Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-21 / 169. szám
/ elgondolkodom. Olyan sok dí> log jut az ember eszébe. Ma reggel az első gondolatom itt Iont, végigtekintve a határol., az volt: az a fogalom, hogy »haza« meg az »aratás«, még talán még az is, hogy »árvíz« — valahogy összefüggenek. Miért? Nehéz a magyarázat. Talán erről a tábláról is jut azoknak, akik az idén nem arathattak, mert a szennyes ár kimosta a földiből a magot Mert ilyenkor nincs nagybaráti meg tunyogmatolcsi lakos. Csak egy van: Ember... A kombájn ürítőcsövéből ömlik a búza a pótkocsira. Aranysárga folyóvá egyesülnek az apró szemek. A csurgói Zrínyi Termelő- szövetkezet tábláján két E— 512-es, NDK gyártmányú kombájn küzd a kalászokkal. Margyetkó József vezető mellett két szakiskolás: , Wolf Ákos és Barhács János. Búzatáblák, emberek, gépek HARMÓNIA tán meg: ez a terület a legrosszabb. Gubancos, kusza a búza, nehéz dolguk van a kombájn osoknak. Vasárnap a.rendes bér kétszeresét kapjuk. Kétezerötszáz forintra számítunk aratási időben. Az őszi Kazalrakás géppel. Részletek Jean Giono Búzarendek című elbeszéléséből: »A búza szépen fejlődött. Rövid szalmájú, szőke szakállas, ril ka búza volt, kilátszott alóla a köves talaj. De egyre tömöttebbé váltak kalászai, s a libbenő levegőben meg-me-ghajiő, elnehezült háta mintha rézserpenyő lett volna... Tizennégy kasza vág a búzába. Lendülnék a karok, a karok felszedik a markot, a lábak előbbre lépnek, a bakancsok a tarlón taposnak, a kezek kötelet csavarnak, más kezek értük nyúlnak, a kévék köré csavarják őket, megkötik a kévékét, £ keresztbe rakják. A tenyerek megmarkolják a kaszanyelet, ránehezednek a kaszára, hátra - húzzák, megszorítják, ránehezednek, meglendítik... A csípő fáj, zúg a fej, ugrál a szem... A száj levegő után kap. A torok kiszárad...« Az Embert indultam keresni, aki szorító kézzé, csupa ín karrá, előrébb lépő lábbá lényegült. Megtalálom-e? Rekkenő a hőség mar kora reggel. Perzselő nap csalja a homlokokra a verejtékxsöppe- ket. A hatar felett áll a levegő, szemünk remegést hazudik a távolabbi tájakról. Remegni látszik a haragoszöld kukorica. Az agy még képes a vétózásra Nincs remegés, csak kaprázat- játék az egész. A Lábodi Állami Gazdaság nagykorpádi kerületénél ál lünk meg először. Nem mész-- sze az úttól embereket látunk. Parányiaknak tűnnek a hatai- 1 más kazal mellett. Traktorra szerelt kazalozógép ágaskodik, emel fel kocsirákomány-tömegű szalmát. A »zsiráfnyakú« szerkezet hatalmas »foga’“ mintha elnyelni készülnének a kalászától fosztott növényi szárat. Vagy egy hatalmas marokra emlékeztet inkább? De. hiszen ón a kézzé, marokka, lábbá vált Embert jöttem kutatni, megszólaltatni. Vasmarkot találtam helyette, melynek árnyékában az Ember törékenynek, szánalmasan aprónak hat. — S mégis, mi parancsolunk ennek a »vasmaroknak«. M;, az egy méter hatvan-hetven centiméternyi termetünkkel, kezünk egyetlen mozdulatával — néz rám Pécsek György traktoros. — Mi állhat ellent nekünk? A »vasujjak«, melyek engedelmességet fogadtak nekünk, háromszáz kiló szalmát emelnek. Harminckét méteres kazlakat rakva naponta, melyek ha nem is lesznek »piramis életűek«, de egy ideig hirdetik majd, hogy az ember értelme győzedelmeskedett a természeten meg a vason. összecsattan na k a hatalmas »fogak«, méltóságteljes mozgással lendül a magasba a kazal újabb »téglája«. Lenyűgözve állok. A gép és az ember harmóniája nyűgöz le. Aztán már másra keli figyelni. Két traktor közeledik. Köztük vázszerkezeten újabb szai- marakomány. Mint amikor «.ét felnőtt féltőn, óvón kisgyereket vezet az utcán. Jönnek, egyre közelebb, egészen a »zsi • ráf nyakú« kazalozóig. Az egyik traktoros, Kocsis László int a kazal tetején' állónak, akik most gömbhegyű villáikra támaszkodnak: — Megérkeztünk! Róka János brigádvezető a hagyományos kazalozast eleveníti fel. Ahogy mondja ti zenkét ember kellett egyhez- egyhez. Most egyharmada is elég. A brigádvezetőt már az foglalkoztatja, hogyan sikerül a kukorica. Annak is kedvez-? majd az időjárás. Az aratás neki már csak a kisebb gond. Beosztottainak munkáját beérve látja. Gépkocsink kerekei alá surran az út széles szalagja. Már a nagybaráti kerületben járunk. Csenevész akácor. mellei, találkozunk az aratókkal. Bar na hajú »csikófrizurás« fiú ballag az úton, kezében horpadt kanna. — Horváth Lacinak hívnak, így nyaranként dolgozom csak. Még általános iskolás vagyok. Nyolcszor fordulok naponta ezzel a karmával. Az erdészházhoz járok. Ott jó a víz. Fogtam egy szöcskét is Tátja? Jó lesz a bogárgyűjteményem bt:. Szeretek bogarászni. Itt meg lehet is, idő is van rá. Meg a heverészésre is a hűvösben, tla nem szomjasaik a kombájnve- zetők, hát pihenhetek. A Csics- kár Pali bácsi még el is magyarázta a gép működését. Ve le szeretek a legjobban beszélgetni Nagyon érdekeseket tud mondani. A bogarakról meg a növényekről is. Engem itt csak úgy neveztek: a Dió. Dió, gyere ide, hozd azt az alkatrészt. Dió, ugorj csak, keresd meg nekem azt a szerszámot! Aztán csak eltelik a nap. Ha hazamegyek, megfürdöm a tóban. Mert van ám az is Nagybarátiban. Van ott minden ... Az árnyékban két ember álldogál : Nikolausz János és Gazdag Imre. Van bennük valami egyforma, de hogy mi, előszór nem tudom megfogalmaz.' 1 magamnak. Csak később, már a beszélgetés közben. Az arcukat egyformán cserzette a tavaszi szél, csokoládószínűre barnította a nap. — Két pótkocsival jöttünk a gabona elszállításához — mondják. — Este nyolcig az a dolgunk, hogy a tisztítóba hordjuk a búzát. Most elég messze vagyunk onnan, így k;- vesebbet tudunk- fordulni. Azárpát egy hete kezdtük, a búzát meg szombaton Ügy gondoljuk: az idei termés jó. Tizennyolc mázsát számítunk holdanként. Persze lehet, hogy nem ennyi lesz, szemmel nem lehet pontosan fölbecsülni. Hars István szerelő. Ilyenkor nyaranként ő is a földeket járja. A Zetor pótkocsija egész kis műhely. — Előfordulhat, hogy kisebb meghibásodás történik. Az út a faluig hosszú lenne, a kiesés is nagyobb. Mert az a fontos: a k>- esós minél kisebb legyen. Három kombájn halad egymás nyomában. Az elsőre fel- a vízhordó, kapaszkodom. — Csicskár Pál — mondja a vezető anélkül, hogy rám nézne. Előre pillant. A hajóskapitányt juttatja eszembe. Alattunk hullámzik a tenger, a sárgás búza tengere. Csicskár Pál Jön az újabb szállítmány. — Szerelő vagyok en, de minden nyáron felcserélem a hűvös műhelyt a füllesztő sne- legségű határral. Szükség van rám. Tíz éve ülök már kombájnon. Másik két társam meg új ebben, a munkában, én segítem át őket az első nehézségeken. Olyanok vagyunk így, együtt haladva, mint a testvérek három ikerkombájnon. 1945-ben születtem, feleség és egy család van már. Néha, ha simább a terep, s nem kell megfeszített erővel figyelni, cl— Egy hónap gyakorlati időnket töltjük a tsz-ben segédvezetőként. Segítünk, s tanulunk Józsi bácsitól. Növénytermesztő gépészek leszünk. Ez a gép nagyon tetszik nekünk, öt méternél is hosszabb a vágószerkezete. — Az is figyelemreméltó, hogy korábban lehet kezdeni a munkát: negyven százalékos nedvességtartalom a határ >— szólt közbe Margyetkó József. — Tizenhat éve aratok már, de ez az új gép, úgy érzem, még jobban megkönnyíti a munkámat. Aztán Wolf Ákos meséli: — Minden délben ebédet hoznak nekünk. Ma »bicikli«- leves volt. Mi így hívjuk. Meg fasírt, paradicsommártássál és burgonyával. — Lehet ezt a munkát nem szeretni? — kérdezi Barhács Jancsi. — Nézzen végig a határon! Ezt a sók szépet úgy sem tudja leírni... Hazafelé Nagybajom határában bálákat szállító vontatókkal találkozunk. A dávodi homok termésének bálázott szalmáját hordják Az Embert indultam keresni, aki indulat nélküli szorító kézzé, csupa ín karrá lénye- . gült. Ehelyett munkát végző gépek és irányító szerepet ellátó emberek harmóniáját találtam. L. L. kényesen óvott • hajóskapitányi ruha helyett trikót es munkásnadrágot visel. Arcunkat ellepi az esőként szemerkélő pelyva. A kombájmos haja már »őszül« tőle. Ömlik a búza. Szakszervezetek a fiatalok és a nők érdekvédelméért Ifjúsági és nőbizottság alakul az SZMT mellett Somogybán csaknem harmincezer szakszervezeti tag harminc éven aluli, a bérből és fizetésből élők közül pedig csaknem harminckétezer a nő. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége a két rétég helyzetét értékelte, dr. Szőke Pál vezető titkár előterjesztése alapján tegnapi ülésén, s a Központi Bizottság, a SZOT és a megyei pártbizottság határozata szellemében — meghatározta a teendőket. A szakszervezeti szervek eddig is részt vettek a dolgozó ifjúság problémáinak megoldásában, élet- és munkakörülményeinek javításában, művelődési és sport - igényeinek kielégítésében. Az utóbbi években erősödött a szakszervezetek és a KISZ kapcsolata, s együttműködése, néhány üzemben és vállalatnál azonban javítani lehetne a kö zös megállapodás végrehajtásán. Az SZMT elnöksége fölkéri az állami és gazdasági vezetéket, a szakszervezeti bizottságokat, hogy jobban építsenek az ifjúság kezdeményező és a1- dozatkászségére; hogy ellenőrizzék az ifjúság védelmére hozott törvények, rendeletek, s a kollektív szerződésben rögzítettek betartását. A munkásfiatalok átlagbére alacsonyabb az országos átlagnál, ezért az elnökség javasolta a megyei tanácsnak, hogy a következő ötéves tervben folyamatosan javítsanak a dolgozó ifjúság — elsősorban a pályakezdő szakmunkások és értelmiségiek — anyagi helyzetén. A szakszervezetek támogatják, hogy a negyedik ötéves tervben elkezdjék az új sportlétesítmények, ifjúsági klubok es helyiségek építését, s hogy a tanácsok és a költségvetési szervek külön rovatot nyissanak az ifjúsági mozgalom feltételeinek javítására. Az elnökség szerint az állami és a szövetkezeti lakások elosztásakor sokkal jobban figyelembe kell venni a fiatalok igényeit. Meg kell gyorsítani az emelt szintű szakmunkásképzés fejlesztésének ütemét, és újabb vállalati tanműhelyekre van szükség. Nagyon fontos, hogy a szak- szervezeti vezetők rendszeresen találkozzanak a fiatalokkal, meghallgassák észrevételeiket, Javaslataikat. A szakszervezeti választáskor mindenhol több fiatalt javasoljanak a testületekbe, jelenleg ugyanis mindössze huszonhárom százalékos az arányuk. Az elnökség elhatározta, hogy megalakítja az SZMT mellett — véleményező és javaslattevő feladattal — az ifjúsági bizottságot. I Az asszonyok és lányok elért eredményeikkel kivívták a politikai, a gazdasági vezetők és a megye lakóinak megbecsülését. tiszteletét. Alkotókedvük teljes kibontakozását azonban még sok gazdasági és szociális probléma, konzervatív rezet akadályozza Az elmúlt években tovább javultak a dolgozó nők szociális körülményei, de csak kis mértékben nőtt a gyermekintézmények száma cs befogadóképessége. Kevésbé javult az orvosi ellátás, több üzemben dolgoznak,, három műszakban, sőt egészségtelen munkakörülmények között is a nők. Előfordul megkülönböztetés a bérezésben és a többségében nőket foglalkoztató nagyüzemekben is kevés a női vezető. Az elnökség szerint a jövőben megfelelő hatékonysággal kell foglalkozni a dolgozó nők érdekvédelmével, munkakörülményeik javításával, szakmai továbbképzésükkel — az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati megvalósulásával —, a még jobb szó-' ciális és egészségügyi körülmények megvalósítása erőikében. Különös gondot kel! íor- dítami a sokgyermekes és az egyedülálló nőkre. Az SZMT és a szák szervezetek rendszeresen ellenőrzi k. a jövőben a nőket érintő rendelkezések megtartását, és elősegítik, hogy fokozatosan — elsősorban az egyedülálló és a sokgyermekes anyák szamara — megszűnjön a három műszak. Minden munkahelyen iív; tézkedési tervet készítenek a nők munkakörülményeinek ja • vitására, s ezt a szakszervezeti tanács ülésén tárgyalják meg. A szakszervezetek minden fórumon szorgalmazzák, hogy több gyermekintézmény épüljön a következő ötéves tervben. Mivel a nők életkörülményeit befolyásoló szolgáltató • sok színvonala nem fejlődött megfelelően, az SZMT két bizottsága kidolgozza a tennivalókat. Nagyobb figyelmet fordítanak arra is, hogy a dolgozó nők arányuknak megfelelően kerüljenek vezetői posztokra, szakszervezeti tisztségekbe és jussanak el továbbképzésekre. Július 1-e óta önálló nőfele lős — Horváth Sándorne országgyűlési képviselő, aki eddig a nőtanács megyei ti Utóra volt — dolgozik az SZMT-nel. ö lesz az év végéig megalakuló tizenhárom tagú nőbizottság elnöke is. Az ötvennél több dolgozót fpglalkoztató munkahelyeken nöbizottságok alakulnak. Elnökük — a nőfelelős — választott tagja lesz a szak- szervezeti bizottságnak is. Az SZMT elnöksége úgy döntött, hogy minden alap1 szervezet megtárgyalja a helyi feladatokat, november 13-ig. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1910. július 2L 3
