Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

<o ér X Sfc' Kö/v. k, >■­.x VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK! Ára: 80 fillér I MINISZTERTANÁCS ELŐTT: AZ HSZ Í"WJ V-Äfcij HP SO M O G Y HEGYEI BIZ Ö XT S A 6ÁNAR L A P J A —i— j _ .vr-il __________________________— ---------------­X XVI. évfolyam, 130. szám 1970. június 5,, péntek Harc a leiMosaiert Egy évvel ezelőtt — 1969. június 5-én nyílt meg a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása. K orunkban harc folyik a legfontosabbért: az em­beriség jövőjéért. A • há­borúnak, az agressziós és erő­szakos cselekményeknek, a ne­vek szabadsága elleni merény­leteknek mind az imperializ­mus politikájában rejlik a forrása.« Ebből a felismerésből kiin­dulva fogalmazták meg a kom­munista és munkáspártok ép­pen egy esztendeje megnyílt moszkvai. tanácskozásukon, hogy »a munkásosztálynak, a demokratikus és forradalmi erőknek, a népeknek egyesül­niük kell, és Icözösen kell fel­lépniük. Megfékezni az ag- resszort, megmenteni az embe­riséget az imperializmustól — ez a küldetés jutott a munkás- osztály és minden antiimperia- lista erő osztályrészéül, amely a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért harcol.« Hogyan teljesítik ezt a kül­detésüket a forradalmi erők? — hangzik a kérdés egy évvel a tanácskozás után. Bár az imperializmus megfékezése nyilvánvalóan nem egy esz­tendő feladata, bizonyos követ­keztetésekre már ma is jutha­tunk, amelyek bizonyítják: a kommunista mozgalom oszta­gainak túlnyomó többsége a közösen érlelt megállapodások­tól vezérelve tesz eleget inter­nacionalista kötelezettségének, s az imperialistaellenes harc élvonalában fialad. Tizenkét hónap eseményei igazolják, hogy ehhez a test­vérpártokat mindenekelőtt a tanácskozáson kialakított mar­xista helyzetértékelésük segí­tette, amely bevált, helyesen orientálta őket. A Vietnami Demokratikus Köztársaság el­leni ismételt foamlbatámaidások a kambodzsai agresszió kezde­tén, az Egyesült Államok terü­letéről Kubába behatolt ellen­forradalmi bandák akciója, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot sértő állandó fegyveres provokációk alátá­masztották, hogy az imperializ­mus nem mond le a szocializ­mus elleni nyűt fegyveres harcról sem — miként arra a tanácskozás felhívta a figyel­met. A NATO, a SEATO, a CENTO és más paktumok ke­retében tett intézkedések meg­erősítik azt a megállapítást, hogy »az imperializmus aktív működésre próbálja serkenteni a Szovjetunió és a többi szó cialista ország elleni agresszió céljából létrehozott katonai tömböket«. Az ideológiai di- verzió és a fellazító politika megannyi próbálkozása újabb adalék az 1969 júniusi gondo­lat igazságának bizonyításához: »Az imperializmus agresszív straténiájáv.ak éle, akárcsak korábban, ma. is mindenekelőtt a'szocialista államok ellen irá­nyul.« E gy éY távlatából az is ki­világlik, hogy korunk három hatalmas ereje — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozga­lom — mindennapos harcában segítséget merít a moszkvai megállapításokból. A szocialis­ta országok mindenekelőtt a termelőerők fellendítésével, a rendszerben rejlő tartalékok teljesebb felhasználásával já­rultak hozzá a közös ügyhöz. A Varsói Szerződés és a KGST keretében tett erőfeszítéseik — példa rá a KGST legutóbbi, XXIV. ülésszaka — a^ impe­rialistaellenes harc sikerét döntően befolyásoló összefo­gást kovácsolták. A fejlett tő­kés országok munkásosztálya nagyszabású megmozdulások­kal hallatott magáról. A mono­póliumok ellen fellépő francia, olasz, amerikai dolgozók nem­csak gazdasági helyzetük javí- tásááért, hanem politikai köve­teléseik teljesítéséért is síkra- szálltak. Az ún harmadik vi­lágban az algériai agrárreform, a szudáni államosítás vagy a perui politika jelzi az impe­rializmus hadállásainak szaka­datlan ostromát, s az adottsá­goknak megfelelően hol job­ban, ahol kevésbé vetíti előre a mélyre ható társadalmi és gaz­dasági átalakulásokat. Vajon az irány, melyet a moszkvai tanácskozás az anti- imperialista harcnak szabott, helyesnek bizonyult-e? Ez kulcskérdés, hiszen a forradal­mi áramlat haladásának leg­fontosabb területéről van szó. Egy év a tanú rá, hogy a test­vérpártok jó irányba mutattak. Az antiimperialista akcióegy­ség elsőrendű célja változatla­nul a hős vietnami nép sok­oldalú támogatása, a szolidari­tás a közel-keleti békéért har­coló arab népekkel; halasztha­tatlan feladat a háborús ve­szély elhárítása, mindenekelőtt az atomfegyver elterjedésének megakadályozása. A béke vé­delmének elengedhetetlen fel­tétele, hogy imperialistákat rákénysz“ itsttk a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésére. S egy pillanatra sem lankadhat a harc a fasiszta veszély ellen. A kommunista és munkás­pártok a múlt évben észreve­hető erőfeszítéseket tettek ösz- szefogásuk, akcióegységük megszilárdítására. Ebben vitat­hatatlan szerepe volt a moszk­vai tanácskozásnak, amelyen 73 párt 'nyilvánította ki: »El­tökélt szándékuk egységes frontban harcolni az imperia­lizmus ellen.« Ezeket a szava­kat tettek követték. Európa keleti, nyugati és északi ré­szében, Közép-Amerikában egyeztették politikájukat a pártok, a Lenin-centenárium moszkvai ünnepségei még szé­lesebb körű eszmecserére is alkalmat adtak, yz elméleti konferenciák sora ugyancsak hasznos fórumot biztosított az együttműködés fokozására. Az egységtórekvések állandósul­tak, s ezek mind a két-, mind a több oldalú kapcsolatokban megfigyelhetők. Ezt támasztják alá az MSZMP nemzetközi ta­pasztalatai is. A mi 1969. június 5-én még csak szándék volt, ma már érzékelhető va­lóság: a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozásukkal és közös elhatáro­zásaik folyamatos valóra vál" tásávai föllendítették az impe­rialistaellenes harcot. Ezt az alapvető pozitívumot nem ho- mályosíthatja el, hogy a ta­nácskozás természetesen nem tett, nem is tehetett pontot sok-sok probléma, nehézség megoldásának végére. Sajnála­tos módon még mindig érvé­nyes a tesfcvérpártok azon ér­tékelése is, hogy az egység megteremtésének legnagyobb akadálya a kínai vezetők nagy­hatalmi, soviniszta politikája. Sok még a tennivaló, kemény és hosszan tartó lesz a harc. A tanácskozás adta fegyvert forgatva erre is készülnek a pártok. Ösztönzi őket, hogy sok tekintetben éppen mozgalmuk erejének növekedésétől, a kom­munista és munkáspártok ak­cióegységétől függ az emberi­ség jövője századunknak, a XX. századnak ebben az utol­só harmadában P. T, Tanácskozott a megyei pártbizottság Tegnap délelőtt Németh Fe­rencnek, a megyei pártbizott­ság első titkárának elnökleté­vel tanácskozott a ■ megyei pártbizottság. A harmadik na­pirend megtárgyalásán részt vett és felszólalt Hont János, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, a nőpoliti­kái kérdések vitájánál pedig Jakab Sándor, a Központi. Bi­zottság tagja, a KB agitációs és propaganda osztályának ve­zetője is. A vezető testület első napi­rendként a Somogy me­gyei KISZ-bizottsággal együt­tes ülésen tárgyalta meg a -hegyei pártbizottság ifjúságpo­litikai feladattervét a Központi Bizottság 1970. február 18—19-i határozata alapján. A jelentés előadója Szikszói László, a párt- és tömegszervezetek osz­tályának vezetője szóbeli ki­egészítéssel vezette be a szé­les körű vitát, amelyben mind­két testület tagjai és meghí­vottak is részt vettek. Az együttes ülés után á vég­rehajtó bizottság javaslatára meg három témát tárgyalt meg egész napos értekezletén a me­gyei pártbizottság. A vezető testület tagjai eLöször meghall­gatták és jóváhagyták Kocsis Lászlónak, a párt-vb tagjának, á propaganda és művelődési osztály vezetőjének szóbeli tájékoztatóját a két pártbi­zottsági ülés közötti végrehaj­tó bizottsági munkáról. Fábri Ispánnak, a megyei pártbizottság mezőgazdasagi osztályvezetőjének előterjesz­tésében vitatták meg ezután A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és továbbfejlesztésé­nek iránya című témát. Befejezésül ugyancsak fontos kérdésről tárgyalt a testület. Kocsis László volt az előadója annak a témának, amelyet a Központi Bizottság 1970. feb­ruár 18—19-i határozata alap­ján a nőpolitikái munka fel- adatterveként vitattak meg. A pártbizottsági ülés három fő témájának részletesebb is­mertetésére folyamatosan visz- szatérünk. a tanácsi munka megjavítása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese tá­jékoztatót adott a magyar— szovjet gazdasági és müszaki- tudomanyos együttműködési kormányközi bizottság május 27-től 29-ig Budapesten tartott 9. üléséről. Ennek során — egyebek között — megvitatták az 1971—1975. évi népgazdasá­gi terv koordinálásával kap­csolatos, még megoldatlan fel­adatokat, az ipar különböző te­rületein a gyártásszakositás és kooperáció továbbfejlesztésé­nek tehetőségeit, az egymás ré­szére történő áruszállítások fo­kozásához szükséges intézke­déseket. A Minisztertanács meghall­gatta és .jóváhagyólag tudomá­sul vette a pénzügyminiszter beszámolóját Dél-Amerikában folytatott gazdasági tárgyalá­sairól. Ezután az árvízvédelmi kor­mánybiztos terjesztett, elő jen lentest a Tisza völgyi árvízvé­dekezés helyzetéről. A Minisz­tertanács a beszámolót tudo­másul vette, s jóváhagyta a további védekezést célzó intéz­kedéseket. A nehézipari miniszter a szénbányászattal kapcsolatos kormányhatározat végrehajtá­sáról tett jelentést. Az orszá­gos tapasztalatok azt mutatják, hogy a szénbányászat az 1969 áprilisában elhatározott racio­nalizálást műszaki és gazdasá­gi téren megfelelő ütemben hajtja végre. A termelési kon­centráció érdekében tett in­tézkedések eredményeként jó T Csiitörtök délig Harminchárom centimétert apadt a Tisza A Művelődésügyi Minisztérium felhívása Csütörtökön délelőtt a szegedi vízmérce 927 centi­méteres víszintet jelzett, te­hát az idei tetőzés óta 33 centiméterrel apadt a Tisza. Am megnyugvásra még nincs ok, hiszen a jelenlegi vízszimt is 4 centiméterrel magasabb az 1932. évi maxi­mumnál. Az apadás a folyó belvárosi szakaszán, a hajóál­lomás és a gyermekklinika közötti partvonalnál látszik a legjobban, mert most már alig magasabb a vízszint, mint a Tisza-parti sétány járda- szintje. Természetesen ho­mokzsákok tartják a vizet. Szeged körtöltésétől délre a város ipartelepeit védő loka- hzációs gát építői továbbra is megfeszített erővel dolgoz­nak. A rendelkezésükre bo­csátott 32 nagy teljesítményű földmunkagéppel két nap alatt 20 000 köbméternyi föl­det építettek a lokalizációs töltésbe, s valószínűleg a jövő héten fejezik be e védelmi vonal kiépítését. Nagy erők védik a szegedi szénhidrogén-medencét őrző gátakat is. A töltések erősíté­sével egy időben éjjel-nappal figyelő őrjáratok ellenőrzik á most már nagyon átázott gá­takat, .hogy azonnal jelezzék a fakadó vizet. A Művelődésügyi Miniszté­rium felhívással fordult az ország oktatási intézményei­hez, hogy nélkülözhető szem­léltető eszközeiket, fölösleges­sé vált iskolabútoraikat aján­\. >:i "f ' T; ' \ • ' ^ m ' . •. V';. ;• / £ I ’ Kg « •'* • ' > 1fáwmM Szegednél a vízügyiek megkezdték a vízfelület megtisztítá­sát a hordalékfától. I ütemben halad a gazdasági»­Lan bányaüzemek felszámolá­sa. A Minisztertanács a nehéz­ipari miniszter jelentését elfo­gadta. A kormány ezután megtár­gyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Minisztertanács áp­rilis 16-i együttes ülésén a ta­nácsi munka megjavítására hozott határozatán alapuló előterjesztéseket. Elfogadta a pénzügyminiszternek és az Or­szágos Tervhivatal elnökének együttes javaslatát a tanácsok gazdálkodásának és a tanácsi pénzalapok, illetve a terület­fejlesztés szabályozó rendsze­rének tókcLetesítésére, és uta­sította a javaslattevőket, hogy a részletes szabályozásra vo­natkozó tervezetüket terjesz- szék a kormány elé. A Minisz­tertanács Tanácsszervek Osz­tálya vezetőjének előterjeszté­se alapján a kormány határo­zatot hozott a tanácsakadé­miák oktatási tevékenységének továbbfejlesztéséről^ valamint a tanácsok végrehajtó bizottsá­gi titkárainak kinevezéséről. A művelődésügyi és a mun­kaügyi miniszter együttes ja­vaslatot tett a szakközépisko­lai és a szakmunkásképző is­kolai szakmai tanárok és okta­tók heti kötelező óraszámának csökkentéséről. A Miniszterta­nács az előterjesztést elfogad­ta. Eszerint a szafcközépiskolák- han és a szakmunkásképző is­kolákban folyó szakmai okta­tó-nevelő munka Színvonalá­nak emelése érdekében az 1971 és 1975 közötti időszakban a . szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat tanító tanárok és oktatók heti kötelező óraszá­mát 10—15 százalékkal csök­kenteni kelL Az óraszámkiesés pótlására — ahol ez szükséges — elsősorban főhivatású taná­rokat és oktatókat kell alkal­mazni. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelen­tését az élelmiszerek minősé­gének 1969. évi alakulásáról és a minőség javítása érdekében tervezett intézkedésekről. A beszámoló szerint a belföldi igények növekedése és az ex­portérdekek egyaránt szüksé­gessé teszik az élelmicikkek tartalmi és táplálkozás bioló­gia’ értékének növelését, minő­ségének fokozott védelmét, va­lamint kulturált csomagolá­sát. A minőség javulásában azonban néhány területen stag­nálás, illetve visszaesés is ta­pasztalható. A minőség javítá­sának lényeges eszköze az el­lenőrző rendszer korszerűsíté­se, erősítése. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) diékozzák az árvíz sújtotta tanintézeteknek. Az adomá­nyokat június 15-ig lehet be­jelenteni a minisztérium álta­lános iskolai osztályának — az átvétel módjáról a fel­ajánló értesítést kap. A Magyar Vöröskereszt ár­vízi csekkszámláján csütörtö­kig 36 millió 766 ezer forint gyűlt össze. A cseh és szlovák belkeres­kedelmi minisztérium vezetői elhatároztak, hogy az eddig küldött segítségen kívül újabb, mintegy 3000 négyzet- méter ablakkeretet, 500 ajtót és 2000 sátrat küldenek ár­vízkárosultjaink megsegítésé­re. Ösztönző bérezéssel — még eredményesebben Egyre növekszenek a marcali TÖVÁL feladatai Ifjabb segítség az árvízkárosultaknak Nincs nap anélkül, hogy ne értesülnénk a somogyi üze­meik, vállalatok, intézmények újabb felajánlásairól. A So­mogy megyei KÖJÁL dolgozói egynapi munkabérük felaján­lásával és az intézmény egyéb anyagi lehetőségeivel 58 ezer forintot küldenek az árvízká­rosultaknak. A Berzsenyi Dá­niel Általános Iskola úttörő­csapata hulladékgyűjtési ak­ciót szervezett, és az össze­gyűlt pénzből ötezer forintot fizetnek be. Az iskola tantest tülete egynapi keresetet adta a pajtasok MÉH-tol kapott fo­rintjaihoz. A Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat húszezer forintot küldött az Alföldre, és a vállalat dolgozói ezenfelül egynapi keresetüket ajánlották íeL A könyvkötészet. ifjúsági szocialista brigádjának tagjai e heti szabad szombatjukon dolgozni fognak, s keresetüket elküldik az árvíz sújtotta te­rületek lakóinak. Egynapi munkabérét ajánlotta fel e ne­mes célra a megyei AGROKER valamennyi dolgozója. öt évvel ezelőtt alakult meg a marcali járás termelőszövet­kezeteinek építőipari közös vállalkozása. Míg 1965-ben alig több mint 5 és fél millió forint értékű munkát végeztek, ebben az évben 27 704 000 fo­rint értékű beruházás megva­lósítását tűzték ki célul. A két adat önmagában is arról be­szél, hogy nagy változáson, fej­lődésen ment keresztül a Szö­vetkezeti vállalkozás. ' Erről a fejlődésről, a gon­dokról, nehézségekről, s a to­vábbi intézkedésekről tárgyalt legutóbbi ülésén a Marcali Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A marcali TÖVAL az elmúlt öt évben sokat tett a járás me­zőgazdaságának fejlődéséért Például az alakulás évében kiét és fél millió forintot tett ki a felépített tehénistállók, sertés- fiaztatók, hizlaldák és egyéb kisebb létesítmények értéke, a múlt évben az ilyen jellegű munkájuk már több mint 21 millió forintra növekedett. Az eredményekért méltán fejezte ki elismerését a végrehajtó bi­zottság. Am — ahogy Király Ferenc, a járási pártbizottság első titkára is hangsúlyozta hozzászólásában — hiba lenne elhallgatni azt, hogy vannak kifogások a ^vállalkozás mun­kájával szemben, hogy j elenleg is szakember-hiánnyal küzd, s hogy eléggé jelentős á mun­kaerő-vándorlás. Ezért is java­solta a testület a TÖVÁL-nak, hogy dolgozzon ki olyan bére­zési rendszert, mely nemcsak a beruházások határidőre törté­nő megvalósítását célozza, ha­béra hatékonyan ösztönöz a minőségi munkára is. Meg kell vizsgálni, hogy mi a növekvő munkaerő-vándorlás oka, s hogy csökkentésére milyen in­tézkedések szükségesek. Hasz­nos kezdeményezés, hogy a vállalkozás ösztöndíj rendsze­resítésével kíván segíteni a szakember-gondokon. Am ez önmagában kevés. Feltétlenül több figyelmet kell fordítani a meglévő szakemberek szociális helyzetének, körülményeinek javítására, s ehhez nem szabad sajnálni az anyagi befektetést sem. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom