Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

AZ MSZMP SOMOST MCOYII • I Z O TT S A O A N A K LA P | A XXVI. évfolyam, 173. szám. Szombat, 1970. július 25. Mi estas je via dispono Ördöngös eszperantó? Romain Rolland irta." »Az eszperantó adja vissza a hal­lást a süketeknek, akik évszá­zadok óta be voltak zárva nyelveikbe.« Hazánkban hagyományai vannak az eszperantó tanulás­nak, bár annyian nem veszik kezükbe a tankönyvet, mint például Lengyelországban vagy Svédországban. A Ma­gyar Eszperantó Szövetség te­rületi (több megye társulásá­val életre hívott) bizottságokat teremtett. Megyénk a pécsi 3-as számú területi bizottság­hoz tartozik. A vezetésben a somogyiakat Bánfai György képviseli. — A megyének kilencven eszperantistája van. Hogyan szeretnék növelni a számukat? — Évente szeptemberben nyolchónapos tanfolyam indul, melyre bárki beiratkozhat. S aki megszerezte az alapfokú, illetve középfokú képesítést, maga is oktathatja a nyelvet. — Érdekli az eszperantó a somogyiakat? — Hogy meg tudtuk alakí­tani a Tanítóképző Intézet KISZ-eseinek és a természet- barátoknak az eszperantócso­portját, hogy a tanfolyamokra akadnak jelentkezők, azt bi­zonyítja, igen. Valószínűleg azért nincsenek többen, mert sokan nem tudják, hogy léte­zünk. Igen szerény anyagiak­kal rendelkezünk, s bármilyen nemes is a cél, nem jut elég a propagandára. — A budapesti eszperantó szövetséget támogatja a SZOT. A területi bizottságok élvez­nek hasonló segítséget? — Sajnos, nem. Szeretnénk felvenni a kapcsolatot az SZMT-vel, nem csupán a pénz miatt, hanem mert a szak- szervezeten keresztül eljut­nánk az üzemekbe is. — Milyen foglalkozásúak érdeklődnek leginkább a tan­folyam iránt? — Pedagógusok és hivatali alkalmazottak. De akad gyári dolgozó is. — Néha legendákat mesél­nek az eszperantóról. Hogy nincs nyelvtana, s igen rövid idő alatt meg lehet tanulni. — A tankönyvben a nyelv­tan csak pár oldal. De a sza­vakat, a szóképzés fortélyait és a hangsúlyt meg kell tanulni. Aki rendszeresen időt fordít rá, valóban gyorsan megtanul­ja az eszperantót. — A tapasztalatok szerint könnyebben tanul, aki már foglalkozott valamilyen nyelv­vel? — Dr. Zamenhof a nyelvet nem kitalált szavakra építette, hanem zömében a germán, szláv és román nyelvcsoportok szókincsére. Nyilván: aki is­meri a német vagy az orosz nyelvet, nagy előnnyel indul. De a többieknek sem ördön­gösség. — Mit mondjunk hát az ér­deklődőnek? — Mi estas je via dispono. Azaz: állok rendelkezésére. P. D. Yéradonap Vasárnap: Új forgalmi rend Siófokon Július 26-án, vasárnap dél­után 17 órától 21 óráig Siófok belterületén a Sió-hídon és a körzetében előreláthatólag je­lentkező forgalomtorlódás megszüntetése érdekében az alábbi — kísérleti — intézke­désre kerül sor. A Zamárdi irányából Budapest felé ha­ladó forgalmat két sorban pár­huzamosan vezetik át a 7-es számú főútvonal Siófok belte­rületi szakaszán. A párhuza­mos közlekedésre kijelölt út­szakaszt terelőkú pókkal jól láthatóan megjelölik. A tere­lőkúpokkal határolt útszaka­szokon mindkét irányban tilos a megállás. A BM közlekedési csoportfőnöksége arra kéri a járművezetőket, akik az emlí­tett időszakban ezen az útvo­nalon közlekednek, hogy ott, ahol az út összeszűkül, és a járművekkel ismét egy forgal­mi sávba kell sorolniuk, legye­nek türelmesek és előzékenyek egymással szemben. A forgalom zavartalanságát és gyorsaságát forgalomirányí­tó rendőrök segítik. A jármű­vezetők a gyorsító jelzés ese­tén fokozzák a járművük, se­bességét. A forgalomirányító rendőrök gondoskodnak majd arról, hogy a Siófok üdülőte­lepről, valamint a Székszárd felől érkező járművek is be­sorolhassanak a 7-es számú főútvonal forgalmába. Erre az időre a 7-es számú főútvonal hosszirányú forgalmát rövid ideig lezárják. A 7-es számú főútvonal Sió­fok—Polgárdi közötti szaka­szán azzal is segítenek a jár­művek vezetői, ha ezen az út­szakaszon a rendkívül indokolt esetek — műszaki hiba stb. — kivételével nem várakoznak, nem foglalják el az úttestet, in­dokolt esetben pedig szorosan az út szélére állnak. A motor­kerékpár-vezetők szigorúan tartsák meg a jobbra tartás szabályát, meggondolatlan buj­kálásukkal, a felező vonal melletti haladással ne veszé­lyeztessék a forgalom bizton­ságát. A rendőrség kéri a for­galomban részt vevő jármű­vezetőket. hogy fegyelmezett magatartásukkal segítsék elő az intézkedés sikerét, a gyors, zavartalan és balesetmentes közlekedést. Másfél millió forintos kár Álló szerelvénybe rohant egy Diesel A bejárattal szemben fel­irat: Szeretettel köszöntjük az önkéntes véradókat! A folyosón asztalok, székek, fehér köpenyes férfiak és nők intézkednek; a megyei kórház vérellátó alközpontjának dol­gozói. Hajnali 4 órától teljesí­tenek ügyeletet. Saláta Andor, az üzemi Vö­röskereszt-szervezet elnöke: — A városi vöröskereszttel együtt gyárunkban 1963 óta szerve­zünk térítésmentes véradóna­pokat. Gondos és alapos elő­készítő munka előzte meg a véradást. Faliújságon, körle­vélben tájékoztattuk az embe-* reket, filmeket vetítettünk, előadásokat tartottunk. Csak­nem mindenkivel személyesen is elbeszélgettünk. Kétszáz­negyvenen írták nevüket a je­lentkezési ívekre, de nagyon sokan csak úgy spontán jöt­tek. Életeket mentenek meg minden csepp vérrel. Az első­nek, és minden ötvenedik véradónak ajándékot adtunk. Nem mindenki adhat persze vért Csák alapos orvosi vizs­gálat után léphetnek a jelent­kezők a véradóhelyiségbe. Vajda Sándorné csoportvezető már az ágyon fekszik, karján a szorító gumikötés. — Huszonötször már bizto­san jártam itt. Kétszer köszö­nőlevelet is kaptam a betegek­től. Higgye el, jólesik máso­kon segíteni! Dr. Cser Frigyes üzemorvos: — A vérből elsősorban a kór­ház folyamatos vérellátását biztosítják. Számtalan élet­mentő gyógyszer alapanyaga a vérből készül, például a na­gyon fontos Gammaglobulin is. A villamossági gyárban si­keres véradónapot zártak teg­nap. Reggel 5-től este 6-ig 246 megjelent dolgozóból 224 ad­hatott vért térítésmentesen. ANDOLÓK A somogyi gyógyászat története A XVII. és a XVIII. század I ugyanakkor fontos és nagyon dúJásait, a törökellenes és Habsburg-ellenes harcokat jár­ványok sokaságában is meg­szenvedte az ország. A felégetett falvak, az alig ápolt sebek, a tizedelő beteg­ségekben szenvedők mind or­vosért, gyógyszerekért kiáltot­ták. Fertőző baktériumok te­tézték a fegyverek pusztítását. És bizony, a hadi felcserek, seborvosok vagy a kuruzslók szűk tudákossága — inkább ártó, mint használó »gyógyí­tása« — nagyon kevés volt. A felvilágosult abszolutiz­mus — Mária Terézia és II. József .uralkodása — idején tették meg hazánkban az első lépéseket afelé, hogy a gyógyá­szat végre a nyugati orvostu­domány fegyverével szálljon szembe a betegségekkel. Be­szédes dokumentumok sora bi­zonyítja ezt a nemes hadrake- lést — Somogybán is. Franki József: Adatok So­mogy megye egészségügyének XVIII—XIX. századi történeté­ből című tanulmánya — meg­jelent az Orvostörténeti Köz­lemények 1970-es évfolyamá­nak 54. számában — közöl a gyógyászat történetéből értékes dokumentumoikat, melyek Súlyos vasúti szerencsétlen- i ség történt július 23-án haj­nali 2 óra 12 perckor a gyé- bényesi vasútállomáson. Somogyszob felől egy MN 40—106-os jelzésű Diesel-moz­dony közeledett. A Dieselt a negyvenhárom éves nagykani­zsai Kurvinger István vezette. A mozdonyvezető nem vette észre, hogy a jelző tilosat mutat, és a Diesel — a sebességmérő szalag tanúsága szerint hat­vankét kilométeres óránkénti sebességgel — az ötödik vá­gányra rohant. Az ötödik vá­gányon tartózkodott a 411 333- as gőzmozdony és három te­hervagon. A gőzmozdony ve­zetője, a negyvenegy éves Lodri István azonnal megállt, amikor észrevette a veszélyt. A Diesel belerohant a gőz- mozdonyba. Kurvinger István súlyos, de nem életveszélyes, Lódri István és Túri István la gőzmozdony fűtője) köny- nyebb sérüléseket szenvedett. Az anyagi kár az első becs­lések szerint eléri a másfél millió forintot. Az öszeütkö- zésről némi fogalmat ad, hogy a mozdonyokat hegesztő­pisztollyal lehetett csak szétválasztani. A baleset következtében for­galmi akadály nem keletke­zett, a vágányok sem sérültek meg. A Somogy megyei Ren­dőr-főkapitányság szakértők bevonásával folytatja a nyo­mozást. A MÁV Pécsi Igaz­gatósága is vizsgálatot kezdett jellemző kortörténeti adalé­kok is. Somogy első tisztiorvosa, Toppó János volt — egy 1754- ből származó dokumentum ta­núsága szerint. Az óriási Eszterházy-birtok kiterjedt a Balatontól délre eső területre is, valószínűleg ezért került ide 1767«ben — egy másik okmány szerint — híres orvosuk fia, Gömöry Dá­vid. A tanulmány foglalkozik megyénk gyógyszerészetének kezdeteivel is. Megtudjuk belő­le, hogy 1752-ben kapott pél­dául engedélyt Kaposváron gyógyszertár nyitására a wür- tenbergi Jobst Jakab. Franki József értékes mun­kája szól az ispotály alapítá­sáról, a kórház »előzményeiről« is. (Az első »aggápoldát« Winkler Mihály gödrei lelkész alapította.) Az Orvostörténeti Közlemé­nyek e számában olvashatunk egy másik somogyi vonatkozá­sú közleményt is, Tóth Tibor: Az uradalmi orvosi állás meg­szervezése a Somogy megyei menyei uradalomban (1830). T. T. A helyzet változatlan A közelmúltban a Somogyi Néplap egyik cikkében elma­rasztalta a nagyatádi Park ét­terem személyzetét a kiszol­gálás csigalassúsága miatt. Azt hinné az ember, hogy a cikk elolvasása után az illetékesek levonták a tanulságot, és vál­toztattak a tarthatatlan hely­zeten. Nem így történt, mert a helyzet azóta is változatlan. Mintha hiányozna a kedvesség a személyzetből, sőt a keres­kedelmi, üzleti szellem is. Az elmúlt vasárnap délután tele volt az étterem — a cuk­rászda ugyanis tatarozás miatt zárva van, és a vendégek a Parkba mennek. Nem lehetett üres asztalt találni bent, de kint a széles folyosón — ahol melltesleg asztalok és székek is vannak — nem ült senki, mert oda nem jöttek a felszolgálók. Mi leültünk ott, s kb. 30 perc alatt jól ki is pihentük ma­gunkat, de a szomjunkat nem tudtuk oltani. Egyszer ugyan kinézett egy felszolgalónő, de nem kérdezte meg, hogy mit akarunk. Ez azonban csak egy eset a sok közül. Szinte naponta hal­lani ilyen panaszt. Itt volna már az ideje, hogy az illetéke­sek hathatósan intézkedjenek! Ha szükséges, még személyzet­változtatással is, mert a sok panaszos joggal várja el, hogy pénzéért gyorsan, kedvesen szolgálják ki. D. S. Jelenet a »Vörös macska« című operett tv-változatából. (A televízió ma este 20.25-kor kezdődő műsora.) Noteszlap Vigasztaló Sírtál a szálloda melletti kapualjban. Nem tudom, ki vagy. Arcodon csorogtak a könnyek, s nem törölted le őket. És én sajnáltalak, te sző­ke hajú, de vigasztalni nem mehettem oda, hiszen az írott és íratlan szabályok... S te ismeretlen voltál. Ezért hát ne vedd tolako­dásnak, így móhdom el, írás­ban, mit gondoltam később, amikor a lépteim már messze kopogtak attól a kapualjtól. Csak annyit akarok mondani: a fogat mésszé roppantó kín' szüli az igazságaikat, ahogy a kagyló izzadja a gyöngyöt. Az álmatlanság a szivárvány-ál­mot, az igázit, az egyetlent, az ébren álmodottat. A tollhegy könyörtelen vágásai a papír húsán a szót, a szabadítót. Az idegen közegbe fúródó repü- löorr c légáramot, a könnyű­nek találtatottakat felszippan- tót. És hidd: te kőnehéz vagy, higanysúlyú, mert ha hiszed — az vagy! S érzéketlen gép utáni jeges légörvények, ér­zéketlen emberek mondatai utáni jeges légörvények sem rendíthetnek meg. Csak ezt akartam mondani, látod. Szemeid szárazsága a nyugalmam, L. L. A kis butus Vittorio Gassman szo­ros barátságban volt egy bájos fiaital lánnyal, aki mindenáron színésznő akart lenni. Bgy napon a Cinecitta bárjában kávé­ját kortyolgató művész megkérdezte a lányt: Mi a véleménye Shakes- peare-ről? — Miért — kérdezte a a lány. — Hozzá akar ad­ni feleségül? A nagy alkalom Két skót találkozik az utcán. — Hogy vagy? — Nem tűi jól. Épp most jövök az orvostól, aki elrendelte, hogy négy héten át cs’ak pirítás ke­nyeret egyek és vizet igyák. — Rendkívül sajnálom. Ide hallgass, éppen ideje lenne, hogy viszonozzam múltkori vacsorameghívá­sodat. .. Eljössz holnap ebédre? Új idők Két nagyon elegáns hölgy találkozik egy kiállí­tás megnyitóján. — Ezer éve nem talál­koztunk —1 mondja az egyik. — Hogy van a két lányod? — Hát válaszol a másik — az első menyasszony, a másodiknak még nincse­nek gyerekei. Önkéntesek Az ezredes meglátogat- • ja az önkéntes osztagot. — Te hogy kerültél ide? — kérdezi az egyik katonát. — Agglegény voltam, ezredes úr, és szerettem a háborút: ezért vonultam be. Az ezredes megkérdi a mellette álló katonát. — És te? — Nős ember voltam, ezredes úr, és szerettem a békét. Jó üzlet a kihágás Egy angol rájött, hogy a kihágás kif-'zetődik, és mindez összhangban van a törvénnyel. Ittasság miatt egy font pénzbün­tetésre ítélték. S mivel visszautasitotta kifizeté­sét, egyheti fogházzal súj­totta a bíróság. Amikor megérkezett a börtönbe, az őrök megál­lapították, hogy van készpénze. Elvették tőle az egy fontot, szabad láb­ra helyezték, sőt mi több: kárpótlásul az egyheti élelemért és elhelyezésért kifizettek neki még négy font tíz shillinget is. A tiszta haszon három font tíz shilling. Sagmgfiliipkp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díi egy hónapra 20 Ft Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébeu. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom