Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS ELŐTT Milyen legyen a beszámold? te kritikai elemzését, és he­A pártkongresszus előké­szítésében most néhány újszerű szervezeti meg­oldást alkalmazunk, nem for­mai okokból, hanem éppen a munka tartalmasabbá tétele végett. Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy a párttagság min­den javaslata és észrevétele jusson el a központi szervek­hez, a kongresszusi dokumen­tumokkal kapcsolatban, ne »-szűrjék« meg azokat aszerint, hogy jók vagy esetleg alkal­matlanok a továbbításra. Min­den javaslatra, észrevételre reagáljanak a vezető szervek, de tegvűk hozzá, nemcsak most, hanem a pártmunka to­vábbi gyakorlatában is. A párttagság aktivitásának, rendszeres párt-munkájának másik kulcskérdése, hogy a pártvezetés figyeljen oda azok­ra a problémákra, amelyek az egyes párttagokat egyénileg foglalkoztatják. Nyújtson se­gítséget azokban a gondokban (akár munkahelyi, anyagi vagy éppen a köz érdekét is érintő családi ügyekben), amelyek több elvtársunknál nyomasz­tóan hatnak munkájára, maga­tartására. Érdemes áttekinteni, vajon az ilyen természetű dol­gokban a pártvezetőségek vagy éppen a felsőbb szintű párt­szervek megadták-e a lehetsé­ges és törvényes segítséget. Nem ilyen okai vannak-e va­jon az egyes párttagok közöm­bösségének? Kiváló lehetőség kínálkozik erre most, amikor az egész párttagsággal személyes be­szélgetések kezdődtek a nyil­vántartás adatainak egyezteté­sekor. Ha ezeket a beszélgeté­seket összekötöttük azzal, hogy megismerjük párttagságunk személyi körülményeit, ha gyorsan és hatékonyan intéz­kedünk, akkor párttagságunk­ban erősítjük azt a meggyőző­dést, hogy a párt törődik ve­lük, és mindez jól gyümölcsö­zik a további munkában, az alapszervezet és a párt általá­nos tevékenységében. jogtalan állattartásért — A Kaposvári Városi Tanács április 27-i ülésén tizenegy közérdekű, a város fejlődését szolgáló interpellációit tettek a tanácstagok. A válaszokat a legutóbbi tanácsülésen ismer­tették az interpellálókkal. Né­meth Gyula azt nehezményez­te, hogy az északnyugati vá­rosrészben a kazánházhotz tar­tozó terület 1967 óta az IKV kezelésében van. A városi ta­nács építési osztálya a kazán­ház melletti területre garázs­építési engedélyeket adott ki az IKV megkérdezése nélkül. A vállalat az építkezések leál­lítása és az engedélyek vissza­vonása érdekében tárgyalt az építési osztállyal — de ered­ménytelenül. A végrehajtó bizottság meg­vizsgáltatta a helyzetet, utasí­totta az ÉKV osztályt, hogy a telekkönyvben és a kataszteri nyilvántartásban rendezzék a terület tulajdonjogát, és in­tézkedett, hogy a garázsok maradjanak, épüljenek tovább. Nagy József né tanácstag ar­ról panaszkodott, hogy a Pető­fi utca 35/a szám alatt lakó fuvaros család engedély nél­kül tart állatot, és a szemetet, trágyát — az ott lakók felhá­borodására — az udvarán fel­halmozza. Az igazgatási osz­tály elrendelte az állattartás megszüntetését, s a fuvaros föllebbezése után a megyei ta­nács is jóváhagyta a város döntését, ötszáz forint pénz­bírságra büntették, ez ellen is föllebbezett, ezt is elutasítot­ták. Miután az állatok még mindig ott vannak, ismételt pénzbüntetéssel próbálják jobb belátásra bírni. Az alapszervezet taggyűlési beszámolójába belekívánkozik a párt szervezeti fejlődésének értékelése, lényegében annak a munkának az összegezése, me­lyet a pártépítésben kifejtet­tek. Igen gyakori, hogy a párt­építés tervszerűségén több he­lyütt a számszerűséget, a tag­létszám számszerű fejlesztését értik. A pártépítő munka terv- szerűségét úgy fogják fel, hogy minden alapszervnék vagy pártcsoportnak legyen egy névsora azokról, akiket a ne­gyedév vagy félév során föl kívánnak venni a pártba. Az értékelés alapja ennek megva­lósulása. Meggyőződésem, hogy a pártépítő munka tervszerű­ségét, annak gyakorlati érvé­nyesülését helyesebb úgy érté­kelni, vajon tervszerű munká­val segítettük-e azokat, akik alkalmasnak mutatkoznak a párttagságra, hogy politikai meggyőződésük megszilárdul­jon, megismerjék és megértsék a párt politikáját, azokat a jo­gokat és kötelességeket, me­lyek a párttagsággal járnak és ígv +"vább. korlati szempontból ízen lehetne lemérni egyrészt a politikai ok­tatás eredményességét, a je­lölteknek adott kisebb-nagyobb megbízatások hasznosságát a pártépítő munkában. Pártszervezeteink túlnyomó többsége felnőtt már arra a feladatra, hogy minden köz­ponti séma vagy vázlat nélkül kimunkálja a vezetőségválasz­tó taggyűlések beszámolóját. Ezt lényegében már az előző választások gyakorlata is iga­zolta. így én is tartózkodnék ettől, csupán néhány gondolat­ban azt szándékoztam érzékel­tetni, hogy a mondanivalóban a tartalmat hol és miben ke­ressük. Az alapszervezet be­számolója akkor lesz érdemle­ges, előremutató és színvona­las, ha az saját magáról szól, ha tartalmazza a munka őszin­Fias István a városlakók ne­vében azért szólt, mert néhány utca nevét megváltoztatták, erről a lakosság nem tud, s a névváltoztatást a személyi ok­mányokba is be kellene vezet­ni. Az építési és igazgatási osztály megígérte, hogy a vál­tozásokról július 15-ig tájékoz­tatják a lakosságot, s a rend­őrség is elvégzi az ezzel kap­csolatos adminisztrációs teen­dőket. Pálfi János a Magyar ut­caiak nevében azt kérte, hogy tőlük is hordják el rendszere­sen a szemetet, de erre szállí­tóeszközök hiányában sajnos nincs lehetőség. Többen emeltek szót járda- és útépítés ügyében, vagy ki­fogásolták, hogy nem elég tisz­ta a város. Általában a tanácsülések legutolsó napirendi pontjaként szerepelnek az interpellációk. Valaki egyszer azt mondta, hogy fél interpellálni, mert akikhez szól, érzékeny embe­rek, s ha a válaszban nem is, de máshol éreztetik, hogy ne­hezményezik a nyilvánosság előtti számonkérést. Lehetséges, hogy vannak olyan emberek, akik szíveseb­ben veszik a négyszemközti reklamációt, s talán gyorsab­ban elintézik, mint a tanács­ülésen beterjesztettek de nem ez a jellemző. A feleletek álta­lában korrektek, határozottak, nem kimagyarázkodóak. Ez bizonyíték arra is, hogy a címzett alaposan utánanéz a kérdésnek, és megnyugtató vá­laszt tud adni a tanácstagok út­ján a választóknak, a lakos­ságnak. S. G. lyes következtetéseket von le, választ ad arra, hogy milyen feladatokat milyen módszerek­kel oldottak meg, vagy mit nem és miért nem tudtak meg­oldani, milyen problémák adódtak a végrehajtás során. E 'snkívül véleményt sza­bad és kell mondani a felsőbb pártszervek munkájáról, intézkedéseiről, arról, hogy munkájukban mit tartanak jónak vagy éppen a jövőre nézve mit javasolnak. Ez a biztosítéka annak, hogy alapszervi szinten a jövőben újabb sikerek szülessenek a pártmunkában, hogy a párton- kívüliek a továbbiakban is tá­mogassák pártunk politikáját, segítsék gyakorlati végrehajtá­sát. Ez a legnagyobb értékű elismerése és honoráriuma annak a fáradságos munká­nak, melyet a kommunisták a mindennapok gyakorlatában a köz javára kifejtenek. Dr. Latos István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályá­nak munkatársa Felépült és átadták Kapos­váron az Egyesült Izzó Elekt­roncső Gyárának gázházát és tranzisztorállvány-gyártó üzemcsarnokát. A már üze­melő szolgáltatóházéval együtt a költségek meghaladták a 130 millió forintot. A modem üzemépítkezés minden vívmánya megtalál­ható itt. Pasztell színek, üvegfalak fokozzák a dolgo­zók kellemes közérzetét. Ku­sza kábelkötegek nyúlnak ki a falakból, s a csarnokokat függőlegesen behálózó oszlop­rendszerből. A falak frissen festettek. Állandó lakóikat — a gépeket — még nem köl­töztették be, de hamarosan erre is sor kerül, s július vé­gén, augusztus elején megin­dulhat a termelés. Az elektroncsőgyártás és tranzisztorkészítés olyan mun­kafolyamatokat kíván, melyek során a védőgáz (oxigén, nit­rogén, hidrogén) használata Segítség a háztáji állatállomány fejlesztéséhez Napjainkban gyakran ta­pasztalni, hogy az országos célkitűzéseknek megfelelően, különféle módszerekkel moz­dítják elő a termelőszövetke­zetek a közös mellett a háztá­ji állatállomány fejlesztését, erősödését. Szinte ahány ház, annyi szokás ezen a téren: mindenütt olyan formát keres­nek a támogatásra, amely a lehető leghatékonyabb és leginkább megfelel a helyi adottságoknak. A nemesvidi Alkotmány Termelőszövetkezet például az idén hatvan kocasüldőt adott ki tagjainak 20 forintos kilón­kénti áron, hogy ezzel a gaz­dák megalapozhassák a ház­táji sertéstenyésztést és hizla­lást. Érdemes megemlíteni a böhönyei Szabadság Termelő- szövetkezet módszerét is. Ök a szarvasmarha-tenyésztést kívánják föllendíteni a háztá­jiban. A közös állományból nyolcvan negatív, vemhes üszőt jövőre kiadnak a gaz­dáknak. így segítik elő, hogy a háztájiban több tehén le­gyen, s ez az állomány gümő- kórmentes egyedekből álljon. es viszonylag olcsón hozzá­juthassanak, levegő- és víz­bontó berendezéseket szerel­nek föl a gázházban. A nagy teljestíményű levegőbontó óránként 50 köbméter oxigént és 220 köbméter nitrogént ké­pes előállítani, míg a vízbon­tó 30 köbméter hidrogént és 15 köbméter oxigént bont egy óra alatt. A levegőbontóban dolgozóknak csupán felügyele­ti munkát kell végezniük, a félautomata szabályozóberen­dezés irányítja a munka je­lentős részét. A gázok zömét a gyári hálózatba fogják köt­ni, a fölösleges mennyiséget pedig palackozzák, s igény szerint eladják a jelentkező vállalatoknak. Az elektroncsőgyár Mező Imre utcai épülő telepe ezzel a két létesítménnyel közelebb került a célhoz: itt alakul­jon ki a gyár jövendő köz­pontja. A belső teret alakítják a leve gőbontóban. A gázház. Interpellációk a város érdekében Maradnak a garázsok — Pénzbírság Megváltozott utcanevek Egy lépéssel közelebb Gázház és új üzemcsarnok feltétlenül szükséges. Hogy e gázokhoz tökéletesen tisztán A szövetkezés ünnepén Negyvennyolc esztendeje már, hogy július első szom­batján világszerte megün- neplik a nemzetközi szövet­kezeti napot. 1922-ben a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetségének XI. kongresszu­sán született meg a felhívás, hogy a szövetkezetek tagjai ezt a napot a földkerekség minden táján a kölcsönös ba­rátság és az egymás segíté­sének jegyében ünnepeljék. Száztizenhat évvel ezelőtt a Manchester melletti Roche- daie-ban 28 takács 28 fontnyi alaptőkéjével alakult meg az első szövetkezet, a Society of Equitable Pioneers azzal a szándékkal, hogy a néhány ember egymást segítve, össze­fogva, jobban boldoguljon. A kezdeti lépések nyomán a nemes elgondolásból szé­les, erős mozgalom fejlődött ki. Ma már milliók a részesei ennek a jelentős társadalmi és gazdasági összefogásnak. S a szövetkezeti eszme nap­jainkban még tovább hódít, eredményei évről évre gazda­godnak. A szövetkezetek mind hatékonyabban igye­keznek szolgálni a dolgozó emberek boldogulását, a bé­két és a népek közötti ba­rátságot. A magyar szövetkezeti mozgalom is több mint száz- esztendős. Gazdag hagyomá­nyok, szép sikerek jelzik az évszázados utat. Jóleső tudat, hogy e szép. mozgalom a szo­cializmus építése során nyert nálunk igazán értelmet, s vált tartalmában, jelentősé­gében is létfontosságú moz­galommá. Napjainkban külö­nösen a fellendülés idősza­kát éli. Mind népgazdasági, mind társadalmi vonatkozás­ban egyaránt jelentős ered­ményeket ért el. A fejlődést a gazdaságirányítás reformja és az ezzel- összhangban álló szövetkezeti politikai elvek érvényesülése még tovább serkenti. A szövetkezetpoliti­kai elvek tisztázzák a szö­vetkezetek helyét, szerepét, távlatait a szocialista népgaz­daságban, s mérlegelik azo­kat a normákat, amelyek to­vábbfejlődésük alapját képe­zik. Az önkormányzat, a na­gyobb gazdasági önállóság, a mindjobban kibontakozó szö­vetkezeti demokrácia követ­kezetes érvényesítése friss erőket hozott mozgásba. Ez a frisseség, elevenség nem csu-. pán a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekre vonatkozik, hanem kibontakozóban van a többi szövetkezeti ágazatban is. Serkenti a fejlődést az a biztos tudat, is hogy szocia­lista rendünkben a szövetke­zet nem csupán átmeneti for­ma, hanem jelenében, jöven­dőjében is mindenben egyen­lő a többi vállalattal. Az Or­szágos Szövetkezeti Tanács állásfoglalása jogosan állapít­ja meg: »A szövetkezeteknek szocializmust építő társadal­munkban egyre növekvő sú­lyuk, szerepük van, különö­sen a mezőgazdasági és az ipari termelés, továbbá a fo­gyasztás és az értékesítés te­rületén. A hazánkban műkö­dő vállalatok több mint fele szövetkezet, illetve szövetke­zeti vállalat. Szövetkezetek­ben dolgozik az aktív kere­sőknek csaknem egyharmada. A mezőgazdasági termelés értékének mintegy 70, az épí­tőiparénak 13, az iparénak. 6 százalékát szövetkezetek ál­lítják elő, de egyes iparcik­kekben és szolgáltatásokban részesedésük az 50—80 száza­lékot 'is eléri. A kiskereske­delmi és vendéglátóipari for­galomban is mintegy 33 szá­zalékos a részesedési ará­nyuk.-« Mióta szövetkezetek létez­nek Magyarországon, most vannak a legkedvezőbb lehe­tőségeik arra, hogy céljaikat elérjék. Bővül tevékenységi körük, hatásuk, s még gazda­gabb tartalommal tölthetik meg az önállóság és a szövet­kezeti demokrácia adita kere­teket S ráadásul az egész tár­sadalom, a szocialista állam is a kedvező intézkedések egész sorával segíti eredményes fejlődésüket. Első Kisgyalán, második Igái Értékelték a községek versenyét Arany jelvény a társadalmi munkásoknak Versenyt indított a Kapos­vári Járási Tanács a »Tegyünk többet Somogyért!« mozgalom jegyében a terület községed között. A közelmúltban érté­kelték az 1969. évi verseny eredményét. A nemes vetél­kedőben sokat nyomott a lat­ban, hogyan járult hozzá a la­kosság, a termelőszövetkezet, a fogyasztási szövetkezet, ktsz, üzem a község fejlesztéséhez. Mivel mindent pontoztak, sok pontot lehetett szerezni a több község érdekét szolgáló létesít­ményekkel, az egy lakosra ju­tó társadalmi munka nagysá­gával. Első helyen Kisgyalán vég­zett a versenyben, a másodi­kon pedig Igái. A megyei ta­nács településfejlesztési ver­senyében is megállta a helyét e két község. Az ezer leiken aluli községek kategóriájában Kisgyalán megyei második, a kétezer lakoson felüli' falvak versenyében Igái a harmadik lett. Hatvanezer, illetve száz- húszezer forint jutalmat kap­tak a megyei tanácstól. A jó eredmények forrása a lakosság, a szövetkezetek, a fiatalok önzetlen és lelkes munkája, a tanácsi vezetők szervező és irányító tevékeny­sége volt. S hogy ne csak az első két helyezettről szóljunk, megemlítjük, hogy Attala, Nagybajom, Baté és Simonfa végzett a harmadik, negyedik, ötödik, illetve a hatodik he­lyen. Akik a legtöbb társadalmi munkát végezték, azoknak arany, ezüst, bronz fokozatú kitüntető jelvényt, illetve ok­levelet adományozott a járási tanács. A Társadalmi mun­káért kitüntető jelvény arany fokozatával Bállá József, Ba­rabás Ferenc, Szigetvári Fe­renc nagybajami, Kovács La­jos somogyaszalói lakost tün­tették ki. ők négyen két év alatt ötszázhuszonhét óra tár­sadalmi munkát végeztek köz­ségükért. A jelvény ezüst fo­kozatával huszonöt, a bronz fokozattal harmincöt lakost tüntettek ki. A Társadalmi munkáért ki­tüntető oklevél arany fokoza­tát kapta meg a felsőmocsolá- di Ady Endre Termelőszövet­kezet, a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet. és á nagybajomi fogyasztási szövet­kezet. Az oklevél ezüst foko­zatát kilencen, bronz fokoza­tát hárman kapták meg. Ti­zenhárom tanácsi vezető pénzjutalmat kapott. A jelvényeket és az okleve­leket községi tanácsüléseken adják át a kiváló társadalmi munkásoknak. SOMOGYI NÉPLAP gmrohat> 1910. július 4. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom