Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-15 / 191. szám
Felelősség, aktivitás és öntevékenység Pártaggyűlés a Nagyatádi Cémagyárban Megtartotta taggyűléséta Nagyatádi Cérnagyár kettes számú pártszervezete. Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Gajdos László, a járási párt- bizottság első titkára is részt vett a taggyűlésen. A vezetőség nevében Kuti Ferencné, az aűapszervezet titkára számolt be a munkáról, önkritikusan elemezte az 1968-as vezetőség- választástól eltelt időszak munkáját, az alapszervezet fejlődését és a hozzájuk tartozó üzemrészek gazdasági eredményeit. A pártcsoportokban nagy érdeklődéssel tanulmányozták az üzem negyedik ötéves tervének fejlesztési irányelveit, és széles körben magyarázták azokat, öt év alatt mintegy százötvenmilliót ruháznak majd be. A termeléssel foglalkozva a beszámoló megállapította, hogy a cérnázó és a kiszerelő üzemrész végezte el legjobban a feladatát. Termékeik minősége ellen nem volt kifogás, megfeleltek az exportkövetelményeknek. A pártszervezet belső életéről elmondta a párttitkár, hogy nőtt a tagság aktivitása, felelőssége a kötelezettségek teljesítéséért, s mindez kibontakoztatta a reszortfelelősök, párt- csoportbizalmiak öntevékenységét is. A párttagság minden fontosabb döntés^ határozat meghozatal előtt hallatja szavát. A felszólalók többek között foglalkoztak az üzemi mun- kásvándorlás okával; azt latolgatták, milyen módszerekkel lehetne a munkásgárdát megszilárdítani. Bíráltak néhány középvezetőt is, mert az emberekkel való érintkezésükben néha nem megengedhető a módszerük. Németh Ferenc a megyei pártbizottság nevében köszöntötte az alapszervezetek kommunistáit. — Azért jöttem a Nagyatádi Cérnagyárba, hogy részt vegyek a fejlődő járási székhely egyik (taggyűlésén, meghallgassam a tagság véleményét. A beszámoló alapjaiban megfelelt, igyekezett hűen bemutatni a kétéves munkát. Üzemük fél évszázados múltra tekinthet vissza. A felszabadulás óta óriásit fejlődött a gyár, több mint ezer munkást foglalkoztató vállalattá nőtt. Megnyugvással hallgattam, hogy a negyedik ötéves terv időszakában tovább korszerűsödik az üzem. Ez tovább növeli jelentőségét a megye életében, s Nagyatád politikai és gazdasági vérkeringésében is nagyobb szerepe lesz az üzemnek. Németh Ferenc ezután a tervek teljesítéséről, az export jó minőségű és határidőre való teljesítéséről beszélt, majd a vezetők és a dolgozók közötti megfelelő hangnemmel, összhanggal foglalkozott. Leszögezte, hogy a legegyszerűbb dolgozóval is humánusan kell bánni, de nem elvtelenül, mert a munkafegyelmet mindenütt meg kell követelni. Ezt követően elmondotta, hogy a somogyi pártszervezeteknek csaknem a fele megtartotta az augusztusi taggyűléseket, s a megye kommunistái mindenütt nagy gonddal készültek a beszámolóra, és a vitára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a X. kongresszus irányelveit nagy körültekintéssel, alapossággal tanulmányozzák, és a szeptemberi taggyűléseken mondják el a véleményüket, javaslataikat, mert az a cél, hogy minden hasznos javaslat eljusson a Központi Bizottsághoz. A taggyűlés után Németh Ferenc Gajdos Lászlónak, Barbus Gyula telepvezetőnek és Kovács Ferencné csúcstitkámak ja kíséretében megtekintette az üzemet. Beszélgetett a délutáni műszakban dolgozókkal a munkájukról, problémáikról. Részletesen érdeklődött az üzem élete, fejlesztési tervei, a szakemberpótlás és a tervteljesítés iránt. D. S. Biztosítás, szavatosság, térítés Interjú az Állami Biztosító megyei igazgatójával Alig van olyan család a megyében, amelyik nem kötött még biztosítást. A mind korszerűbb háztartások, az elektromos gépek, valamint a palackos és vezetékes gáz használata, és az egyre sokasodó gépjárművek száma is erre inti az embereket. Dr. Rábai Istvántól, az Állami Biztosító megyei igazgatójától a lakossággal, a vállalatokkal és a közös gazdaságokkal kialakított kapcsolataikról érdeklődtünk. — Hogyan alakult a biztosítá- sok száma az év első felében? — Hat hónap alatt 4622 az emelkedés, ebből 1679 a vagyon-, 2943 a személybiztosítás. Jelenleg összesen 150 ezer biztosítást kezelünk, de ebben a számadatban nincs benne a rövid lejáratú, például az utasbalesetbiztosítás. Az állami vállalatok közül ötvenegy, a termelőszövetkezetek közül pedig száznegyvenkettőnek van valamilyen biztosítása. Jó néhány azonban nem használja ki a biztosítás nyújtotta lehetőséget, s így túl nagy kockázatot vállal magára. — A gépjármüvek számának emelkedésével együtt aggasztóan növekszik a közúti balesetek száCASCO- vagy motorkerékpárbiztosítása is van, akkor mindkettő alapján kap kártérítést. Ez a biztosítás nemcsak nálunk, hanem az Autóklubnál és a különböző utazási irodáknál is megköthető. — Minek tulajdonítja a csoportos életbiztosítás sikerét? — Elsősorban annak, hogy ez a legkorszerűbb szolgáltatásunk, s mert az ebben részvevőknek a korábbinál — a betegség idejétől függően — kétszeres, illetve háromszoros térítést nyújtunk. Ezeket a biztosítási formákat állandóan fejlesztjük. Új a gyógyintézeti ápolás, amelynek alapján a fekvő betegek részére — nyolc napnál hosszabb ápolás esetén — a kezelés időtartamától függően emelkedik a térítés ösz- szege. — Az első félévben hogyan alakult a kárkifizetés? — A mezőgazdaságban ötezer holdon keletkezett úgynevezett »téli kipusztulásos kár« a belvíztől, a kifagyástól, és jelentős a jégverés okozta kár is. Ezekre 5,8 millió forintot fizettünk ki. Termelőszövetkezeteink az első félévben összesen 15,7 millió, az állami vállalatok kétmillió, a magánosok pedig nyolcmillió forint kártérítést kaptak. — Hallhatnánk valamit a második félévi terveikről? — A tsz-ek, vállalatok, üzemek törzsgárdájának kineveléséhez 'kívánunk segítséget nyújtani a »hűségjutalom-« jellegű életbiztosítás bevezetésével. Ennek lényege az, hogy akinek a számára a biztosítást kötik — meghatározott évek után — tízezer forint hűség- jutalmat fizetünk ki; vagy — ha a munkaviszony megszűnik, illetve a vállalat a biztosítást visszavonja — a befizetett ösz- szeget visszatérítjük. A biztosított halála esetén hozzátartozóinak fizetjük ki az életbiztosítás összegét. El akarjuk érni, hogy a »kárforduló" idejét csökkentsük; ehhez azonban az kell, hogy ügyfeleink késedelem nélkül válaszoljanak kérdéseinkre. így meggyorsul a panaszok orvoslása, a károk kivizsgálása — mondotta befejezésül az Állami Biztosító megyei igazgatója. Sz. L. Komló- és levendulaszüret A Daránypusztai Állami Gazdaságban akkor kezdték a komló szedését, amikor ott jártunk. 50 holdról 130 mázsa termésre számítanák. Egy holdon ötvenezer forint értékű komló terem; ezt szárítva a söripari vállalatnak szállítják. 500 holdon kétféle levendulát termelnek. Az angol levendulának 1 kg után 1 százalék, a francia levendulának 0,5 százalék az olajkivonajta. Az olajpárlatot a kozmetikai és a háztartási vegyipari vállalat veszi át a gazdaságból. Gyarapszik a háztáji állatállomány Somogy Sámsonban (Tudósítónktól.) A háztáji szerves része a nagyüzemnek, kimondja ezt a szövetkezeti törvény is. A so- mogysámsond gazdaság azok közé a szövetkezetek közé tartozik, ahol ez az elmélet gyakorlattá vált. A múlt év elején a vezetőség egy meglehetősen új módszert vezetett be. Mintegy 140 anyakocát és csaknem négyezer tojóbaromfit helyeztek ki családokhoz, hogy aztán a termelőszövetkezet támogatásával a háztáji állattenyésztés gyorsabban fejlődhessen. A termelőszövetkezet szerződés formájában veszi fél a kapcsolatot a tenyésztővel, s az anyakoca kiadása után biztosítja, hogy a gazdák megfelelő mennyiségű abrakhoz, illetve szálas takarmányhoz jussanak. A baromfitenyésztőknek korlátlan mennyiségű tápot is biztosítanak. A tenyésztéssel kapcsolatos költségek fedezésére kamatmentes kölcsönt adnak. Az anyagi támogatás mellett a termelőszövetkezet az értékesítéssel járó gondokat is magára vállalja, sőt az egyforintos nagyüzemi felár 50 százaléka is a tenyésztőé marad. A termelőszövetkezet a nagyobb eredmények érdekében szakmai segítséget is nyújt, részben a háztáji bizottság közvetítésével, részben pedig más módon. Az állandó szakr tanácsadás mellett negyedévenként meghívott szakelőadó közreműködésével szakelőadásokat tartanak. A tavalyi eredmények arra vallanak, hogy az új kezdeményezés bevált, hasznos. A falu háztáji anyakoca-állománya alig másfél év alatt harmincról százötvenre, baromfiállománya pedig néhány százról mintegy ötezerre emelkedett. , ma, s gyakran több tízezer forintos károk keletkeznek. A gépjárműveket üzemeltető vállalatok, gazdaságok élnek-e a biztosítás adta lehetőséggel? — A magánosok részére kötelező a felelősségi-szavatossági biztosítás, az állami gépjárműveknél azonban önkéntes. Somogybán negyven vállalat vezetői értették meg, hogy nem érdemes kockáztatni, s ezért felelősségi biztosítást is kötöttek. Sajnos, éppen a legtöbb járművel rendelkező vállalatok vonakodnak ettől. Pedig a balesetek száma növekszik. 1967- ben 643, tavaly már 1313 gépjárműbaleset után fizettünk kártérítést. Mindez indokolja, hogy a gépjármű-felelősségi biztosítás legyen az állami vállalatok számára is kötelező. — A járművekkel Külföldre utazők milyen biztosítást kötítet- nek? — Jelenleg Ausztria, az NSZK, Olaszország és Francia- ország -területére lehet kötni CASCO-biztosítást, de tárgyalunk más országokkal is. Az idén vezettük be a gépkocsival vagy motorral külföldre utazók balesetbiztosítását. Ez megegyezik az utasbiztosítás föltételeivel. Ha a károsultnak A nemzeti jövedelemi növekedését alapvetően a gazdasági hatékonyság javításával kell megalapozni. Az ipar hatékonyságának javításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás — a termelés 32—34 százalékos mennyiségi növekedésénél gyorsabban — kb. 40—42 százalékkal emelkedjék. A termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének emelésével kell elérni...« Ezzel a megfogalmazással a Központi Bizottság a negyedik ötéves terv irányelveiről július 15—16—i ülésén hozott határozatában a terv megvalósulásának egyik legdöntőbb feltételének minősítette a hatékonyság növelését. E követelménynek a gazdasági élet minden területén érvényesülnie kell. A terv célkitűzéseiből ugyanis az következik, hogy a termelő ágazatok fejlesztési lehetőségei bizonyos mértékig korlátozottak; a beruházások növekedési üteme nem érheti el a gazdasági fejlődés átlagos növekedését. A negyedik ötéves terv irányelvei A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGÉRT Ez viszont magában hordozza azt a követelményt is, hogy minőségi változás következzen be a beruházási tevékenység javításában, de szükség van a már meglévő termelési eszközök jobb kihasználására is. (Maga a gazdasági szabályozó rendszer is csak akkor töltheti be megfelelően a feladatát, ha a vállalatok magatartását a termelés hatékonyságának növelésére ösztönzi, s ezzel összhangban elősegíti a népgazdasági tervben megfogalmazott célok megvalósulását. A gazdasági élet arányos fejlődésének feltétele az, hogy az állami beruházások — és a népgazdasági költségvetés. beruházási terhe — ne haladja meg a tervben előirányzott mértéket. Ezt pedig csak akkor lehet megvalósítani, ha a központi beruházásoknál a lehetőségeket nem lépik túl. Ezért nem az igények, hanem fontosságuk szerint kell sorolni a beruházásokat. Ezt a követelményt egészíti ki egy másik; a vállalatok fejlesztésre fordítható pénzét is a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében megfelelően kell felhasználni. E cél megvalósulását a gazsági szabályozókkal lehet a leginkább biztosítani. E " rthető, hogy a fejlesztést szolgáló központi programokat a gazdaságirányítást és a tervezést végző központi szervek biztonságosan tudják irányítani, befolyásolni. Az azonban, hogy egyes vállalatoknál hogyan alakul a termelésstruktúra, nagymértékben függ az üzemi szintű döntésektől: a vállalatok tehetnek a. legtöbbet azért, hogy termékeik alkalmazkodjanak a piac igényeihez, de a gazdaságirányítás központi szerveinek közvetett úton — a közgazdasági szabályozás eszközei révén — megvan a lehetőségük, hogy befolyásolják a vállalatok döntéseit. Ezért lesz az ipari fejlődésnek az eddiginél jellemzőbb vonása, hogy azok a vállalatok, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a piac változó igényeihez, gyorsítják műszaki fejlődésüket, javítják a termékek minőségét, korszerű gyártmányokat állítanak elő, gyorsabban fejlődnek. Azok pedig, amelyek nem felelnek meg a. 'követelményeknek, nehézségekkel számolhatnak, hiszen kihasználatlan lesz a kapacitásuk, csökken a jövedelmük. A terv nemcsak a népgazdaság erőforrásainak meghatározott arányú felhasználását írja elő, s segíti a rendelkezésre álló eszközökkel, hanem éppen a termelékenység növelése érdekében ösztönöz a korszerű „echnológiáknak, termelési és szervezési módszereknek a jelenleginél szélesebb körű alkalmazására. Szükség van a hazai kutatás eredményei mellett a nemzetközi eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazására is. Ugyanakkor csökkenteni kell a fejlesztések megvalósulásának időtartalmát, a ráfordítások összegét. Ennek olyan összetevői vannak, mint a korszerű alapanyagok nagyobb arányú előállítása, az elavult állóeszközök kiselejtezése, a nehéz fizikai munkát igénylő területek gépesítése, a specializáció és a kooperáció — nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. A z alap adott ehhez, hiszen a nemzetközi munkamegosztásból adódó előnyök kihasználásában javultak a lehetőségek: egyre több olyan terméket exportálunk, amelyet viszony.- lag olcsón állítunk elő, smind több olyan cikket vásárolunk külföldről, amelyet hazai előállítása nem gazdaságos. A szükségletek kielégítésében tehát — a nemzetközi árucsere és a termelési együttműködés révén — várhatóan az eddiginél is gazdagabb lesz a választ0' K, I, SOMOGYI NÉPLAP aaetnbat, 1970, augusztus 15.
