Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

Három szint az első emeleten Lázas izgalommal vettem kezembe a lapokat, amelyek a huszonhatodik heti lottószel­vények jutalomsorsolását kö­zölték. Természetesen először a főnyeremények számait néz­tem meg, a vastag betűvel szedett szöveget, ahol legna­gyobb meglepetésemre a kö­vetkező mondatot találtam: Budapest, I. kér., Batthyány ufca 28—30. sz. alatt felépülő tarsasházban az I. erre. 9. sz. alatti háromszintest,!), három­szobás (kettő kis méretű), ét­kező-hallos, gard., loggiás öröklakás! Érdekes építészeti megoldás lehet az első emeleten három szintet építeni egyszerre, he­het, hogy lakásépítési ismere­teim nem gyarapodtak kellő­képpen — egyébként is hadi­lábon állok a szakkifejezések­kel —, de dús fantáziám elle­nére képtelen vagyok fölis­merni a három szint adta le­hetőségeket. A mai korszerű lakások szobamagassága nem­igen haladja meg a három mé­tert. Ebből három szintet csi­nálni már több mint praktikus helykihasználás. Ez már mű­vészet. Irtó cuki lehet a két, egy- és kétméteres magasság­ban lévő plafon egymás fölött. Igaz ugyan, hogy a közlekedés, főzés, mosogatás, egyáltalán a lakás kicsit komplikált így, de mit akar a tulajdonos három­harmincért? Kap egy három­szobás, háromszintes lakást, amit akár szállodának vagy penziónak is átalakíttathat. Igaz, hogy fürdőkád csak a íeyaLsu szinten van, de u sem letiet belefeküani, a ..... l ékhelyiseg megnozeUtese is aiuuuuyotcoa, pontosabban pui- fonba ütköziK., de kicsire nem nezunk, még jo, hogy nem akar aid kacsalábat! Eme kis eszmefuttatás köz­ben jutott eszembe, hogy hát­ha valóban háromszintes az a lakás, a majdan felépülő első emeleten. Akkor viszont nincs fölötte — egészen a harmadikig — több lakás. Lehet, hogy már eleve úgy terveztek, hogy oda majd egy légtomász család kerül, mely otthon is gyako­rolni akar. Fölszerelik a ne­gyedik emeleti lakás padlójá­ra a hintát, s vígan tornász- gatnak az első emeletig. Rádöbbentem, hogy a szak­emberek véleményét még nem kértem ki. Pedig anélkül ma már nem lehet felelősségteljes nyilatkozatot tenni. Gyorsan telefonáltam néhány építész barátomnak, akik rövid úton közölték, hogy nincs április elseje, ilyen őrültségeket ne akarjak velük elhitetni, s bár kétszintes lakásról már hal­lottak — százéves diófából fa­ragják hozzá a fa csigalépcsőt —, sőt terveztek is, de három- szintest még nem láttak. A lakástulajdonost szívből sajnálom, mert bár nagysze­rű, ha az ember feje fölött magasan van valami, de ha még a lakásában is állandóan falakba ütközik, azért kár volt kiadni háromharmincat. (Saly) ,Nem tudom sajnálni* AZ MSZMP SOMOST MESVII BIZOTTSÁGÁNAK LATJA XXVI. évfolyam, 164. szám. Szerda, 1970. július 15. Ötletes megoldás — új színfolt E&inizzsü-ua3iv«ir Meggyilkolta a fél jét Ismét tragédiát okozott az alkohol. És ismét meggyilkol­ta a férjét egy asszony. Az utóbbi hónapokban nem ez az első eset. A körülmények feltűnően hasonlítanak egy­máshoz ... A szentgáloskéri Mag Ist- vánék harminc esztendeje há­zasodtak össze. Az asszony tudta, hogy iszik a férje, hi­szen annak első házassága is emiatt 'bomlott fel. Mégis igent mondott. Hátha... Három gyermekük született, a legidősebb huszonkilenc éves. Az ő vallomásából idé­zünk: ».Apám örökös részeg­sége miatt nem szívesen vol­tunk odahaza. Verte az anyánkat, bennünket sem kímélt.« Több mint egy évtizede laknak a faluban. Először az állami gazdaság adott ott­hont 'a családnak. Hat évvel ezelőtt pedig a sajátjukba költöztek. Nem nagy lakás: egy szoba, konyha, nyári konyha. Kellett volna a pénz a berendezésre. A bankók azonban a kocsma kasszájába vándoroltak. A férfi évek óta nem vé­gezhetett komolyabb mun­kát; magának köszönhette. Egyik vasárnap az italtól dülöngélve tért haza, az ágy­ba zuhant', és a cigarettájától meggyulladt a ruhája. Hosszú ideig kórházban ápolták, le kellett százalékolni. Tegnapelőtt este a lábos miatt kezdődött a vita. A fér­fi az edényből kanalazott. Az asszony kérte, merítsen ma­gának tányérba, mert a gye­rekek is abból esznek majd. (A legidősebb fiú a feleségé­vel és kétéves kisfiával pár hónapja a szülőkkel lakik.) A férfi minősíthetetlen hangon válaszolt és kilökte a konyhá­ból. Aztán átment a szom­szédba, ahol szokás szerint italozott. Már aludt a kisgyerek, amikor fél tíz után hazatá- molygott. — Megjöttem! — Egyél csak, maradj csendben, mert fölébred a ki­csi! — szólt az asszony. — A sajátomban azt csi­nálok, amit akarok, itt min­den az enyém. Akinek nem tetszik, elpucol innen. A fia rászólt, csendesebben beszéljen. Csak olaj volt a tűzre. — Miattad van a veszeke­dés mindig! — kiáltott, és mellbe vágta a feleségét. — Gyere csak ki az ud­varra, majd ott még elbeszél­getünk! Az asszony kihúzta az asz­talfiókot, elővette a konyha­kést A férjéhez rohant és mellbe szúrta. Az megtánto- rodott és eltűnt a sötét udva­ron. — Miért nem ment utána? — Nem gondoltam, hogy súlyosan megsérült. Kisöpör­tem a konyhát, tettem-vettem az edények között. A fiam a mosdövizet öntötte ki, amikor észrevette, hogy az uram élet­telenül fekszik a földön. Fej­kendőt kötöttem és felébresz­tettem a tanácselnököt. — Szóljon a rendőrségnek, em­bert öltem. — Meglehetősen közönyösen beszél a történtekről. Halkan, határozottan mond­ja: — Annyi verés, baj után nem tudom sajnálni. — Elválhatott volna, a gye­rekek már felnőttek. Mi tar­tatta a háznál? — Megfenyegetett, hogy széthasítja a fejemet, ha el­megyek. Tizenöt évvel volt idősebb nálam, állandóan fél- tékenykedett... Mag Istvánná tette minden magyarázat ellenére megdöb­bentően nagy bűn. A kés nem lehet a megoldás eszköze. Ha ugyan harmincévi kínlódás után érdemes egyáltalán meg­oldásról beszélni. Az ötvenegy éves Mag Ist­vánná hivatalsegéd bűnügyé­ben folytatják a nyomozást. Szavakkal nehéz visszaadni azt a benyomást, amit a teg­nap délután Balatonbogíáron megnyitott Kinizsi-udvar már az első látásra is gyakorol a vendégre. A virágokkal, fenyő­fákkal körülültetett szórakozó- hely, a kerthelyiség színes nap­védő ernyői, az érdekes alakú szalonnasütő szinte mindenkit arra csábít: lépjen beljebb, s nézzen körül alaposan. Érdemes — és nemcsak a szórakozni kívánóknak, hanem a vendéglátó szakembereknek is. A söröző, az '-imaháznak*' elnevezett borozó, az eme Is Len Levő bár, a berendezés, a lal- díszek is mind-mind a terve­zők hozzáértéséről, újat adni akarásáról vallanak. A hangú latos bokszok, az étkészletek, s a poharak is mind egyedi min­ta szerint és magyaros díszí­téssel készültek. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat fogott össze a Magyar Országos Sör­iparral és a Balatonbogiári Ál­lami Gazdasággal, s ők hozták létre — viszonylag rövid idő alatt — ezt az ötmillió forint­ba kerülő új szórakozóhelyet. Somogyi Jenő, a Pannónia Varga Pál, a Söripar vezér igazgatója és Lakatos András, a bogiári gazdaság főkertészé Pintér Dezső Virágzik az iharosberényi határ csemegéje: a szelídgeszte­nye. érthető büszkeséggel vezették körül a megnyitón jelen levő megyei, járási és községi veze tőket. A Pannónia már eddig is sokat tett Somogy vendéglátó­iparának fejlesztése, a Bala­tonra érkező külföldi és hazai vendégek kulturált ellátásának érdekében. Most viszont, hogy társult a söriparral és a boglá­rt gazdasággal, olyan erőkei fogott össze, amelyek eddig ilyen téren nem használták k’ lehetőségeiket. A söripar különleges készít ményeit — ezt tapasztalni a gazdag választékban: a kilenc fajta sörben —, a bogiári gaz­daság pedig különleges borait bocsátja a Pannónia rendelke­zésére, amely viszont jól kép zett szakembergárdát biztosít az üzemeltetéshez. Tálán ez mások figyelmét is felhívja arra, hogyan lehet erőket, anyagi eszközöket ősz szefogva a vendég iá tasDan is előbbre lépni Ezt köszönte meg a három vállalatnak, illetve gazdaság­nak dr. Bagó Gyula, a Fonyó- di Járási Tanács V. B. elnöke, aki elismerőleg szólt az új, s minden igényt kielégítő szóra kozóhely színvonaláról, kife­jezve azt a véleményéi, hogy ló lenne, ha példájukat mások is követnék. Sz. L. Felelősség nélkül? Hírt adtunk róla: Fonyódon szakmai tanfolyamon vesznek részt a népművelők. Alapos előkészítő szervezés után kb. 250 népművelő egyhetes rész­vételére számítottak a három­hetes tanfolyamon. A járási tanácsi művelődésügyi osztá­lyok illetékesei felmérték, me­lyik szakágazatban hány nép­művelőt jelölnek. A neveket elküldték, ennek alapján a népművelőket behívták a tan­folyamra, amely egy kicsit ju­talom, egy kicsit üdülés is. Programjuk délelőtt munka, tanulás, délután szórakozás, pihenés a tó partján. Annál meglepőbb az első két hét mérlege. A mintegy 250 részvevőnek alig 60 szá­zaléka jelent meg. Néhány példa: A társadalmi szertartások, ünnepségek szaktanfolyamán 20-ból öten, a klubvezetőknél 20-ból tizen jelentek meg. De a táncoktatók tanfolyamának kivételével a többi szakterüle­ten is fölöttébb sok a hiányzó. A barcsi járásból például 16 népművelő közül mindössze hatan (!), a kaposvári járásból pedig 18-ból kilencen tartot­ták szükségesnek a tovább­képzést Ha az ember arra gondol, hogy társadalmi munkásokról van szó (jó néhányan tisztelet­díj nélkül dolgoznak), tulaj­donképpen csak megköszön­hetjük a munkájukat és tőlük nem követelhetünk semmit A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Működik ebben a megyeben legalább száz olyan pedagó- i gus-népművelő, aki még soha nem volt nyári továbbképzé­sen, de (még anyagi áldoza­tokkal is) szívesen részt ven­ne az idei tanfolyamon, ahol mintegy száz ember helve üre­sen maradt... W. E. Noteszlap Közöny Éles fékcsikorgás, . .itíanás, majd egy bukósisakos ember repül a járdaszegélyhez. Percek alatt hatalmas tömeg verődött össze 4 balesetnél, amely a napokban történt Kaposváron, a Marj. Rá roly és a Tóth Lajos utca kérész teződésénéj. Egy Trabant személy gépkocsi és egy Pannónia motor kerékpár ütközött össze. Az emberek érdeklődve nézték a jelenetet, a motorost, amint meg­próbál talpra állni. Senki se ment oda, hogy fölsegítse. Nagy nehe­zen sikerült — saját erejéből. Le­het, hogy nem történt komolyabb baja — megúszta néhány apró zü- zódással. Ekkor valakinek eszébe jutott, hogy a rendőrséget és a ménfő­ket is kellene értesíteni. Hosszas tanakodás után a nézők egyike át­ment a közeli üzletbe telefonálni­Mellettem olyanok beszélgettek, akik látták a karambolt, s rövid vita után megegyeztek, hogy nnb avatkoznak a dologba. E'zol lo- vábbálltak. Hiába kérdezte a Tra­bant vezetője: látta-e valaki a ka­rambolt. hogv melyikük hibájából történt, senki nem jelentkezett. Nézegették az összetört ©kocsit és a fekvő motorkerékpái t, majd lassan elsétáltak. Cy. L. {ÜKÖK — __________ N ézőpont Egy szellemes francia új­ságíró így határozta meg a nők és férfiak közötti kü­lönbséget: »-Ha megkérde­zünk egy nőt, hogy miért sántít, azt válaszolja, bele­botlott egy székibe. Ha ugyanezt a kérdést egy férfinak tesszük fel, bizto­sak lehetünk, hogy a vá­lasz így fog hangzani: Egy idióta a szoba közepére tette a széket!" Nem nálunk történt... A Kanari-szigeteken le­vő Las Palmas egy postá­sa nem mindennapi módon kézbesített ki egy levelet az ott üdülő Rex Harrison ismert filmszínésznek. A borítékon az volt feltün­tetve, hogy személyesen kell átadni a küldeményt. A színész azonban négy­száz méterre a parttól egy luxushajón tartózkodott. A postás először csónak után futkosott, mivel azonban már beesteledatt, senki sem vállalta a fuvart. Kapta hát magát, fü 'GŐ- nadragra vekőzött, mű­anyag tokiba tette a le­velet, s átúszott a hajóra. Reklám Bgy amszterdami kisfiú kaktuszokon próbálta ki édesapja vadonatúj vil­lany-borotváját. A papatói pofonokat, a gyártól érté­kes jutalmat kapott. Azóta ugyanis így hirdetik a szó­ban forgó villany-borotvát: »Még a kaktuszt is simára borotválja.« » így még szebb Százharminc embert mentett meg eddig a víz- belulladástól Leon Auron francia fiatalember. Leg­újabb hőstette után a tv munkatársának elárulta, hogy nem is tud úszni, csak evickélni. Párbeszéd — Uram, ön az eietét a vasegészségének köszön­heti. — Remélem, nem feled­kezik meg erről, amikoi a számlát kiállítja. Inkább Egy francia kisváros öreg plébánosa felkereste orvosbarátját, hogy taná­csokat kérjen tőle. Az or­vos megvizsgálta és igy szólt: — Pihenésre van szük­séged. Ez nem tréfa. Há­rom hónapra el kell utaz nőd Svájcba. — De hiszen ez lehetet­len. A hívőimnek szüksé­gük van rám. — Barátom, vagy az egyik, vagy a másik: vagy Svájc, vagy a mennyor­szág. — Hát jó. Legyen Svájc. Sommi Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u- 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom