Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
fr ?ILAG PROLETÁRJAI, E G YE S 0 L J ET E K I y ViPB^ "*ra; j forjnt Somogyi Néplap AZ HSZHP SQ^ ocr H EGYE! BÍZ OTT SAcAnAK L Á P J A ^ XXVI. évfolyam, 168. szám 1970. július 19., vasárnap A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. július 15—16-i ülésének határozata A IV- ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIRŐL A Központi Bizottság megállapítja, hogy a szocialista építőmunka az 1966—1970. években a párt politikai céljainak megfelelően sikeresen előrehaladt. A XII. ötéves terv fő előirányzatai teljesülnék. A népgazdaság termelőerői jelentősen bővülnek, a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás folyamatosan nő, miAz 1966—1970. években a gazdasági fejlődés iránya megfelel az ötéves tervnek, a növekedés mértéke pedig nagyobb a tervezettnél. A terv időszakában a nemzeti jövedelem 39—10 százalékkal növekszik a tervezett 19—21 százalékos növekedés' helyett. A szocialista szektor tovább erősödik, részaránya a nemzeti jövedelemből a tervidőszak végére megközelíti a 98 százalékot. Az állami vállalatok és a szövetkezetek «agy része dinamikusan fejlődik, önálló kezdeményezéssel törekszik a teljesítmény növelésére és a munka minőségének javítására. Ennek döntő szerepe van a gazdasági fellendülésben. A gazdasági növekedés lényegesen gyorsabb az előző ötéves időszakénál Nagy fontosságú tény, hogy emellett fokozatosan javul a gazdaság egyensúlya. Ebben az időszakban sikerült a gazdasági növekedést úgy szabályozni, hogy elkerüljük a nagyobb aránytalanságok keletkezését, s a fő arányok megfelelnek a tervnek, a növekedés javuló egyensúlyi állapot mellett folyik. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása kellő összhangban történik. A tervidőszak végére elértük a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítására kitűzött célokat, ennek eredményeként javult és egyenletesebbé vált a lakosság ellátása és fogyasztása. Változatlanul fennmaradt azonban a beruházási tevékenység kiegyensúlyozatlansága, a beruházások hatékonyságára vonatkozó gazdaságoolitikai céljaink irányába csak kismértékű az előrehaladás. A magyar népgazdaság nemzetközi kapcsolatai szélesedtek és fejlődtek. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó mértékben, kb. 50 százalékkal bővült. A vállalatok külkereskedelmi aktivitása — különösen a gazdaság irányításának reformja után — nőtt, a versenyképességük javult. A legutóbbi években több termelési együttműködési megállapodás született, s a KGST országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — folytatott külkereskedelmünk alapját képezte gazdaságunk fejlődésének. Kereskedelmi kapcsolataink a fejlett tőkés- és a fejlődő országokkal is gyors ütembe fi bővültek. közben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege. A gazdasági reform elősegíti a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását, a munkások, a parasztok és az értelmiség alkotó munkájának kibontakozását. A Központi Bizottság népgazdaságunk további tervszerű fejlődése érdekében szükA szocialista iparban erősödött a törekvés a hatékonyabb termelésre és az országunknak kedvezőbb termelési szerkezetváltozásra. öt év alatt az ipar termelése a tervezett 32—36 százalékos növekedéshez hasonlóan, 34 százalékkal nőtt, de a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a termelést meghaladó mértékben, 40 százalékkal emelkedett, ami az ipari hatékonyság javulásának egyik fontos jele, és kifejezi az ipari termelés szerkezetében végbement és tervezett céljainkkal egybevágó irányú változásokat is. Az irányítási reform után különösen a termelés gvárt- mányösszetételének javulása a termékek műszaki színvonalának fejlődése kapott lendületet. Az ipari munka termelékenysége növekedett, azonban nem érte el a tervezett mértéket, s nem tudta megfelelően ellensúlyozni a munkaidő csökkentésével kieső munka- időalapot. A termelés növekedésének csak 55 százalékát fedezték a termelékenység javulásából. A termelékenység a tervezettnél lassúbb fejlesztése a termelőmunka szervezettségének és a munkafegyelemnek hiányosságaira mutat A mezőgazdaság termelése — az ötévi átlagokat összehasonlítva — a felszabadulás óta most éri él legnagyobb ütemét. A mezőgazdaságban dolgozók létszámának csökkenése ellenére a termelés 16—17 százalékkal növekszik, a tervezett 13—15 százalék helyett. Az eredmények döntő forrása volt, hogy a szocialista nagyüzemek gazdaságilag és . szervezetileg jelentősen fejlődtek. A háztáji gazdaságokban azonban még máig sem sikerült úgy kihasználni az állattartás lehetőségeit, ahogyan azt pártunk politikája megköveteli. Mezőgazdaságunk fejlődésének fő jellemzője, hogy a növénytermelésben csökkentek a termésingadozások, és . nőttek a termésátlagok, de még viszonylag nagy az állattenyésztés elmaradása. Ennek folytán a mezőgazdasági termelőerők lehetőségei még mindig nincsenek kellően kihasználva. A termelőágazatok dinamikus növekedése révén meggyorsult az elmaradott teriiségesnek tartja, hogy a következő ötéves tervben a gazdasági munka magasabb minőségi követelményeit állítsuk előtérbe. Fejleszteni kell a termelőerőket, rendszeresen tovább kell javítani a dolgozók életkörülményeit, elő kell segíteni egész nemzetünk fejlődését letek gazdasági fejlődése. Az új ipari üzemek — az ipartelepítési elveknek megfelelően — nagyobbrészt vidéken létesültek. Előrehaladás történt a mezőgazdasági és az ipari területek fejlettségi 'színvonalának kiegyenlítődésében. Az öt év nemzeti jövedelmét a tervezett arányban fordítottuk felhalmozásra, és fogyasztásra. A népgazdasági ffelhal- mozás öt év átlagában a nemzeti jövedelem 24 százaléka; képviseli, a fogyasztás pedig 76 százalékát. A tervidőszak folyamán a felhalmozásból a -zámitásba vettnél nagyobb mértékben nőttek a készletek 4s a befejezetlen beruházások állománya. Ezért a ' felhalmozás terv szerinti arányának fenntartása érdekében a központi szerveknek fékezniük kell á készletnövekedés ütemét, és sokoldalú Összehangolt in tézkedesékkel csökkenteniük kell a befejezetlen beruházá sok állományát. A III. ötéves terv élelszín vonalpolitikai céljai teljesültek. Az öt év során minden társa dalmi réteg jövedelme és fogyasztása nőtt, összességében a tervezettnél nagyobb mértékben. A munkások és alkal mazottak reáljövedelme a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal, a reálbér pedig a tervezett 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedett. A parasztság személyes reáljövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét. Ez közrejátszott abban, hogy az egészségtelen mértékű elvándorlás megszűnt a faluról. A lakosság áruellátása lényegesen jobb az előző tervidőszakénál, de a fogyasztási cikkek termelése, importja és kereskedelme, továbbá a szol gáltatások fejlődése még nem képes a~mai gyorsabb jövedelememelkedés mellett kellő összhangba hozni a kereskedelem kínálatát a lakosság keresletével Az 1968—1970. években megvalósult az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének heti 44 órára való csökkentése. Pártunk XX. kongresszusának határozatát sikerült átvinni az életbe és érdemlegesen javítani a magyar munkásosztálj életkörülményeit. A munkaidő- alap csökkenése nagy feladat elé állította a gazdasági vezetést, ebből átmeneti nehézségek is keletkeztek, jó néhánj vállalatnál nem teljesítették a termelékenység növelésével kapcsolatos vállalásukat En nek tanulságait hasznosítani kell az iparban és a későbbiekben a gazdaság más ágaiban is. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a reáljövedelem a tervezettnél gyorsabb fejlődése kedvező, mert összhangban van a gazdaság növekedésével Ugyanakkor gazdaságunk sajátos problémáját mutatja a reáljövedelem összetételének alakulása. A bérek emelkedését szűkíti és korlátozza egyfelől a béren kívüli szociálpolitikai juttatáson gyorsabb növekedési üteme, másfelől a foglalkoztatottak számának még mindig jelentős növekedése a mezőgazdaságon kívüli területen. Mindez bizonyos mértékig ellentmond annak a kívánalomnak hogy erősödjön a bérrendszer ösztönző ereje, hogy a bérek jobban differenciálódjanak a munkateljesitmény szerint hogy nagyobb anyagi megbecsülést biztosítson a jobb munkáért, és fokozottabban elismerje a dolgozók törzsgárdájának munkáját Az 1966—1970. években hatottak — és még jelenleg is hatnak — a fejlődést fékező és a helyzetet nehezítő ténvezők: 1 — Különösen lassan javul a beruházások hatékonysága. Mind az állami nagyberuházások, mind a vállalati beruházások terén megfigyelhető még a »többre vállalkozás — lassú kivitelezés-« gyakorlata. — Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a mezőgazdaságban kielégítően, az iparban csak lassan javult. Az ipari termelékenység. emelkedési üteme egyenetlen volt, 1968— 1969-ben jelentősen csökkent, és csak 1970-ben növekszik ismét kellően. —■ A gazdasági életben még mindig számos fogyatékosság tapasztalható, amely mögött egyszerűen emberi hanyagság, felületesség, vagy közönyösség keresendő. A tervidőszak ta pasztalatai azt mutatják hogy a reform elveinek jobban be kell hatolniuk a vezetési és szervezési munkába, gyorsítani kéül a vállalati belső irányítási es felelősségi rendszer korszerűsítését, tovább kell fejleszteni az alsóbb vezetők és a dolgozók ellenőrzésének és számadásának rendszerét. A III. ötéves terv időszaka ban mutatkozó fejlődés, valamint a gazdasági reform révén korszerűsített tervgazdasági rendszeriink kedvező feltételeket teremt a hetvenes években a további előrehaladáshoz, a szocializmus teljes felépítésé nek folytatásához. (Folytatás a 2. oldalon) I. A gazdasági fejlődés fő vonásai az 1966-1970. időszakban ŰJ ÜZEMEK A VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁRBAN A Vörös Csillag Traktorgyár rekonstrukciója során üj üzemeket es szociális létesítményeket hoztak létre. A korszerű termelés követelményeit követve tágas, világos csarnokokat építettek az új üzemek részére, amelyekben biztosítják a megfelelő munkakörülményeket. Képünkön: Az új hőkezelő üzem csarnoka. (MTI fotó — Er ezi K. Gyula felvétele — KS) Megnyílt „Az építés 25 éve“ kiállítás Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnap ünnepélyes keretek között megnyitotta a Műcsarnokban »Az építés 25 éve« jubileunf kiállítást. Jelen volt a megnyitón és megtekintette a kiálh tást Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és1 Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Bálint József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője is. A kiállításon mintegy harminc tervező és kivitelező vái ialat és több kutatóintézet' csaknem 400 képpel és rajzzal mutatja be • az építőipar ne • gyedszazados munkájának eredményeit, és azt is érzékel teti, hogy a modem paneles épületszerkezetekkel is változatos városképet lehet kialakítani. A képek mellett szöveges tablók ismertetik a két és fél évtizedes fejlődés összefoglak adatait. Ezek szerint az ország lakásállományában a két- és többszobás lakások aránya 1919 ás 1969 között 30,5-ről 52,8 százalékra emelkedett. Huszonöt év alatt mintegy 150 ezer'-kisgyermek elhelyezésére építettek óvodai férőhelyet, s az iskolai, hálózatút 14 900 általános és 2205 középiskolai tanteremmel bővítették. Ebben a negyedszázadban 2907 művelődési otthont, í.17-5 körzeti orvosi rendelőt. 155 szakrendelő intézetet, 789 bölcsődét építettek, s a kereskedelmi hálózatot 1 300 000 négv- zetméternyi alap területen több ezer üzlettel és áruházzal bővítették. Az iparnak és a mezőgazdaságnak is számos új létesítményt adtak át. 1950 és 1968 között csupán az állami építőipar 9300 új ipari üzemet épített. Légvédelmi hadgyakorlatok A terveknek megfelelően 1970. július 13—17-én megtartották a Varsói Szerződés tagállamai légvédelmi egységeinek hadgyakorlatát. A hadgyakorlatokat P. F. 8't- tyickij, a Szovjetunió marcalija, a Varsói Szerződéshez tartozó országok légvédelmi egységeinek parancsnoka irányította. A hadgyakorlatok megmutatták a parancsnokok és a törzskarok magas fokú operatív felkészültségét, valamint a magasabb egységek és az egységek akcióinak pontos összehangoltságát. A hadgyakorlatok a kölcsönös együttmŰKödés, fegyverbarátság légkörében folytak le, és hozzájárultak az egységek harckészültségének további fokozásához. (MTI) Amerikai sajtóközlemény az izraeli atombombáról A New York Times tegnap5 Számában vezető helyen, szenzációs tálalásban, amenka' hírszerző forrásokra hivatkoz va, terjedelmes jelentést közöl »megbízható értesüléseirő'«. amelyek szerint Izraelnek már van kész atombombája, vagy legalábbis minden szükséges alkotóelem a rendelkezésére áll egy i’yen bomba gyors összeszereléséhez. A New York Times cikkírója úgy értesült, hogy a szenátus külügyi bizottságának jü- iis 7-én megtartott zárt ülésén Richard Helms, a CIA (Központi Hírszerző Szolgálat) igazgatója adott szigorúan bizalmas tájékoztatót Izrael nukleáris programjának alakulásáról. Washingtoni megfigyelők a New York Times cikkének időzítéséből arra következtetnek hogy a kész izraeli atombomba rémének ismételt falra festése része annak a lélektani hadjáratnak, amellyel Washington és Tel Aviv próbál hatást gyakorolni a? arab országokra és a Szovjetunióra. (MTT)
