Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-11 / 161. szám
A férfiak felelőssége A z egyik termelőszövetkezet irodájában a kis közösség életéről, munkájáról 'beszélgettünk. Az elnök elmondta, hogy náluk a dolog javát az asszonyok végzik. A 250 tsz-tagból 130 a nő. S az elnök dicséri őket, valóságos tirádákat zeng a »mi asszonyaink« szorgalmáról, áldozatos helytállásáról. Csak akkor hallgat él, amikor megkérdezzük, hogy a sok derék asszony közül hányat választottak be a vezetőségbe. Kiderül, hogy egyet sem. Mégpedig azért nem, mert a vezetés — magyarázza az elnök — körülményes dolog Inkább a férfiak dolga. Hiszen ők megfontoltabbak, higgadtabbak a tanácskozásban. így a 130 szorgalmas asszonyból mindössze egy növénytermesztési, egy állattenyésztési (toaromfitenyészté- si) brigádvezetőre tellett. Nem egyedülálló eset, sok száz hasonlót lehetne említeni. Dolgozni igen, s a terheket viselni. Arra nagyon jók az asszonyok. S arra is, hogy a napi munka után, a második, az otthoni műszakban jeleskedjenek. Egyszóval általában még egyáltalán nem rózsás a nők helyzete Nemrégiben az MSZMP Központi Bizottsága is napirenre tűzte ezt a szorító gondot. Keresni kell a megoldást, mert asszonyaink mai: helyzete a sok szép szó és fogadkozás ellenére sem mondható mindenütt korszerűnek. A közvéleményt is foglalkoztatja ez a végig nem vitt emancipáció. S ezzel kapcsolatban sok szó esik a férfiak felelősségéről. Hiszen ők tehetnék legtöbbet a nők helyzetének megjavításáért. Mint a munkahelyek vezetői, mint férjek és családapák jórészt' ők segíthetnek, hogy a helyes elvből gyakorlat legyen, a jó törvényekből eleven élet. E gy kis üzem művezetője 40 éves férfi. Keze alatt jórészt nők dolgoznak. Elismeri, hogy az asszonyok iparkodnak, de végül mégis az a véleménye, hogy sok baj van velük. Gyakran betegeskednek, s a 35 asszonyból most is öt van szülési szabadságon. Az a baj, mondja a művezető, hogy nem lehet rájuk számítani. Azután kiderül, hogy elsősorban az asszonyokra lehet számítani. Teljesítményük a legjobb az üzemben. Női brigád érte el először a szocialista címet. Az a furcsaság előzte meg ezt, hogy a brigád élére először férfi vezetőt állítottak. (»-Hogyan is tudna egy nő ilyen fontos poszton helytállni?«) Csak amikor már nem boldogult a csoporttal, akkor lett nő a brigádvezető. S egy esztendővel később elnyerték a szocialista címet. Kiderült, hogy a nők igenis tudnak irányítani. - Kiderült ez már sok helyen, s mégis hány olyan üzemünk van még, ahol a férfiak ugyanazért a munkáért több fizetést kapnak. »-A férfimunka mégiscsak más« — mondogatják az ilyen munkahelyeken. Pedig- az asszonyok — a tapasztalat szerint — egy-két valóban nagy fizikai erőt kívánó tennivaló kivételével mindenlben képesek a férfiakéval egyenlő teljesítményre. Csakhogy a teljesítményt a legtöbb helyen a férfiak bírálják el. Az ő szavuk, az ő véleményük dönt. Talán nem is gondolják, milyen felelősséget vállalnak ezzel. Mennyit rontanak a nők lebecsülésével, és mennyi kedv, energia szabadul fel, mennyi jó ötlet, elgondolás születik ott, ahol a nők a férfiakkal egyenlő jogon dolgozhatnak, s vehetnek részt az élet irányításában. A férfiak többsége otthon is a kelleténél nagyobb méltósággal — és még nagyobb kényelemmel — játssza a családfőt. Pedig a felesége talán a munkahelyén is annyit, esetleg többet dolgozik, mint ő. Mégis természetesnek veszi, hogy a férfi egyetlen otthoni »dolga« a pihenés, hiszen a ház rendje, á íőzés, a takarítás — ősi szokások szerint — az asszonyok kötelessége. Valamikor valóban ez volt a szokás. Régebben, amikor a háziszolgává nyomorított asz- szony jó vagy rossz sora, az ura kénye-kedvétől, hangulatától függött. Csakhogy en-. nek a világnak már vége. A mai családok többségének jelene, jövendője két egyenlő felelősségű pilléren nyugszik. Családfő sincsen a régi értelemben. Családapa és családanya van, akik közösen, egyenlő rangon, egyformán felelnek az otthon rendjéért és biztonságáért. S ez azt is jelenti, hogy az otthoni munka is közös. És az a gyerekek nevelése, a velük való törődés. A második műszak sem az asszonyok kizárólagos feladata. A férfinak is részt kell vállalnia belőle. A Központi Bizottság határozata társadalmunk fokozott figyelmét jelzi. Azt jelenti, hogy mind a felelős fórumok, mind a közvélemény elégedetlenek a nők mai helyzetével. Társadalmi rendünktől idegenek, céljainkkal, törekvéseinkkel összeegyeztethetetlennek tartják a nők sok helyen még tapasztalható lebecsülését. Segíteni kell ezen. És elsősorban, a férfiak segíthetnek. K. Gy. Mezőgazdasági gépbemutató és kiállítás Csurgón Testületi ülések, megbeszélések a megyei tanács II. félévi munkatervében A HARMADIK ötéves tervidőszak utolsó fél esztendejében járunk, egyaránt sokasodnak a feladatok a kitűzött programok végrehajtásaiban és az újabb előirányzatok kidolgozásában, megalapozásában. A megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága az 1970. második félévi munkatervének összeállításakor számba vette e legfontosabb tennivalókat, s olyan átfogó helyzetfölmérések - jelentéseit tárgyalja meg, illetve olyan kérdésekben hoz döntést, melyek a megye egész társadalmát érintik. A megyei tanács három ülést tart a félév sarán, mégpedig augusztusban, októberben és decemberben. Az augusztusi ülés lényegében »gazdasági tanácskozás« lesz, hiszen napirendjén a tanácsi gazdaság helyzetéről, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának tevékenységéről, valamint a megyei tanács ipari állandó bizottságának munkájáról szóló jelentés szerepel. Októberben Böhm József vb-elnök Somogy megye IV. ötéves tervét terjeszti megvitatásra és döntésre a tanács tagjai elé, s ez az ülés méri föl a lakossági szolgáltatások helyzetét és fejlesztésének feladatait is. A deóemberi tanácskozás elemzi a közös községi tanácsok működésének somogyi tapasztalatait, s egében meghatározza a megye 1971. évi fejlesztési alapját és költségvetését, valamint az 1971—75. évi középtávú pénzügyi tervét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tizenöt ülést tart a második félév során, ezeken összesen 34 napirendi pont szerepel, egyaránt érintve az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy, az áruellátás, a művelődés, a gazdálkodás számos fontos területét. Íme, néhány, nagy érdeklődésre rendjéről: a Somogy megyei gyógyfürdők helyzete és a további fejlődésükkel kapcsolatos teendők; a kishatármenti árucsere-forgalom eredményei és kibontakozásának feladatai; a közművelődésügyi könyvtárak és az »Olvasó népárt«- mozgalom; a megye gyógyszertárhálózatának és a lakosság gyógyszerellátásának helyzete; a megye kiemelt beruházásainál folyó munkák állása; az OTP J hitelgazdálkodásának tapasztalatai; az iskolai reform végrehajtásáról szóló tájékoztató; a megye tanácsi vállalatainak egészség- ügyi, szociális és kulturális ellátottsága; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége; Somogy megye törpevízmű-épí- tési programja a IV. ötéves tervben. A tanácsi munkaterv tennivalókat sorakoztat a tanácstagok, az állandó bizottságok, a tanácsi és a szakigazgatási szervek vezetői, valamint a társszervek tájékoztatásával, információcseréjével kapcsolatban is. Előírja: folyamatosan biztosítani kell, hogy a megyei tanácstagok járási csoportjai a tanácsüléseket megelőzően értekezletet tartsanak, s azokon vitassák meg a tanácsülés elé kerülő, napirendeket. Egyben használják föl ezeket az értekezleteket a tanácstagi beszámolók és fogadóórák tapasztalatainak értékelésére, s ismertessék a járások helyzetét a megyei tanácstagokkal. A TANÁCS alá nem rendelt szervek vezetőivel a félév során dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese értekezleten beszéli meg a dolgozókról való kulturális gondoskodásról, valamint a nők és az ifjúság helyzetéről szóló párthatározat végrehajtásának feladatait. A megyei tanács vezetői az SZMT és a szakszervezeti a III. negyedév során közösen értékelik a megyében működő tanácsi szervek és a szakszervezetek együttműködésének tapasztalatait. A tanácstagok októberben és novemberben számolnak be választóiknak az általuk végzett munkáról. A beszámolóknak széles körű nyilvánosságot biztosítanak, s szervezésükhöz segítséget nyújtanak a Hazafias Népfront helyi bizottságai is. A technika egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdasági üzemekben, újabb és újabb gépek lépnek be a termelésbe és szorítják ki a kézi erőt a különböző munka- folyamatokból, különösen az ember számára legnehezebb munkákból. A tegnap még dicsért, felülmúlhatatlannak hitt eszközök helyére korszerűbbek, tökéletesebbek lépnek a konstruktőrök és a gépgyárak jóvoltából. A felhasználóknak meg kell ismerkedniük azokkal a modern erő- és munkagépekkel, amelyekkel az ipar és a kereskedelem előáll, és amelyeket megvásárolhat a mindennapi termelés előbbre lépése érdekében. Erre a legjobb alkalom az új termékek időnkénti seregszemléje. Ilyen célt szolgált az a kétnapos mezőgazdasági gépbemutató és kiállítás, amely tegnap fejeződött be Csurgóin. A kezdeményezés érdeme a Csurgói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskoláé. Ez az intézet és a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet adott helyet és területet a kiállításhoz és a gyakorlati bemutatóhoz a rendező szerveknek. Ezenkívül gépeket, illetve mezőgazdasági tanulókat bocsátottak rendelkezésre a program sikeres lebonyolításához. A csütörtökön kezdett rendezvény- sorozatot Tóth Lajos, a Somogy megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője .nyitotta meg, majd gyakorlati bemutató következett a helyi Zrínyi Tsz földjén. Korszerű talajművelő és takarmánybetakarító gépek álltak munkába. Ezt követően magtári és más, álló üzemelésű gépeket, növényvédelmi A száIa*Í3ks>m>ány és a szalma kazlazásának, de átalakítás révén más munkáknak is korszerű eszköze ez a gép. és erdészeti gépeket, valamint növényvédő szereket mutattak be az érdeklődőknek. A somogyi állami és szövetkezeti mezőgazdasági üzemek vezetői, a szakoktatási intézmények, valamint a megyei pártÉrdeklödők a Csillag rendsodró körül. tsá/mot tartó téma a vb ülés- Imegyebizottságok titkáraival A cső vezetők példája Egy százaléknál többet! A nagyvállalat szerte az országban épít. . _ Dolgoznak csővezetők az Ai- földön, a főváros környékén is. Sokféle ember, sokféle munka summája az eredmény, amelyről jóleső érzéssel számolt be a siófoki Kőolajvezeték Vállalat Sizakszervezetl bizottságának termelési és versenyfelelőse. Mert a sokféle ember — felajánlásaik bizonyítják — mégis egyet akar. Többet és jobban dolgozni a kongresz- szusi munkaversenyben. A felhívás nyomán. Ebben a munkában is az élen járnak a szocialista brigádok. Már két aranykoszorús brigád dolgozik a vállalatnál, a szocialista brigádmozgalomban 1500 dolgozó vesz részt. A Kőolajvezeték Vállalat dolgozói fölmérték a legsürgősebb tennivalókat, a vállalat vezetősége a telepek, a brígá dók számára irányelveket dolgozott ki. Hogyan fogadták ezeket a brigádok? A számok bizonyítanak. És a tettek majd. Mert eddig is bőven volt feladat, főleg a fiatalok részére, akik KISZ-védnökséget vállaltak a Barátság II. építése fölött Még így is sokan kevésnek találták az irányelvek javaslatait, hiszen helyben látták, mi az, amit megvalósíthatnaK, ami előbbre viszi a vállalatét, gyorsítja a munkát — például a korszerűbb munkaszervezés — ami lehet hogy kis , tett ugyan, de mégis1 sokat ér.. Hosszú lenne a vállalások felsorolása, csak a példa kedvéért a legjelentősebbet. Fokozott ütemben halad majd a Barátság II. építése, az itteni feladatok szinte lánoreaksuj- szarűen hozzák az újabb és újabb ötletekét — mit lehetne tenni még, mit lehetne gyorsabban megvalósítani. A műszakiak is mintegy két hónappal előbbre ígérték a munka befejezését. Ez a szellem jellemző az algyői vagy a főváros környékén dolgozó kő- olajosokra is. > Hirtelenében nem is tudtuk kiszámolni a versenyfelelőssel, hogy összegében mennyit ér ez. Annyi bizonyos, hogy egy százaléknál többet. Mert a legkisebb vállalás is legalább két százalékkal teljesíti túl a tervezett szintet. Említsük meg azt a brigádot, amelynek felajánlása valóban példa. Az Űj úton szocialista brigád hét százalékos túlteljesítést vállalt. Az ember önkéntelenül is nevükre gondol. Valóban új úton járnak — példamutatóan. T. T. rös Csillag Traktorgyár, a Mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár, a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. A legtöbb géppel — mint az általa forgalmazott cikkekkel — a Somogy megyei AGROKER Vállalat szerepelt. A bemutató egyik legnagyobb érdeme, hogy a részvevő kiállítók a legújabb, termékeiket vonultatták fel és módot adtak arra, hogy a'felhasználók közelebbről megismerkedjenek egy-egy erővagy munkagéppel s annak a használatával. A gyártó cégeknek viszont az jelentette a hasznot, hogy tájékozódhattak a gazdaságok igényeiről — a piackutatás, a felhasználók által támasztott igények nyilván meghatározzák a gyártás további irányát is. A számos érdeklődő kérdés arról tanúskodott, hogy a gépesítés, különösen a korszerű technológiák alkalmazása a mezőgazdaság fejlődésének egyik legfontosabb feltétele. Gyakorlatban bizonyít a gabo nafelszedő- és rakodó gép. és tanácsi szervek képviselői mellett Vas, Zala, Tolna és Baranya megyei szakemberek, szakoktatási intézmények tanulói is sokan érkeztek a csurgói mezőgazdasági gépesítési napokra. Az ideális helyen tartott bemutatón — a kitűnő rendezés érdeme különösen a Somogy megyei AGROKER Vállalaté és a »házigaáda« szakmunkásképző iskoláé — az ország valamennyi jelentős mezőgazdasági gépgyára képviseltette magát termékeivel. Több korszerű munkaeszközt mutatott be a Budapesti Me- Gépgyár, a VöA tegnap véget ért gyakorlati bemutatósorozatot él kiállítást Farkas József, a Magyar Agrártudományi Egyé sülét Somogy megyei Szerv© zete gépesítési szakosztályé' nak titkára értékelte és zári- le azzal, hogy a mostani két napos rendezvényt ezutár minden évben megismétlik i csurgói mezőgazdasági gép© sítési napok keretében Ugyancsak tegnap, a délután: órákban tartották meg a növényvédő gépek kezelőinek megyei versenyét, amelynek győztese díszes serleget, minden további helyezett pedis oklevelet kapott. H. F. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. július 11.
