Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-07 / 157. szám
Uj f VKA-O PROLETÁRJA!. EG YE S ö L J ET E K! Ara: 80 ffltér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AKLAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM. 1970. JÚLIUS 7., KEDD Alekszej Koszigin vezetésével Szovjet párt- és kormányküldöttség utazott Bukarestbe A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, valamint a két ország kormányai közötti megállapodások alapján hétfőn szovjet pórt- és kormányküldöttség érkezett hivatalos baráti látogatásra Bukarestbe. A küldöttséget Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagja vezeti. A szovjet párt- és kormányküldöttséget a repülőtéren Ion Gheorghe Maurer, a román minisztertanács elnöke, az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja vezetésével a párt- és állam vezetői fogadták. A román főváros dolgozóinak a repülőtéren egybegyűlt képviselői melegen üdvözölték a szovjet vendégeket. A látogatás programján szerepel az új szovjet—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása. Másfél órával a megérkezés után Alekszej Koszigin látogatást tett Ion Gheorghe Mau- rertnél, az RKP végrehajtó bizottsága és állandó elnöksége tagjánál, a román minisztertanács elnökénél. Délután a minisztertanács épületében megkezdődtek a szovjet és román delegáció hivatalos tárgyalásai. A két küldöttséget Koszigin, illetve Maurer vezeti. A szovjet delegáció tagjai: M. A. Szuszlov, az SZKP PB tagja, a kb titkára és A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere is. (MTI) Balatoni beszélgetések, 1970 Kizmivelidési lapok tanácskozása Siófokon egyebek között a pedagógiai A idén ötödik alkalommal fogadja Somogy az ország művelődésügyi szakembereit a balatoni beszélgetéseken, hogy a legidőszerűbb művelődéspolitikai témákban kicseréljék tapasztalataikat. A kéthetes rendezvénysorozat első három napján a köz- művelődési lapok újságírói és szerkesztői tanácskoznak Siófokon. Az évforduló alkalmából dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese rövid visszapillantást tett megnyitójában. Somogybán azzal a céllal született meg a balatoni beszélgetések gondolata, hogy a művelődésügyi szakembereknek egyrészt lehetőséget adjanak bizonyos témakörökben a tapasztalatok, a tennivalók és a távlati elképzelések megvitatására, másfelől a tartalmas, kötetlen baráti eszmecserére. Ez pedig sikerült is. Kezdetben bQglári beszélgetések címén hívták össze SZÁZHALOMBATTA lapok, a különböző szaktárgyi lapok és az Óvodai Nevelés íróit, szerkesztőit. Jelentős esemény volt három évben egymás után az iskolatelevíziós konferencia is 1969-ben I nemzetközi szinten. Hasznos kezdeményezésként tartják számon az országban a diákszínjátszás napirendre tűzését; a helytörténet kutatóinak tanácskozása után pedig több megyében új lendületet vett a helytörténeti kutatás. 1970 nemcsak a jubileum miatt fordulópont a balatoni beszélgetések történetében.. Nemrégen fejeződött be ugyanis az országos népművelési konferencia, amelyre a szakemberek hosszú ideig készültek.' Az alapos tanulmányozások, fölmérések birtokában remélhető, hogy az eddigieknél gazdagabb tapasztalatokról a népművelési munkának mintegy összegezéséről hallhatunk majd az előadásokban és a vitákban. A konferencián elfogadott tétel — a közművelődéspolitika egyenrangú része a művelődéspolitikának« — új távlatokat nyit a közművelődési munkában, egyben megsokszorozza a teendőket is. Ennek szellemében állították össze a balatoni beszélgetések 1970. évi programját. A közművelődési lapok 'tanácskozásán a Népművelés, a Könyvtáros és a Népművelési Értesítő szerkesztői a meghívott vendégekkel együtt a közművelődési irodalom szerepéről, helyzetéről és legfontosabb tennivalóiról beszélgetnek. Tegnap az első referátumot Ács Ferencné, a Népművelés című folyóirat szerkesztője tartotta. Vitaindítót mondott Páldy Róbert, a Könyvtáros, valamint dr. Karsai Károly, a Népművelési Értesítő szerkesztője. A közművelődési lapok tanácskozását újabb három napig a helytörténeti bizottságok országos értekezlete követi. A közoktatási hét didaktikai tanácskozását július 13-tól 16-ig Korszerűség és formalizmus címmel tartják meg. A Balatoni beszélgetések programját A szocialista tanár — diákviszony című nevelési tanácskozás zárja. Hazaérkezett Mongóliából az Elnöki Tanács elnöke Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke Mongóliában tett egyhetes hivatalos baráti látogatása után vasárnap délelőtt feleségével és kíséretének tagjaival: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel és Gyenes András külügyminiszter-helyettessel együtt visszaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Benkei András, Bond or József, Czine- ge Lajos, dr. Csanádi György, Nagy Józsefné, a kormány tagjai, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, valamint a diplomáciai testületek képviselői. Losonczi Pál a Ferihegyi repülőtéren így nyilatkozott mongóliai látogatásáról; — Űtuink célja az volt — mondotta többek között —, hogy viszonozzunk Zsamsz- rangijn Szambunak, a Mongol Népiköztársaság Nagy Népi Hu- ráija elnökének két évvel ez- ölőtti magyar-országi látogatását, s előmozdítsuk a két ország közötti baráti kapcsolatok további elmélyítését. A látogatás alkalmából a két ország külkereskerelmi minisztere aláírta az 1971—1975 évekre szóló árucsereforgalmi egyezményt, amely az előző öt évhez viszonyítva mintegy 20 százalékkal növeli a két ország közötti- áruforgalmat. — Aláírtak egy másik megállapodást is — folytatta az Elnöki Tanács elnöke —, amely a Mongóliának nyújtott hitelt, és annak felhasználását szabályozza. Különösen fontosnak tartjuk a gazdasági együttműködés bővítését. — Mohgólia igen gazdag ásványi kincsekben. Magyarország részt vesz e kincsek geológiai kutatásában. Lehetőség nyílik arra, hogy a feltárásban is segítséget nyújtsunk a mongol népnek, ami azt jelentheti, hogy ebből a gazdag színesfém- és ritkafémklncsből Mongólia szállíthat Magyarországnak is. Losonczi Pál nyilatkozik a riportereknek a Ferihegyi repülőtéren. Letartóztatások, házkutatások Pogromhcmgulat Észak-írországban Belfastban vasárnapra virradóra a brit katonák a leg- . szigorúbban betartatták a kij árási tilalmat. A városban csupán három helyen robbantak benzinbombák. Vasárnap | reggelre a hatóságok rövid időre feloldották a tilalmat, hogy a katolikusok és a protestánsok templomba mehessenek, de a katonák minden fontosabb útkereszteződésnél megállították és átkutatták a »gyanusabb« járókelőket. A brit hadisaragparancsnok- ság bejelentette, hogy a tilalom bevezetése óta végrehajtott razziák során 287 polgári személyt tartóztattak le a katolikus negyedekben. A jelentés szerint 2500 katona vett részt a gettó házainak átkutatásában, összesen 52 pisztolyt, 34 puskát, 6 géppisztolyt és 14 vadászfegyvert kobozlak el. Porter belügyminiszter keddig minden nyilvános tüntetést és felvonulást betiltott, de főre tervezett -oraniai parádékat«, A brit csapatok parancsnoka, Freeland tábornok a parádék betiltását szorgalmazza. Chi- chester-C’lark és társai viszont azzal fenyegetőznek, hogy tilalom esetén a menetelni kívánó, körülbelül százezer protestáns súlyos zavargásokat robbantana ki. Az ír katolikus lakosságot amúgy is1 a végsőkig elkeserítette Bernadette Devlin fogva tartása, és a hatóságok fokozódó brutalitása. Miniszteri tájékoztató A közúti járműgyártás programjáról Növekvő olajváros Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál hétfőn megkezdték az aromás extrak- ciós üzem próbáját. Az olaj- város 200 millió forintos beruházással épült 12. üzemegysége évente 260 000 tonna alapanyagból készít benzolt és to- luolt. Az új üzem egyhónapos prőbaútján kezdi meg rendszeres termelését. A gyáróriás építésére az idén 800 millió forintot költenek. Ebben az évben befejezik a parafingyártó, a gázoiaj- kénmentesítő, és bitumengyár építését, illetve gépi berendezésének szerelését. Épül a DKV IX. elnevezésű második termelőegység is, amely 1975-ben évente 3 millió tonna nyersolajat dolgoz fel. Az ide tartozó egységek közül már elkészült több, együttesen 70 ezer köbméter befogadóképességű tartály, és még további tartályokat is szerelnek össze. Itt állítanak fel hazánkban először 20 ezer köbméteres tároló óriásokat. Az olajváros a jövő évben még gyorsabb ütemben fejlődik: építésére egymilliárd tó-' riptot költenek. (MTI) Tegnap délelőtt az Országház épületében dr. Horgos Gyula kohó és gépipari miniszter a közúti járműgyártás fejlesztésének , helyzetéről és problémáiról tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a fejlesztési program végrehajtásában hat vállalatnak jutott különösen nagy feladat, és a IH. ötéves tervidőszakára előirányzott beruházások túlnyomó része az idén befejeződik. Az Ikarus évente 15—30 százalékkal növelte termelését, és például az Ikarus—200 típus a Monte Carlo-i autóbuszkiállításon ezüst érmet nyert. Az augusztusi moszkvai kiállításon pedig az Ikarus—250-et mutatják majd be. A gyár egyébként 1973- ban már 8000 autóbuszt készít szemben az idei 6400-al. Győrben a Rába-MAN motorokat gyártó kapacitás tervszerűen fejlődik. A Csepel autógyár a program előirányzatának megfelelően korszerűsítette és fejlesztette a motor- és jármű- gyártást. Problémák vannak viszont a Vörös Csillag Traktorgyárral, ahol öt év alatt a tervezettnél 20 százalékkal kevesebb traktor készült. —• A járműgyártás fejlesztésének programja, amelynek első, legnehezebb szakaszán már túljutottunk, nagymértékben hozzájárult a közlekedéspolitikai koncepció megvalósításához, és jelentős exportot is lehetővé tett — mondotta a miniszter. A szocialista országokba a kivitel az 1966. évi 83 millió rubelről 154 millió rubelre, a tőkés export pedig az 1966. évi 4,1 millió dollárról 8,3 millió dollárra nőtt. A járműgyártó ipar az egész gépipari exportnak az idén már mintegy 23 százalékát produkálta 1966- ban csak 16 százalékát. A központi fejlesztési programban részt vevő nyolc kiemelt vállalat nyereségének együttes összege eléri az előirányzott mértéket. A fejlesztés gazdaságossága pedig megfelel a tervezettnek. Az autóbuszok iránt növekszik a kérésiét — mondotta dr. Horgos Gyula a továbbiakban. — A szocialista és részben más piacok autóbusz- igénye 1975-ben előreláthatólag eléri a 10—12 ezret. Jellemzésül megemlítette, hogy Franciaország 2000—3000, Olaszország 3500, a Német Szövetségi Köztársaság 10 000, az USA 19 000, Japán és Anglia pedig egyenként 20 000— 25 000 autóbuszt gyárt évente. Mivel pedig ezekben az országokban az autóbuszgyártásban több vállalat osztozik, az Ikarus számadatai világ- vinyolatban is tekintélyesek. A tehergépkocsik gyártása előreláthatólag változatlan marad, esetleg csökken; a traktorok és dömperek értékesítésében lényeges javulás nem várható. Növekszik viszont az érdeklődés a nehéz »haszonjárművek« hátsóhíd- jai iránt. A traktorgyártás problémái között első helyen említette, hogy a magyar kohászat sokkal drágábban állítja elő a járműgyártáshoz szükséges alapanyagokat, mint a külföldiek. Éppen ezért szorul kohászatunk igen nagyarányú átszervezésre. a kormány — a jelek szerint — nem kívánja vagy nem meri betiltani a jövő vasárnapra és hétA Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének ma reggel kezdődött ülésén a lakosság áruellátásáról, a fogyasztási cikkek minőségéről és árszínvonalának alakulásáról, a fogyasztói árreform végrehajtásának tapasztaltairól tárgyalták. A lakosság ellátásáról Szurdi István belkereskedelmi miniszter tájékoztatta az elnökséget. Elmondta egyebek között, hogy az év első öt hónapjában a kereskedelmi forgalom 5 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát A kereskedelem magasabb színvonalon, javuló árukínálattal gondoskodott a lakosság ellátásáról. Ehhez hozzájárult az importnövekedés . Az árvíz a kereskedelmi vállalatokra is fokozott feladatokat rótt. a kereskedelem azonban gondoskodott az árvíz sújtotta területek folyamatos elláDynch, az ír Köztársaság miniszterelnöke felszólította a már rendelkezésre áll. A kereskedelem készlete május végén 4 milliárd forinttal haladta meg a múlt évit. Ez azonban nemcsak az előrelátó gondoskodás eredménye, hanem a ruházati cikkek iránti kereslet csökkenésének következménye is. A fogyasztói árszínvonal összességében 1,2 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,3 százalékkal csökkent, a ruházati termékeké viszont 2,5 százalékkal, az egyéb iparcikkeké pedig 3 százalékkal haladta meg a tavalyit. A múlt évihez képest örvendetesen alacsonyabbak voltak a szabadpiaci árak. A miniszter összefoglalójában megállapította: a kereskedelem teljesíti a népgazdasági terv előiránvzatait, s mintegv 9—10 százalékkal r~galmát. (MTT) (MTI) s tásáról. Az újjáépítéshez szük(Folytatás a 2. oldalon) Az áruellátás és az árszínvonal séges építőanyagok nagy része
