Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

i Tv-jegyzet »,Lámpavi/ággaF* Somogy termelószövetkeze tőinek egyötödében nincs me­zőgazdasági mérnök. A miért­re keresett választ Roszik Gyu­la és Varga János a Lámpa­világgal című riport-dokumen- ttimfilm rendezője és szer­kesztője. A mérleg egyik ser­penyőjében ott a szám: két­ezernél is több szakember hagyja el évente az ország me­zőgazdasági egyetemeit és fő­iskoláit. A másikban a^tény: a termelőszövetkezetek szá­mottevő részében nem tarta­nak igényt munkájukra. Vég­zett agrármérnökök, techniku­sak vallottak a rövidfilmben. Többségük már az íróasztal mellől. A »menekülés« után. S a »menekülés*, okai? Ahogy ezt néhány hónappal ezelőtt lapunk is feltérképezte cikkso­rozatában: szubjektív és objek­tiv feltételek hiánya az üze­mekben, a női munkaerő le­becsülése, a véleményük meg­hallgatása nélküli döntés, a vezetés es a szakvezetés közöt­ti nézetazonosság hiánya, a részvétlenség, a szűklátókörű ség, a végzettségüknél alacso­nyabb beosztás. Súlyos érvek ezek, közülük egy is elegendő, hogy a szakember munkahe­lyet változtasson. Kinek hasz­nál ez? Sem a népgazdaság­nak, sem az egyénnek. A film erénye, hogy nagy nyilvánosság előtt hívta fel a figyelmet erre a megoldásra váró problémára. Meditáló jel­lege miatt azonban hiányzik a szenvedélyesség. Többségük­ben olyan emberek vallanak, akik új környezetűkben már megtalálták helyüket, a múló idő, a távolság megfakította a rossz emlékeket. Olyan fiatal szakember bemutatásával adó­sak maradtak a film készítői, aki jelenleg is küszködik mun­kaköre elismertetésével, aki­nek energiáját szinte minden­napi szélmalomharca köti le. Szerettük volna — éppen a ki­mondott igazságok alátámasz­tására ■—, ha a rendező kont­rasztot teremt azok megszólal­tatásával, akik miatt a szakem­bereknek »menekülniük«• kel­lett a gyakorlati tevékenység folytatásától. Akik ugyan en­gedelmes visszhangként, gon­dosan memorizált szólamként beszélnek arról, hogy »a me­zőgazdaság is kiművelt ember­főt kíván*, de féltékenységből, pozícióféltésból egy lépést sem tesznek ennek, érdekében. A fűm ezekkel a motívu­mokkal sokrétűbb, s mert sok­rétűbb: még inkább cselekvés­re késztetőbb lett volna, L. L. A kaposvári strandon A szeszélyes időjárás itt is érezteti hatását. Vasamapon- — ha jobb az idő — 6—700 látogató vált jegyet, s hétköznap is alig-alig vannak többen. A strand megszépül­ve fogadja a vendégeket A kabinok ajtaját, a padokat, a zuhanyozókat átfestették, hul­ladékgyűjtőket helyeztek el •mindenfelé. Remélhetőleg használják is majd azokat. . A hinták elé ötletes védő­korlátokat helyeztek el, me­lyek megakadályozzák, hogy a lendülő hinták balesetet okoz­zanak. A büfénél végre rend­be hozzak a fagylaltgépet,, s talán majd ott is lehet fagyit kapni, nem kell a mozgóárus­ra várni. A büfé épületének a csator­náját is megjavíthatnák, hogy eső után ne kelljen bokáig vízben taposni! Az utakat gyöngykavicesal szórták föl, virágágyak szépí­tik a zöld pázsitot, s különö­sen a gépház körüli rózsakert tetszik nagyon a vendégek­nek. Most már csak a tartós jó időre lenne szükség. Június 21-tol augusztus 20-ig Nyári program Barcson Ma kezdődik Barcsot* a nyári események sora. A program szín­vonalát emeli, hogy több alkalom­mal jugoszláv együtteseket is fo­gadnak. így a mai első rendezvé­nyen a Spisic Bukovica-i népi együttes ad műsoros táncestet a járási művelődési központban. A következő vasárnap a viroviticaí fúvós- és tánczenekar szerepel Barcson. Július 5-én irodalmi és zenei mű­sorukkal a barcsiak utaznak Spi- sic Bukovicára. Júliusban tartják meg á fcáncda! énekesek vetélkedő­jét és a SIOTUR barcsi Anna-hál- Í$L Július 19-én a szakmaközi bizott­ság rendez bált az árvízkárosultak megsegítésére. Augusztus első va­sárnapján népdal- és magyarnóta- énekesek versenyeznek, egy hét múlva pedig műsoros divatbemu­tatón szórakozhatnak a nyári prog­ram vendégek Az augusztus IG-i folklórműsorra a megye rangosabb művészeti együtteseit is meghív­ták. Látványosnak ígérkezik az *st- vándi lakodalmas; az istvándi fia­talok és felnőttek népi játéka. A nyári program az augusztus 9-től 20-ig tartó barcsi napokkal zárul. Ebből az alkalomból nyit­ják meg A barcsi járás 25 éve cí­mű kiállítást is* TAZKA AZ MSZMP SOMOGY Klfltll BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 143. szám. Szombat. 1970. junius 20. Magyarázat Lengyel táncművészek Kaposváron Holnap, hétfőn este 20 órakor a kaposvári Csiky Gergely Színházban vendégszerepei magyarországi körútja során a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttese. Képünkön: Az esrvüttes tánckara. A Golub-együttes folklórműsora Vendegegyüttest koszöntöt­tek pénteken a Latinka Műve­lődési Központ színpadán. .A két város közt elmélyülő kap­csolatok jegyében Kaposvárra látogatott az 1887 óta fennálló bjelovári egyesületi munkásda- lárda. Velük jött az egyesület táncegyüttese, tamburazeneka- ra és női kórusa is. Kétórás műsorukban a Drá­va- és a Mura-vidéki folklór világából, műdalfeldolgozásai­bói adtak ízelítőt. Műdalaik­ban kórusuk a régi dalárda­stílust képviselt 'Gyakori e művek előadásában az érzelmi, hangulati árnyalás erőtlensége és a hamis intonáció is. Ebből is adódott az egyenetlen kó­rushangzás; a szólamok techni­kailag csiszolatlan hangzása, főleg az altnál és a szoprán­nál Férfiszólamaik, illetve egynemű számaik hangzáskul­túrája már sokkal jobb. A mű. sor gerincét adó kórusszámo­kat mégis csupán' az eredeti népzenei feldolgozásokban él­vezhettük fenntartások nélkül. Különösen a támburazeriekari kísérettel hallott három kórus­műben. (Fió: A mi Marinánk, Trididonda; Cosseto: Az én kedves galambom.) Kórusuk fő értéke a ritmuskészseg, amely kitűnően érvényesült néhány lüktető, eredeti dél­szláv dallam tolmácsolásában. ,A kórusszámokat Plesko Stan- ko vezényelte, Ki tudja, mi lesz belőle? A javítóintézet és a börtön csak ideiglenes megoldás. Illetve de­hogyis megoldás! S. Rudolf tizenöt éves korá­ban ült először a vádlottak padján. Javítóintézetbe küld­ték, többször megszökött. Nem a családjához, hiszen az édes­anyja és az édesapja is majd­nem mindig rács mögött van. A tizenhét éves fiú tavaly júniusban meglátogatta Kapos­váron élő nagynénjét. Ütjába esett egy élelmiszer-pavilon. Egy kövei beverte a kirákatot. Háromszáz forint értékű cso­koládét lopott, az édesség nagy részét egy üres telken rejtette el. Még ugyanezen a napon el­fogta a rendőrség és visszavit­te az aszódi fiúnevelő intézet­be Az idén február 11-én szin­tén Kaposváron járt, sőt még iskolát is «-látogatott“. Beosont a Petőfi Általános Iskola folyo­sójára., és a fogasról ' leemelt egy orkándzsekit. Pár perc múlva az utcasarkon egy ötve­nesért eladta a négyszázötven forintos kabátot. Később még egyszer megpróbálkozott a lo­pással, de egy tanárnő észre­vette. Megkezdődött a bírósági el­járás. Aztán kihirdették a ke­gyelmet A fiút szabadlábra helyezték, de figyelmeztették, ha újabb bűncselekményt kö­vet el, nemcsak azért, hanem a régebbiekért is megbüntetik. S. Rudolí nem sokat, törődött a jó szóval, rövid időn belül egy bandával a garázdálkodá­sok sorozatát követte el. A ga­rázdaság miatt egy évre ítélték, és eljárást indítottak ellene a felsorolt lopások miatt is. Az ügyben a Kaposvári Járásbíró­ság dr. Gelencsér Iloraa-taná- csa hozott ítéletet; a fiú bün­tetése az egy éven kívül újabb tízhónapi börtön, P. p. Másnap a Petőfi útcában sé­tált és meglátta, hogy az egyik udvaron nyúlketrecek sorakoz­nak. Mivel senki sem járt az udvaron, minden nehézség nélkül ellopott három anya- nyúlat. A .gazda kára több mint ötszáz forint. Hogy mire kellett néki a pénz? Tulajdonképpen semmi­je, A nevelőintézet mindennel ejlátta; Jelenet » A gyilkossági rikai fűmből. (A televízió ma este sora. magyarul beszélő ame- 21,20-kor kezdődő mű­Az est legélvezetesebb per­ceit a táncegyüttes nyújtotta. Művészeti vezetőjük. Zd.ruko Vitkovics koreográfiái nyomán színes csukrot nyújtott át kö­zönségének a Golub-együttes. Motívumanyaguk és térfor­máig nem túl változatosak, a színek eredeti szépségét itt el­sősorban táncaik sajátos rit­musvilága jelentette. Emléke­zetes marad számomra egy fo­kozatosan gyorsuló tánc, a mo­noton hangulatú, zenekíséret nélküli Likai kóló sejtelmes, kísérteties ritmusa. A Bilohe- gyi táncoknál és a Szlavóniai táncoknál a melankolikus szláv harmóniák összefonódá­sa tetszett, különösen a tán­cosok szép, tiszta énekében. Kompozícióként a Zágráb-vi- déki Sestinei táncok záróképe tetszett a legjobban. Dallam- és motívumkincseiben, formai felépítésében is ez volt legsi­keresebb műsorszámuk. W. E. Csokoládét, dzsekit, anyanyulot Javítóintézetből a fiatalkorúak börtönébe Idős hölgy áll meg az utca sarkán ülő vak kol­dusnál és pénztárcájából egy érmét dob a koldus kalapjába. — Pardon, asszonyom, ez mar nem érvényes ér­me — jegyzi meg udva­riasan a világtalan kére- gető. — De honnan tudja, hasa ön nem lát? — A dolog ügy áll, asz- szonyom, hogy tulajdon­képpen én nem is vagyok vak. A barátom a világ­talan, de most ő soros, hogy moziba menjen, és ilyenkor én helyettesítem. Én egyébként süketnéma vagyok. Értelmezés Egy kisfiú elkíséri édes­apját az állatvásárra. Megkérdezi: — Apu, miért fogdossák és csipkedik az emberek a teheneket? — Azért, mert meg akarják venni és tudni akarják, hogy a tehén jó húsban van-e. Néhány nappal később a kis csibész lihegve közli az apjával: — Apu, apu! Emlékszel a vásárra? Nos, ma, azt hiszem a postás meg akarja venni a nővéremet. Tisztaságszeretet —■ Megállt az óránk — mondja az édesapa. El kell Vinni az óráshoz, biztosan nagyón piszkos a szerkeze­te. A kis Zsuzsa éberen fi­gyel, majd megszólal: — Az nem lehet, tegnap j mostam meg jól vízzel és j szappannal, I Minőségi változás — Igen, fiatal korom­ban volt egy eszményké- j pem -T- sóhajt fel egy i korosabb hölgy. — Es mi lett vele? — j kérdi a barátnője. — Hozzámentem fele­ségül. Szempontok Az orvostanhallgató­nak fölteszik a vizsga- j kérdést: «-Mi az anyatej | öt olyan tulajdonsága, j amely előnyösebbé teszi a j tehéntejnél ? A medikus ezeket írja: 1. Frissebb; 2. Tisztább; 3. A macska nem ihat ja meg; 4. Könnyébb elszál lítami piknikre; 5. ...« Ekkor egy pillanatra megáll és gondolkodik; ugyan mi lehet az ötödik előnyös tulajdonsága. Vé­gül is ezt írja: 5. A cso­magolása sokkal csino­sabb Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI B£LA Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefon; U-810, 11-íTll, U-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. o, 2. Telefon: 11 t 516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzfink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ff Index: 25 06?. Készült a Somogy megyei Nyomaa ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner Jóass# j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom