Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
Tábor Kosmapusstán Tengelyig érő sár. A híg latjaikban két keréknyom jelzi az utat, amelyen a Kutasi Állami Gazdaság központjából, illetve a major végéig tartó kövesúttól KozmapuSztára juthatunk. Személyautó erre az útra most nem vállalkozhat, legföljebb Zetor vagy első és hátsó kerék meghajtású terepjáró gépkocsi tud rajta keresztülvergődni. A GAZ ‘»pilótája« fiatal fiú. Most tanulja a járművezetést, egy kicsit még bátortalan ugyan, de mellette ül oktatója, Decsi István, aki biztatja, segíti: • v’-.v segítségnyújtását —, hogy így mindentől távol csak a tanulással, a vizsgára való fölkészüléssel foglalkozzanak a fiatalok. Az iskola március közepén kezdődött, s most a két hét alatt a gyakorlati vezetést tanulják, erre a terep adottságai nagyszerűen megfelelnek. Az itteni utak megedzik a fiatalokat. De elméleti tárgyakkal, a közlekedési szabályokkal, műszaki elmélettel, s végül hibaelhárítással is naponta több órát foglalkozunk. A hatalmas ősfák alatt sátrak. Ezekben helyezték el a különböző szemléltető eszköJól kell ismerni a közlekedési táblákat. *— Kapcsolj vissza...! Nyomd a gázt-...! Kövesd a nyomot...! Verejtékezve ugyan, de az utasításokat hiba nélkül hajtja végre. Hatalmas tócsák, sárral teli gödrök maradnak mögöttünk. Elhagyunk egy almáskertet, aztán feltűnik célunk, Kozmapuszta, s rövidesen bekanyarodunk az egykori Hertelendi-kastély melletti hatalmas parkba. Baj nélkül érkeztünk, gépjárművezetőnk, Hódost Zsigmond jól vizsgázott... A kastélyban kapott otthont két hétre a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei gépjárműiskolájában tanuló százharminc fiatal. Szeles Jánosnak, a megyei gépjárműiskola vezetőjének szavaiból: — Azért választottuk ezt a helyet — elfogadva a Kvtasi Állami Gazdaság vezetőinek zöket, s ezeket járták sorra tanulás köziben a fiatalok. Az utolsó sátorban dolgozik a házi vizsgabizottság, amely nemcsak feleltetett, hanem segített is a nehezen érthető kérdések tisztázásában. A szobákban éjfélig világosságot lehetett mindennap találni. Külön engedéllyel, oktatóik társaságában ismételték az iskola, hallgatói a napközben tanultakat. S az oktatók legalább annvira szívügyüknek tekintették, hogy tanítványaik sikeresen készüljenek a vizsgára, mint amennyire a fiatalok. Decsi István a fiatal oktatók közé tartozik. Módszerei korszerűek, s ma már a legjobb gyakorlati oktatók között tartják számon. Idős Géring József, Lőrincz József, Soós László, Csiki Ferenc és a többi oktató is szívesen vállalta, hogy családjától távol, a fiatalok vizsgára való felkészítésére szánja a két hetet. A vizsgabizottsági tagok elfoglalták helyüket. S mert a vizsgázók valamennyien sorkötelesek, akik hamarosan néphadseregünk katonái lesznek, a bizottságokban a hadsereg egy-egy tisztje is helyet foglalt. Érthető izgalommal nyitottak be az ajtón, s húztak kérdést a fiatalok. Aztán megkezdődött a felelés. Soós László csoportja szerepelt a legeredményesebben a házi vizsgán, s most is kitettek magukért a fiatalok: minden tárgyból kiválóan feleltek. Ferencz László, Hirspold Attila, Jutái György a legeredményesebbek a csoportból. De Bóka László, Csonka László és Kokas László István nevét is a kiváló eredményt elérők közé írták föl. Tóth János alezredes: — Jól képzett fiatalok, a hadseregben is bizonyára eredményesen megállják majd helyüket. Elméletileg kiválóak, talán a gyakorlatban kellene velük még valamivel többet foglalkozni. Völgyi Lajos KRESZ-vizsga- biztós: — Az a jó, hogy nemcsak megtanulták, hanem értik is a közlekedési szabályokat. A most vizsgázott fiatalokból jól képzett, hivatásos gép- járművezetők lesznek. Szalai László 1972-től önálló külkereskedelmi jogot kap a FÜSZÉRT Betölti feladatát a kishatármenti árucsere-forgalom Az idén 50—60 millió forint értékű áru kerül ilyen módon Somogyba — Hogyan lehet tovább lépni? Jelentősen fejlődött a kishatármenti árucsere-forgalom. Az 1968 áprilisában megtartott első tanácskozás óta a somogyi kereskedelmi vállalatok huszonegy jugoszláv és egy román vállalattal teremtettek kapcsolatot, s várhatóan ebben az évben már 55—60 millió forint értékű árut importálnak. Országosan is jelentős a fejlődés. Három év alatt meghétszereződött a jugoszláv—-magyar csereforgalom. Jelentőségét — mint azt dr. Murányi Zoltán, a Belkereskedelmi Minisztérium nemzetközi árucsere-forgalmi főosztályának vezetője elmondta — ml sem bizonyítja jobban, mint a következő két szám: klíringben 10,4 millió, a kishatármenti forgalomban négymillió dollár az éves behozatal Jugoszláviából. A fejlődést — mint azt legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította — jól szemléltetik a számok is. Az év első felében például a Somogy—Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kétszer annyi árut hozott be, mint a múlt évben. A 262 800 Felelés hibaelhárításból. SZABD LÁSZLÓ - SÚLYOM JÓZSEF ^AzWgi/niik elindult Kémek a búvárhajón A szabotőrök valamennyien amerikai szabású ruhákat kaptak. A legutóbbi amerikai divatlapok alapján Berlinben varrták az öltönyöket. Aztán 15 nap szabadságra küldték a két csoportot; csupán Dascht és Kerlinget tartották vissza az Abwehr központjában. Mind a ketten egy- egy zsebkendőt kaptak. Ennek az anyagára láthatatlan tintával felírták azoknak a náci kémeknek a nevét és telefonszámát, akik túlélték az FBI nagy letartóztatási akcióját, s akikkel a két csoportnak adott esetben fel kellett vennie a kapcsolatot. Végül Dasch is, Kerling is kézhez kapott némi márkát, aztán mindkettőt elengedték a hátralévő napokra. 1942 május elején, egy vasárnap estéjén volt a találkozó Berlinben. A civil ruhába öltözött Lahousen búcsúvacso- rát rendezett az Amerika felé induló szabotőröknek. Ekkor közölték velük, hogy a vállalkozás a Pastorius fedőnevet viseli (Daniel Pastorius, az Egyesült Államokba kivándorolt németek első szervezetének az elnöke után). A kiképzett kémek és szabotőrök Kappe kíséretében másnap elhagyták Berlint, és a gyorsvonat egy szigorúan lezárt ’ különkocsijában robogtak Párizs felé. A szeparáltságot Lahousen rendelte el, nehogy az ügynökök érintkezésibe kerülhessenek a többi utassal. Dasch és Kerling emberei hat súlyos bőröndöt is vittek magukkal, tele speciális robbanóanyaggal. Ezenkívül kaptak német tengerészegyenruhákat is, arra az esetre, ha az átkelés közben angol vagy amerikai hajók megtámadnák és elfognák őket. Amikor Párizsba érkeztek, az Operaház közelében lévő szállodába hajtattak, ahol már jóelőre lefoglalták számukra a szobákat. Egyébként ebben az időben ez a szálloda szolgált a különleges küldetésben lévő nácik szállásául. Mindössze két napig maradtak itt, de még ez a 48 óra sem telt el minden zavar nélkül. A csoport két tagja, Haupt és Schmidt ugyanis néhány utcalányt vitt fel a szállodába. Már jól benne voltak az éjszakában, amikor a két lány ösz- szeveszett Haupttal, aki nyilván kevesebbet akart fizetni a szokásosnál, s nagy ricsajt csináltak. Az egész szálloda talp- raszöikkent. A francia és különösen az angol szitkok — Haupt inkább amerikai, mint német volt, s így főleg angolul beszélt — felkeltették az álmukból fölriasztott náci tisztek figyelmét, akik azt hitték, hogy angol ejőernyősök támadtak rájuk. Revolverrel a kezükben futottak ki a szobájukból, s egyre erőteljesebben kiabálták: Kik azok, akik ilyen jól beszélnek angolul? Kappe az éjszaka hátralévő óráit azzal töltötte, hogy eloszlassa a Wehrmacht magas rangú tisztjeinek gyanakvását. Ámbár még ezzel sem értek véget a kezdeti bajok, mert Dasch másnap a Boxer-bárban összeveszett a bár személyzetével, s az egész oéoóból egy kisebbfajta verekedés keveredett. Kappe megkönnyebbülten sóhajtott, amikor másnap reggel megkapta az utasítást, hogy a német U-Bootok — a tengeralattjárók — felkészültek. A búvárnaszádok Loirent- ben várták, bogy a fedélzetükre szálló két csoportot átszállítsák az Egyesült Államokba. A tíz kém és szabotőr a loirent-i kikötő kis szállodájában helyezkedett eL Mennyire kétségbeesett volna Lahousen, ha tudja, hogy a Bohle gauleiter által ajánlott szabotőrök összevissza fecsegnek a szálloda bárjában — ráadásul angolul... Már az utolsó simításokat végezték az előkészületeken, és éppen egy bőröndbe akarták csomagolni az eddig kü- lön-külön tartott dollárokat, amikor észrevették, hogy a vállalkozás finanszírozására szolgáló pénz nagy része használhatatlan. Körülbelül 120 ezer dollár értékű bankjegyen ugyanis különös — piros, japán betűkkel írt — jelzéseket találtak. Ez pedig arról tanúskodott, hogy a pénz a japánok kezében forgott, valahol a Távol-Keleten. Az ilyen árulkodó nyom könnyen végzetessé válhatott, különösen a sebtében kiképzett ügynökök számára. Aztán voltak olyan bankjegyek is, amelyeket már jó ideje kivontak a forgalomból az Egyesült Államokban. Ezt viszont Dasch vette észre. Az ügynökök persze vonakodtak ilyen bankjegyekkel elindulni, ezért szétválogatták a használhatókat és használhatatlanokat. Daschék száz- húszezer dollárt használhatatlannak tartottak, a másik csoport viszont 130 ezret volt kénytelen itthagyni. Igaz, még így is maradt annyi pénzük, hogy a vállalkozás kezdeti költségeit fedezzék, csakhogy ők szerették volna egy ösz- szegben a zsebükben tudni a rájuk eső hányadot, vagyis a fejenként 40 ezer dollárt. Kappe azonban ígéretet tett, hogy ő rövidesen útnak induló harmadik csoporttal utánuk küldeti a hiányzó összeget. Lahousen naplójából maradt fenn a vállalkozás részvevőinek pontos indulási dátuma. »A Dasch-csoport május 26- án 21 órakor, a Kerling fele csoport pedig 28-án 21 órakor lépett a tengeralattjáró fedélzetére.« A kikötőt még a korábbiaknál is szigorúbban zárták le érre az időre. És az ügynökök, robbanóanyagokkal és egyéb felszerelésekkel teli csomagokkal, imbolyogva indultak a tengeralattjáróra, hogy a gyomrába ereszkedjenek. Az U-202 jelzésű tengeralattjáró parancsnoka, Linder fregattkapitány fogadta a Dasch- csoportot, és nyomban egy-egy pohárka pálinkával kínálta meg titkos megbízatású utasait. (Folytatjuk) dollár értékű cikkek között több új is van: a kozmetikai és piperecikkek, a sajt a választékot bővítik. Az idén ez a vállalat egymillió dolláros árucserét tervez, s a profiljához szorosan nem tartozó cikkekből is vásárol. Érdemes megemlíteni, hogy ebben az évben ötmillió palack sört importálnak, s ezt hetven fillérrel olcsóbban adják, mint az ország más vállalatai. Emellett — főleg az élelmiszereknél — a korszerű csomagolás is jó hatással volt a hazai vállalatokra. Több hiánycikknek számító áruból javult az ellátás. A beszerzés lehetőségeit tovább kívánják bővíteni: az idén már szovjet, román és csehszlovák partnerektől is szeretnének vásárolni. Hasonló a fejlődés a Déldunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat forgalmában is. Szerződései alapján ebben az évben Jugoszláviából 781 000, Romániából pedig 416 000 forint értékű árut vár. Az ilyen módon behozott húzózár például több éves áruhiányt szüntetett meg, s a magyar vállalatokat arra ösztönözte,- hogy külföldi gépek beszerzésével növeljék ennek a cikknek a hazai gyártását. Ez az árucsere-forgalom tette lehetővé, hogy a textil- és felsőruházati nagykereskedelmi vállalat mintegy 16 millió forint értékben 30 000 méter szövetet és százezer méter ágyneműt hozzon be. A tárgyalások tovább folynak: 30 000 méter műszálkeverésű női ruhaszövet, 35 5Ó0 méter gyapjú és műszálkeverésű férfiöltöny- és női kosztümszövet beérkezésével lehet számolni. A Somogy—Zala megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat az idén 2 és fél millió forint értékű csillár vásárlása mellett villanybojlert is hoz be körübelül 1,1 millió forint értékben. Az árukért ellenértéket is kell adni. Az elmúlt időszakban 393 hektoliter tejszínt, 100 tonna Cheddar sajtot szállítottak Jugoszláviába. Jelen- ileg 30 000 liter tej és 60 tonna iBalaton-sajt exportjáról folyatatnak tárgyalásokat. Az árucsere fejlődését saj- (inos még zavarja néhány tényező: az adminisztratív kötöttségek sok esetben a tárgyalások elhúzódásához vagy meghiúsulásához vezetnek. Á meglehetősen szerény árulista miatt gyakran okoz gondot az ellenérték megtalálása. (A Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője mondta el a vb-ülésen: semmi akadálya annak, hogy bővítsék az áruk listáját, csupán arra kell ügyelni, hogy a nálunk is hiánycikknek számító árut ne vigyék külföldre.) Sok esetben a magas fogyasztói ár gátolja, hogy valóban hiányt, pótoljon a behozott áru. Ennek az az oka, hogy a szállítási költségek, a külkereskedelem^ által felszámolt jutalék, a vám és a belföldi forgalmiadó tetemesen növelik a kiadásokat. Éppen ezért célszerű lenne az adminisztráció egyszerűsítése. A vállalatoknál felvetődött az önálló export-importjog megadása, illetve az ilyen célú társulások létrehozása is. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat már folytat ilyen tárgyalásokat a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel. A Belkereskedelmi Minisztérium is támogatja ezt, hiszen kívánatos, hogy növekedjen az önálló külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok száma. Ha létrejön a társulás, 1972-től a FÜSZÉRT is megkapja ezt a jogot. A kishatármenti árucsereforgalom fejlesztése érdekében néhány központi intézkedésre is szükség lenne — állapította meg a vb. Az egyedi engedélyek megszerzésének hosszú időtartamát — jelenleg hatvan nap — csökkenteni kellene. Javaslatként az is elhangzott, hogy az árulistát negyedévenként állapítsák meg, s a kereskedelmi osztály — az árualap ismeretében — tehessen javaslatot a különböző cikkek behozatalára. Az árucserében fontos szerep hárul a vállalatokra is. Ezért tovább kell mélyíteni a piaci ismereteket, a megfelelő piackutatást. Lehetőség van arra is, hogy a kereskedelem mellett az ipar és a mezőgazdaság is bekapcsolódjon a kishatármenti forgalomba. Kercza Imre VÁSÁR GYŐRBEN Akár a vasúton, akár ország- iúton érkezik Győrbe a láto- igató, messziről gyárkémények (I tömkelegét pillantja meg. Ez a város jellegzetessége, hiszen Magyarország harmadik legnagyobb gyárvárosa. A Magyar Vagon- és Gépgyárban 18 000 ember dolgozik, s Európában, Afrikában és Dél-Amerikában is kevés olyan ipari és kereskedelmi szakember van, aki ne ismerné a gyár híres Rába emblémáját. A vagongyár — ahogyan Győrött népszerűén nevezik — a magyar járműprogram bázisa. Itt készülnek a híres MAN-motorok és a gépjárművekhez a korszerű hátsó- hidak. Eddig mintegy 6 milliárd forintba került államunknak az új motorgyár felépítése. Már készül a korszerű öntöde is, amelynek építési költségei mintegy 450 milliót tesznek ki. A győri textilgyárak is világhírűek. A Richards Finom- J posztógyár áruit évente 15 inagy nemzetközi vásáron mutatják be. A méteráruboltok kirakatait nézegeti az olvasó, biztosan megcsodálja a szebbnél szebb női jersey és a szin- tetikusszálból, valamint gyapjúból készült férfi ruhaanyagokat, melyek a Richards termékei. A Bábatext márka is közismert szerte Európában. A Textilipari Vállalat zsebkendőit és ágyneműit mindenütt használják. A Cardo Bútorgyár Firenze lakószobája több nagv európai vásáron első díjat nyert. A Győri Pamutszövő és Műbőrgyár Grabona márkájú,' csodálatos műanyagairól nem is beszélünk. A gyár budapesti mintaboltjában napról napra óriási a forgalom. Csak néhányat említettünk a híres győri gyárak közül, melyeknek termékeit bemutatják a Győri Ipari Kiállításon és Vásáron július 24-től augusztus 2-ig. A vásár rendező bizottságának 76 vállalat és üzem jelentette be részvételét. A győri 400. Ipari Szakmunkásképző Iskola összes termében és a hatalmas udvarokon nemcsak a győri ipar termékei lesznek láthatók, hanem sok budapesti és dunántúli cég is bemutatja áruit. A szakmai napok már mind zsúfoltak. A kiállítás érdekessége az lesz, hogy a híres győri textilgyárak, valamint a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár termékeit a kiállítás ideje alatt a boltjaikban meg lehet vásárolni. Akik a kiállításra kívánnak utazni, azoknak a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt nyújt 1 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 197«. jtilte M.
