Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-25 / 173. szám
Losonczi Pál képviselői látogatása a kaposvári járásban (Folytatás az 1. oldalról) nek jut ma már ideje arra, hogy a saját portájánál távolabbra tekintve, szűkebb pátriájának, s az ország ügyeivel is törődjék. A nemzetközi kérdéseket érintve Losonczi elvtárs a többi között megemlítette: — Itt, választóim e'Jitt bejelenthetem, hogy a közeljövőben Kelet-Afrika országaiba indulok látogatásra. Ez az utazás is azt célozza, hogy tovább javítsuk kétoldalú kapcsolatainkat más népekkel, s lehetőséget teremtsünk a politikai, gazdasági, kulturális együttműködésre. Népköz társaságunknak a nemzetközi életben tekintélye van, figyelnek szavára, s mindezt munkánkkal, eredményeinkkel értük el. Ezután kifejtette: munkája, elfoglaltsága miatt nem tölthet el annyi időt a somogyi j — Egyetértek azzal, hogy a | tani. Viszont jó az, hogy ezek' ben a döntésekben saját elképzeléseiket érvényre tudják juttatni. így ha több is a gond, de a helyi adottságokhoz igazított gazdaságvezetés a korábbinál nagyobb eredmények elérésére képes. A vendégek a véleménycsere után itt is üzemlátogatásra indultak, s az állami gazdaság somogyszentimrei üzemrészében a búzaaratást, valamint az üszőnevelő-telepet, majd a cseberki gyümölcsöst tekintették meg. Losonczi elvtárs mindenütt szót váltott a dolgozókkal, érdeklődött személyi körülményeik és a gazdálkodási feltételek felől. A »szakmai-«, közvetlen hangú beszélgetés az állami gazdaság központjában a vacsora alatt is folytatódott. Az esti órákban ért véget Losonczi Pál képviselői látogatása a kaposvári járásban. természeti adottságokhoz alakítják a szövetkezet termésszerkezetét — fejtette ki véleményét az Elnöki Tanács elnöke —, de egyúttal ügyeljenek arra is, hogy a szükségletnek megfelelő számú munkaerőt foglalkoztassanak. A termelés növelését a mezőgazdaságban is a termelékenység növelésével kell fokozni a továbbiakban. Az. állami gazdaság igazgatójától a többi között arról érdeklődött Losonczi elvtárs: mennyi a vezetők gondja a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer körülményei között. Kiss elvtárs válaszában kifejtette: megszaporodott a munka, hiszen amit korábban utasításokkal szabályoztak, arról most a gazdasági vezetőknek kell — felelősséggel — dönKubai vendégek Somogybán A Bárdibükki Állami Gazdaság búzatáblájában. (Folytatás az 1. oldalról) titkára, Kovács Ferenc, a járási tanács vb-elnöke, dr. Pap László, a népfront járási elnöke, Gémesi Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára és Hamvas János, a nagyközségi tanács vb-elnöke. A magyar és a kubai himnusz elhangzása után Katona Györgyi, a Fonómunkás Kis- színpad tagja elszavalta Nicolas Guillen Az én földem kívül édes című költeményét. Az ünnepi nagygyűlést Varga Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyi titkára nyitotta meg. Ezután Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Mai gyűlésünkön a kubai nép történelmének dicsőséges eseményére, második legnagyobb nemzet: ünnepére, a tizenhét évvel ezelőtti fegyveres felkelés kezdetére emlékezünk. Kubában 1953. július 26-án a forradalmár hazafiak egyik csoportja vakmerő bátorsággal megtámadta a diktatúra erődjét, a santiagói Moncada laktanyát és el akarta foglalni a rádióadót, hogy a népet harcra hívja a reakciós Batista-rendszer megdöntésére, az ország függetlenségének kivívására. Hetven fiatal harcos esett el az ostrom során, a megmaradtakat pedig börtönbe vetették; a mozgalom vezetőjét, az akkor huszonhat éves Fiedel Castrót pedig tizenöt évi börtönre ítélték. Július 26-a mégis történelmi dátum lett. Évek múltán a börtöniből szabadult forradalmárok töretlen hittel kezdték meg most már sokkal szélesebb körű, szervezettebb szabadságharcukat. A hároméves harc végül is 1959. január 1-én a partizánhadsereg győzelmével végződött, mert a küzdelem során erős szövetség kovácsolódott a fegyveres hazafiak és az ország más forradalmi haladó erői között. A nemzeti felszabadító mozgalom gyors fejlődés során szocialista forradalommá nőtt át. A nyugati féltekén Kuba az első szocialista ország Az új társadalmi rend építésének és védelmének nehéz idejében a kubai nép nem maradt magára. Az építésben, az imperializmus elleni harcban A kubai vendégek a ruhagyárban. rendkívüli fontosságú a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szolidaritása, sokirányú támogatása. Bíró Gyula a két ország párt- és gazdasági kapcsolatairól beszélt, majd a megye eredményeiről. Beszédét ezzel fejezte be: — Pártunk és népünk most, a kubai forradalom ünnepén szívből köszönti Amerika első szocialista országát, s kíván további jó munkát nagy céljai eléréséhez! Éljen népeink megbonthatatlan barátsága! Felszólalt a nagygyűlésen Jose Luis Teijeiro, a Kubai Köztársaság budapesti nagy- követségénék ideiglenes ügyvivője is. Elmondta, hogy 1953. júliius 26-a új szakaszt nyitott meg Kuba történetében, mert bebizonyította, hogy a zsarnokság és az imperialista uralom elleni küzdelem elsődleges formája a fegyveres harc. A Fidel Gastro vezette férfiak nem mondtak le Kuba felszabadításáról. Három évvel később partra szálltak az ország keleti partvidékén, újabb harcot indítva a diktatúra és az észak-amerikai imperializmus kiszolgálói ellen. Jose Luis Teijeiro befejezésül hangsúlyozta, hogy Kuba tovább halad a szocializmus fölépítésének útján. Az ünnepi nagygyűlés az In- temacionáléval fejeződött be. Jó víz a lakosságnak 33000 méter vízvezeték Siófokon Szabadi-fürdő után Csárdamajor következik Három évvel ezelőtt alakult meg a vízműtársulat, hogy jó ivóvízzel lássa el az akkor még választók között, amennyit szeretne. De szívesen jön mindig a megyébe, mert ezek a beszélgetések, találkozások a párt- és állami vezetés iránti bizalmat tükrözik, s meggyőzően tanúsítják: népünk egyetért a jelenlegi, kitérők nélküli politikai irányvonallal. — Köszönöm a szives vendéglátást, s további eredményes munkát, jó egészséget kívánok — vett búcsút Losonczi élvtárs Kaposfő vezetőitől, dolgozóitól, majd a délutáni órákban — kísérőivel együtt — a Bárdibükki Állami Gazdaságot kereste föl. Itt a gazdaság központi épületénél Sást János, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, Tódor György, a községi tanács vb-elnöke üdvözölte elsőként a gépkocsiból kilépő vendégeket, az úttörők pedig virágcsokrokkal kedveskedtek. A gazdaság tanácstermében előbb Kiss János, az állami gazdaság igazgatója, majd Csizmadia József, a helybeli Munkásőr Tsz elnöke adott rövid áttekintést a termelési, gazdálkodási kérdésekről. A hatezer holdat művelő állami gazdaság tevékenységét érintve — a beszámolóban és az azt követő üzemlátogatáson is — az állattartás gazdaságosságának, a gyümölcstermés értékesítésének, a munkaidő és a keresetek összefüggésének kérdései kerültek előtérbe. Losonczi elvtárs figyelemmel hallgatta a tsz-elnök tájkoztatóját a készpénzfizetéses munkadíjazás tapasztalatairól, s megelégedéssel vette tudomásul, hogy az idei évben már 17 dolgozó kérte felvételét a szövetkezetbe. A ktsz-ek tevékenysége alapján A beruházás gondjairól A tevékenység, amely egykor a lakosság szolgáltatására korlátozódott, nagyipari szükségletre talált. De fordítva is igaz az, a kisipari termelőszövetkezetiek esetében. Mert lehet, hogy egykor csupán kész terméket gyártottak, de most ellátják a helybeli szolgáltatást is. Végül is egy dolog a kettő. Termelési profil. A kisipari szövetkezetek gazdálkodásának keresett és megtalált útja, akár a nagyatádi Komfortra, a csurgói Napsugárra vagy a kaposvári Delta Ktsz-re gondolunk. Kedvezményes hitelek A Delta Bőripari Ktsz késztermékeket gyárt a nagykereskedelem megrendeléseire. Hasonlóképpen a Kaposvári Háziipari Termelőszövetkezet is. És még folytathatnánk a sort. Nem új dolog, de ezek a szövetkezetek szívesen látott és nagymértékben foglalkoztatott partnerei a kereskedelemnek. Ahol a nagyipar tömegcikk-gyártásában »rések vannak«, ott szükség van a munkájukra, mert a lakosság igényli. Akár közvetlenül, akár közvetve, a lakosság igényeit kielégítő szükségleti cikkek gyártásával, javításával foglalkoznak a ktsz-ek. Nehéz lenne két teljesen azonos profilú kisipari szövetkezetét találni megyénkben, mert vagy a szolgáltató, vagy a termelő ág erősebb. És ez nagyban a helyi adottságoktól, lehetőségektől függ. Ezek szabják meg haladásuk, fejlődésük irányát is. A nagyatádi Komfort például nagyban erősíti szolgáltató tevékenységét, és nem véletlenül, mert autószervize a megye legjobbjai közé tartozik. Ahogy mondani szokták: ezek a termelőegységek lehetőségekre, útra találtak, beépültek a gazdálkodás rendszerébe. De a fejlődésnél, a fejlesztésnél meg kell állnunk egy pillanatra. Nagyon sok elnökkel beszélgettem ezekről a gondokról. Igaz, a beruházás mindenütt gond, hiszen számottevő anyagiakat igényel. De halaszthatatlan szükséglet is, mert az igények diktálta előrelépés záloga. Az is bizonyos, hogy ezeknek a szövetkezeteknek a fejlesztési alapja meglehetősen kis összeg. Marad tehát a hitel. Tihanyi Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei igazgatójával beszélgettem a ktsz-eknek nyújtott hitelekről, hitelpolitikai elvekről. Azt írtam a beruházásokról, hogy gond. De bizonyos, hogy korántsem olyan súlyos gond, korántsem olyan kilátástalan, ahogy néhányan megítélik. Csak egy példa. A szolgáltatás színvonalát emelő beruházásokra kedvezményes (preferált) hitéit vehetnek fel a szövetkezetek. Vagyis népgazdaságunk irányító szervei a lakosság igényeinek kielégítését, a szolgáltatások ellátását nagyon fontosnak tartják, s ezért előnyben részesítik az ilyen hiteligényeket. De csak ez az egyetlen útja a beruházások megvalósításának? Kis és középüzemeket Egy kicsit el kell szakadni a hitelek, a pénz világától, a kooperációkon keresztül megvalósítható szorosabb együttműködések irányába. Végül is több út vezet egy cél felé. A Gazdasági Bizottság kis- és középüzemek létrehozásáról szóló határozata figyelmet érdemel gazdaságunk valameny- nyl termelő szektorában. Az a tapasztalat, hogy a ktsz-ek egy-egy kooperáció kapcsán gyorsan és gyakran megtalálják egymást. Ezeket a kapcsolatokat állandó együttműködéssé is fejleszthetnék. Különösen akkor, ha egy-egy termelési profil nagy felfutása indokolja ezt, és így megfelelő haszonnal térül meg a közös fáradozás. Könnyebb tehát a beruházás is ezen az úton. De kisüzemet vagy középüzemet létrehozhatnak — pontosabban: fejleszthetnek — saját erőből is a ktsz-ek. Miből? — kérdezhetné valaki joggal. Hiszen éppen a beruházások anyagi nehézségeiről volt szó. Nos, ehhez valóban komoly segítség kell. Ha kevés a fejlesztési alap és ha nem akarnak mindent a hitelre alapozni, akkor megyei segítség kell hozzá. És ez a helyi dotáció mindenképpen megéri, mert gazdagon megtérül, hiszen szélesedik, erősödik általa a somogyi ipar. Az életképesség bizonyítéka A ktsz-ek útja tehát biztosított a jövőben. De természetesen nemcsak távlati feladatok állnak előttük, hanem olyanok is, amelyeknek megvalósítása napról napra fontos. Nagyon tanulságos vitán vettem részt nemrégiben a KI- SZÖV Somogy megyei központjában. Biczó Péter elnök beszélt a kisipari termelőszövetkezetek vezetőinek, és párttitkárainak arról, hogy tegyenek mind többet és többet a nők helyzetének megjavításáért, kapjanak nagyobb szerepet a vezetésben a nők. Nemcsak általános irányelveket hangoztattak itt. Konkrét javaslatok születtek a bizottságok és a nőfelelősök munkájára vonatkozóan. Olyan feladatokat tűztek ki, melyeknek megvalósítása nagyon gyorsan kamatozik. És nagyon komoly gondokat, igényeket old meg. Lehet, hogy távol esik ez az előbb elemzett gazdasági területektől, hiszen a felszólalások is hangoztatták, társadalmi probléma a nők helyzetének javítása. Szerintem eredmény volt ez a vita. Tanúsítja, hogy gyakran szűkös, korszerűtlen körülmények között dolgozó ktsz-ek nem kezelik ezt a problémát sem másodrangúan vasv mellékesen. És ez is az életképesség bizonyítéka. Tröszt Tibor önálló Balatonkiliti községet. A beruházási programot négy hónappal a kitűzött határidő előtt, a múlt év augusztusában megvalósították. Több mint hu szón kétezer folyóméter vezetéket fektettek le, elhelyeztek negyvenegy közkutat, negyven tűzcsapot, és megépítettek egy háromszáz köbméteres tározót. Ez látja el most a balatonkiliti városrészt vízzel. A Balatoni Vízművek éjszaka tölti fel, amikor a siófoki tározók már megteltek. Bekapcsolták a vízellátásba a naponta száznegyvenöt köbméter vizet adó Béke téri kutat, s építettek egy nyomásfokozót is. A több mint ötmilliós beruházásban testet öltött a kili- tiek munkája is. A tervezett 367 ezer forint értékű társadalmi munka helyett több mint 584 ezer forint értékűt végeztek el. A városi tanács vezetői úgy ítélték meg, hogy kár volna szélnek ereszteni a társulat tapasztalt dolgozóit, hiszen az üdülőhely külterületein is meg kell építeni a vízvezetéket. A siófoki vízműtársuiatra átkeresztelt társulat április végéig tizenegyezer folyóméter hálózatot épített a balatonszabadi- fürdői részen mintegy húszmilliós költséggel. A lakosság és a vállalatok tizenegy és fél millió forinttal járulnak hozzá a hálózat bővítéséhez. Már megegyeztek a Balatoni Vízművekkel, hogy még ebben a hónapban elkezdik a hálózatépítés második ütemét a csárdamajori részen, s még a tél beállta előtt befejezik ezt a munkát. A balaton- szabadi—sóstói városrészben j jövőre fektetik le a vízvezetékcsöveket. A tervek szerint jövőre a balatoni szezon megkezdése előtt megépítik a vízvezeték túlnyomó részét. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. július 25.
