Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

Színházak a csillagos ég alatt A z élő színháznak urtá­nozhatatlan varázsa van; nem pótolhatja Mn a film, sem a televízió. Már az előcsarnok is, a néző­téri ajtók is, meg a páholy- sorok és a sajátosan változó világítás is megragadják a né­zőt, még mielőtt felgördülne a függöny. Erről már sok cikk született, kivált olyankor, amikor már nem lehet a szín­házi előadásokról írni, mert a zárt ajtókon ott a tábla: »Nyári szünet*. — Ezt az idő­szakot hívták egykor »-ubor­kaszezonnak", de ez a foga­lom már régen eltűnt a hír­lapírók kelléktárából. A kő­színházi évadot ugyanis im­már hagyományosan követi a nyári szabadtéri szezon, a fő­városban és szerte az ország­ban. Ennek a nyári évadnak is külön varázsa van, és termé­szetesen ez is színházi varázs. A szerkesztőségekhez az Idén, június első napjaiban szokatlan szövegű levél érke­zett Szegedről a szabadtéri játékok igazgatóságától. Ilyen­kor mindig a sajtótájékozta­tóra hívnak, jelezvén, hogy hamarosan megszólalnak a fanfárok a szegedi Dóm téren. Ezúttal azonban elmaradt a sajtótájékoztató. A levél szűkszavúan csak a körülmé­nyekre hivatkozott, amelyek ezúttal megakadályozzák, hogy a játékok rendezői az idén is találkozzanak a hír­lapírókkal. Felesleges is volt minden kommentár: azokban a napokban Szeged mellett tetőzött a Tisza áradata. Tíz- és tízezrek küzdöttek az árral a megvadult folyók mentén; egy ország szorongott, és sie­tett segé^ni. Ki figyel ilyenkor nyári színházra, a Dóm téri spektá­kulumra? Kinek van kedve a gyulai várjátékokhoz, amikor a Körösök árja elől menekí­tik a községek és falvak la­kóit? Ki gondol a szabadtéren játszódó tragédiákra, amikor a valóságban ezer és ezer dráma és dramolett követi egymást az országnak csak­nem egyharmadán? A szerkesztőségekben is ta­lálgattuk: Vajon megtartják-e az idén, ilyen drámai kö­rülmények között is a szegedi és a gyulai játékokat? Megtartják. Nem valamifé­le »csak azért is" alapon, ha­nem mert az ország küzdel­mének szervezettsége és hét­köznapi hősiessége lehetővé tette, hogy e városok megme­neküljenek az ártól. A sze­gedi és a gyulai játékok ren­dezősége elkezdte a már ki­dolgozott tervek megvalósítá­sát A gyulai vár színpadán éppúgy, mint a szegedi Dóm téren készülnek a díszletek, s a művészek Budapesten, majd a helyszínen már meg­kezdték az előadások próbáit A programokat jól ismeri a közvélemény. Hírek, riportok számoltak be a készülődésről. S természetesen nemcsak e két, külön drámákkal övezett város — Gyula és Szeged — készülődéséről: hazánk más tájain is hirdetik a nyári mű­sorokat. (A szentendrei teát­rumban éppúgy, mint Mar- tonvásáron, ahol Beethoven emlékét idézik a felcsendülő dallamok.) S minden esztendőben újabb és újabb sza­badtéri színházi ese­ményről számolnak be a kró­nikák. így került például Thá- lia nyári szentélyei közé a szombathelyi Isis-templom, ahol nyaranként Mozart Va­rázsfuvoláját hallhatják a ha­zai és a külföldi nézők. S így szaporodott az idén is a nyá­ri szabadtéri program: a fer- tőrákosi kőfejtő barlangjában Szofoklész Oidipusz királyát mutatja be a győri Kisfaludy Színház együttese. Nem az első barlang, amely .színteret ad nyári művészeti eseménynek (az aggteleki cseppkőbarlangban például Bartók operáját, A kékszakál­lú herceg várát mutattak be.) Valóban festői környezet Ügy látszik tehát, hogy bevált címeinket se mindig használ­hatjuk, magunknak is gazda­gítanunk kell szókincsünket Hányszor írtuk le ilyenkor azt például, hogy: »Díszlet: a csil­lagos ég." Ez ugyan a bar- Langjátékokról nehezen írha­tó le, ám az igen, hogy a díszlet mindig a természet ad­ta táj, melynek szépsége kü­lönös hangulatot, sajátos va­rázst ad a nyári évadnak. Ha eszünkbe jut milyen fennségesen és mesebelien szép volt, amikor a Szent- ivánéj Shakespeare-i látomá­sa éppen a Margitsziget év­százados fái közt elevenedett meg, és Zuboly vallomásához a valódi hold szolgált díszle­tül. Az öreg fa, amelynek ár­nyékában Puck, a csintalan manó robogott fel s alá, mint ha a Shakespeare-i fantázia szülötte lett volna. Így vagyunk Martonvásár- ral is, ahol a parkban az em­beriség egyik csodájának, Beethovennek az emléke kí­sért. S ebben a környezetben szólal meg Beethoven zenéje. A kár a Dóm térre gon­dolunk, ahol az elmúlt esztendőkben méltó helyen szólalt meg Madách remekműve, a Tragédia. Az idén Euripidész—Sartre Tró­jai nők című tragédiájának Illyés Gyula fordította nehéz­veretű sorai csendülnek fel itt, hirdetvén az örök költé­szet kiállását a béke mellett, a pusztító háború ellen. A gyulai várban pedig a magyar középkor elevenedik meg: Szigligeti Ede: A trón­kereső című drámája, amely az árpádházi királyok trónvi­szályait idézi fel. A gyulai várudvar valóban stílusos környezet ehhez a drámához. íme, a táj és a játék har­móniája, a táj, mint főszerep­lő az atmoszférateremtésben, letűnt idők visszavarázsolásá- ban! S ha ezt a tételt nem is érvényesíthetjük minden szabadtéri produkcióra, hi­szen a Charley nénje című bohózat, amelynek női fősze­repét Bodrogi Gyula játssza (nem tévedés!), éppen olyan mulatságos lehetett évtizedek­kel ezelőtt a városligeti kő­színházban, mint nemrég Szolnokon, vagy most lesz a budapesti Városmajor szabad­téri színpadán. De már a Vígözvegy híres dallamai ott­honosan csengenek a Margit­sziget fái között, hiszen Le­hár melódiái mindig is ott­hon voltak a szigeten. Ebben az idei nyári prog­ramban valóban sokfélét és sokszínűt találhatunk. Operet­tet és zenés vígjátékot, drá­mát és tragédiát, klasszikuso­kat és mait, prózát, táncot, operát — lesz tehát szórako­zási alkalom. Több vidéki színházunk a balatoni fürdő­helyeket járja majd, hogy si­keres előadásaikat bemutas­sák az üdülő közönségnek. Ez tehát az egykori híres »uborkaszezon", amikor szin­te mindenütt az országban szabadtéri előadások pótolják a kőszínházi estéket. Az év­szakhoz illő könnyedséggel természetesen, de nem feledve azt sem, hogy a nehezebb mű­fajok egy-egy izgalmas alko­tása is szabadtéri színpadra kerüljön, kihasználván a táj és a mű találkozásának elő­nyeit. Ez utóbbinak külön­ben valóban régi európai ha­gyományai vannak. Elég, ha csak a híres Hamlet-előadást idézzük abban a helsingőri várban, ahová Shakespeare megálmodta a dán királyfi alakját, jóllehet Shakespeare sohasem járt Helsingőrben. Igaz, mondhatjuk joggal, a Hamlet olyan remekmű, hogy ahhoz akár helyszín se kell. S el lehet játszani egy csűr­ben is (mint ahogy alkalma­sint meg is tették hajdanán), kőszínházban is — de a kró­nikák szerint félelmetes ha­tása volt annak, amikor a helsingőri várfalon megjelent Hamlet atyjának szelleme. Idézhetjük Európának talán leghíresebb nyári fesztiválját, a salzburgi ünnepi játékokat, ahol a Mozarteumban Mozart dallamai csendülnek fel, s a Dóm téren minden évben ha­gyományosan eljátsszák a Je- dermannt, amelyet a salzbur­gi Dóm tér szabadtéri színpa­da tett halhatatlanná, s alig­hanem csak az élteti ma is. D e térjünk vissza a mi tájainkra! Fertőrákos­ra és Siklósra, Aggte­lekre és Gyulára, Szegedre és Szentendrére. A mi tájaink­ra, ahol — íme — Prospero felemelte varázspálcáját, s megnyitotta az idei szabadté­ri évadot; ha úgy tetszik, a csillagos ég alatt, ha úgy tet­szik, természet alkotta csepp­kő-remekművek barlangjá­ban. Vagy egy kőfejtő-bar­langban, ahol művészek szol­gálják egyszerre a művészetet s a közönséget. Demeter Imre Részlet a mai norvég képzőművészek budapesti (Műcsarnok) kiállításáról. (Selmeczi Tóth János felvétele) Bertók László: VALAMI Valami csendben valami meglazuL Egy tétova csavar* egy görnyedő ereszték, egy könnyelmű csomó. A tárgyakat ne féltsd! A gép még dolgozik, a ház szolgál tovább, megfeszül a kötél. Bent sokkal nehezebb! Az a legnehezebb! az út a megállásig, összedőlésig, szakadásig. Ép ésszel végigélni, míg az anyag átrendeződik. Gyurkovics Tibor: VASÁRNAPON A levegő oly tiszta,-mint a pont, hűvös, egyszerű, végtelen, a lebegő vasárnapot arcommal megérinthetem. Fekete villanyoszlopok állnak a sínek ujja közt, s bár nem világít semmi se, mégis úgy érzem, hogy te jössz a domb mögül, a fák közül, valahonnan előteremsz, s a madaraknak prédikálsz, ahogy Assisi szent Ferenc. Erre más senki sem lakik, pörgedezik a vakolat, s az összedűlt kapuk alól elköltöznek a madarak. Leonard Luis Levinson: r Értelmező szótár Augusztus — az a hónap, amikor ön nem tudja kinyit­ni az autóbuszon ugyanazt az ablakot, amelyiket de­cemberben nem tudott be­zárni. Benzin — az a szag, amely betölti az égés civilizált vi­lágot Cikcakk — rövidke távol­ság két részeg között. Eladólány — olyan lány, aki úticéljához érve közli a taxi sofőrjével, hogy hol áll­jon meg, majd előveszi reti­küljét, kinyitja, és kihúzza belőle a levélárcáját. Becsuk­ja a retiküljét, szétnyitja a levéltárcáját. Előveszi onnan a pénztárcáját, amelyben aprópénzét tartja, összehajt­ja a levéltárcáját, kinyitja a pénztárcáját A sofőrnek na­gyobb összegre kiállított csekket nyújt át. Kinyitja a pénztárcáját, beleteszi a. visz- szajáró aprópénzt Becsukja aprópénzzel teli pénztárcá­ját, s ezután összehajtja a levéltárcáját. Ezt követően kinyitja a retiküljét, bele gyömöszöli a lerváltárcát, majd becsukja a retiküljét. Kinéz az ablakon, s meglát ja a tömeget, amely várja a taxit Hirtelen meglepődik, és ad a sofőrnek egy új cí­met — két mellékutcával tá­volabb. Kalifornia — az a hely, ahol nagyszerű élni, ha sike­rül narancsnak születned. Modern lakás — olyan he­lyiség, amelyben kikapcsol­va a saját televíziódat rá­ébredsz, hogy eddig nem is a saját készüléked hangját hallottad, hanem a szomszé­dodét, Nőtlen ember — olyan fér­fi, aki soha és senkinek sem kéül, hogy számot. adjon ar­ról, hogy miért rűzsos a zsebkendője. Pokol — helyiség mely telis tel van csinos és szép hölgyekkel, de benne nincs egyetlen tükör sem. Stb. — rövidítés mellyel arról igyekszünk meggyőzni másokat, hogy többet tud­nak, mint a Valóságban. Szerkesztő — az az ember, aki tudja, hogy mi kell ne­ki, csak éppen azt nem tud­ja hogy az milyen. Tömeg — két hölgy. A honismereti mozga­lom fellendülésének, felfelé ívelésének bizonyítékai — többek között — a népműve­lési és szaktudományi szem­pontból értékes helyi kiadvá­nyok. Ezek hozzájárulnak' tö­megmozgalmunk egyre ma­gasabb szakmai szintű emel­kedéséhez, és egységesítik az országban a szocialista haza­fias és világnézeti nevelés törekvéseit. Az okosan politi­záló emberek megírják saját történelmüket, és közben cse­lekvésük még tudatosabbá, szervezettebbé válik. A Somogyi Honismereti Híradó a honismereti mozga­lom megyén belüli módszer­tani összefogását segíti. A szerkesztő bizottság tagjai a történelemkutatók részéről a korszerű, marxista módon tisztázott helytörténetet állít­ják az érdeklődés középpont­jába. A helytörténet politi­kailag tisztázott szempontjai­ból integrálódik a mozga­lomban részt vevő néprajzi­nyelvjárási adatgyűjtő tevé­kenysége is. Ez a helyes mű­velődéspolitikai alapszituáció biztosítja a somogyi kiadvány pozitív világnézeti hatását, nemcsak Somogy megyén be­lül, hanem országosan is. Pl. a népraj zi leírások élettel töltik meg általánosított, absztrakt történelmi képün­ket. Gondolatok a Somogyi Honismereti Híradóról Hová tartozik műfaji szempontból a Somogyi Hon­ismereti Híradó, mik a jelleg­zetességei? Ehhez röviden át­tekintjük a honismereti moz­galom néhány sikeres kiad­ványát; A krónikák és helységmo­nográfiák közül többet is em­líthetünk. Mándics Mihály csávolyi krónikája a felszaba­dulás óta tekinti át a község­ben lefolyt eseményeket. Cső- máj- Zoltán Mátészalka c. monográfiája a történeti ada­tokat is felhasználja. Kormos László kunmadaras! mo­nografikus leírása a község életét, fejlődését (szövetkeze­ti községgé alakulásáig) kísé­ri figyelemmeL Ezek az elem­zések a történeti szempont érvényesítésével és az élet­mód bemutatásával formálják a közösségek társadalmi tu­datát A honismereti kiadványok második csoportjába a ta­nulmánykötetek tartoznak, amelyek speciális tudomány- területen mozognak. Ide so­rolhatók a dr. Bogdál Ferenc szerkes ztésében megjelent borsodi néprajzi leírások. A hiteles, tudományos igényre törekvő elemzések tudomá­nyos szempontból egy-egy vi­dék hagyományáról alkotott elképzeléseinket alátámaszt­ják, kiegészítik, vagy módo­sítják. (Borsod megye népi hagyományai, Népi kultúra Borsodban stb.). A jövőben arra kell törekednünk, hogy a helyi lapokban, évkönyvek­ben, szemlékben a tudatfor- ’ máié helytörténeti tanulmá­nyokat paraszti és munkás­életmóddal foglalkozó nép­rajzi-szociológiai elemzések egészítsék ki, hiszen a ter­melőerőkhöz az anyagi érte­keket létrehozó emberek ta­pasztalatai is hozzátartoznak. A kiadványok harma­dik csoportjába az újság jel­legű, sokszorosított króniká­kat, honismereti értesítőket sorolhatjuk. A osanádpalotai krónika stencilezett füzeteit helyi tsz-parasztok írják pe­dagógusokkal együtt A sátor­aljaújhelyi gimnázium sok­szorosított krónikája néprajzi leírásokat, helytörténeti cik­keket, irodalmi hagyományo­kat tartalmaz. A pápai közép­iskolai honismereti szakköré­nek Hűségünk c. kiadványa a kutató és politizáló diákok szocialista hazafiságot éb­resztő helyi fóruma. A Somogyi Honismereti Híradó a honismereti kiadvá­nyok közül elsősorban megyei hatókörű módszertani igényé­vel emelkedik ki. Különböző tudományágak összekapcsolá­sára (helytörténet, néprajz, földrajza névkutatás, irodal­mi hagyománygyűjtés, leg- újabbkori történet stb.) tö­rekszik, s nem hanyagolja el a közművelődési szemponto­kat sem. Dr. Király Lajos fő- szerkesztőnek és a szerkesztő- bizottság lelkes és képzett szakembereinek köszönhető, hogy a részlettanulmányok a népművelés integráló törek­véseinek jegyében íródtak. A Somogyi Honismereti Híradó a 11 számot elért Honisme­ret c. kiadványsorozat célki­tűzéseit valósítja meg az or­szágban először, megyei szin­ten. A somogyi kezdeményezés jelentősége a megye honis­mereti mozgalmának összefo­gásában rejlik. A Somogy me­gyei honismereti mozgalom a társadalom minden rétegére kiterjed: a szerzők között ta­nár és tanuló, evangélikus lel- . kéjsz és kommunista törté­nész, cipész és ezredes, gyógy­szerész és muzeológus fordul elő. A honismereti mozgalom a tudomány arisztokratikus fel­legvárát szocialista vitacsar­nokká változtatja. A Somo­gyi Honismereti Híradó lel­kes és tudományosan képzett munkatársai biztosítják, hogy az elvtelen fecsegést, az apo- litákus pletykát a megye köz­életéből fokozatosan kiszorít­hatja a tudományos módszer­rel feltárt tények értékelése, a tények történelmi szempon­tú mérlegelése. A Somogyi Honisme­reti Híradó hatasára mi sem jellemzőbb, hogy azóta a Sár­vári Városi Művelődési Köz­pont egyik szakkörének meg­jelent a honismereti híradó­ja, és tematikáját tekintve a somogyi úton halad. A buda- pestiek örömmel vették ke­zükbe a Somogyi Honismere­ti Híradót, és elismerésük an­nál nagyobb, mivel a főváros helytörténeti tevékenysége" kifejtő szakköreinek nine ilyen kiadványsorozata. Dömötör Á' r>' a Népművelési I- tudományos tő mu SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. július 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom