Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

Évadzárás a színházban AZ M S IHf »Q MOCTHItYII IIZOTTS ÄO A N A K LAPJA' > Évadzáró társulati ülésen i zott a színház tizenöt művé- búesúztatták tegnap délelőtt szétőL Közülük, mint bejelen- az 1969 70-es színházi éva- | tette> a simon Qyörgy-Deme tér Hedvig házaspár, valamin'. Lengyel János Békéscsabára TAIZM XXVI. évfolyam, 165. szám. Csütörtök, 1970. Július 16. Tavasszal és nyáron legszebb a park Hétköznap délelőtt a Sza­badság parkban. Az összebo­ruló fák alatt idős emberek pihennek. Az árnyékban kis­baba egy gyerekkocsiban. Tá­volabb gyerekek hintáznak. Kevés ember van a parkban. Ahogy ott ültem, láttam meg őt. Szeme vigyázva figyelte a fákat, virágokat Szöges bot­jával időnként felszúrt egy- egy elhullott papírt. A szökő- kúttól nem messze egy fa alatt a »szerszámai«; seprű, lapát. Miszlovics András, a parkőr. — Hetvenegy éves vagyok. Már nyugdíjaztak, de jól jön a mellékes kereset. — Milyen a park? \ — Szép, nekem mindig na­gyon tetszik. Tavasszal, nyá­ron. ősszel talán azért nem, mert sok a munka — hullanak a levelek, sokat kell söpörni. — Milyenek az emberek? — Kedvesek, rendesek. Né­ha akad ugyan rendbontó. Néhány nagyfiú nem érti meg, hogy itt nem szabad ke­rékpározni, sok a kisgyerek, balesetet okozhatnak. — A rendetlenkedőket ho­gyan figyelmezteti? — Csak szép szóval Soha nem kiabálok. Volt már olyan gyerek, akit figyelmeztettem és megköszönte. — Aki sétál a parkban, úgy látja, hogy a parkőr munká­ja nagyon könnyű. Így van ez? — Egyáltalán nem, nagy ez a park egy őr­nek. Azelőtt ketten voltunk, váltottuk egy­mást. Most egyedül - va­gyok, délelőtt fél tíztől dél­után fél hatig Több a mun­kám, mert én végzem az utak tisztántartását is. — Vannak-e ismerősök, törzsvendégek ? — Hogyne, vannak ismerős gyerekek a környéken. Aztán a nyugdíjasok, akik minden­dot a kaposvári Csiky Gergely I Színházban. Laczína László ' igazgató betegsége miatt nem vehetett részt az ülésen. Tá­vollétében Laczkó Mihály ren­dező, a színház párttitkára kö­szöntötte a társulat tagjait, dolgozóit, majd röviden érté­kelte az idei évadot Elmond­ta: a kezdeti jó nívót a ké­sőbbiekben is sikerült meg­tartaniuk, így általában ki­egyensúlyozott, eredményes évadot zárhatnak. Néhány új elképzelést is megvalósítottak. A teltház-akció keretében öt estén új közönséggel, fizikai dolgozókkal találkozhattak. Az iskolaszínházi előadásokon pe­dig mintegy négyezer fiatal 'átta a színház műsorát. Az iskolaszínházi előadásokat a jövő évadban a színház prog­ramjába iktatják, és gyer­mekszínházi produkciókra is vannak elképzeléseik. Laczkó Mihály bizakodássá1 szólt a területi színház kiala­kításáról is. Ennek keretében, mint ismeretes, a jövőben a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház — székhelyén kívül — Nagykanizsa és Zalaegerszeg közönségének is bemutatja teljes műsorát. — Ez az elképzelés — hang­súlyozta — a mai értelembe vett népszínház kialakítását szolgálja. — Végezetül az igazgatóság nevében elbúcsú­Tímár Éva, Kottái Róbert ér Kiss István Pécsre, Tatár End re Szolnokra, Poós Éva Kecs­kemétre, Csíkos Gábor pedig a Thália Színházhoz szerző­dött. A jövő évadiban tizenegy új színész szerződik a kapos­vári színházhoz. Az ülésen felszólalt dr. Ma- lonyai Dezső, a minisztérium színházi főosztályának helyet­tes vezetője. Kiemelte, hogy a körzeti színházaik elképzelése nem gazdasági meggondolá­sokból alakult kj. A művész, a színház és a közönség kap­csolatát, tartalmában a kor­szerű népszínház koncepció­ját szolgálja a vidéki színhá­zak körzetesítése. Ennek je­gyében a jövő évadtól kezdve a kaposvári színház Kanizsán és Zalaegerszegen előadásai­nak mintegy kilencven száza­lékát — az eddiginél jobb fel­tételek között — kőszínházban mutatja be. Dr. Csákabonyi Balázs, a megyei művelődésügyi osz­tály közművelődési csoportve­zetője ezután bemutatta a Csi­ky Gergely Színház új főren­dezőjét, Komor Istvánt, aki Szegedről szerződött Kapos­várra. Végül pénzjutalommal köszöntötték Sárdi Károlyt, a színházi zenekar tagját aki most ünnepli színházi műkö­désének 25 éves jubileumát Tizenkét vagon veszteség Kedden kora reggel a pia­con jártam. Nem mondom: amit akartam vásárolni, meg­kaptam. Volt ez is, az is — csak nagyon kevés. Azt már hozzá sem kell tennem, hogy meglehetősen drága minden. A keddi nap ellenére nem volt nagy a felhozatal sem zöldségből, sem gyümölcsből. Nem akarom az okokat ele­mezni, de ez a körülmény eszembe juttatott egy, a kö­zelmúltban hallott felmérést: Kaposváron a házak körül, az udvarokban több mint száztíz­ezer gyümölcsfa van. A becs­lések szerint ezek a fák, leg­kevesebb harmincöt vagon gyümölcsöt termelnek Ebből tizenhárom vagonnal használ fel a lakosság saját fogyasz­tására, tíz vagonnal értékesít. A többi — tizenkét vagon gyümölcs — elpusztul a ter­mőhelyen. Lehet, hogy a számok nem pontosak, hiszen csak becslé­seken alapszik. Lehet, hogy egy két mázsa, vagy akár egy vagon eltérés is van. Am a lényegen, hogy több mint tíz vagon érték kárba vész, ez nem változtat A vizsgálódás azt is kiderí­tette, hogy a felvásárlóhelyek messze vannak, és ritkák a városban. És bár a leszedés — szünidő van, szabadságon vannak a diákok — megold­ható lenne, a hosszú szállítást nem vállalják a termelők. A tennivaló kézenfekvő — el­hangzott ez a városi tanács vb-ülésén is —, körzetenként kellene átvevőhelyet létesíte­ni. Legalább ideiglenesen, a szezonra. Megérné? Azt hiszem, min­denképpen. Nem pusztulna el olyan érték, amire mindanv- nyiunknak szüksége van. És ak­kor nagyobb lenne a kínálat, más lenne a mennyiség, a mi­nőség, és a fogyasztói ár is. mint amilyen kedden reggel volt a kaposvári piacon V. M. nap itt ülnek. Okét majdnem mind ismerem név szerint is. Sokszor leülök közéjük, elbe­szélgetünk. — Sokszor megfigyeltem, hogy legtöbb ember a szökő­kút környékén ül Ez a "fő hely« a parkban? — Igen, ez a park legszebb része. Gyakran jönnek külföl­di vendégek. Ezen a nyáron is voltak szovjetek, németek, bolgárok. Mindig megdicsérik a parkot — András bácsi szinte az egész napot a parkban tölti. Mit csinál otthon? — Van egy kis kertem, ott dolgozgatok. A feleségem be­teg, segíteni nem nagyon tud. Kár, hogy most nincs szabad­napom. Mások szombat, va­sárnap jönnek ide pihenni. Én akkor is dolgozom. Szétnéz a parkban, tekinte­te vigyázza, szinte simogatja a fákat, virágokat Simon Márta Az illetékes válaszol Kevés az első osztályú kocsi Olvasóink kérésére "Ké­nyelmet még pénzért sem" cí­mű cikkünkben kifogásoltuk, hogy a kaposvár—barcsi vo­nalon rendszertelenül közle­kedtettek első osztályú kocsi­kat A MÁV Pécsi Igazgató­sága közölte, hogy a szerelvé­nyek felcserélése miatt ez elő­fordult az új menetrend első napjaiban. Sajnos — mint ar­ról már lapunkban is írtunk — az első osztályú kocsik szá­ma egyre kevesebb, mivel a régi kocsikat ki kell selejtez­ni, az ipar kapacitása pedig nem tudja kielégíteni a MÁV új kocsik beszerzésére vonat­kozó igényeit. A cikkben bírálat hangzott el a bérletjegyek kiadásával kapcsolatban is. Az Igazgató­ság válaszában hangsúlyozta, hogy a bérletjegyeket a válla­latok — például a cukorgyár, a húskombinát — egy tételben váltják meg Kaposváron. Ezek a vállalatok bianco-bérlet vál­tására jogosultak, ezért a vas­út nem keresi, hogy milyen vi­szonylatban és milyen vona­tokhoz használják fel azokat. A nők komolyabbak A nők meztelen Adoniszok képeire vágyakoznak, mondja egy szex-szakértő, Helen Gur­ley Brown, a több milliós ame­rikai olvasóközönséggel ren­delkező Cosmopolitan című képeslap szerkesztője. A fér­fiak sok, újságból kivágott női aktkép között válogathatnak, de most már a nők is szeret­nének szexis férfi aktokat a falra tűzni, legalábbis az em­lített szex-szakértő véleménye szerint. De igaz ez? A nők valóban izmos, meztelen férfiak képei vei akarják díszíteni az öltö­zőszekrények ajtaját, az étkez­dék falát és a hálószobaszek­rényeket? Egy londoni pszichiáter nem jósol nagy jövőt a falra tűz­hető férfi aktképeknek: »A nőket nem az vonzza, hogy egy férfi hogyan néz ki, ha nem az, hogy milyen a férfi. A nők e tekintetben sokkal érettebbek, mint a férfiak, akik elsősorban a fizikai vonz­erőre reagálnak. Az egyéniség, nem pedig a duzzadó izmok vonzzák a nőket" Firenzéből származnak Űj tagokkal bővült a forint család. A réz kettes után rö­videsen megjelenik az 500 fo­rintos bankó, majd pedig az új ötforintos és a tíz forint névértékű fémpénz. Az országszerte közszere­tetnek örvendő forint család ősei olasz eredetűek, és Fi­renze városából indultak vi­lághódító útjukra. Ám egy idő után nemcsak a firenzei pénzt nevezték forintnak, ha­nem az annak mintájára vert külföldi érméket is. Olasz származását bizonyítja családi neve is: Firenzéről — más néven Florenzről — nevezték florenusnak, florinusnak Mint »-a virágok városáénak, Firenze—Fiorenza kialakulá­sánál, itt is közrejátszott a régi firenzei érméken látható virág, a ülöm is. Új kémény épül ........ f ■ -. ' ' d'jí •jt. a Kaposvári Cukorgyárban, végezte, a további kivitelező Az alapozást a batéi TÖVAL a Gyárkémény építő Vállalat, A forint századrésze — a fillér — viszont német erede­tű. A »Vierer* — azaz négyes — elnevezésű aprópénz ma­gyarosan hangzó változata, de nyilván hatott hangalakjának formálására a Heller nevű váltópénz ismerete is. (Ez utóbbi a németországi Halié­ból származik, ahol a XIII. századiban készültek az első halierek A forint elődje, a pengő ré­gen nem pénznév, hanem a pénz jelzője volt. Pengő pénz­nek .nevezték azt a fémérmét, amely asztalra, földre ejtve pengő hangot adott A pengő őse, a korona meg veretéről kapta a nevét: monarchikus idők pénze lévén, a királyi korona, volt látható az egyik felén. A korona idején divatos krajcár (vagyis Kreutzer) a rajta látható keresztről lett elnevezve. A garas nevű régi váltópénz pedig a Groschen, valamint a lengyel groszyhoz hasonlóan a »grossus" — te­hát »vastag" — elnevezésű éremcsalád tagja. Eredetileg úgy értelmezték ezt a vasta­got, hogy a grossusokat nem érintette a fémpénzek öntésé­nél szokásos kincstári súly- csonkítás— S végül a tallér. Ez a kuruc nótákban is megénekelt pénz­nem — eredetére nézve — Joachimsthalból ered. Itt ver tek a XVI. század elején a Thalert, ami egyszerűen völgy­ből — azaz Joachimvölgyből — származót jelent. S bár a tal­lér ma már nem járja nálunk azért más formában, mint a Thaler újvilági névrokona — a dollár — ma is megfordul Nyugatra utazó turisták tárcá­jában. S visszatérve kiindulópon­tunkhoz, emlékezzünk meg egy történelmileg nevezetes forint- féléről, amelyet Rossuth-bankó néwei illet a köznyelv. 1848 viharos nyarán bocsátotta ki a Batthyány-karmány 1, 2, 5, 10, 100 és 1000 forintos címletek­ben ezeket a bank-, illetve ál- lamjegyeket. Kossuth-bankó- nak pedig azért nevezték eL mert Kossuth Lajos pénzügy- miniszter aláírása volt olvas­ható rajta. A Kossübh-bankó- kaf a szabadságharc leverése után az önkényuralmi rend­szer térítés nélkül beszedette tés megsemmisítette. Akadály Az orvos megvizsgálja a beteget és így szál a fele­ségeihez: — Ha a beteg ismét fáj­dalmat érezme, a legjobb lenne hidegvizes borogatá­sokat alkalmazni — Doíktor úr, és nara le­hetne valami kevésbé bo­nyolult dolgot? — Nem értem. .11 — Oj lakóház ötödik emeletén lakiunk és a víz nem jut fel hozzánk... Eladó család Nem mindennapi lépés­re szánta rá magát egy angol fiatalasszony, aki megunta férjét, csintalan gyermekeit, kutyáját — és az életét Újsághirdetés útján árulta a családját és az ebet. A hirdetésben elpanaszolta, hogy férje, aki tejkihordó, a reggeli munka után elveti magát egy karszékben, és egész nap alszik, egy szót sem szól hozzá. A gyerekekre akkor unt rá, amikor ki­dobták az ablakon az újonnan vásárolt japán táskarádiót Az ebet pe­dig hónapok óta hiába tanítja a rendre és szoba- tisztaságra. Vevőre egyelőre még sem akadt A hetedik mennyországban A házaspár szabadságra indult Amikor már az ál­lomás peronján állnak, az asszony megszámolja a csomagokat: "Két bő­rönd, három utazótáska, csak a rekamié... <— Jó vicceid varrnak — szól a férj. — Nem vicc, a refca- mién vannak a jegyek!" Választék Az ifjú pár az ebédlő­asztalnál ül. A - férjnek nem sok kedve van az ebódeléshez. "De kedve­sem — méltatlankodik a fiatalasszony — egyálta­lán nem értelek. Vasár­nap ízlett neked az ebéd, hétfőn és kedden is. Most egyszerre nem szereted már a savanyú káposztát A szó hitele A nászéjszaka után a férj telefonon rendelte meg a reggelit a hotél portásánál: — Én szalonnás tojást kérek, a feleségemnek pedig legyen szíves egy tányér aöld salátát kül­deni. — Semmi mást a fele­ségének? — kérdezi a portás. — Semmit — feleli a férj —-, szeretném látni, valóban annyit eszik-e, mint egy madár. SonmtfNépkp Ax MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefons 11-510. ll-Stl. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u_ 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzfinll meg és nem adnnk vissza, terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomaa- ipari Vállalat kaposvári üzemebeo Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József

Next

/
Oldalképek
Tartalom