Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
« A kereskedőképzés — most KÉPEK egy gazdasági konzervüzemből Az évi termelés: 100 vagon • A Balatonújhelyi Állami Gazdaság évről évre jelentős mennyiségű, saját üzemében készített konzervárut ad hazai fogyasztásra, de sokat exportál is. Az idei terv: 100 vagon gyümölcsnek, zöldségnek és halnak a konzerválása, illetve értékesítése. Eddig mintegy 4 vagon cseresznyét és meggyet főztek be, illetőleg lekvárt, és ezen kívül egy mázsa körüli szamóca- s ugyanennyi málnaszörpöt készítettek. Minden évben fertőz a gabonafutrinka, amely jelenleg még érési táplálkozást folytat: az éréshez közel álló szemeket rágja. Aratás után a tarlón hagyott szalma alá rakja tojásait. Lárvája — a csó- csáraló — a gabonák levelének zöld részeit kirágja, s a meghagyott levélerek elbar- nulva gubanccá alakulnak. Az Ilyen gabona foltokban kiritkul. A védekezés egyik módja a learatott táblákról a szalma azonnali letakarítá&a. Ha magas az iinágók száma, akkor tarlóporozást kell végezni (Hungária L2 18 kg/kh adagolásiban), A szőlő-lisztharmat általában csak a nyár közepe után alakul ki, S többnyire a fehér fajtákat károsítja. A védekezéshez használt szereket a pe- ronoszpóra elleni permetezéssel egy menetben, kombinálva lehet kijuttatni: Karathane 0,1, Thiovit 0,3, Cosan 0,2, Kumulus—80 0,3, Dunakoll 0,3, Siarkol 0,2, Sofril—81 0,3 száA konzervüzemben két műszakban dolgoznak. Farkas Menyhértné műszakja például tíz nap alatt kereken 297 000, Báza Lászlónéé pedig 255 000 forint értékű árut állított elő.. Mint megtudtuk, a gazdaság zöldségkertészetéből a termel- vények egy része ugyancsak ide kerül a konzervüzembe. Az évi száz vagonos termelésből harminc vagon konzervet küldenek külföldre főképp a nyugati országokba és Jugoszláviába. . & Bezzeg, régen a kereskedő kiállt az ajtóba, szépen köszönt, megszólította a Kedves Vevőt, Bent a boltban lelülte- ték, lesték minden kívánságát a segédek. Hát igen, kérem, akkor képeztek kereskedőket, akkor volt udvariasság! De most?! De most... Ugye, kedves vásárlótársaim, látták önök is azt az öregurat, csokornyakkendőben és nagyon mérgesen, amikor a boltban nem köszönték vissza neki az eladók. Vagy amikor az eladók, ahelyett, hogy ... Szóval a Mindent a vevőért! feliratú tábla — képletesen szólva — bizony nagyon kopott néha és gyakran olvashatatlanná mosódik rajta a felírás. És ugye, kedves vásáriótár- saím, a csokornyakkendős öregúr szavainak hallatán nem mosolyogtunk okvetlenül, hanem eltűnődtünk a »»régi szép idők« kereskedelmén. Pedig felesleges nosztalgia ez. A régi szép idők kereskedői, meg vásárlói sem térnek vissza már. És egy így van rendjén. Ma mindenki eladó és mindenki fogyasztó. Nem én találtam ki — öreg boltosoktól hallottam. Meg egy fiatal kereskedőtanulótól is. Mindjárt' megkérdeztem, hogy ő hol hallotta, Az iskolában. Aztán felkerestem az Iskola igazgatóját, Bárdos Kálmánt, és elbesz ügettünk, a ke. reskedő udvariasságáról, mai módra. A társalgás summája annyi, amennyit már elmondtam. Legfeljebb kiegészíthetjük példáikkal. A kereskedő ügyfél a hivatalban, a szállítómunkás eladó lesz, miikor hordja a szenet, a kalauznő vásárló az üzletben, eladó a buszon. Szóval szépen bezárul a kör. És lehetne folytatni sokáig — .csak minek. A lényeg az — legalábbis úgy tűnik —, hogy mindnyájan dolgozunk, (A régi szép időktől talán ebben különbö- 'zünk a legjobban!) Szóval mindnyájan dolgozunk, és eközben találkozunk egymással. És ahogy mi fogadjuk azokat, akik hozzánk jönnek, úgy fogadnak azok is bennünket. Nehogy azt higgyék, hogy most előhozakodom a lelkiis- rnerettei, és moralízálás lesz a vége. Dehogy! Csak éppen erről van szó. És ezt mondta a kereskedelmi és vendéglátó- ipari szakmunkás képző intézet igazgatója. Igaz, hogy ezt ők kibővítik szakismeretekkel, lélektannal, pedagógiával, de valahogy erre alapozva, És jó, hogy erre alapoznak, jó, hogy tudják a fiatalok: nemcsak tőlük várnak a társadalomban, hanem ők is várhatnak viszont. Mostanáig. Térjünk megyénk határai közé! Több mint négyszáz tanuló, ja van ennek a szakmunkás- képző intézetnek. Bolti eladók, felszolgálók, pincéreik ‘— egyszóval majd kereskedők és vendéglátóipari dolgozók lesznek. Az előbb valami olyaníé- lét írtam, hogy mennyi mindent várunk tőlük, mennyi mindent vár tőlük a társadalom. Ne higgyék, hogy véletlenül tévedtem, az iskolába! Kíváncsi voltaim arra, hogy mit ad nekik a társadalom. Bizonyára látták a kaput Kaposváron a Május 1. utca 4, szám alatt. Két egymásba nyíló tanterem és egy kis Iroda az iskola. Itt képezték megyénk kereskedőit — hat éven át, állandó zajban, jövés-menésben. És ne feledkezzünk meg azokról sem, akik képezték! A pedagógusok idegeit — divatosan szólva »állóképességét« alaposan próbára tették ezek a körülmények. A tanulóknak gyakran az utcán, esőben kellett várniuk az oktatásra, mert esténként »albérletbe" kapták me" a Munkácsy Gimnázuim egyik tantermét, Minek szaporítani a szót? Ez volt. És még valami. Bárdos Kálmán igazgató eh mondta azt is, hogy jó patró- nusaik voltak. Nagy örömmel ég szinte meghatottan beszélt a három somogyi vállalat — az élelmiszer-kiskereskedelmi, a vendéglátó és az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat — se- gítőkószségéről. Mindent megadtak: eszközöket, pénztárgépet, árut — kosárszám. Csak gyakran esőben cipelték a gyerkek föl, a Munkácsyba. M ostantól. Ne higgyék, hogy játszó kedvem támadt, és ragoagatok egy időhatározószót — de így iraz, Mert mostantól, vagyis ettől a nyártól kezdve egy új helyet — és tegyük hozzá: jó helyet — kapott ez az iskola. Hadd fiűzzem hozzá: nagyon megérdemelten. Lehet sok érvet felhozni, én mégis csak egy élményre hivatkozom. Kis piros fedelű füzeteket láttam a szekrényekben, önmaguknak, házi műsoroknak csinálták a gyerekek. Verseket, elbeszéléseket másoltak — egyszóval valamit az irodalomból — a szépből. Pedig nem állt a kezdeményezéseik mögött mindig a szervező tanár, Inkább ° tanári szeretet. Mert a másik élmény az volt, ahogyan beszéltek ezek a nevelők a »gyerekeikről«. Nagyon sok szép szó kívánkozna ki belőlem, mely a nevelői munkát hivatott illusztrálni, és mégis azt írom inkább: becsíiléssel szeretik, tanítják ezeket a gyerekeket. Tudják, hopv mi válik belőlük. Üj helyet kap az iskola a közgazdasági technikum régi épületében. Remélhetőleg itt megvalósul az igazgató régi vágya: a kabinetoktatás. Vagyis: a padok mellett pult >s lesz majd. Mai udvariasság. Vagy udvariatlanság. Mindkettő okozat. És nem árt keresni az okokat. Nem árt néha megkérdezni önmagunktól sem — igaz a rohanó tempó mellett nem jut rá mindig idő —, vajon jó eladók vagyunk-e. És nem árt megnézni azt sem, vajon honnan, milyen körülmények közül indultak kereskedőink. Mert az is mindenképpen oka az előbbi okozatnak. Az igazgató kérte, hogy tegyem szóvá. Nem ártana egy kis táblácskával jelezni a boltban: Ma tanulók szolgálnak ki, Ez korántsem elnézést kíván a vásárlótól. Sőt, az igazgató ezzel bizonyítani akar Ilyen kereskedőket szeretne. Persze hozzáteszem: ez talán bennünket, vásárlókat is figyelmeztet egy kissé, mint az autóikon a »T« betű, Egy kicsit lassabban, ha lehet, és türelmesebben. Hiszen most tamilnak »közlekedni«. Tröszt Tibor Készül az üstökben a sárgabarackíz. Raktárban várja a befőzött pándi meggy, hogy hazai és külföldi fogyasztókhoz szállítsák. Növényvédelmi tájékoztató Védekezés a betakarítás alatt zalék. A kéntartalmú készítmények alkalmazásakor figyelembe kell venni az egyes fajták kénérzékenységét. A per- metlé tapadásának fokozására tapasztóanyagot ajánlatos bekeverni: Citow.ett 0,025, San- davit 0,2, Nonit 0,05, Netzmittel Ciba 0,1, Sandoz conc. 0,01 százalék. Gyakori, hogy az őszibarack betakarítása után a gyümölcsös növényvédelmét elhanyagolják. Pedig fontos szedés után a lisztharmatferőtzés elleni védekezés. Erre használhatók a szőlő-lisatharmat ellen javasolt szerek, valamint a Morestan 0,05 százalékban. A hűvös, csapadékos időjárás kedvezett a burgonya- és paradicsomfitoftóra terjedésének. A kórokozó idő előtt? tönkreteszi a növény lombozatát, árt a gumónak. Védeke-1 zésre javasolt szerek: Bordódé( 1, Vitigran 0,3, Rézoxiklorid ] 0,3, Zineb 0,3, Perocin 0,3, Lo- < nacol 0,3, Dithane M—45 0,2 < százalék. Az árellenőrzés tapasztalatai 1038 ellenőrzést végeztek megyénkben összegezték a második negyedévi árellenőrzés tapasztalatait a Somogy megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályán. A tetemes munka végeredményét Szőnyi Ferenc csoportvezető így foglalta össze. — A kereskedelmi felügyelőséggel együtt végzett ellenőrzések száma 1038 volt. A tapasztalatok alapján megállapítottuk, hogy megyénk kereskedelmi vállalatai és szövetkezetei az év elején készített üzletpolitikai célkitűzéseikben szolid haszonra való törekvésüket hangsúlyozták. Az üzlet- politikai tervek tartalmazták azt az.igényt, hogy a kiskereskedelem a korábbinál jelentékenyebb szerepet játsszon a beszerzési árak kialakításában. Emellett az önálló árpolitika kialakításának szükségességét is érzékelték. A vállalatok az érkialakításban tapasztalható kedvező jelenségek ellenére sem valósították meg teljesen ezt a tervet. A kiskereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek ártevékenységének fejlettsége és intenzitása között 1970-ben tovább fokozódott az eltérés. A minőségi különbségek elsősorban a vállalatnagyság eltéréséből származnak. A tanácsi vállalat több szállítóval áll kapcsolatban, és ez a nagyobb mennyiségű beszerzés erősíti helyzetét A szövetkezetek 50 százalékánál végzett tájékozódás alapján kiderült, hogy egy részük továbbra is folytatja óvatos, de nem hatékony árpolitikáját. Kritikátlanul elfogadják a nagykereske- delem ég a termelők ármódosításait, és a szokásos kiárusításokon kívül minden ármozgástól tartózkodnak. Ez a jelenség nem általános. Több fogyasztási szövetkezetnél a keresett III. és IV. árformákba tartozó cikkeknél esetenként jelentékeny eltéréseket alkalmaznak. Az egyes cikkeknél az alkalmazott árrés gyakran az irányárrés kétszerese. Ezeknek az eltéréseknek mintegy 00 százaléka árnövekedést jelent. Tehát a tanácsi kiskereskedelmi vállalatoknál bizonyos törekvések mégis tapasztalhatóak az áralkalmazás pozitív hatásainak érvényesítésé-e. A Balaton-parton működő vendéglátó vállalatok és szövetkezetek árpolitikájának —■ idegenforgalmi jellegéből adódóan — országos jelentősége van. A gazdálkodó szervek már óv elején hangsúlyozták, hogy nem kívánják az árakat tovább emelni, sőt csökkentésre is lehet számítani. A tapasztalatok alapján valóban előfordult, hogy a múlt évinél alacsonyabb haszonkulcsot alkalmaztak, örömmel tapasztaltuk, hogy az üdülők tudomásul veszik ugyan a vendéglátóipari egységek magasabb osztályba sorolását, s ugyanakkor nem fogadják el kritikátlanul, hogy kevés a IV. osztályú helyek száma- A zöldség-gyümölcs árának alakulását kedvezően befolyásolta a kínálat növekedése. Jelentős volt a szövetkezetek és a tsz- ek hálózatfejlesztése is. A siófoki járásban például tíz új zöldség-gyümölcs bolt létesült. A megye összlakosságának áruellátása általában megfelelő. A kereslet kielégítése azonban egyes olcsóbb árukból nem volt biztosítva. Az élelmiszeres vegyi cikkekkel történő ellátás színvonalban tovább növekedett, elsősorban a választék bővülésével és a jobb csomagolástechnikával. Egyes húsáruból, különösen szárazáruból (csemege szalámi, gyulai kolbász) nem volt megfelelő az ellátás. Továbbra sem megnyugtató az olcsóbb ruházati cikkek iránti kereslet kielégítése. A vendéglátóipari egységeket vizsgálva megállapítható, hogy a választék és a hűsítő - ital-kínálat általában hiányos. Győri András SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF Az*ügynök elindult Kémek a búvárhajón Rövidesen mind az öt ügynök halálos betegnek érezte magát. A búvárnaszád átúszott az aeélhálókkal és aknákkal védett kikötőzáron, majd gyorsan a kimerült, A látóhatáron ugyanis angol repülőgépek jelentek meg. Dasch és Burger egy kabinba kerültek. A csoport többi tagjai kénytelenek voltak egy- egy függőággyal megelégedni. Linder kapitány rövidesen felkereste egyre bete"-'v-b utasait. Dasch kedvetlenül hallgatta, amint a kapitány elmondotta, hogy a búvárnaszád most délkeleti irányban hajózik, a Fi- nisterre-fok felé— Igyekszünk az út nagy részét felszínen vagy a felszín közeiéiben megtenni, de gyakran alá kell majd merülni, mert újabban az angol és az Q amerikai reoülőgépek radar- készülékekkel vannak felszerelve és rendszeresen vadásznak ránk. Elég nagyok a veszteségeink emiatt — közölte Linder. Ez egyáltalán nem nyugtatta meg Dascht, sőt bármilyen betegnek érezte magát, most felkapta a fejét: — $ ha nem veszik őket észre idejében? Ha meglátnak bennünket? — Ilyenkor azt csinálják, hogy az alámerülés környékét teleszórják bambákkal. Nem kellemes érzés, igaz, volt már egy-két ilyen tapasztalatom, de ki lehet bírni — mondta kissé fanyar mosollyal Linder, Aztán megnyugtatta a két ügynököt, hogv legyenek csak nyugodtak, mindent megtesznek az akció tökéletes sikere érdekében. ' Daschék másnap az egész napot ágyban töltötték, s csak estefelé tértek valamelyest magukhoz. Teltek a napok. Amikor aztán körülhajózták a Finisterre- fokot, Linder megadta az új irányt. — Az Azorj-szigetek felé! Az öt ügynök végre friss levegőt szívhatott. Felkapaszkodhattak a fedélzetre, s amikor elérték az Azori-szigetek egyik kis rejteb öblét, valamelyest még fel is lélegezhettek, mert rövid pihenő következett. A hajón néhány apróbb javítás vált szükségessé. Reggel indultak ismét útnak, de alig méntek néhány órát, amikor egy hajót vettek észre a távolban. Megszólalt a riadóharang, és a búvámaszád periszkóp mélységbe merült. Kár volt a riadalomért, mert csak egy halászhajó Úszott el a közelükben. Az út nagy része zavartalanul telt el. Egy napon azonban ismét megszólaltak a tengeralattjáró rindóharangjai. Két bombave- tő gép tűnt fel az égbolton, s sz U-Boot, amilyen gyorsan csak tudott, alámerült. De későn,.. A repülőgépről észrevették őket. Linder leállíttatta a motorokat, és Daschék most tisztán hallhatták az amc-riIcai repülőgépek óriásmotorjainak egyre közéledő zúgását. Néhány másodperc múlva fülsiketítő robbanás hallatszott, A búvárnaszád megre- meget, mint «"v folyóvízbe dobott gyufaszál. Minden fény kialudt. De ez még csak a kéz det volt, Mert a két bamba zó - gép szakadatlanul a merülés helye fölött keringett, könyörtelenül bombázta a vizet. Egy jó órán át szórták — kisebb-nagyobb időközakiben — bombáikat, nyilván abból a meggondolásból, hogy a tengeralattjáró valahol alattuk, a közelben rejtőzködik. S valóban, egy bomba olyan közel robbant fel, hogy a náci búvárnaszád utasai úgy érezték: \ menten összeroppan a vaska- lifka. Néhány pillanat múlva fel is hangzott a vészkiáltás: — Vízszivárgás a hajó orrában! Linden kapitány — felhagyva a korábban magára erőltetett nyugalommal — rémült arccal rohant a esaipóaj tőkön át a naszád orrához. Csak akkor nyugodott meg valamelyest, amikor tapasztalhatta, hogy a repedés nem nagy, és gyorsan be lehet szegecselni. (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. július 84. «
