Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

„Eg» mosolygós fiatalasszonyt keressen...“ j 104 ezer pár cipő, külföldre AMIKOR AZ AJTÓBAN csomagolni tudtam. Ismertem in főlöt.t oh- a? AMIKOR AZ AJTÓBAN útbaigazítást kértem, hogy hol találom, így irányítottak: »Menjen hátra az édességek­hez, ott keressen egy mosolygó, rövid hajú fiatalasszonyt. Ö az.« Lőczí Jánosnéra valóban ráillik ez a néhány szavas le­írás. Irodája felé tessékelt. Utunk magasra nyúló ládahe­gyek közt vezet, s miközben néhány utasítást ad munkatár­sainak, engem sem hanyagol el — Sajnos, raktárunk még nem akkora, amekkorát mi szeretnénk, ezért minden he­lyet ki kell használnunk. Azo­kon a polcokon, ott jobbra, a kenyeret tároljuk. Ez a hűvös helyiség — nyit be egy nagy, fehér ajtón — a hentesáruk kimérésére, darabolására szol­gál. — Kezével Int, mutat, köz­ben magyaráz és mosolyog. Lőczi Jánosné, a csurgói szö­vetkezeti ABC-áruház vezető­je, ízlg-vérig kereskedő. Nem csoda, tizenkilenc éve van a szakmában. Mire a raktár mélyén eldu­gott kis irodához érünk, már be is mutatta az áruház vevők­től elzárt területét, s fejem szinte zsong a rengeteg árufaj­tától, a pillanatok alatt felso­rolt neveiktől. — Hogyan kezdődött? Már kislány koromban tágra nyílt szemekkel figyeltem a boltoso­kat. Villámgyors mozdulatok­kal csomagolták az élesztőt, cukrot, s ez nekem nagyon tet­szett Én is szerettem volna olyan gyors mozdulatokkal csomagolni. Iskola után ezt a pályát választottam. Idevalósi vagyok. A falu vegyesboltjá­ban kezdtem gyakornokként 1951-ben. Az ott eltöltött se­gédéveim érleltek igazi keres­kedővé. Akkor már nemcsak csomagolni tudtam. Ismertem és szerettem a szakmát. Az a kilenc év adta az alapot. Igye­keztem a vevők kedvébe járni, hisz nemrég még magam is az voltam. Ebből a szemszögből kiindulva az évek hosszú sora alatt alakítottam, formáltam viszonyomat, viselkedésemet a vásárlókkal szemben. Onnan, az öreg üzletből a tej- és ke­nyérboltba kerültem bodtveze­' «■fi m ; f§$! pp tőnek, majd 1967-ben ide az ABC-áruházba. Itt mint bolt­vezető helyettes kezdtem a munkát. , S most itt ül a kis, két négy­zetméteres irodácskában. Az üvegablakon át látni a rako­dást, a csomagolást, az egész raktárt. Ez az ő »birodalma«. Íróasztalának fiókjában ott halmozódnak egy tizenhat em­bert foglalkoztató, modern, nagy forgalmú ABC-áruház aktái, szállítólevelei, árurende­lései. Helyettesével, Király Ká­rollyal mindezt ők intézik, Fe­Gondolatok az ágazati koncentrációról NDK-beli tapasztalatok A-közelmúltban a me­gyei tanács vb napirendjén is szerepelt a téma: mi a hely­zet megyénk mezőgazdasági üzemeiben az ágazati koncent­ráció terén. A jelentés készí­tői és a vb-ülés vitájában részt vevők is úgy látták, hogy a harmadik ötéves terv utolsó éveiben megindult koncentrá­ciós folyamatban a közeli és még inkább a távolabbi jövő növekvő eredményei mutat­koznak meg. A szarvasmarha- és sertés­tenyésztési, hizlalási épületbe­ruházásokhoz nyújtott jelentős állami támogatás fokozott ér­deklődést váltott ki a gazda­ságoknál. s az idén január 1-ig 36 tehenészeti és 20 sertéste­nyésztő-hizlaló telep létesíté­séhez kaptak elvi hozzájáru­lást a somogyi termelőszövet­kezetek. Jelenleg 17 szakosí­tott tehenészeti és 12 sertéste­lep ém'tése folyik, elkészültük­kel 5930, illetőleg 34 292 új fé­rőhely létesül. De további sza­kosított telepek építése is kez­dődik. Ilyen például a kapos­vári járásban a tsz-ek és a húskombinát társulásában megvalósuló malacnevelő te­lep, amel-r a megye háztáji gazdaságainak igényét elégíti majd ki. Ezeket a törekvéseket ,a bank is támogatja, méghoz­zá igen jelentős mértékben: az. épületberuházási hitelt tel­jes egészében a szakosított ál­lattenyésztő telepek építéséhez biztosította. Sok azonban még a kiakná­zatlan lehetőség — erre muta­tott rá a vb is. Fokozni lehetne a termelési, értékesítési, fel­dolgozó társulások számát; hasznos lenne a tsz-ek és álla­mi gazdaságok, erdőgazdasá­gok, a tsz-ek és vállalatok, va­lamint a közös és a háztáji kö­zötti közös vállalkozások erő­teljesebb kiépítése. Több mint negyven gazda­sági vezető és más beosztású termelőszövetkezeti szakem­ber járt az NDK-ban június el­ső felében az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a Keszthelyi Ag­rártudományi Főiskola Ter- m«1 fejlesztési Intézetének szervezésében. A tanulmányút során meglátogatták egyeoek között a berlstedti termelőszö­vetkezeti kooperációt. Itt az úgynevezett horizontális együttműködésre találtak pél­dát, ezt a módszert tanulmá­nyozhatták. Négy termslőszö- vekezet specializálta szántóföl­di növénytermesztését; kivá­lasztották az egyes növényfé­leségek számára legmegfele­lőbb talajt, és az addig ter­mesztett 15 féle növényből tí­zet hagytak meg. A földek mű­velését a négy tsz közös gép­parkjával végzik. Külön-külön gazdaság tenyészti a baromfit, a sertést, hizlalja a szarvas- marhát és termeli a tejet. Az együttműködés gyümölcse az is, hogy most számottevően növelik tehénállományukat, s jövőre a 4500 hektárnyi terü­leten négyezer tehenet tarta­nak. A belső termelésben történő specializáció úgynevezett ver­tikális kooperációval bővül, vagyis szerződésük van vala­mennyi, a termeléssel, feldol­gozással és értékesítéssel fog­lalkozó szervvel. A sertéste­nyésztési kooperáció például három, egymástól jól elkülö­nülő fázisra oszlik, úgymint az alapanyag előállitására, a fel­dolgozásra és a készáru érté­kesítésére. Ugyanebben a gaz­daságban megtekinthette a magyar csoport az épülő, két­ezer férőhelyes tehenészeti te­lepet, amely 16 hektáron he­lyezkedik el. Mivel ez a téma is, csakúgy, mint a látott egész kooperációs gyakorlat, sok hasznos tapasztalattal szolgált a magyar delegációnak, érthe­tő, hogy a csoport vezetői és a berlstedti tsz-kooperáció ve­zetői megállapodtak a további, szorosabb együttműködésben. FoatOS a hasonló tapasz­talatgyűjtés azért is, mert me­gyénk mezőgazdasági üzemei­ben — mint már említettük — jelenleg az ágazati koncentrá­ció egyike az eredménnyel biztató folyamatoknak, s ná­lunk most van kibontakozó­ban az, ami az NDK-ban már szép gyümölcsöt érlelt. He mész Ferenc je fölött ott lóg az üzletforga­lom alakulásának statisztikai kimutatása. Növekvő tenden­ciát mutat. Észreveszi tekinte­temet. Rám mosolyog. — 1968 januárjában még 868 700 forinttal zártunk. Most júniusban 1 224 000-nél tar­tunk. Pedig közben a falu üz­lethálózata is bővült. Szeretettel, szinte gyerekes elragadtatással beszél munká­járól, munkatársairól. Sorolja a vevőgárda kialakításáért tett intézkedéseket, újításokat, s az ezernyi apró fogást, mellyel a vevőt csalogatni és megtar­tani lehet. — Jó munkát csak összetar­tó, lelkiismeretes dolgozókkal együtt lehet végezni. Kis kol­lektívánk, mely a szocialista brigád címért küzd, rendelke­zik ezekkel a tulajdonságokkal. Szinte családias légkör uralko­dik köztünk. Az együtt eltöl­tött esték, az apró kis meglepe­tések. a jutalmak mind-mind ezt szolgálják. — A család mit szól, hisz alig jut rá idő? — Hát bizony nehéz az időt jói beosztani. Sokszor — főleg áruátvétel esetén — reggel 6- tól este 7-ig is elhúzódik a munkaidőm. De a második műszak megvár. Otthon csalá­dommal együtt töltöm el az estéimet. A fiam tizenhárom, a kislányom hatéves. Ok férjem­mel a tv-t nézik, én közben kötögefek, horgolok. Legszíve­sebben a virágoskertemben dolgozgatok. Munkatársaimmal gyakran még ide az üzletbe is hozunk virágot. A pulton és itt az irodában egyaránt megvál­toztatta a légkört. Szinte más hangulatot teremt. IDE-ODA KALANDOZD kék szeme megáll az asztalon. Apró kis vázákban piros és fe­hér szegfűk díszlenek. Tekin­tete ezeken pihen meg. Arcá­nak vonásaiba szinte belevéső­dik a mosoly. Boldog ember. Győri András Munkában a kesztyű varró brigád. Somogyi sikerek Ljubljanában A nemzetközi autómodeilező versenyen szép magyar, s köz­tük somogyi sikerek születtek. A két és fél köbcentiméteres kategóriában Vörös Zoltán 6., a tíz köbcentiseknél Bogdán Endre második lett. Csapat­ban egy 3. és egy 6. hely jutott a magyaroknak. Az or­szágok közötti pontversenyben hazánk 2. lett, ebben nagy ré­sze van a somogyi MHSZ két jó helyezést élért versenyzőjé­nek. Azzal a szándékkal indul­tunk a Barcsi Dráva Ktsz pa- pucsüzemébe, hogy megnéz­zük, milyen papucsokat ké­szítenek. Ilyen lábbeliket azonban csak a ktsz elnöké­nek szobájában láttunk. — azok is mintadarabok voltak. Ezek tetszetős, puha, hajlé­kony, de erős anyagból ké­szültek. Miért nem gyártják őket? Katz Rudolf műszaki veze­tő: — A papucskószítéshez cseh­szlovák automata gépeket kaptunk, ezek azonban csak a negyedik negyedévben fog­nak üzemelni. Addig a meg­lévő gépekkel női cipőt gyár­tunk. önálló a kesztyűgyártó részlegünk, amely főleg ex­portra dolgozik. Megnéztük a kesztyűket is. Férfi és női síkesztyűk. Sváj­ci megrendelésre készültek. Szürke, barna, fekete színben gyártják. Főleg a női kesz­tyűk rendkívül jó formájúak. Puha bőrből készültek, a kéz vonalát finoman követik, és könnyű mozgást biztosítanak. A csukló fölött szorosan záró, gumírozott rész van. De térjünk vissza a pa­pucs-, illetve cipőgyártáshoz. Ahogy Molnár Vendel, a ktsiz elnöke elmondta, a papucs­üzem exportra dolgozik. Az NDK-ból kapják az alapanya­got, itt dolgozzák fel, és az NDK veszi meg a késztermé­ket. Ezt a kooperációt a Pécsi Cipő Ktsz hozta létre. Pécsen tervezik a cipőket is, bár a mintadarabokon a ktsz-ben módosítanak, hogy a végső forma még jobb legyen. — Hány pár cipőt gyárta­nak? — A második félévben 104 ezer pár a tervünk. Sajnos, raktározási gondjaink vannak. Tervezzük az üzem bővítését, Szabják a cipő felsőrészt. mert termékeink iránt rwHV kívül nagy a kereslet külföl­dön, de a hazai piacon is. — Az üzem bővítése azt Je­lenti, hogy nagyabb létszámú munkaerőt foglalkoztatnak majd? — Természetesen. Most száz emberrel dolgozunk, de bővítéskor újabb száz mun­kást kívánunk alkalmazni. Ez­zel munkalehetőséget terem­tünk sok barcsi lánynak, asz- szonynak. Azért Is fontos ez, mert Barcson még kevés munkalehetőségük van a nők­nek. Különösen a szakképzet- lenek nem tudnak elhelyez­kedni. A nálunk foglalkozta­tott száz munkásbői csak kö­rülbelül tíz szakmunkás, a többi betanított Ez természe­tesen azt jelenti, hogy a be­tanított munkásoknak nagy gonddal kell dolgozniuk, hi­szen nagyon sok a kézi mun­ka. ,Ezt mi is láttuk, amikor vég­ignéztük, hogyan formálódik a puha bőrből a cipő felsőrész. Valószínű, hogy a gondos ké­zi munka miatt olyan jó mi­nőségűek ezek a cipők. A kész felsőrészeket nézzük. Csau és fehér színűek. Há­romféle modellt láttam ké­szen. —- Több fazonban nem gyártják? — De igen. Nyolcféle mo­dellünk van. A bővítés után valamennyit gyártani fogjuk A külföldi megrendelés mel- _ lett a hazai piacra is dolgo­zunk. Ez bizony jó lenne, hiszen mi is szeretnénk találkozni a somogyi boltokban a Dráva Ktsz tetszetős, jó minőségű termékeivel, Simon Márta SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF 4i ügynök elindulf Kémek a Mvárhajón Dasch hallotta, amint az FBI tisztviselője — minden elővigyázatosság nélkül — oda­szólt valakinek: — Gyorsan állapítsák meg, honnan telefonálnak nekünk! Tudni akairam, hogy hol van ez az alak. Állítólag azok kö­zé az átkozott nácik közé tar­tozik! — Ne fáradjon! — szólt közbe Dasch. — Eszem ágá­ban sincs megszökni. Itt va­gyok a Chesterfield Szállodá­ban. Ha van kedve hozzá, akár azonnal is meglátogathat. — Rendben! Maradjon a szobájában. Mister Pastorius. öt perc múlva ott lesz az egyik emberünk. Conolly a neve. Dasch szófogadóan leült, és cigarettára gyújtott, de talán még a felét sem szívta el. ami­dkor valaki halkan kopogtatott a szoba áltálán, majd egy hir­telen mozdulattal fölrántotta az aitót. / Két léi megtermett alak állt a küszöbön. — Pastorius úr? Bejöhe­tünk? — kérdezte az egyik, de választ sem várva már be­lépett mind a kettő. Becsukták maguk mögött az ajtót. — Conolly a nevem. Vélet­lenül itt lakom, ebben a szál­lodában, ő a kollégám. A másik férfi bólintott a fejével, de a kezét továbbra is a nadrágja zsebében tartotta. — Pastorius úr, éppen most közölték velem az FBI-tól, hogy ön felvilágosításokat tud adni a Long Island közelében partra tett német kémekről. Ha nem tévedek, ön azt állítja, hogy ön a csoport főnöke — mondta gyorsan Conolly. — Tényleg jól értette. Való­ban én vagyak a csoport ve­zetője. A másik négy még New Yorkiban van. De létezik egy másik csoport is, amely Floridában száll majd partra. Ha ugyan már meg nem ér­keztek. Aztán rövidesen jön egy harmadik, sőt e®v negye­dik csoport is. Azoknak a partraszállási helyét nem tu­dom, csak a floridaiakét. Conolly a meglepetéstől egészen elképedt. Az FBI-nek sejtelme sem volt a második csoportról. Ha igaz, amit ez a Pastorius nevű alak mond, óriási fogás lehetősége rajzo­lódik ki. — Valóban izgalmas dolgo­kat közöl velünk, Pastorius úr — szólalt meg Conolly, ahogy megemésztette az előbb hallottakat — Kérem, mond­jon el mindent, amit csak tud! Dasch nagy vonalakban be­számolt a vállalkozásról. A kiképzésről, az átkelésről, a partraszállás mozzanatairól, a robbanóanyag elásásáról és a parti őrrel való találkozásról. Conolly udvariasan, de két­kedő mosollyal állapította meg: — De kedves Pastorius űr, csak nem gondolja, hogy mi csak úgy egyszerűen hitelt adunk ennek a mesének? Be kell bizonyítania, amit mond. Biztosan hallott már arról, hogy elárasztanak bennünket az ilyen és hasonló agyszüle­ményeikkel és rémmesékkel. — Tehát önök nem hisznek nekem? — kiáltott fel Dasch felháborodottan. — Mit gondol, az egész mesét kitaláltam? Csák azért, hogy utána pénz üsse a markom? Hát ha min­denáron bizonyítékot akar, akkor várjon egy pillanatig. Dasch felállt, kinyitotta a szekrényt, elővette a táskáját, amelyet kivett a noggyászmeg- őrzőből, mielőtt Washingtonba utazott. Aztán kinyitotta a zá­rat, és az ezerdolláros köte- geket kiszórta az ágyra. — Ebből kellett volna a sza­botázs költségeit fedezni... A többit Kerlingnél, a második csoport főnökénél találják majd meg. — Ez aztán igen! — mondta csodálkozva az az FBI-ügynök, aki eddig ki sem nyitotta a száját. Conolly egy pillanatig gon­dolkodott., aztán megkérte Dascht, engedjen meg egy te­lefonibeszélgetést. — Halló! Itt Conolly. Kérem, küldjön azonnal egy autót, erős kísérettel... Igen, itt va­gyok Pastorius úrnál, mindjárt magammal viszem. Valóban a főnökkel kell beszélnie. Dasch néhány perc múlva már el is hagyta a szállodát, s beszállt egy csukott, fekete autóba. Mögötte egy másik, ugyancsak fekete kocsi robo­gott, amelyben négy markos FBI-ügynök ült. Dascht az FBI központjában a legfelső emeletre kalauzol­ták, egyenesen Hoower irodá­jába. — Mister Pastorius, aki nemrégiben érkezett meg Né­metországból — mutatta be Conolly a náci ügynököt főnö­kének. — Azt hiszem, nagy szolgálatot tehet nekünk. Hoower üdvözölte Dascht — Egyszer s mindenkorra tisztázni akarom a dolgot. En­gem nem Pastoriusnak hívnak, ezt a nevet az Abwehr adta annak a vállalkozásnak, amelynek magam is tagja va­gyok. Az igazi nevem: George John Dasch. (Folytatjuk) Q SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. Július 39.

Next

/
Oldalképek
Tartalom