Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

ff LAG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! ia Jo m Haj. r- •' Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ M SZHP SOMOGY M EGY E I B I ZQf T S A G A N A K L A f J A XXVI. évfolyam, 159. szám Hazautazott Bukarestből a szovjet küldöttség Szuszlov a szovjet—román kapcsolatokról 1970. július 9., csütörtök Fock Jenő a Magyar Hajó- és Darugyárban Szerdán délelőtt elutazott a román fővárosból a Kosztgin miniszterelnök vezette szovjet párt>. és kormányküldötiség. A reggeli órákban a delegáció szálláshelyén még elvtársi be­szélgetést folytatott vendéglá­tóival A kedd délután megtartóit barátsági nagygyűlés után, es­te Bászov, a Szovjetunió buka­resti nagykövete fogadást adott a delegáció tiszteletére. A meleg, baráti légkörben le­zajlott fogadáson Mihail Szusz- lov és Paul Niculescu-Mizil mondott pohárköszöntöt. Szuszlov a delegáció nevében köszönetét mondott a baráti fogadtatásért, majd a szocialis­ta országok együttműködésé­nek fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a »-kommu­nisták történelmi alkotótevé­kenységének elválaszthatatlan része a népeik és államaik kö­zötti új kapcsolatok kiépítésé es megszilárdítása-«. — Ezen kapcsolatok mente­sek mindenféle egyenlőtlen­ségtől, barátiak, a kölcsönös szocialista segítségen, a sok­oldalú elvtársi együttműködé­sen, a kölcsönös érdekek tisz­teletben tartásán alapulnak. Joggal mondhatjuk tehát — jelentette Id Szuszlov —, hogy a most aláírt új szovjet—ro­mán szerződés fontos lépést jelent ebben a nagy műben. Paul Niculescu-Mizil arról beszélt, a román—szovjet kap­csolatokban minden lehetőség megvan ahhoz, hogy közös erő­feszítéssel kibővítsék és elmé­lyítsék azokat. Kijelentette, hogy az aláírt szerződés szel­lemében Románia a jövőben is hozzájárul az imperialista kö­rök agresszív akciói elleni harchoz, a népek szabadságá­nak és függetlenségének meg­védéséhez. (MTI) TOVÁBBI ALKOTÓKEDVET! Csurgó nagyközségi rangot kapott Csurgón teg­nap délelőtt — az ünnepélyes tanácsülés meg­kezdése előtt — két irányból ér­keztek a ven­dégek a műve­lődési házba. Többen a volt járási tanács épületébe láto­gattak, s meg­nézték. hogyan helyezkedett el j az épület Den a nagyközségi ta­nács apparátu­sa, mások a parkban levő emléktábla előtt álltak meg : egy percre, amelyen már- vanytable hír- deti a neveze­tes dátumot, 1970. július el­sejét, Csurgó j nagyközséggé nyilvánításá­nak napját. A művelődé- > si ház nagytér- - móben megár­tott ünnepé- i lyes tanácsúié- * sen megjelent Bertalan József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gajdos László, a Nagyatádi Járási Pártbizottság első tit­kára, Sasi János, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára, Svenda István, a Nagyatádi Járási Pártbizottság titkára, Kovács Ferenc, a Nagyatádi Járási Tanács vb- elnöke. dr. Halász János me - gyei főügyész, Varga Károly, a járás országgyűlési képvi­selője. Az ünnepélyes tanácsülés szónoka Sási János volt. Be­szédében utalt a felszabadulás előtti Somogyország társadal­mi-gazdasági elmaradottságá­ra, maid Csurgó történelménél: nevezetes éveit idézte föl. 1019-től ismerték a község ne­vét. mert vásáriövedeiemmei rendelkezett. 1532-től a Zrínyi család birtoka, majd később Festeti eh Kristóf vásárolt a meg. 1792-ben íratták be az első nebulót, a gimnáziumba, s ettő1 kezdve nd-Somogy kul­túrál’« kö7r»ontta. Az iparilag fedetlen telenülésen az ezer- kilencszázas évek elején 350—, 400 ipari munkás dolgozott. Bertalan József, a megyei pártbizottság osztályvezetője a megyei pártbizottság üdvözle­tét tolmácsolta az ünnepélyes tanácsülésnek. Varga Károly országgyűlési képviselő árról beszélt, hogy nagy szükség van a tanácstagok aktivitására, ne­hogy az emberek úgy érez­zék, a tanács eltávolodott tő lük. Kovács Ferenc, a Nagyatádi Járási Tanács yfci-elnöke a. já­rás ásó nagyközségének gra­tulált, és a település jövőjénék lehetőségeit ecsetelte. — Ismerjük a község múlt­ját és jelenét, és azt is hogy a tanácsok megalakulása óta milyen eredményeket értek el. Az eddig végzett jó • munka adjon bátorítást a további si­kerek eléréséhez — mondotta többek között. A tanácsülés végén dr. Göldner Vilmos, a nagyközsé­gi tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára felolvasta a ta­nácsüléshez érkezett gratuláló táviratokat. Csurgó tehát a megyei ta­nács 15/1970. számú határoza­tával Somogy hatodik nagy­községe. S. G. Fock Jenő, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke tegnap látogatást tett a Magyar Hajó- és Darugyár­ban. Társaságában volt Né­meth Károly, az MSZMP PB póttagja, a budapesti pártb- zottság első titkára is. A Minisztertanács elnöke megismerkedett a vállalathoz tartozó öt gyáregység munká­jával, termelési eredményei­vel. Tájékozódott az üzemek több mint tízezer dolgozójának élet- és munkakörülményeiről, valamint a gyárban működő mozgalmi szervek munkájával Délután a vállalat központi épületének tanácstermében Fock Jenő aktívaülésen tájé­koztatót tartott az időszerű po­litikai és gazdasági kérdések­ről. Egyúttal válaszolt a gyár dolgozóinak hozzá eljuttatott kérdéseire is. Á magyar delegáció Finnországban Tegnap Helsinkiben barátsá­gi nagygyűlésre kerülL sor. Teuvo Aura finn miniszterel­nök és Kállai Gyula, a finn— magyar kapcsolatok jelentősé­gét méltatták. Kállai Gyula annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a finn— magyar barátság és együttmű­ködés erősítése a nemzetközi békét is szolgálja. A Kállai Gyula vezette magyar küldöttség Finnországban felkereste a finnek nagy zeneszerzőjének, Sibeliusnak az emlékművét Helsinkiben. Balatoni beszélgetések, 1970 fl kizinivelidési lapok záró tanácskozása A közművelődési lapok siófoki tanácskozása tegnap befejeződött A szerkesztők válaszoltak a háromnapos vi­tában elhangzott felszólalá­sokra. A tanácskozás tanulsá­gait Sárái Lajos, a Művelő­désügyi Minisztérium közműi velődési főosztályának helyet­tes vezetője foglalta össze. Szólt a tudósítóhálózat bőví­tésének szükségességéről és a közművelődés irányítói és a lapok szerkesztői közötti kapcsolat szorosabbra fűzésé­ről. A tanácskozáson elhang­zottakból kiviláglott, hogy a gyakorló népművelők több módszertani segítséget várnak a lapoktól. A szerkesztők pe­dig az olvasottság mértékét kívánják növelni. Molnár János művelődés- ügyi miniszterhelyettes zár­szavában megköszönte So­mogy kezdeményezését, a ta­nácskozás összehívását. Be­szélt a művelődéspolitikai irányítás és a sajtó viszo­nyáról Szóvá tette azt is, hogy . ,a, közművelődési szak­sajtó nem képviseltette ma­gát" "teljes számban ezer. a' megbeszélésen. Felhívta a szerkesztők figyelmét, hogy a közművelődés olyan területei­vel is behatóbban foglalkoz­zanak, amelyeknek nincs szaksajtójuk. így például a táncművészet és kórusmozga­lom területeivel. Óvta a szak­sajtót a szakmai beszűkülés veszélyétől. Ez ugyanis elő­idézheti, hogy elmaradnak az általános fejlődéstől, s nem reagálnak időben az adott problémákra. A lapok feladatait az aláb­biakban körvonalazta: Orientációs és imformációs tevékenységükben a szocialis­ta eszmeiség erősítését te­kintsék első számú teendő­jüknek. A helyes közművelő­dési szemlelet kialakításában a 'sajtó gyakrabban éljen a bírálat eszközeivel. Kapjon helyet a lapok hasábjain a te­levízió és a rádió műsorpoli­tikájának értékelése is. A he­lyi.. kezdeményezések felkaro­lásában a nemzetközi tapasz­talatok átvételében, megis­mertetésében is fontos sze­repe van a szaklapoknak. Be­fejezésül elmondotta, hogy a kö2művelődés nehéz munká­jában a szaklapok segítsége nélkül nem lelhet előbbre lépni G. L. Ugyanúgy, mint megyénk és az ország többi községének, Csurgónak is a felszabadulás adott lehetőséget a fejlődésre. Persze ez sem ment simán, hiszen a korábbi határsáv-kor­látozás alig-alig engedett elő­rehaladást. Sási János beszéde befejez­tével átadta a nagyközség ala pító okiratát Pápa Imrének, a nagyközségi tanács vb-elnöké- nek. A vb-elnók beszédében a község ipari fejlődésének út­ját ismertette, s beszámolt mindazokról a feladatokról, amelyek a nagyközségi tanács­ra várnak. — Ipari, szociális, kulturális, kommunális és egészségügyi ellátásunk javítása, maga­sabb színvonalra emelése csak Csurgó lakóinak összefo­gásával és közös akaratával valósulhat meg. A nagyközsé­gi tanács végrehajtó bizottsága nevében megígérhetem, hogy fokozott elszántsággal és al­kotókedvvel igyekszünk a tele­pülés töretlen, gyors ütemű fejlődését biztosítani — mon­dotta Pápa Imrei-r Aratási ügyelet — országszerte Útnak indulnak ' a mozgó gépjavító kirendeltségek Három északi megye kivéte­lével országszerte megkezdő­dött az aratási ügyelet. A me­gyei AGROKER-jcirendeltségek reggel 7-től este 7-ig tartanak nyitva, és soron kívül intézik az aratóbrigádok gépalkatrész- megrendeléseit. 19 megyei telepen napi kél és fél órás telefondiszpecser- szolgálatot szerveztek; a spe­ciális alkatrészek iránti igénye­ket telefonon közük a Mező- gazdasági Gépalkatrész-ellátó Vállalat budapesti központjá­val. A telefonmegrendelések befutása után itt nyomban összeállítják és expressz szál­lítmányként postára vagy vas­útra adják fel a kért alkatré­szeket. így az aratáson dolgo­zó gépek szerelői az eseted túlnyomó többségében a csere- alkatrészt 24 órán belül átve­hetik. A megyei és a fővárosi rak­tárakból naponta máris leg­alább 150—200 tételből álló szállítmányt indítanak útnak. Az aratás segítésére rövide­sen 60—80 mozgó javítókiren­deltséget indítanak útnak a földekre. A szerelótérrel ren­delkező teherautókat ellátták a legszükségesebb cseredara bókkal és vizsgáló műszerek­kel Az idén egész sor nagy gazdaságnak lesz már ilyen mozgó jaivítókirendeltsége. (MTI) Új versenytárs a magyar piacon Másfél milliárd forint értékű áru a fejlődő országokból A közszükségleti cikkek be­hozatalában a korábbi évek­ben főként az élelmiszerek, a déligyümölcs és fűszerfélén domináltak. Újabban azonban mind nagyobb jelentőségre tesznek szert az iparcikkek, a ruházati ipari termékek és a tartós fogyasztási cikkek. A ruházati cikkek beho­zatala ebben az évben a tavalyinak mintegy há­romszorosa lesz. így forgalomba kerül többek között 1,2 millió külföldi felso- és alsóruházati kötöttáru és 180 000 négyzetméter szőnyeg. Az új importpiacok feltárá­sára magyar delegáció járt ta­valy Marokkóban, Algériában és Tuniszban; ebben az évben pedig az Egyesült Arab Köz­társaságban, Indiában, Irán­ban és Pakisztánban. Az áruellátás bővülő forrá­sa a fejlődő országokból szár­mazó import. Ennek értéke az idén meghaladja a tavalyit és eléri a másfél milliárd forintot. Különösen az iparcikkek behozatala fokozódik. A fejlődő országok új ipart bázisának kialakításánál kor­szerűbb technikát, technoló­giát és külföldi licenceket al­kalmaznak. így olyan — a vi­lágpiacon versenyképes — cik­keket bocsátanak ki, amelyek­nek megjelenése Magyaror­szágon a magyar ipart is sok esetben versenyre késztetheti. A piackutatás nyomán az Egyesült Arab Köztársaságbó1 vas-műszaki áruk, lakberende­zési cikkek, építőanyagok, hű­tőszekrények, üvegáruk, továb­bá háztartási vegyszerek és kozmetikai készítmények be­hozatalára számítanak. Indiá­ból pamut- és gyapjúszövet, tranzisztoros rádió; Pakisztán­ból szőnyeg, nyers pamutszö- vet és pamutfonal, illetve bőr­áru vásárolható. Iránban a piackutatás személygépkosi, hűtőszekrény, ruházati cikk, cipő és más termékek im- portjápak lehetőségeit tárté fel. (MTI) (

Next

/
Oldalképek
Tartalom