Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

Plusz 31 millió Takarékos somogyi falvak Megyénk takarékszövetke­zetei ez év elején nagy célt tűztek maguk elé: el akarják érni a 200 millió forintos be­tétállományt. Eltelt fél év. A MESZÖV-nél, a takarékszö­vetkezeti titkárságon Matán László adott tájékoztatást a betétgyűjtés helyzetéről, a ta­karékok hálózatfejlesztéséről I és a kölcsönfolyósításokról. — Hogyan alakult a betét- állomány? — Az év elején a takarékos emberek 147 millióját őrizték, kezelték a somogyi falusi bankok — mondta Matán László. — Az év első hat hó­napja alatt 31 millióval nőtt a 23 takarékszövetkezet be­tétállománya. Különösen a termelőszövetkezeti zárszáma­dások idején helyeztek el je­lentős összegeket a tsz-tagok, a falusi lakosok a takarékok­ba. A legnagyobb mértékben a böhönyei, az igali, a nagy­berki, és a szuloki. takarékok körzetében növekedett a be­tét. Még 22 millió forint ősz- szeget kell gyűjteniük ez év­ben a takarékoknak, hogy a cél valóra váljon. Mi úgy ér­tékeljük, hogy a somogyi ta­karékok összefogásával sike­rül elérni a 200 milliós be­tétállományt. — Mi segítette hozzá a ta­karékokat ilyen sikerhez? — Nem szólam az, hogy a somogyi falusi emberek vé­rében van a takarékosság Az is segített, hogy a szövetke­zetek üzlethálózata az utóbbi három évben nőtt. Két új ta­karék alakult. 14 községben nyitottak kirendeltséget és 37 faluban szerveztek betétgyűj­tő pénztárakat 1970-ben újabb 32 községet vonnak be me­gyénk területén a takarékszö­vetkezetek hatáskörébe. — Hogy alakult az év első felében a kölcsönfolyósítás? — A szövetkezetek várják a kölcsönigénylőket. Jelenleg a takarékok 67 millióját hasz­nálják a rászoruló tagok a legkülönbözőbb területeken. Sok háztáji tulajdonos veszi igénybe a szövetkezetek se­gítségét kisállattenyésztésre, szőlőtelepítésre, állatvásárlás­ra, gyümölcsösök létrehozá­sára stb. Említést érdemel, hogy a napokban megjelent az új intézkedés. A háztáji gazdaságok fejlesztésére igénybe vehető kölcsönök fel­ső határa 25 000 forint, az épí­tési kölcsönök legnagyobb összege 30 000 forint lett. Ez­zel a szövetkezetek és a ta­gok régi kívánsága teljesült. D. Z. Tallózás a KSH kiadványai között Ipar a számok tükrében A negyedszázados fejlődés grafikonjai Az első negyedév eredményei A szövetkezeti ipar adatai TARM AZ MSZMP SOMOGY MEOYII BIZOTTSÁGÁNAK LAJ*JA XXVI. évfolyam, 162. szám. Vasárnap, 1970. július 12. Farkas Ferenc új művével Hangversenysorozat kezdődött a kőröshegyi műemlék templomban “•A második világháború sú­lyos veszteségeket okozott az országban. Magyarország nem­zeti vagyonának mintegy 2/5-e pusztult el a háborúban __.« í gy kezdődik a Központi Sta­tisztikai Hivatal szerkesztésé ben és a Statisztikai Kiadó Vállalat kiadásában megjelent A magyar ipar 25 éve című kiadvány. A kis füzet összeg­ző adatok, jól szemléltető gra­fikonok gyűjteménye A szá­mok tükrében körvonalazód­nak népgazdaságunk, s ezen belül az ipar eredményei, az iparszerkezet változásai., a be­ruházások megoszlása. Á kiad­vány nemcsak- tartalmilag ér­tékes, hanem kiállításában is szép és ízléses. Elért eredményeinket ponto­síthatjuk, mérhetjük úgy is, ha viszonyítunk, hasonlítunk. És a1 tanulságok megszivlelhe- tők, mert átfogó gazdasági ta­pasztalatok lényegét tükrözik Ilyen tanulságokkal szolgál a Statisztikai Időszaki Közlemé­nyek sorozatában megjeleni Csehszlovákia és Magyaror­szág ipari termelésének és a fontosabb termelékenységi té­nyezőinek kétoldalú összeha­sonlítása című tanulmány. Harminchárom ipari ágazat termelékenységi indexeit ve­szi alapul, hat kiválasztott ipa­ri ágazat részletes, összeha sonlító elemzésével. És példa­képpen egy összevetés: Cseh­szlovákiában nagyobb volt a vaskohászati üzemek és a mal­mok kapacitása, hazánkba:' viszont a hőerőművek kapaci­tásának kihasználási 6r?"á- ma volt több 30 százalékkal, mint Csehszlovákiában. A Negyedéves Statisztika’ Közlemények sorozatában je­lent meg az Ipari adatok 1970 I. negyedév című kiadvány. A KSH iparstatisztikai főosztá­lya közli a negyedéves terme­lési indexet, az értékesítések­re, rendelésekre és az árak alakulására vonatkozó adato­kat. Foglalkozik a magánkisipar alakulásával, jelenlegi helyzeté­vel, közli a vállalati gazdál­kodás főbb pénzügyi adatait is. Ha a tavalyi első negyed­év eredményeit száznak vesz szűk, akkor a termelés a kő vetkezőképpen alakult: aj ál lami termelés 105,9-re, a rzo vetkezeti 115,3-re, a szocialista ipar pedig 106,6-re emelkedett. A statisztikai kiadványok nemcsak az összesítés, hanem a teljesség igényével született részletes adatközlés is eré­nyük. Ezt nyugodtan elmond­hatjuk a ÍISH szerkesztésében elkészült A szövetkezeti ipar adattára 1—IL című kötetek­ről. A kiadvány tartalmazza a szövetkezeti ipar állóeszközei­nek, termelésének, termelé­kenységének, létszámának alakulását. Az új gazdasági mechanizmus »-indulási-“ évé­ben például a szövetkezeti ipar Somogybán 4155 dolgozót foglalkoztatott. Margittay Sándor orgona­estjével kezdődött meg pénte­ken a Cantus Pannonicus cí­mű hangversenysorozat a kő­röshegyi műemlék templom­ban. A gótikus ívű templom­hajót zsúfolásig megtöltötte a többségben külföldi közönség. A műsor első felében Liszt- orgonaműveket hallottunk, illetve hallottunk volna. Ugyanis a második szám után — a Consolations című átirat előadása közben — műszaki hiba miatt a hangverseny fél­beszakadt. Az orgonát mintegy fél óráig javították, majd Pavlánszky Edina előadásában újabb zsoltárfeldolgozással folytatódott a műsor (Super flumina Babylonia). Ezután Liszt legnépszerűbb orgona- művét, B—A—C—U prelúdi­um és fuga című alkotását hallhattuk Margittay Sándor tolmácsolásában. Nyilván az incidens miatt a két művész indiszpanált volt, és valószí­nű, hogy a hibát sem sikerült tökétesen megszűntetni. Bi­zonyára ez okozta, hogy Ko­dály Epigrammák-ja ki is maradt a meghirdetett mű­sor bóL A második részben a Bu­dapesti Madrigálkórus mutat­ta be Szekeres Ferenc vezény­lésével Farkas Ferenc Kőrös- hegyi betlehemes című ve­gyeskarra, kamaraegyüttesre és orgonára írt új kompozí­cióját. A mű fő ékessége és legnagyobb értéke a latin szö­vegű mottók közt elhelyezett népi betlehemes dalok füzére. Ennek harmatos szépségét üde, eredeti báját sikerrel vissza­adta a madrigálkórus. W. E. Kilencvenezer tonna papír A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára az egyik leg­fiatalabb városunk legfiatala bb gyárai közé tartozik. Két éve termel folyam tosan. Ez idő alatt mintegy 90 ezer ton­na famentes, fatartalmú író- és nyomópapírt adott a nép­gazdaságnak. A dunaújvárosi gyárban a termelés évről év­re folyamatosan emelkedik. A fokozatos felfutásban az idén megközelíti, jövőre pedig eléri a tervezett maximális kapa­citást a gyár. A közelmúltban fejeződött be egy új ka­lander sor szerelése, amelynek üzembe helyezésével javult a dunaújvárosi papír minősége. Képünkön.- Néhány tekercs papír a 90 ezer tonnából. Telkek, adók, kisajátítások Tájékoztató az új telekrendeleteki ől A Hazafias Népfront és a Közalkalmazottak Szakszerve­zete patronálásával megjelent a tanácsok jogpropaganda fü­zetei között az új telekrende- letekről szóló kiadvány. Ez a rendelet több százezer jelen­legi és leendő ingatlantulajdo­nost érint Itt Somogybán kü­lönösen fontos, hogy a Bala ton-parton ingatlannal rendel­kezők világosan ismerjék a rendelkezéseket. A kilencvenöt oldalas füze­tet átlapozva olyan kérdések­re kaphat választ az olvasó, hogy mi tekinthető teleknek, ki foglal állást vitás műszaki, kérdésekben, mire vonatkozik a tulajdonszerzési korlátozás, milyen telkek mentesek a te­lekadó alól, hol és mikor kell benyújtani a telekadó-bevai- lást, milyen telkekre terjed ki az út- és közműfejlesztési hoz­zájárulás, melyik szerv rendel­heti el a beépítési kötelezett séget, és még sorolhatnánk a számtalan közérdekű kérdést és választ. A füzet külön fejezetekben foglalkozik továbbá a kisajá­tításokkal, az állami telekvá­sárlással és értékesítései, a külterületi állami földek ér­tékesítésével, haszonbérbe adásával és a Balaton-parti telkekkel. A víz partján már régóta vitás kérdés, hogy hol húzó dik a Balaton partvonala? A Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság közszemlére teszi a partvonalat feltüntető térkő pet, s ezt bárki megtekintheti az illetékes községi, városi ta­nácsokon 1970. szeptember 30-ig. A megyei tanács megália podást kötött az élelmiszer- es iparcikk-kiskereskedelmi vál­lalatokkal hogy rajtuk keresz­tül juttatja el a lakossághoz az új telekrendeletekről szóló kiadványt, öt forintért meg­vásárolható az élelmiszer- és iparcikküzletekiben. Korlátot a ventillátor köré! A tanulságok miatt térún* vissza arra az üzemi baieset re, amely a Kaposvári Hús­kombinátban, az egyik kon­denzátor tetején történt, s Nagy Gyula huszonhárom éves segédmunkás bal lábá­nak öt ujjúval fizetett érte. A segédmunkás munka közben belelépett a nagy forduiatszá mú ventillátorba, s az meg­csonkította a lábát. Azóta a szakemberek is megállapították, hogy a hűtő­ház mögötti kondenzátorok te­tején csak akkor dolgozhat­nak, ha a főgépész vagy a gé­pész leállítja a ventillátort. Vajda Tibor hegesztő és a balesetet szenvedett Nagy Gyula segédmunkás meg sértette a munkafegyelmet, az óvó rendszabályt, ami­kor a sebesen forgó ventillá tor közelében hegesztett. A gép felső része ugyanis nincs burkolva, s bele lehet nyúlni, lépni, sőt esni is. A két mun­kás ismerte a veszélyt, mert fapadlót tettek arra az oldalra, ahol tartózkodtak. A baleset viszont a másik oldalon tör­tént Akik tanúskodtak a baleset ügyében, elmondták, hogy a kondenzátorok tetejét vészé lyes munkahelyként tartja számon mindenki. Éppen ezért rendelték el az átjárók készí­tését is, hogy megkönnyítsék a magasban dolgozó szerelő*., festők stb. munkáját Az egyik lakatos jó példákkal illusztrál­ta, mennyire veszélyes a kon­denzátorok tetején tartózkod­ni, ha nincs kikapcsolva a ventillátor. Egyszer leszakadt három lapát, s átvágódott oda, ahol éppen szerelt. Mint az ágyú, úgy kilövi az esetleg be eső vagy bevágódó szerszámoí, vasdarabot. Az is megeshet bárkivel, hogy megszédül oda­fent. Ezért kérték többen, hogy vegyék körül korláttal a ven­tillátorokat. Érd ’mes volna mielőbb megszívlelni a javas­latot az újabb balesetek meg­előzése véget* L. G. Gondolattársítás Egy szombat reggel Domenico Modugno ko­csijával náhánynapos sza­badságra indult feleségé­vel kettesben. Amint a nyílt terepre értek, sza­kadni kezdett az eső és ráadásul az egyik gumi­abroncs is megereszke­dett. Az út kihalt volt, Modugnónak bele kellett törődnie, hogy maga cse­réljen kereket Miközben sárosán és átázva törte magát, és — hogy meg­könnyebbüljön, káromko­dott —, felesége leengedte a kocsi ablakát és kikiál­tott: —• Domenico! —- Igen, drágám! — Eszembe jutott vala­mi! Indulás előtt kitetted a virágicserepéket a te­raszra? Két hír Az mtemátus igazgatója így szól egyik növendéke édesapjához: — Uram, két dolgot kell közölnöm önnel: egy ör­vendetest és egy kevésbé örvendetest — Kérem, közölje előbb a kevésbé kellemest, igaz­gató út — Az ön fia kimondot­tan nőies alkat — És mi az örvendetes hír? — Megválasztották vá­rosunk szépségkirálynőjé- nék. Tévedni—gépi dolog Meglepett arcot vágott az a svéd parasztember, akinek egy napon a posta — jókora fáradság árán — 11834 levelet kézbesített A levelek átvizsgálásakor kiderült hogy tartalmuk azonos: udvarias felszólí­tás az újságelőfizetés meg­hosszabbítására. A levél­áldás oka egy stockholmi lapkiadóvállalat komputere volt, amely hibásan mű­ködött és az összes kése­delmes előfizetőnek szóló felszólító levelet ugyanar­ra a címre küldte. Nagyszabású gemkapocsveszteségek... Az AFP hírügynökség egy brit irodaszerellátó vállalat beszámolója alap­ján közölte, hogy a gem­kapcsoknak . mindössze 20 százaléka tölti be tulaj­donképpeni rendeltetését, vagyis fűz össze iratokat A gemkapcsok 5—5 száza­léka szolgál fogpiszkálás és körömtisztítás céljaira, 17 százalék szakadt ruha­darabok javítására, 3 szá­zalék pipaszurkálásra és 14 százalékot hajlítanak vagy törnek össze telefo­nálás közben. Somami Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÍXA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Váralat, Kaposvár, Latinka S. n- 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József

Next

/
Oldalképek
Tartalom