Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

A megyebirottság ülése nyomán A nőmozgalom jövője A Központi Bizottság négy hónappal ezelőtt, februári ülé­sén foglalkozott huszonöt év óta első alkalommal a nők helyzetének átfogó vizsgálatá­val, a nőmozgalom negyedszá­zados történetének mélyre­ható elemzésével, és a tapasz­talaitok alapján megjelölte a feladatokat. 'A határozatok szellemében elemezte a megyei pártbizottság a nőmozgalom helyzetét Somogybán, vizsgálta a nők körében, végzett mun­kát, és döntött azokról a ten­nivalókról, amelyeknek elvég­zését az elsőrangúan fontos feladataink között kell számon tartani. Jelentős, egész társadalmun­kat érintő téma ez, s ahogy Jakab Sándor, a Központi Bi­zottság Agitációs és Propagan­da Osztályának vezetője han­goztatta a megyei pártbizott­ság ülésén, nem véletlen, sőt törvényszerű az, hogy az eddi­gi munkát mérlegelve, méltat­va most állítunk magunk elé újabb követelményeket. A tár­sadalmunk egész szerkezeté­ben végbement változások nem hagyták érintetlenül a nők tömegeit, és szükséges, hogy a kialakult helyzetnek megfelelően tovább fejlesszük nömozgalmi tevékenységünket. Történelmi jelentőségű tények Egész fejlődésünkben döntő fontosságú volt a nők politikai, közéleti tevékenysége, a terme­lőmunkában való mind széle­sebb körű részvétele. Országo­ssal? a keresőképes korú nők 65 százaléka dolgozik. Ez az arány jellemző megyénkben is, és jól nyomon követhető az átalakulás, a változás. Az iparosodás egyre több munka­alkalmat teremt; 1960-ban a 114 000 munkaképes nő komi hatvanezer, j966-ban a 102 ezerből hatvanötezer nő dol­gozott. És ez a tendencia jel­lemzi az azóta eltelt éveket is. A nők egyenjogúságának mind teljesebb kibontakozásá­ban, történelmi fejlődésében ez a tény önmagában, is döntő jelentőségű: a nők többsége élt és él az alkotmányban biztosí­tott jogával és munkát vállal. Ezzel szűnt meg lényegében anyagi kiszolgáltatottságuk, és lehetőség nyílt politikai, szak­mai és kulturális fejlődésükre. A nők alkotói, formálói, cse­lekvő részesei lettek társadal­munk egész fejlődésének. Ter­melési eredményeikkkel, sike­reikkel megbecsülést és tiszte­letet vívtak ki maguknak. En­nél a gondolatnál kell feltét­lenül szólnunk a mezőgazda­ságban, a termelőszövetkeze­tekben dolgozó asszonyokról, lányokról. A mezőgazdaság szocialista átszervezése az ő életükbe is döntő változást hozott, és elévülhetetlen érde­meket szereztek a nagyüzemi gazdaságok kialakításában, megszilárdításában. Egy 1968. évi fölmérés szerint a 68 672 szövetkezeti tag több mint fele nő, és ennél is lényegesen több a bedolgozó női családtagok száma. Ezek az adatok jól mu­tatják, hogy a falusi nők orosz­lánrészt vállaltak magukra a termelőszövetkezetek egész gazdálkodásának fejlődésében. Ezeket a történelmi jelentő­ségű tényeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor a nők helyzetét elemezzük. Elsősor­ban azért, mert éppen ez a kedvező és jelentős változás hozott magával, olyan újabb ellentmondásokat, melyek fel­oldása, megszüntetése közös ügyünk. Átmenetileg ugyanis nehezebb lett a nők helyzete, hiszen rájuk hárul változatla­nul a család, a háztartás gond­ja, s problémáik megoldásához sok esetben nem kapták meg a kellő segítséget. Sőt, nemegy­szer a közömbösség, a közöny falába ütköztek. A nőtanács érdeme Mielőtt azokat a körülmé­nyeket, problémákat elemez­zük, melyek szükségessé tették az egész nőmozgalom szervezeti megváltoztatását, feltétlenül szólnunk kell a nő- tanácsok, a nőmozgalmi veze­tők és aktivisták munkájáról. Arról, hogy minden időben hűséges segítőtársai voltak a pártszervezeteknek, hogy ma­radandóan hozzájárultak ered­ményeinkhez, egész társadal­munk fejlődéséhez. Érdemük vitathatatlan. A megyei párt- bizottság ezért is határozott úgy, hogy elismerését, dicsére­tét határozatba foglalja. A nőmozgalom a felszaba­dulástól napjainkig egészsége­sen fejlődött, általában jól mozgósította a nőket a társa­dalom előtt álló feladatok el­végzésére. A Politikai Bizott­ság 1964-es határozata után a nőtanácsok helyesen ' ismerték föl tennivalóikat, és tevékeny­ségükben előtérbe került a fa­lun végzett munka. Ennek eredményességére vonatkozóan számtalan tényt sorakoztatha­tunk fel: 74-re gyarapodott a szocialista brigádok száma, mintegy 15 ezer nő kapcsoló­dott be a háztáji tojástermelés­be, szakköröket, beszélgetése­ket, klubösszejöveteieket szer­veztek, a békemozgalorí, a szo­lidaritás jegyében a múlt év­ben 110 ezer forintot gyűjtöt­tek és 117 takarót készítettek a vietnamiaknak stb. Ezeket a tényeket summázta Kiss Jó­zsef is a megyebizottsági ülé­sen, amikor így összegezte a MÉSZÖV és a nőszervezetek gyümölcsöző kapcsolatát: »A nőtanácsok jó partnereknek bizonyultak, közreműködésük­kel, javaslataik alapjáig vezet­tünk be új szolgáltatásokat a falusi nők munkájának köny- nyitése érdekében. Hét év óta közösen szerveztük és díjaztuk a kisállattenyésztők verse­nyét.« A példák, a tények, az érde­mek további sorolása helyett dr. Nánási Imrénének szavai­val jellemezzük az elmúlt éveli tapasztalatait: -A nő­mozgalom széles körű, jelentős programot hajtott végre. Ám a társadalmi fejlődés, a jelenlegi helyzet új munkastílust, új programot követel.« A nők között végzett politikai mun­ka — mint mindenütt — ki­zárólag a nőtanácsok feladatá­vá vált, a párt-, az állami és a társadalmi szervek meglehe­A nagy munka küszöbén Péter—Páltól aratási ügyelet az AGROKER-nél Egy hét múlva bekö­szönt az aratás megkezdésének hagyományos napja: Péter— Pál; június 29. Nemcsak a naptár, hanem a most lezajló határszemlék, a szőkülő gabo­natáblák is jelzik, közeleg a mezőgazdaság nagy nyári fel­adata, az aratás. Mint minden évben, az idén is gondos felkészülés előzi meg ezt a munkát. Sőt — ahogy az AGROKER megyei vezetői az alkatrészforgalom alapján megítéli —, talán még egy évben sem kezdtek hozzá olyan korán az aratása­kor használatos gépek rendbe- . tételéhez mezőgazdasági üze­meink, mint az idén. Érthető is ez, hiszen ha visszapillan­tunk az elmúlt őszre, az idei tavaszra, ennyi aggodalom, kétség és bizakodás még nem­igen kísérte a mezőgazdasági munkák végzését, a növények fejlődését. Mikor a felkészülésről szó­lunk, elsősorban azt kell meg­említeni, hogy tovább szapo­rodott megyénkben a kombáj­nok száma. 1969 végén 641, jelenleg 723 arató-cséplőgép áll rendelkezésre. Az új kom­bájnok többsége — 66 —szov­jet SZK—1-ess. Még további ti­zenhat kombájnt rendeltek mezőgazdasági üzemeink, ám ezeknek pontos érkezése még ismeretlen. - Megfelelő szerve­zéssel, ha szükséges, esetleg egymás támogatásával, a je­lenleg meglévő arató-cséplő- gép-állomány biztosítja, hogy a nehéz nyári feladatot jól el­végezzék üzemeink. Mint említettük, az AGRO­KER taapasztalatai szerint a gabonabetakarításhoz szüksé­ges gépek alkatrészeit idejé- ben' igyekeztek beszerez­ni a gazdaságok. Gumi köpenyből például tíz szá­zalékkal többet értékesítet­tek az év első öt hónapjában, mint tavaly ugyanebben az időszakban; 180 új pótkocsit vásároltak az üzemek és to­vábbi 197 érkezését várják. Az aratásnál azonban — mint minden egyéb más munkánál — élőre nem látható nehézsé­gek, meghibásodások adódhat­nak, és ennél a feladatnál döntő fontossá,gú, hogy a le­hető legrövidebb időn belül elhárítsák ezeket a munkát gátló akadályokat. Az igaz, hogy az aratáshoz, csépléshez szükséges gépek alkatrészeiből pillanatnyilag kevés a kész­let az. AGROKER-nél. Orszá­gosan viszont megfelelő kész­let áll rendelkezésre. Azzal, hogy központilag tárolják és az igényeknek megfelelően segítenek az esetleges bajo­kon, egy korábbi hibáf igye­keznék kijavítani. Ha a me­gyei AGROKER-nél nem talál­ható a keresett alkatrész, nem kell az üzemnek — ahogy mondták — »világot járni", hanem a bejelentés után 36 órán belül a központi készlet­ből kielégítik igényét. Részben emiatt, részben pedig a korábbi bevált gya­korlat alapján június 29-től aratási ügyeletet tart az AGROKER. Hétfőtől pénte­kig 7—19 óráig, szombaton 7—17 óráig, vasárnap, ünnep­nap pedig 7—13 óráig kiad­ják azokat az alkatrészeket. melyek szükségesek a folya­matos munkához. Természe­tesen, ha a szükség úgy kí­vánja, ha az említett időpon­tokon túl történik az üzem­ben meghibásodás és sürgős szükség van segítségre, az ügyeleti órákon túl is, éjjel­nappal az üzemek rendelke­zésére áll a vállalat. A köz­ponttal való állandó telefon- kapcsolat pedig lehetővé te­szi, hogy az ott tartalékolt cikkek is másfél nap alatt a helyszínen legyenek. Az elmondottakból ki­tűnik, hogy .felkészült az AG­ROKER, és igyekszik messze­menő segítséget biztosítani a nagy feladat zökkenőmentes elvégzéséhez. Egy tapasztalat­ra azonban nem árt felhívni a figyelmet. Nemegyszer előfor­dult, hogy a munka lendüle­tében nem egészen pontosan határozta meg a gazdaság, hogy milyen alkatrészre van szüksége. Ez természetesen bonyodalmakat okozott, kés­leltette a hiba megszüntetését. Éppen' ezért fontos érdek, hogy a megrendelés pontos le­gyein, s ha mákképp nem megy, a meghibásodott alkat­részt mutassa be a gazdaság, hogy annak alapján valóban gyors és hatékony támogatást kaphasson. Apróság ez,, de fe­szített, szoros munkaidőben az apróságok is sokat számíta­nak. Nem volt könnyű ez az év, és az aratás soha nem izga­lommentes. Előrelátó felké­szüléssel, szervezéssel azon­ban bizakodva tekinthetünk a nagy nyári feladatunk elé. tősen magukra hagyták a nő­szervezeteket. De az is igaz, elkülönült szervezettségük gá­tolta, hogy a nőmozgalom fej­lesztése végett többet tehes­sünk. Ahogy értékelte a me­gyei pártbizottság is, a nőtaná­csok tevékenysége — éppen ezek miatt a körülmények miatt — a problémákat feltá­ró és közvetítő jellegű volt, nem volt kellő hatáskörük ah­hoz, hogy megfelelően intéz­kedhessenek. A jelenlegi hely­zet, a jövő azt kívánja, hogy a nőkérdéssel valq foglalkozás a pártmunka szerves része le­gyen, az elvi irányítás olyan szervezeti rendszerrel párosul­jon, amely biztosítja a felada­tok végrehajtását. Ebben a nagy jelentőségű átalakulás­ban, változásban, fejlődésben nélkülözhetetlenül szükség van azoknak a nömozgalmi ak­tivistáknak további áldozatos tevékenységére, akik eddig is példamutatóan fáradoztak a nőmozgalom feladatainak vég­rehajtásáért, a nők helyzeté­nek javításáért. V. M. MA! KOMMENTÁRUNK Közelebb Nagyatádhoz Másfél hét múlva meg­szűnik a csurgói járás, Nagyatád lesz a közigazga­tási és politikai központja. Az emberek megértéssel fo­gadták az Elnöki Tanács ha­tározatát, ugyanakkor azon­ban felhívták a figyelmet gondjaikra is. Már a két já­rás pártbizottságainak egye­sülésekor szóba került az, ami a legjobban foglalkoz­tatja a csurgói járás terüle­tén élőket, majd a tömeg­szervezetek testületéinek együttes ülésein is foglalkoz­tak ezzel. Hogy mire várnak választ az emberek? Arra, milyen lesz a közlekedésük Nagyatádra. Mi sem termé­szetesebb, hogy most, a két járás egyesülésének az elején erre a csöppet sem mellékes dologra irányítják a figyel­met. Sajnos, Csurgó és Bér- zence között nagyon rossz az országút. Mindazok, akik ta­nácsülésre, a pártbizottság, a KISZ-bizottság, a népfront ülésére rendszeresen Nagy­atádra utaznak majd, vagy valamilyen hivatalos ügyben az új járási székhelyre men­nek, azt remélik, hogy minél előbb megjavítják a rossz út­szakaszt, mert csak igy ke­rül közelebb a két terület Nemcsak az út rossz sza­kaszának a megjavítása, ha­nem a buszjáratok, a vona­tok menetrendjének megvál­toztatása is szükséges ahhoz, hogy könnyebben és gyorsab­ban utazhassanak Gyéké­nyesről, Porrogszentkirályról vagy éppen Örtilosbol Nagy­atádra. Ez nagyon fontos a na­gyobb járás hangulatának a szempontjából. A megyei pártbizottság titkára, a já­rási pártbizottság első titkára is felhívta erre a figyelmet a két pártbizottság egyesü­lésekor. Naponta több szá­zan bosszankodhatnak, ha nem úgy oldódik meg a köz­lekedés, ahogy az emberek elvárják. A pártbizottság tagjai tud­ják. hogy a megyei tanács mindent megtesz a közleke­dés megjavításáért. Egyet azonban elvárnak a megnö­vekedett járás érdekében: a jobb út, a megfelelőbb me­netrend révén minél hama­rabb »csökkenjen a távolság« a csurgói terület és az új székhely, Nagyatád között. L. G. titfir nélkül, határidőcsúszásokkal Mi lesz a kaposvári utták sorsa? Meddig nehezíti — vagy teszi olykor lehetetlenné — a közlekedést a belváros­ban is az útépítés? Erről ta­nácskoztak szombaton a váro­si tanácson ■ az igazgatást vég­ző intézmények és az útépítő vállalatok. Nem a lemaradás okait keresték elsősorban, ha­nem az előrelépés lehetősé­geit. A peremváros utcáiban épülő burkolatok mellett a legtöbb bosszúságot a Május 1. utca, a Cseri út és az észak- nyugati városrészen átvezető 61-es számú főközlekedési út építésének elhúzódása okozza, nem is beszélve az Április 4. utca karikatúrába illő lassú építkezéséről. Ni lesz veled, Május l.utea? Az első ígé­ret, melyet a Kaposvári Közúti Építő Vállalat tett, így hangzik: október 1-re el­készül a Május 1. utcának a Dózsa György és a Virág utca közötti szakasza. Eddig a föld alatt húzódó vezetékek kor­szerűsítése miatt késett a munka. A vállalat ennek a szakasznak az építését csak a Mező Imre utcáig vállalja eb­ben az évben, A Vöröshadse­reg útja — bár rendkívül rossz állapotban van — csak jövő­re kerülhet sorra. Az idén — csupán erre vállalkozik a Köz­úti Építő Vállalat — javító burkolattal látják eL * Nagyrészt a Május 1. utcai munkálatok elhúzódása miatt késik a Cseri út építése is. Ezt a munkát körülbelül egy hó­nappal később kezdik el a ter­vezettnél. A határidő-eltoló­dáshoz az is hozzájárult, hogy a csatornázást csak a terelő- utak kiépítése után tudtak megkezdeni. Igaz — a tanács­kozáson derült ki — erre az útszakaszra még kivitelezési szerződés sincs. »Nem jött lét­re szerződés, de semmi aka­dálya nincs annak, hogy meg­kössük« — mondta Karoliny Márton, a KPM Közúti Igaz­gatóságának főmérnöke. — »Eddig árviták miatt késett a szerződés aláírása." Tehát nem biztos, hogy a Cseri út az idén elkészül. Mi Szombaton azt hallottuk, csúsznak a határidők. Tegnap délután ezt láttuk a Május 1. utca, építkezésén. Es töpren­günk: miért is késik az átadás? Terv nélkül - késéssel lesz a 48^as Ifjúság útjával? Ez az útvonal a 61- es főközleke­dési útnak a városon áthúzó­dó szakasza lesz A földmun­kákat már a múlt évben meg­kezdte a Somogy megyei Út­építő Vállalat a Kossuth és a Petőfi utca között. Építettek, de még kiviteli terv sem volt. És megrendelés sem. Csak a szombati tanácskozáson dön­töttek, hogy — nem tervek, hanem helyszíni kitűzés alap­ján — a tervező és a kivite­lező megegyeznek az építés­ben. De utána sem lesz zavar­talan a munka: a Somogy me­gyei Útépítő Vállalat ugyanis július 1-vel megszűnik, fel­adatát pedig a Vegyesipari Vállalat veszi át. Övé lesz a gond: hogyan építse meg az utat, és hogyan szerezzen ce­mentet Keveset kaptak és kapnak. Ez az egyik oka an­nak, hogy szombaton csupán azt ígérték: augusztus 31-re a Kossuth Lajos utca és a Pe­tőfi utca közötti szakaszt ké­szítik el. A tanács viszont azt kért — és alapos oka van er­re —, hogy augusztus 1-re ad­ják át ezt a szakaszt. 1 Régi gond, sok panasz oldódna meg, ha a Losonc köz KlSZ-laká- saihoz végre jó út vezetne. Ennek a munkának már a mó­dosított határideje is elmúlt: a Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat azonban még csak most ígéri, hogy július 10-re elkészíti a gázvezetéket. Aa útépítés ezután kezdődhet. A Vegyesipari Vállalat azonban csak a 48-as ifjúság útjának elkészítése után vállalkozik rá. Tehát most ismét várai kell, Megszervezik az útfigyelést A Közép-du­nántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Válla­______________ lat nemcsak i tt, hanem az Április 4. utcá­ban is késett a határidőkkel. Ez egymillió forint körüli rá­fizetést jelent. A vállalat kép­viselője ígérte: két hét múl­va megindulhat rajta a forga­lom. Ez tehát a feltört utak sor­sa. S ez elkopottaké? A forga- galmazás, amely az értekezle­ten elhangzott, külön figyel­met érdemel: nálunk, Kapos­váron csak megyeget az út­fenntartás. Az ok? Nincs út- őr, nincs átjelzés, nincs, aki felhívja a . figyelmet arra, hogy rossz, kikopott valahol 'az útszakasz. Mire észreve­szik, már nem lyuk, hanem gödör van az úttesten. Igaz, a költségvetési üzem illetékes dolgozóinak munkaköri köte­lességük ez, de eddig tulaj­donképpen nem volt hova je­lenteni. Szombaton elhatároz­ták, sürgősen megoldják ezt is. Jó lenne egyszer már . meg­felelő állapotban levő utakon közlekedni a városban is. Kercza Imre SOMOGYI KÉPLAP Kedd, 393Ü, jássias 23* *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom