Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

<&• </ i V4C-AG PROLETÁRJAI, EG YES 0 LJ ETEK ! Ára: 80 fitíér Somogyi Néplap 1 A Z M S Z M P SO M O CY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM. 1970. JÜLIUS 3., PÉNTEK ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS n közúti járműgyártás ftefyzete Kormányrendelet a találmányokról és a műszaki újításokról Tájékoztatási A kormány Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jel-jn- tését Franz Jónásnak, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének június 15-e és 19-e közötti hivatalos magyarorszá­gi látogatásáról A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatai az utóbbi években örvendetesen bővültek, s az osztrák államelnök látogatása és tárgyalásai hozzájárultak a két ország közötti jószomszédi együttműködés továbbfejlesz­téséhez. A külügyminiszter ezt köve­tően Gaafar Mohamed Nimeri, a Szudáni Demokratikus Köz­társaság forradalmi parancs­noki tanácsa elnökének június 22-e és 25-e között a Magyar Népköztársaságban tett hiva­talos baráti látogatásáról szá­molt be. A kormány megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a szívélyes, baráti légkörben lefolyt tárgyalások hasznosak, eredményesek voltak. A két ország közötti kapcsolatok mind politikai, mind gazdasági és kulturális téren örvendete­sen fejlődnek, és a felek meg­állapodtak abban, hogy az együttműködés bővítésére irá­nyuló kezdeményezéseket to­vábbra is bátorítani fogják. A kormány meghallgatta a külügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek június 21—22-i tanácskozásáról. A Minisztertanács megvitat­ta és elfogadta a kohó- és gépipari miniszter jelentését a közúti járműgyártás fejleszté­sének helyzetéről. A jelentés a fejlesztést szolgáló beruházá­sok, a termelés, az értékesítés és a gazdasági eredmények ed­digi alakulásával foglalkozik. A harmadik ötéves tervidő­szakra előirányzott beruházá­sok túlnyomó része az év fo­lyamán befejeződik. v Az Országos Találmányi Hi­vatal elnökének előterjesztésé­re a kormány rendeletet ho­zott a találmányok és egyéb hasznosítható műszaki megol­dások külföldre juttatásának engedélyezéséről és nyilvános­ságra hozatalának rendjéről. A rendelet jelentős mértékben egyszerűsíti az ezzel kapcsola­tos korábbi intézkedéseket. A külkereskedelmi miniszter előterjesztésére a kormány el­(Folytatás a 2. oldalon) Loaonesi Pál Mongóliában •• Ünnepélyes g^árlátogaHi Ambrus István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti Ulán­bátorból: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának Mongóliában tartózkodó elnöke tegnap délben — vidéken tett másfél napos látogatása befejeztével — visz- szatért Ulánbátorba. Tegnap délután került sor a magyar gazdasági és műszáki segítséggel épült ulánbátori ru­hagyár ünnepélyes átadására. A korszerű üzem kapacitásá­nak teljes kihasználásával két műszakban évi 300 ezer darab készruhát fog előállítani. Az üzem jelenlegi ’300 dol­gozója közül minden tizedik munkás Magyarországon sajá­tította el a szükséges ismere­teket. Az ünnepélyes átadáson Lo- sonczi Pál és hivatalos kísé­rete mellett jelen volt J. Ce- denbál, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt KB első titkára, miniszterelnök, Zs. Szambu, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, Sz. Luvszan, a minisz­tertanács elnökének első he­lyettese és más mongol veze­tő személyiségek. Sz. Luvszan beszédében örö­mének adott hangot, hogy az Ma nyit a pécsi vásár A II. pécsi ipari vásár és ki­állítás ma délelőtt nyílik meg ünnepélyes külsőségek között. A vásáron 101 országos és megyei vállalat, gyár, szövet­kezet, továbbá 34 jugoszláv cég szerepel legújabb, legszebb termékeivel. Tegnap kiosztották — 45 ta­gú szakmai bíráló bizottság ér­tékelése alapján — a díjakat is. A négy vásári nagydíjat a Magyar Selyemipari Vállalat, a Pamutnyomó-ipari Vállalat, a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat és a jugoszláv Oriolik Oriovác-cég kapta meg. A vá­sáriroda nagydíját, az együtt kiállító Mecseki Szénbányák Vállalat és Mecseki Ércbányá­szati Vállalat, a Mohácsi Fa­rostlemezgyár és a FIN pécsi porcelángyára nyerte. A vásár mlius 13-ig lesz nyitva. (MTI) Megyénkben a negyedikként Nagyközségi rangot kapott Nagybajom Virág Benedek, Csokonai Vi­téz Mihály és Pálóczi Horváth Adám egykori kedves faluja nagy ünnepség színhelye volt tegnap. A Népköztársaság El­nöki Tanácsának határozata Nagybajomot nagyközségi rangra emelte. A községi ta­nács nagytermében megrende­zett ünnepségre — ünnepélyes tanácsülés is volt egyben — a tanácstagokon és vendégeken kívül a nagyközség lakói kö­zül is sokan eljöttek. Kányási Kálmán, a községi pártszerve­zetek csűcsvezetőségének tit­kára köszöntötte a megjelen­teket, köztük dr. Várkonyi Im­rét, a megyei tanács vb-elnök- helyettesét, Tarr Gyulát, a Ka­posvári Járási Pártbizottság titkárát és Csek Józsefet, a Kaposvári Járási Tanács V. B. elnökét. — Egyetlen napirendi pon­tot tárgyalunk — mondotta Kányási Kálmán —, Nagyba­jom község nagyközséggé nyil­vánítását. Felkérem dr. Vár­konyi Imrét az ünnepi beszéd megtartására. — A megyei tanács vb és a magam nevében örömmel üd­vözlöm az ünnepi tanácsülést, amely újabb mérföldkő Nagy­bajom fejlődésében — kezdte Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója: A gépjármű-biztosításról A gépjármű-biztosítás idő­szerű kérdéseiről és terveiről tájékoztatta csütörtökön az új­ságírókat Balázs József igazga­tó az Állami Biztosító gépjár­műbiztosítási főosztályának vezetője. Az idén — sajnálatos mó­don — tovább növekedett a gépjármű-balesetek száma. A balesetek, karambolok anyagi következménye még nem mu­tatható ki, de előrelátható, hogy lényegesen meghaladja a káreset számának növekedését, mert több az új, az ériékesebb kocsi, drágább a javítás, na­gyobb a sérültek keresetveszte­sége, a rokkanták járadéka stb. A személyi sérülések és az anyagi károk növekedése teszi szükségessé és sürgetővé a gép­jármű-biztosítás általános — mindenkire kötelező — beveze­tését. A szavatossági biztosítás ne­vét egvébként július 1-től meg- változtc'H .. a gépjármű-fele­lősségi biztosítás ugvanis job­ban kifejezi a célt. Az Állami Biztosító jogszabálytervezetet dolgozott ki a gépjármű-fele­lősségi biztosításnak mindenki­re — az állami vállalatokra is — kötelező bevezetésére. A biztosító az utóbbi időben egész sor intézkedést hozott a gépjármű-tulajdonosok érde­kében. így például a Casco- biztositásban díjemelés nél­kül nagyobb kockázatot vál­la hak, és a Casco érvényes az alkalmi vezetőre is. (Foglalko­zik az intézet a Casco biztosí­tás választékának bővítésével, és további nyolc országgal tárgyalnak a Casco érvényé­nek kiterjesztéséről.) Az utóbbi időben gyorsítot­ták az ügyvitelt: készpénz­előleget, hitellevelet adnak a károsultaknak. Most a . kisebb karosszériakárok rendezésének egyszerűsítését tervezik. A főosztályvezető végül be­jelentette, hogy az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében jövőre 25 millió forintos költ­séggel korszerű, műszakilag és technikailag jól felszerelt.. űi kárrendezési központot helyez­nek üzembe Budapesten, a Hámzsabégi úton. (MTI) beszédét az elnökhelyettes. — A megyei tanács azt a célt tűzte maga elé, hogy meg kell indulni az urbanizáció, a vá­rosiasodás útján. Nagybajom sorrendben a negyedik somo­gyi község, amely nagyközségi rangot kapott. Ezzel az intéz­kedéssel újabb lépést tettünk a korszerű településhálózat ki­alakításához, amelynek az a célja, hogy a lakosság igényeit minden területen magasabb szinten tudjuk kielégíteni. Dr. Várkonyi Imre ezután megyénk elmaradott települé­seinek történetéről beszélt, s vázolta a fejlődésnek azt az útját, amelyet a felszabadulás óta megtettek. — Nagybajom nem tartozott az elmaradott községek közé — mondotta —, hiszen az ezer­hétszázas évék végén és az ez.ernyolcszázas évek elején je­lentős kulturális gócpontja volt Somogynak. A második világháború alatt azonban olyan veszteség és kár érte a községet, amilyen a helység történelmében még nem for­dult elő. Hétszázötven lakás dőlt romba, valamennyi épü­let sérült volt, és a község ál­latállománya csaknem teljesen elpusztult. Ilyen alapokról kel­lett elindulni, s a mai naptól az egyetlen, más rangot még soha nem viselt községet im­már nagyközségnek nevezhet­jük; — Somogy megye tanácsa úgy ítélte meg, hogy ez a köz­ség gazdag múltját, hagyomá­nyait és virágzó jelenét tekint­ve megfelel a nagyközségi kö­vetelményeknek. Ezért öröm­mel jelentem be, hogy Nagy­bajomot 1970. július elsejével nagyközséggé nyilvánítjuk! A község »kinevezéséről« szóló okmányt Dómján László vb-elnök vette át nagy taps közepette dr. Várkonyi Imré­től. ' ■ Ezután úttörők köszöntötték a tanácsülést, majd Dómján László vb-elnök emelkedett szólásra. Beszédében ismertet­te mindazokat az eredménye­ket, amelyeket a község az el­múlt tíz év alatt elért, és fog­lalkozott a közeljövő feladatai­val. A községben négy alap­szakmás orvosi rendelő, új böl­csőde, törpe vízmű, vízvezeték, új strandmedence és több tan­terem épül a következő ötéves terv során. — A nagyközségi rang nem- csakcsak címben, hanem tar­talmában is változást hozott. Városi színvonalat megközelí­tő' hatósági munkát kell vé­geznünk, mert ezt várja tőlünk a lakosság. S mi igyekezni fo­gunk eleget tenni a követel­ményeknek — mondotta befe­jezésül Dómján László. A nagybajomi ünnepi ta­nácsülés az Intemacionálé hangjaival ért véget. Nagybajom tehát Tab, Barcs és Marcali után Somogy me­gye negyedik nagyközsége. S. G. Jjj búzafajták bemutatkozása Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet 26 állo­másán nagy jelentőségű búza­kísérleteket folytatnak. Hazai és külföldi fajták közül vá­lasztják ki a szakemberek azo­kat, mélyek áz eddig ismer­teknél többet teremnek és egyéb jó tulajdonságokkal ren­delkeznek. Az új, ígéretes búzafajtákat ezekben a napokban mutat­ják be a megyék és a mező- gazdasági nagyüzemek szak­embereinek. A 220 holdas szombathelyi kísérleti állomá­son csütörtökön zajlott le az ismerkedés az új búzákkal. A mezőgazdasági fajtakísér­leti intézet igazgatója elmond­ta. hogy az országban a búza vetésterületének 80 százalékán termesztünk jelenleg Bezosztá- ját. E fajtának, fontos szerepe van a magyar kenyérgabona­termelés fejlődésében, s abban, hogy a termésátlagok 15 mázsa fölé emelkednek. Ennek követ­keztében lettünk kenyérgabo­nából önellátók. Ma már azon­ban még jobb termőképességű fajták kellenek. A fajtakísér­leti intézet állomásain is ilyen szempontból vizsgáztatják a különböző hazai és külföldi búzát. Különösen jónak ígérkezik a szovjet Aurora, a Kávkáz, a Kubilejnaja és a Rannaja. A franci Mcásson-nak, valamint a szovjet Mirokovszkaja—38- nak ugyancsak fontos szerepe lehet a hazai terméshozamok emelésében. Az új magvar fajták közül a Kiszombori 1-es ígéri a leg­többet. A felsorolt fajták különböző időben érnek, s így termelésük lehetőséget ad a betakarítási idő széthúzására, illetve a gé­pek jobb kihasználására is. (MTI) átadásra Losonczi Pál látoga­tása idején kerülhetett sor. El­ismeréssel szólt a magyar és mongol szakemberek munkájá­ról, a magyar segítséggel épü­lő más létesítményekről, a bio­kombinátról, a húsfeldolgozó üzemről, a magyar geológusok és vízügyi szakemberek ered­ményeiről. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter beszédében hangsúlyozta: — Szívesen jöttünk el eme a mai ünnepségre, hogy jó ba­rátok. módjára osztozzunk az önök örömében, amit az útj létesítmény láttán éreznek. — Örömmel hallottuk —• folytatta —, hogy elégedettek ideküldött szakembereinkkel, akik becsülettel látták el meg­bízatásukat. Magyarországon jói ismert, hogy a Mongol Népköztársaság, a KGST tag­jaként aktívan részt vesz a szocialista országok gazdasági együttműködésében. Ez az együttműködés hasznos és gyü­(Folytatás a 2. oldalon) MOSZKVA Ülésezik az SZKP KB plénuma Moszkvában tegnap meg­nyílt az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma. A plénum részvevői meg­hallgatták L eonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának be­számolóját »A párt soron lévő feladatai a mezőgazdaságban« címmel. A beszámoló vitájában ti­zenegyen szólaltak fel, köztük Pjotr Seleszt, az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Gen- nagyij Voronov, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke, Saraf Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Vaszilij Mzsavanadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A nők és fiatalok helyzetéről tanácskozott a SZOT Fél éy múlva szakszervezeti választások Tegnap ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Taná­csa. Az értekezlet első na­pirendi pontként Somoskői Gábor, a SZOT titkára előter­jesztette a SZOT elnökségé­nek jelentését és határozat- tervezetét a bérből és fizetés­ből élő nők és fiatalok kö­zött végzett szakszervezeti te­vékenységről és a további feladatokról. Utalt arra, hogy a szakszer­vezeteknek a jövőben követke­zetesebben kell foglalkozniuk, s bátran kell küzdeniük azért, hogy. a dolgozó nők és az if­júság érdekei jobban érvénye­süljenek. — Társadalmunkban — mondotta — a nők politikai­lag és közjogilag egyenjogúak. Ezeket a jogokat azonban ma még nem minden nő realizál­hatja. Az elmúlt 25 év rendkí­vül nagy fejlődése is kevés volt ahhoz, hogy ezen a terüle­ten megszűnjék a szemléleti el­maradottság. A legelső feladat tehát, hogy mind a vezetők, mind a dolgozók körében megszűnjék a helytelen szem­lélet. Lényegesen jobbá kell tenni a dolgozó nők élet- és munkakörülményeit. A SZOT titkára ezután a nők három műszakjának prob­lémájáról szólt. — Javasoljuk — mondotta —, hogy az iparban dolgozó nők éjszakai műszakját két ütemben szüntessük meg. Ál­lami, gazdasági szerveink biz­tosítsák, hogy az első ütem­ben fokozatosan minden sok- gyermekes és egyedülálló anya mentesüljön a három műszak alól. A továbbiakban azokról a vizsgálatokról szólott, amelyek feltárták, hogy elveinkkel ellentétben a nők egyenlő munkájukért nem kapnak a férfiakéval egyenlő bért, és sem az állami, gazdasági élet­ben, sem a politikai, társadal­mi vezetésben nincsenek meg­felelő arányban képviselve. A továbbiakban arról tájé­koztatta a tanácsülést, hogy a IV. ötéves terv előké­szítése során a szakszer­vezetek több javaslatot terjesztettek elő a nődol­gozók helyzetének javí- | tására. Indítványozzák a gyermekin­tézmények eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztését is. (Folytatás a 2. oldalon) W Általános az árvízi leszerelés A Csongrád megyei folyók körzetében megkezdődött az általános árvízi leszerelés. Er­re azért kerülhetett sor, mert a Maros visszatért medrébe, és Szegednél a Tisza vízállása is a 800 centiméteres szint alá süllyedt. Csütörtökön azon­ban még fenntartották a har­madfokú készültséget biztonsá­gi intézkedésként, mert a gá­tak sok helyen meggyengültek, s ellenálló képességük erősen csőikként. Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság az általános lesze­relés első lépéseként megszün­tette az árvízvédelmi körzete­ket és visszatért az eredeti szervezeti rendszerhez. A gátakon a figyelőszolgálat mellett nagy erővel folytatják a védelmi anyagok visszanye­rését. 3 500 000 homokzsákot ürítenek ki. Ezeket ki kell se­lejtezni. Jó ütemben halad Szeged város védelmi vonalá­nak, a körtöltésnek, a »kicso­magolása« is. A töltést ugyan is 11 kilométer hosszúságban borították be fóliatakaróval. Ezt most felszedik, és majd a mezőgazdaságban hasznosít­ják. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom