Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
Színházak a csillagos ég alatt A z élő színháznak urtánozhatatlan varázsa van; nem pótolhatja Mn a film, sem a televízió. Már az előcsarnok is, a nézőtéri ajtók is, meg a páholy- sorok és a sajátosan változó világítás is megragadják a nézőt, még mielőtt felgördülne a függöny. Erről már sok cikk született, kivált olyankor, amikor már nem lehet a színházi előadásokról írni, mert a zárt ajtókon ott a tábla: »Nyári szünet*. — Ezt az időszakot hívták egykor »-uborkaszezonnak", de ez a fogalom már régen eltűnt a hírlapírók kelléktárából. A kőszínházi évadot ugyanis immár hagyományosan követi a nyári szabadtéri szezon, a fővárosban és szerte az országban. Ennek a nyári évadnak is külön varázsa van, és természetesen ez is színházi varázs. A szerkesztőségekhez az Idén, június első napjaiban szokatlan szövegű levél érkezett Szegedről a szabadtéri játékok igazgatóságától. Ilyenkor mindig a sajtótájékoztatóra hívnak, jelezvén, hogy hamarosan megszólalnak a fanfárok a szegedi Dóm téren. Ezúttal azonban elmaradt a sajtótájékoztató. A levél szűkszavúan csak a körülményekre hivatkozott, amelyek ezúttal megakadályozzák, hogy a játékok rendezői az idén is találkozzanak a hírlapírókkal. Felesleges is volt minden kommentár: azokban a napokban Szeged mellett tetőzött a Tisza áradata. Tíz- és tízezrek küzdöttek az árral a megvadult folyók mentén; egy ország szorongott, és sietett segé^ni. Ki figyel ilyenkor nyári színházra, a Dóm téri spektákulumra? Kinek van kedve a gyulai várjátékokhoz, amikor a Körösök árja elől menekítik a községek és falvak lakóit? Ki gondol a szabadtéren játszódó tragédiákra, amikor a valóságban ezer és ezer dráma és dramolett követi egymást az országnak csaknem egyharmadán? A szerkesztőségekben is találgattuk: Vajon megtartják-e az idén, ilyen drámai körülmények között is a szegedi és a gyulai játékokat? Megtartják. Nem valamiféle »csak azért is" alapon, hanem mert az ország küzdelmének szervezettsége és hétköznapi hősiessége lehetővé tette, hogy e városok megmeneküljenek az ártól. A szegedi és a gyulai játékok rendezősége elkezdte a már kidolgozott tervek megvalósítását A gyulai vár színpadán éppúgy, mint a szegedi Dóm téren készülnek a díszletek, s a művészek Budapesten, majd a helyszínen már megkezdték az előadások próbáit A programokat jól ismeri a közvélemény. Hírek, riportok számoltak be a készülődésről. S természetesen nemcsak e két, külön drámákkal övezett város — Gyula és Szeged — készülődéséről: hazánk más tájain is hirdetik a nyári műsorokat. (A szentendrei teátrumban éppúgy, mint Mar- tonvásáron, ahol Beethoven emlékét idézik a felcsendülő dallamok.) S minden esztendőben újabb és újabb szabadtéri színházi eseményről számolnak be a krónikák. így került például Thá- lia nyári szentélyei közé a szombathelyi Isis-templom, ahol nyaranként Mozart Varázsfuvoláját hallhatják a hazai és a külföldi nézők. S így szaporodott az idén is a nyári szabadtéri program: a fer- tőrákosi kőfejtő barlangjában Szofoklész Oidipusz királyát mutatja be a győri Kisfaludy Színház együttese. Nem az első barlang, amely .színteret ad nyári művészeti eseménynek (az aggteleki cseppkőbarlangban például Bartók operáját, A kékszakállú herceg várát mutattak be.) Valóban festői környezet Ügy látszik tehát, hogy bevált címeinket se mindig használhatjuk, magunknak is gazdagítanunk kell szókincsünket Hányszor írtuk le ilyenkor azt például, hogy: »Díszlet: a csillagos ég." Ez ugyan a bar- Langjátékokról nehezen írható le, ám az igen, hogy a díszlet mindig a természet adta táj, melynek szépsége különös hangulatot, sajátos varázst ad a nyári évadnak. Ha eszünkbe jut milyen fennségesen és mesebelien szép volt, amikor a Szent- ivánéj Shakespeare-i látomása éppen a Margitsziget évszázados fái közt elevenedett meg, és Zuboly vallomásához a valódi hold szolgált díszletül. Az öreg fa, amelynek árnyékában Puck, a csintalan manó robogott fel s alá, mint ha a Shakespeare-i fantázia szülötte lett volna. Így vagyunk Martonvásár- ral is, ahol a parkban az emberiség egyik csodájának, Beethovennek az emléke kísért. S ebben a környezetben szólal meg Beethoven zenéje. A kár a Dóm térre gondolunk, ahol az elmúlt esztendőkben méltó helyen szólalt meg Madách remekműve, a Tragédia. Az idén Euripidész—Sartre Trójai nők című tragédiájának Illyés Gyula fordította nehézveretű sorai csendülnek fel itt, hirdetvén az örök költészet kiállását a béke mellett, a pusztító háború ellen. A gyulai várban pedig a magyar középkor elevenedik meg: Szigligeti Ede: A trónkereső című drámája, amely az árpádházi királyok trónviszályait idézi fel. A gyulai várudvar valóban stílusos környezet ehhez a drámához. íme, a táj és a játék harmóniája, a táj, mint főszereplő az atmoszférateremtésben, letűnt idők visszavarázsolásá- ban! S ha ezt a tételt nem is érvényesíthetjük minden szabadtéri produkcióra, hiszen a Charley nénje című bohózat, amelynek női főszerepét Bodrogi Gyula játssza (nem tévedés!), éppen olyan mulatságos lehetett évtizedekkel ezelőtt a városligeti kőszínházban, mint nemrég Szolnokon, vagy most lesz a budapesti Városmajor szabadtéri színpadán. De már a Vígözvegy híres dallamai otthonosan csengenek a Margitsziget fái között, hiszen Lehár melódiái mindig is otthon voltak a szigeten. Ebben az idei nyári programban valóban sokfélét és sokszínűt találhatunk. Operettet és zenés vígjátékot, drámát és tragédiát, klasszikusokat és mait, prózát, táncot, operát — lesz tehát szórakozási alkalom. Több vidéki színházunk a balatoni fürdőhelyeket járja majd, hogy sikeres előadásaikat bemutassák az üdülő közönségnek. Ez tehát az egykori híres »uborkaszezon", amikor szinte mindenütt az országban szabadtéri előadások pótolják a kőszínházi estéket. Az évszakhoz illő könnyedséggel természetesen, de nem feledve azt sem, hogy a nehezebb műfajok egy-egy izgalmas alkotása is szabadtéri színpadra kerüljön, kihasználván a táj és a mű találkozásának előnyeit. Ez utóbbinak különben valóban régi európai hagyományai vannak. Elég, ha csak a híres Hamlet-előadást idézzük abban a helsingőri várban, ahová Shakespeare megálmodta a dán királyfi alakját, jóllehet Shakespeare sohasem járt Helsingőrben. Igaz, mondhatjuk joggal, a Hamlet olyan remekmű, hogy ahhoz akár helyszín se kell. S el lehet játszani egy csűrben is (mint ahogy alkalmasint meg is tették hajdanán), kőszínházban is — de a krónikák szerint félelmetes hatása volt annak, amikor a helsingőri várfalon megjelent Hamlet atyjának szelleme. Idézhetjük Európának talán leghíresebb nyári fesztiválját, a salzburgi ünnepi játékokat, ahol a Mozarteumban Mozart dallamai csendülnek fel, s a Dóm téren minden évben hagyományosan eljátsszák a Je- dermannt, amelyet a salzburgi Dóm tér szabadtéri színpada tett halhatatlanná, s alighanem csak az élteti ma is. D e térjünk vissza a mi tájainkra! Fertőrákosra és Siklósra, Aggtelekre és Gyulára, Szegedre és Szentendrére. A mi tájainkra, ahol — íme — Prospero felemelte varázspálcáját, s megnyitotta az idei szabadtéri évadot; ha úgy tetszik, a csillagos ég alatt, ha úgy tetszik, természet alkotta cseppkő-remekművek barlangjában. Vagy egy kőfejtő-barlangban, ahol művészek szolgálják egyszerre a művészetet s a közönséget. Demeter Imre Részlet a mai norvég képzőművészek budapesti (Műcsarnok) kiállításáról. (Selmeczi Tóth János felvétele) Bertók László: VALAMI Valami csendben valami meglazuL Egy tétova csavar* egy görnyedő ereszték, egy könnyelmű csomó. A tárgyakat ne féltsd! A gép még dolgozik, a ház szolgál tovább, megfeszül a kötél. Bent sokkal nehezebb! Az a legnehezebb! az út a megállásig, összedőlésig, szakadásig. Ép ésszel végigélni, míg az anyag átrendeződik. Gyurkovics Tibor: VASÁRNAPON A levegő oly tiszta,-mint a pont, hűvös, egyszerű, végtelen, a lebegő vasárnapot arcommal megérinthetem. Fekete villanyoszlopok állnak a sínek ujja közt, s bár nem világít semmi se, mégis úgy érzem, hogy te jössz a domb mögül, a fák közül, valahonnan előteremsz, s a madaraknak prédikálsz, ahogy Assisi szent Ferenc. Erre más senki sem lakik, pörgedezik a vakolat, s az összedűlt kapuk alól elköltöznek a madarak. Leonard Luis Levinson: r Értelmező szótár Augusztus — az a hónap, amikor ön nem tudja kinyitni az autóbuszon ugyanazt az ablakot, amelyiket decemberben nem tudott bezárni. Benzin — az a szag, amely betölti az égés civilizált világot Cikcakk — rövidke távolság két részeg között. Eladólány — olyan lány, aki úticéljához érve közli a taxi sofőrjével, hogy hol álljon meg, majd előveszi retiküljét, kinyitja, és kihúzza belőle a levélárcáját. Becsukja a retiküljét, szétnyitja a levéltárcáját. Előveszi onnan a pénztárcáját, amelyben aprópénzét tartja, összehajtja a levéltárcáját, kinyitja a pénztárcáját A sofőrnek nagyobb összegre kiállított csekket nyújt át. Kinyitja a pénztárcáját, beleteszi a. visz- szajáró aprópénzt Becsukja aprópénzzel teli pénztárcáját, s ezután összehajtja a levéltárcáját. Ezt követően kinyitja a retiküljét, bele gyömöszöli a lerváltárcát, majd becsukja a retiküljét. Kinéz az ablakon, s meglát ja a tömeget, amely várja a taxit Hirtelen meglepődik, és ad a sofőrnek egy új címet — két mellékutcával távolabb. Kalifornia — az a hely, ahol nagyszerű élni, ha sikerül narancsnak születned. Modern lakás — olyan helyiség, amelyben kikapcsolva a saját televíziódat ráébredsz, hogy eddig nem is a saját készüléked hangját hallottad, hanem a szomszédodét, Nőtlen ember — olyan férfi, aki soha és senkinek sem kéül, hogy számot. adjon arról, hogy miért rűzsos a zsebkendője. Pokol — helyiség mely telis tel van csinos és szép hölgyekkel, de benne nincs egyetlen tükör sem. Stb. — rövidítés mellyel arról igyekszünk meggyőzni másokat, hogy többet tudnak, mint a Valóságban. Szerkesztő — az az ember, aki tudja, hogy mi kell neki, csak éppen azt nem tudja hogy az milyen. Tömeg — két hölgy. A honismereti mozgalom fellendülésének, felfelé ívelésének bizonyítékai — többek között — a népművelési és szaktudományi szempontból értékes helyi kiadványok. Ezek hozzájárulnak' tömegmozgalmunk egyre magasabb szakmai szintű emelkedéséhez, és egységesítik az országban a szocialista hazafias és világnézeti nevelés törekvéseit. Az okosan politizáló emberek megírják saját történelmüket, és közben cselekvésük még tudatosabbá, szervezettebbé válik. A Somogyi Honismereti Híradó a honismereti mozgalom megyén belüli módszertani összefogását segíti. A szerkesztő bizottság tagjai a történelemkutatók részéről a korszerű, marxista módon tisztázott helytörténetet állítják az érdeklődés középpontjába. A helytörténet politikailag tisztázott szempontjaiból integrálódik a mozgalomban részt vevő néprajzinyelvjárási adatgyűjtő tevékenysége is. Ez a helyes művelődéspolitikai alapszituáció biztosítja a somogyi kiadvány pozitív világnézeti hatását, nemcsak Somogy megyén belül, hanem országosan is. Pl. a népraj zi leírások élettel töltik meg általánosított, absztrakt történelmi képünket. Gondolatok a Somogyi Honismereti Híradóról Hová tartozik műfaji szempontból a Somogyi Honismereti Híradó, mik a jellegzetességei? Ehhez röviden áttekintjük a honismereti mozgalom néhány sikeres kiadványát; A krónikák és helységmonográfiák közül többet is említhetünk. Mándics Mihály csávolyi krónikája a felszabadulás óta tekinti át a községben lefolyt eseményeket. Cső- máj- Zoltán Mátészalka c. monográfiája a történeti adatokat is felhasználja. Kormos László kunmadaras! monografikus leírása a község életét, fejlődését (szövetkezeti községgé alakulásáig) kíséri figyelemmeL Ezek az elemzések a történeti szempont érvényesítésével és az életmód bemutatásával formálják a közösségek társadalmi tudatát A honismereti kiadványok második csoportjába a tanulmánykötetek tartoznak, amelyek speciális tudomány- területen mozognak. Ide sorolhatók a dr. Bogdál Ferenc szerkes ztésében megjelent borsodi néprajzi leírások. A hiteles, tudományos igényre törekvő elemzések tudományos szempontból egy-egy vidék hagyományáról alkotott elképzeléseinket alátámasztják, kiegészítik, vagy módosítják. (Borsod megye népi hagyományai, Népi kultúra Borsodban stb.). A jövőben arra kell törekednünk, hogy a helyi lapokban, évkönyvekben, szemlékben a tudatfor- ’ máié helytörténeti tanulmányokat paraszti és munkáséletmóddal foglalkozó néprajzi-szociológiai elemzések egészítsék ki, hiszen a termelőerőkhöz az anyagi értekeket létrehozó emberek tapasztalatai is hozzátartoznak. A kiadványok harmadik csoportjába az újság jellegű, sokszorosított krónikákat, honismereti értesítőket sorolhatjuk. A osanádpalotai krónika stencilezett füzeteit helyi tsz-parasztok írják pedagógusokkal együtt A sátoraljaújhelyi gimnázium sokszorosított krónikája néprajzi leírásokat, helytörténeti cikkeket, irodalmi hagyományokat tartalmaz. A pápai középiskolai honismereti szakkörének Hűségünk c. kiadványa a kutató és politizáló diákok szocialista hazafiságot ébresztő helyi fóruma. A Somogyi Honismereti Híradó a honismereti kiadványok közül elsősorban megyei hatókörű módszertani igényével emelkedik ki. Különböző tudományágak összekapcsolására (helytörténet, néprajz, földrajza névkutatás, irodalmi hagyománygyűjtés, leg- újabbkori történet stb.) törekszik, s nem hanyagolja el a közművelődési szempontokat sem. Dr. Király Lajos fő- szerkesztőnek és a szerkesztő- bizottság lelkes és képzett szakembereinek köszönhető, hogy a részlettanulmányok a népművelés integráló törekvéseinek jegyében íródtak. A Somogyi Honismereti Híradó a 11 számot elért Honismeret c. kiadványsorozat célkitűzéseit valósítja meg az országban először, megyei szinten. A somogyi kezdeményezés jelentősége a megye honismereti mozgalmának összefogásában rejlik. A Somogy megyei honismereti mozgalom a társadalom minden rétegére kiterjed: a szerzők között tanár és tanuló, evangélikus lel- . kéjsz és kommunista történész, cipész és ezredes, gyógyszerész és muzeológus fordul elő. A honismereti mozgalom a tudomány arisztokratikus fellegvárát szocialista vitacsarnokká változtatja. A Somogyi Honismereti Híradó lelkes és tudományosan képzett munkatársai biztosítják, hogy az elvtelen fecsegést, az apo- litákus pletykát a megye közéletéből fokozatosan kiszoríthatja a tudományos módszerrel feltárt tények értékelése, a tények történelmi szempontú mérlegelése. A Somogyi Honismereti Híradó hatasára mi sem jellemzőbb, hogy azóta a Sárvári Városi Művelődési Központ egyik szakkörének megjelent a honismereti híradója, és tematikáját tekintve a somogyi úton halad. A buda- pestiek örömmel vették kezükbe a Somogyi Honismereti Híradót, és elismerésük annál nagyobb, mivel a főváros helytörténeti tevékenysége" kifejtő szakköreinek nine ilyen kiadványsorozata. Dömötör Á' r>' a Népművelési I- tudományos tő mu SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. július 5.
