Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

A mezőgazdaság fejlesztéséért Kalinyini vendégek a textilművekben Kedves vendégek érkeztek tegnap délelőtt a kaposvári textilművekbe. A hazánkban üdülő szovjet újságírók közül A. M. Szazsim, a Lenin-rend- del kitüntetett kalinyini Tea> tümunkások Hangja főszer­kesztője és L. Toloknova, a visnyij-volocski Pravda fő- szerkesztője baráti látogatást tett a Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában. A vendégeket Róna Imre igazgató és Mihalics István párttitkár fogadta. Róna Imre elmondta, hogy a textilművek és a kalinyini Textilmunkások Hangja között már nyolcévi ismeretség és barátság van. A kaposvári gyárból is vol­tak tapasztalatcserén a kali­nyini pamutfonó-kombinátban, s most a kombinát üzemi lap­jának főszerkesztője látogatott el a kaposvári gyárba. Róna Imre beszámolt a gyár életéről, munkájáról, is­mertette a termelési eredmé­nyeket, majd a vendégek meg­tekintették az üzemet Elisme­rően nyilatkoztak a műszaki berendezések korszerűségéről, a termelésről. Megtekintették a gépsorokat, elbeszélgettek a dolgozókkal, érdeklődtek a munkakörülményeikről. A vendégeknek tetszett az üzemi bölcsőde, az óvoda és a körülöttük kialakított új ját­szóterek. Miután meghallgatták az igazgató tájékoztatóját a bri­gádmozgalomról, az előcsar­nokban kiállított tablókon megszemlélték az illusztrált eredményeket. A szovjet új­ságírók elismerően szóltak az árvízkárosultak megsegítésé­ről is. Az üzemlátogatás után a vendégek látogatást tettek a városban, megtekintették a tex- tilanűvek leányszállását is. Peti kirándult“ 99 Tegnap délelőtt kétségbe­esetten síró kisfiúra talált egy asszony. Egy darabig faggatta: hogy hívják, hol lakik, hogyan került a 48-as ifjúság útjának sarkára. Mikor látta, semmire sem megy, a kisfiút bevitte a rendőrőrsre. A kisfiú csak annyit tudott megmondani, hogy Petinek hívják, és traktoros az apu­kája. Az őrszobán pillanatok alatt megbékült, egy zacskóból nagy élvezettel ette a cseresz­nyét A rendőrök várakoztak, hát­ha jelentkeznek a gyerekért Egy óra múlva egy férfi két­ségbeesetten kopogtatott be, és majdnem felkiáltott örömében, amikor meglátta a kisfiút Kiderült, valóban Petinek hívják, kétéves, és édesapja traktoros csak éppenséggel Cegléden. Peti a rokonoknál nyaral Kaposváron, a Damja­nich utcában. Délelőtt az ud­varon a pajtásaival játszott, egyszer aztán nem találták. Peti '»kirándulása« szeren­csésen végződött. Aránylag nem túlságosan forgalmas ut­cákon kelt át, míg a 48-as if­júság útjához ért. A nyaralás hátralevő napjai­ban minden bizonnyal több­ször leszalad a rokonság meg­nézni, Peti az udvaron tolja-e a rollert? A megye mezőgazdaságának fejlesztése érdekében hirdetett pályzatot a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Somogy me­gyei Szervezete a »Tegyünk többet Samogyért!« mozgalom keretében. A témakörök a leg­égetőbb kérdésekben kérik ki a pályzaton részt vevők véle­ményét. Az első: hogyan ala­kítsák ki a megye mezőgazda- sági üzemeiben a szarvasmar­ha-tenyészetek nagyüzemi ta- kanmánytermesztési rendsze­rét, különös tekintettel arra, hogy biztosítsák a növényi eredetű fehérjét Lehet pályázni a gazdaságos nagyüzemi szarvasmarha-te­nyésztés megszervezésének gyakorlati tennivalóiról. A ku­koricabetakarítás és -tárolás komplex gépesítéséről is ki­fejthetik véleményüket a pá­lyázó mezőgazdasági szakem­berek. írhatnak azokról az in­tézkedésekről, amelyeket a Zselicség mezőgazdasági adott­ságainak jobb kihasználása ér­dekében helyileg tenni kell, és a termelőszövetkezetek jöve­delmezőségében jelentkező ha­tásukról A pályázatra beküldendő művek vegyék figyelembe a megye természeti, közgazdasá­gi, gazdasági adottságait, s olyan termelési, munkaszerve­zési eljárásokat, módszereket beruházásokat ajánljanak, me­lyeknek megvalósítása biztosít­ható, lehetővé teszik a meg­levő adottságok, tartalékok ha­tékonyabb és gyorsabb kihasz­nálását, segítsék elő a gyakor­lat számára már kidolgozott tudományos eljárások, módsze­rek minél gyorsabb élterjeszté­sét. A pályázaton más megyei szakemberek is részt vehetnek. Egyéni és csoportos munkákat is elfogadnak, maximum 35 másfeles sortávolságú gépelt oldalon. A bíráló bizottság témakö­rönként 3000, 2000 és 1000 fo­rintos díjakat ítélhet oda. A nem legértékesebb, díjazott pá­lyaműveket is megvásárolják. A beküldés határideje jeligés borítékban a megyei tanács mezőgazdasági es élelmezési osztályának címére, 1970. októ­ber 31. Eredményt ez év de­cemberében hirdetnek. Indul a csőfektetés a Barátság II. építésénél A MÁV figyelmébe Kényelmet még pénzért sem! Barcsról, illetve a barcsi vo­nalról bejáró olvasóink joggal tették szóvá a vasúti szerelvé­nyek összeállítóinak figyelmet­lenségét. Jó néhányan vannak ugyan­is, akik, hogy kényelmesebben utazhassanak, pámás, első osz­tályú kocsira váltanak bérle­tet. A bérletek kiadásával nem is volt baj. Meglepetéssel ta­pasztalták azonban, hogy a Barcsról induló 5727-es és az 5724-es — Kaposvárról visz- szafelé induló — szerelvényen egyik nap van, másik nap nincs párnás, első osztályú ko­csi. Néhány szerelvényen viszont egy-egy félszakasz, mellette pedig egy teljes párnás kocsi is közlekedik! Kifogásukat elmondották a kalauzoknak, de azok nem tudtak segíteni. Beadvánnyal fordultak a MÁV Pécsi Igaz­gatóságához is és most várják a választ. Illetve — mint elmondották — nem is a válaszra kíván­csiak: inkább a gyors intéz­kedésre. Ma már nem lehet kocsihiányra hivatkozni, s nem kötelezheti őket a MÁV arra, hogy azzal a szerelvénnyel utazzanak, amelyiken van első osztályú kocsi. Megfizetik a magasabb árú bérletet, elvárhatják, hogy minden szerelvényen legyen legalább egy fél szakasz pár­nás, első osztályú kocsi, mely­ben pénzükért kényelmesen utazhatnak! Alkotmányos jog-e a hosszú haj? Bonyolult jogi kérdéssel te­rült szembe a Jugoszláv Ifjú­sági Szövetség Banja Luka vá­rosában: alkotmányos jog-e a nagy szakáll és a hosszú haj? A Banja Luka-i Rudi Csaja- vec gyár illetékesei ugyanis egyértelmű és szigorú határo­zatot hoztak a rendkívül mér­tékben elburjánzott szakáll és hosszú haj viselése ellen. Az igazgatóság elrendelte: a por­tán mindenkit igazoltatni kell. s aki nem hasonlít a személyi igazolványában levő fényképé re, nem léphet be az üzem te­rületére. Kiegészítették még egy ponttal: nem jöhetnek be dolgozni azok a fiatal lányok sem, akik a mikroszoknyánál is minibb szoknyácskában ér­keznek. Az üzem fiataljainak nagy része — zömében persze nem túl nagy örömmel — »betört« és levágatta sörényét. Néhá­nyan azonban tiltakoztak. Fa­ruk Turkanovics technikus, a Banja Luka-i »zenebarát fiata­lok« elnöke zordan bejelentet­te: » A gyár rendelkezése al­kotmányellenes. Hogy meg­mentsem a szakállamat, följe­lentem az üzem igazgatóságát.« A Jugoszláv Ifjúsági Szövet­ség gyári szervezete kénytelen a következő ülésének napi­rendjére tűzni a fogas problé­mát: »Mire jogosítja fel a fia­talokat az alkotmány, s mit követelhet meg egészségvédel­mi szabályzata és üzleti érde­kei alapján a gyár.« Két építésvezetőséget hozott létre a Siófoki Kőolajvezeték vállalat a Barátság II. kőolajtáwezeték építé­sére. Duoaharsztiban és Kisvárdan ezeken az építésvezetőségeken már minden készen áll az indulásra, s július 7-én a vállalat megkezdi ezt a nagy munkát. Az előkészületek már megkezdődtek: FényesUtkén épül a Szovjetunióból érkező olaj fogadóállomása. Itt növelik a szállítóvezeték nyomását, s irá­nyítják majd az olajat Szászhalom- battára és — később — a tiszai kőolajfinomítóba. A július 7-1 in­duláshoz már minden készen áll, s először a Kőolajvezeték Va'la­lat az utak, vasutak keresztező­déseinél készíti el a vezeték he­lyét. Csőből ugyanis — mint azt Ferenczl Miklós, a Barátság II. kőolajvezeték létesítményi főmér­nöke közölte — még nincs elég, de az év végéig vagy hazai gyár­tással, vagy külföldi megrende­léssel biztosítják a szükséges mennyiséget. Az építésvezetőségek létszámát fokozatosan kétszázra emelik. Ennyi embert küld a siófoki Kő- olajvezeték Vállalat a Barátság n. építéséhez, s körülbelül ugyan- ennyien érkeznek a kivitelezésben részt vevő társvállaltoktől Is. Egy éve a föld alatt Milutín Veljkovics jugszláv barlangkutató egy évvel az­után, hogy tudományos kísér­letsorozat végrehajtására le­ereszkedett a Svrljig-hegység Samar nevű barlangjába, amelynek bejáratát »remete­ségének« kezdetén be is fa­lazták, telefonon közölte: »Bár olyan nedves a levegő, hogy a gyümölcskonzerv né­hány nap alatt tönkremegy és örök sötétség uralkodik, mégis lehetséges az élet ide- lent«. Veljkovics összesen 436 na­pot tölt el a barlangban, s már az elmúlt egy esztendő alatt minden eddigi barlang­kutatási világrekordot meg­döntött. A jugoszláv barlangkutató szigorúan tartja magát a bar­langi életre kidolgozott tudo­mányos programhoz. Teljesen egészséges. Egyet­len egyszer kellett gyógyke­zelnie magát: harapófogóval kirántotta egyik fájó fogát. Noteszlap „Haragszom rád“ helvett... volt harag köztük. Az egyik vezetőségi tag szavakban is kifejezésre juttatta mind- annyiuk véleményét: »Min­dent a maga helyén és ide­jében«. A munka megkövetelte szabályokat minden esetben be kell tartani és tartatni. Az ellene vétőket felelősségre kell vonni. De igazi munka- kapcsolat csak akkor alakul­hat ki, ha — mint ebben a termelőszövetkezetben is —, a hibát elkövető »férfiasán« tudomásul veszi, hogy hibá­zott és nem adja a sértő­döttet. Érvényes igazság ez a másik félre is. A »harag­szom rád« — szemlélet a to­vábbi közös munka akadá­lya lehet. L. L. A mulasztás, legyen akár­milyen jellegű, következmé­nyeket von maga után. Az egyik termelőszövetkezetben történt. Az elnök szigorú szavakkal vonta felelősségre a mulasztó idősebb embert, s mivel mulasztása ötven forint értékű kárt is oko­zott, a tsz-tag fizetéséből le­vonták az összeget. A mu­lasztást elkövető nem tilta­kozott ez ellen, belátta, hogy helytelenül cselekedett, s pillanatnyi megingása a kö­zösnek okozott kárt. Este újra viszontláttam az elnököt és az elmarasztalt embert. Munkájuk végezté­vel a falu presszójába tér­tek be egy feketekávéra. Egy asztalnál ültek, az el­nök fizette a kávét. Nem Példás büntetést kapott a tolvaj asszony Hát azért lopok címmel a nyomozás elején beszámol­tunk olvasóinknak Nagy Jó- zsefné kaposvári foglalkozás nélküli néhány viselt’ dolgáról. Az asszony tizenötször volt Jelenet a »Hat szökevény« című csehszlovák filmből. (A Televízió ma este 20.20-kor kezdődő műsora.) büntetve, az ellene indított szabálysértési eljárások sem kis számot tesznek ki. Az asszony legutóbbi bünte­tését tavaly október 14-én töl­tötte le. Pár napig dolgozott a cukorgyárban, aztán alkal­mi ismeretségekből tartotta fenn magát. Az első nagyobb bűncselek­ményét a Diófa vendéglő előtt követette el: ellopta egy út­építő munkás felöltőjét. Valamivel később a kapos­vári vasútállomás restijében együtt poharazott újdonsült férfiismerősével. Egy alkalmas pillanatot kihasználva négy­száz forintot lopott ki barátja zakójából. Hasonló körülmé­nyek között mondott búcsút pénzének több ismerőse is. A télen többször fölkeresett egy idős, magával tehetetlen özvegyasszonyt. Mikor meg­tudta, hol tartja a megtaka­rított pénzét, az utolsó fillérig kifosztotta. A Kaposvári Járásbíróság Szilvási Zoltánná dr. tanácsa Nagy Józsefnét öt és fél évi szigorított börtönre ítélte, és öl évre eltiltotta a közügyek- tffl. ymnA fO£OIC Kell a mozgás A Milánói Vásáron egy javakorabeli hölgy így szólt férjéhez, aki lehor­gonyzóit egy csodálatos mosogatógép előtt: — Gyere csak .Enzo, gye­re csak, mi jut eszedbe! Tudod jól, hogy az orvos szerint mozgásra van szük­séged minden étkezés után! Egyenlőtlen erők Két barát egy mulatság­ról hazatérőben, késő éj­jel, egy darabon együtt megy. Egyszer csak meg­látnak két betörőt, akik egy ékszerüzletbe akarnak betömi. — Rablók! — kiáltja az egyik a betörők felé ro­hanva. — Megőrültél? •— tart­ja vissza a másik. — Ne add az ostobát: nem látod, hogy ketten vannak, mi pedig egyedül! Elcserélte a feleségét Guillermo de Jesus, Rio de Janeiro környéki föld­műves elcserélte feleségét két tehénért és tíz kecs­kéért. Utána eladta házát meg az állatokat, és Rio de Janeiróba költözött, hogy kényelmesebben él­jen. Pedro Jimenez, aki megvette a feleségét, pár napra rá már kiábrándult, mert az asszony szörnyen hisztérikusan viselkedett. Becsapottnak érezte ma­gát, és ezért csalás miatt panaszt emelt Guillermo ellen. Mindkettőjüket bezár­ták. Csak az asszony ma­radt szabadlábon. Pár perc nyugalom Paul Dekonnink Párizs közelében egy nagy for­galmú országút mentén la­kik. Bár foglalkozása út­kaparó, hétről hétre egyre nehezebben viselte el, hogy vasárnap esténként ablaka alatt szűnni nem akaró so­rokban száguldanak el a víkendrői hazatérő pári­zsiak gépkocsijai. Egyik vasárnap meré­szet gondolt, és élhatároz­ta, megszabadul éttől a szenvedéstől. Előszedte hi­vatása kellékeit, az úton keresztbe feszített egy kö­telet, vörös lámpákat ag­gatott rá. Azt remélte, így leállíthatja a nyugalmát zavaró forgalmat. Egy mérges gépkocsive­zető türelmetlen kürtölé­sére csakhamar rendőr ke­rült elő. gyorsan felszaba­dította az utat, az útkapa- rót pedig a forgalom aka­dályozása miatt őrizetbe vette. SomamiNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BELA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dii egy hónapra 20 Ft Index: 25 067. Készült, a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezető; Mautner József

Next

/
Oldalképek
Tartalom