titkára, C. Manescu, az RKP Központi Bizottságának tagja, az RSZK külügyminisztere. x Moszkvában L. I. Brezsnyev, A. P. Kirilenko, A. N. Koszigin, A. J. Pelse, A. N. Seíepin, G. L Voronov, J. V.. Andropov, K. F. Katusev, D. F. Usztyinov, valamint A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetőije fogadta a magas rangú vendégeket., A vendégek fogadására megjelentek a Szovjetunióban akkreditált • nagykövetek: a Bolgár Népköztársaság részéről Sz. Gjurov, a Magyar Népköztársaság részéről Rapai Gyula, a Német Demokratikus Köztársaság részéről H. Bittner, a Roman Szocialista Köztársaság részéről T. Marinescu, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről J. Kafka ideiglenes ügyvivő és a Lengyel Népköztársaság részéről B. Rychlowski ideiglenes ügyvivő. Megkoszorúzták I. István domborművűt Kaposváron Államalapító I. István szü-| letésének milleniumáról emlékezet meg tegnap reggel Ka-! posváron az ebből az alkalomból alakult szervező bizottság. A Kossuth téri katolikus, templom falában lévő I. Ist- ván-relief előtt Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, a megyei szervező bizottság titkára mondott rövid megemlékezést. — Ezer esztendeje született I. István, nemzeti történelmünk kiemelkedő alakja, akinek élettevékenységéhez és ennek folytán nevéhez fűződik a magyar állam megalakítása. Történelmi érdeme, hogy időben felismerte a kalandozó harcot és a nomád életmódot folytató törzsi élet veszélyeit, és a fejlettebb népek példájára a nép letelepedését, a földművelés megszervezését, szervezett, központi hatalom kialakítását valósította meg. Kemény törvényekkel biztosította a belső rend szabályait és a nemzet önvédelmét. — István születése után kilencszázhetvenöt évnek és államalapítása után kilenc és fél évszázadnak kellett eltelnie küzdelmekben, szabadságharcokban és súlyos elnyomásokban bővelkedve, amíg 1945 tavasza eldöntötte az ezeréves pert, és otthonra lelt e hazában a magyar nép. Ezer esztendő nagy történelmi mesz- szeségéből tisztelettel és elismeréssel tekintünk országalapitó első királyunkra, és igyekszünk az élmúlt ezer év történelmi tanulságait -figyelembe véve folytatni napjamk szocialista építésének küzdelmes, de fölemelő munkáját. Ezt a tevékenységet fogja keretbe és szabályozza Népköz- társaságunk alkotmánya, mely az alaptörvény erejével megfogaljnazza a nép szoci- cialista hatalmát, s amely — bizton reméljük — újabb távlatokat nyit meg a magyar nép fejlődése számára. t Ezután a szervező bizottság nevében Varga Károly, dr, Kassai János és Sebestyén János megkoszorúzta I. István reliefjét Intermetall-táná cskozás Augusztus 12. és 19. között Budapesten tartották kölcsönös áruszállításokat egyeztető tanácskozásukat az Intérme- tallban részt vevő országok, továbbá a jugoszláv Vaskohászati Vállalatok Egyesülésének és a román Metallimport vállalat képviselői. Megállapodtak az 1970. évi termékcsere végleges és f jövő évi kölcsönös szállítások előzetes adataiban. A tegnap aláírt jegyzőkönyv szerint 1970-ben rekordszintet ér el a vaskohászati termékcsere. Az év folyamán összesen 1 704 000 tonna terméket szállítanak egymásnak az In- termetallhoz tartozó országok, illetve a termékcserében részt vevő jugoszláv és román vállalatok. (MTI)
