Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

GYÁR ÉS KULTÚRA van a szem SéSettel »A gyakorlati életben kérjük számon a közművelő­dés valóságos társadalmi megbecsülését.« (Molnár János miniszterhelyettes) Kaposváron furcsa módon (egy-két kivétellel) épp a na­gyabb üzemiekben, gyárakban törődnek a . legkevesebbet a közművelődéssel. Néhány he­lyen évek óta művelődési ter­vet sem készítenek. Az egyik ilyen a cukorgyár. A jelenség okait kutatva Illés Jánossal, a Latimka Művelődési Központ igazgatójával fölkerestük az il­letékeseket Illés János és Albert Imre szíb-titkár kö­zött a szak- szervezeti iro­Az szb-titkár dában lefolyt párbeszédet igye­keztem pontosan rögzíteni. — Lenne egy kis ideje a gyár kulturális életéről beszél­getni? — Na, hiszen! Nemrég je­lent meg egy újságcikk, hogy nincs tervünk. Pedig van, csak nem küldtük be. — Kaphatnánk egyet? — Persze. (A papírok közül sbencilezett pé’dányt vesz elő.) Egy pillanat, csak aláírom meg lepecsételem. Na, most látom, több aláírás is kellene... (A művelődési terv két, rit­kán gépelt oldal. Sablonos, üres. Bizonyára sebtében ké­szült, az elmarasztaló cikk után, hogy legyen mit felmu­tatni az érdeklődőknek.) — Ki állította össze a ter­vet? — Az szb ku.1 túrosa. — ö ki? — Nem tudnám megmonda­ni, mi a végzettsége. Egy asz- szony, felíró a gyárban. Nem alkalmas a posztjára, de hát ez van ... — Kultúrosnak mindenki jó? — Nem . . . De csak ez az egyetlen megoldás kínálkozott. — ön szerint van itt egyál­talán kulturális élet? — Olyan régi probléma ez... Nem lehet bánni az emberek­kel, nem mennek el még az ingyenjegyes előadásokra sem. Nehezen tudnám megmondani, hogyan lehetne. . . — Nem is egyedül kellene ezen töprengenie, hanem kö­zösen a vállalat vezetőivel. A gyárban háromszáz állandó dolgozó van, idényben ezer- hatszázan is vannak itt... — Hiszen, ha üzemvezetői szinten megértenék! De nem, azt mondják, őket csak a mun­ka elvégzése érdekli, onnan ne lógjon senki i’yen meg olyan jogcímen. Nem lehet őket meggyőzni. — S a gyár igazgatója mit tett ez ellen? — Tavaly adott ötleteket a kultúrával kapcsolatban, az idén nem tudom ... — Általában hol esik szó egyáltalán közművelődésről? — A szocialista brigádok munkájának értékelésén szó esik a kulturális vállalások­ról. Egyébként? Nem téma... — Klubok, szakkörök, mű­vészeti csoportok, TIT-előadá- sok vannak-e? — Azok nincsenek. Nem igénylik . . . Két szakmunkás­képző tanfolyamot indítottunk. Ki mit tud is lesz meg kirán­dulások. Több itt nem kell. (Igénytelenség? De ki kelti föl az érdeklődést, ki tesz a közművelődésért? A dolgozók közvetlen főnökei, az üzemve­zetők határozottan ellenzik a kulturális jellegű többletmun­kát. Vajon ki győzheti meg őket nézeteik elavultságáról? Ki érteti meg itt, hogy a párt kulturális politikájáról nem­csak beszélni kell?) Vakáció napközben és a napköziben Kaposváron az általános is­kolás napközisek száma év közben 1240. Nyáron ez a szám érthetően csökken. A Berzsenyiben Dél felé jár, az udvaron négy-öt napközis rúgja a bőrt két szobafestő szakmunkás- tanulóval. Az ügyeletes nevelő, Nagy Gyula tanár. Tőle tudom meg, mi általában szokás, mi a foglalkoztatás rendje itt reg­gel 8-tól délután fél 5-ig. Akik eljöttek — mintegy húszán — gyülekező után gyakorolták a bemutatkozást, a kicsik pedig a fontosabb személyi adataikat ismételget­ték. Azután Poe kalandos re­gényéből olvasott fel részletet, majd szabad foglalkozás volt a napirend. Általában a szabad foglalkozás uralkodik a napkö­zis programokban mindenütt. Vajon miért? — A gyerekeket a napközi­ben egész évben szigorú napi­rend szorítja. Nem lenne he­lyes most is megkötni a kezü­ket. Hadd szaladgáljanak, játszanak kedvükre. — Nem kényelmes kissé ez az álláspont? A foglalkozás, a játék szabadsága helyes, jó dolog. De csaknem egész nap? Nem lehetne valamilyen neve­lési cél érdekében felkészülten beszélgetni a gyerekekkel? Tehát — foglalkozni velük ... Ügy érzem, egyetértettünk ebben. A gyerekek itt is meg­érzik a készületienséget — mondta Nagy Gyula —, azt, hogy ha a nevelőnek semmi kedve törődni velük. Ez pedig, sajnos, gyakorta ] előfordul. De szerencsére ott ( az egész napos »szabad foglal- < kozás« lehetősége. Ellentmondások A napközis nevelők ügyele-1 ti beosztás szerint végzik a < nyári gyermekmegőrzést. Az1 esetek többségében ez a nyári1 napközi fő funkciója. Akár be- 1 ismerjük, akár nem. A napon- 1 ta váltakozó nevelőknek most1 is foglalkozási tervet kell ké­szíteniük. (Esetleg összehan­goltan: ki és mit, miért iktas- ' son be.) Ilyen állítólag van. Az ( érkező nevelő azonban éppen, azt mondja, csinálja, ami eszé- < be jut. Ha semmi nem jut az ( eszébe, akkor sincs baj, ott < a szabad foglalkozás ... Erről i beszélgettem Kapitány Zoltán- i nal, a Berzsenyi iskola igazga- i tóhelyettesével: — Külön fizetést nem kap- 1 nak; a nevelő köteles letolte- ' ni beosztás szerinti ügyele-1 tét. Sokan a szabadságukat] kénytelenek ezért megszakí­tani egy-két napra, és esetleg] messziről ide utazni. Elkép­zelhető, milyen »nagy« ambí­cióval . . . Zalaegerszegen pél­dául nagyszerűen megoldot­ták. A városon kívül egy er­dőbe, táborszerű foglalkozásra szállítják buszokkal réggel ki, délután be a mintegy 150 gye­reket. Ott béralapot is létesí­tettek hozzá. Fiatal pedagógu­sok vagy tanítójelöltek a nap­közi ügyeletesek, akiknek jól jön egy kis nyári kereset. Itt a pedagógus egy-két nap alatt a gyerekeket sem ismerheti meg. Ugyanakkor — valljuk be — nyáron a gyerek sem sze­reti a napközit. A nevelő pe­dig kifejezetten nyűgnek, te­hernek tekinti. Sokan fizetné­nek, ha nem kellene letölte­niük ... Persze vannak neve­lők, akik nyáron is szívügyük­nek tekintik a napközis fog­lalkoztatást. . — A lelkesedés hiányát megértem. De ha egyszer ez adott helyzet, amelyen — leg­alábbis most — változtatni úgysem lehet, akkor miért nem szervezetten, felkészülten végzik a foglalkoztatást? Igaz, egy kis többletmunka árán, de mégis a semminél valamivel több eredménnyel, és nem a rosszul végzett, elfecsérelt munkanap rossz szájízével... — Igen, a pedagógus hiva­tástudat ilyenkor is elkelne né­melyeknél — válaszolta az igazgatóhelyettes nagyon őszintén, majd lekísért az ebédlő folyosójára. Itt éppen ebéd utáni »szabad pihenőre« sorakozott vagy 10—12 alsó ta­gozatos kislány. A többiek el­mentek. Akinek ugyanis pa­pírja van a szüleitől, csak ét­kezni jön be a napközibe. Utána elmehet. Vajon hová és , kivel? ... Ám július 1-től megszűnnek az iskolai nap­közik, és központi napközi működik mintegy 120 szemé­lyes kerettel. Erről Embersics Imrét, a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetőjét kérdeztük meg: — Elsejétől intézményesen és korszerű feltételekkel indít­juk meg a Bartók Béla isko­lában a központi napközit. A foglalkoztatásra szép tervek készülnek. Tárgyaltunk több művelődési intézménnyel és strandügyben a vállalattal. A napközis gyerekek programja: kirándulás, strand, vetítés, közös játék és — naponta egy­két órai — meghatározott ne­velési célú kötött foglalkozás is. A nyilatkozat biztató, re­méljük, a szép tervek meg is valósulnak. Egy régebbi gon­dunkat azonban ez sem oldja meg: Zalaegerszeghez és az or­szág más városaihoz hason­lóan kellene kialakítani Ka­posváron is a nyári napközis foglalkoztatás táborozásszerű formáját. (Például tanítókép­zősök felügyeletével.) Ennek a terve azonban — főleg bér­problémák njiatt — évről évre húzódik. De meddig? Wallinger Endre SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF A% ügynök elindult 2. ( Az FBI az ilyen lehetősé­geket Valóban természetesnek is tartotta, de féltékenyen őr­ködött afelett, nehogy hasonló módszerekkel éljenek az akko­riban még kifejezetten a nácik ellen küzdő OSS ügynökei is. Ekkoriban történt, hogy a haditengerészeti vezérkar je­lentette az elnöknek: a legbi­zalmasabb felvonulási tervek sorozatosan eljutnak a nácik­hoz. A haditengerészet pa­rancsnokai tudták, hogy az FBI nem vállalja az ügy fel­derítését. Legjobb esetben is csak látszólag vállalkoznának a feladatra, de könnyen lehet, hogy az értesülést jeleznék a Gestapo ügynöki hálózatának, "Az átkozott FBI’» amelyhez szoros szálak fűzik őket. William Donovant, az OSS vezetőjét az elnök magához hí­vatta a Fehér Házba: — Derítsenek fényt erre az ügyre, és minden eszközzel akadályozzák meg, hogy hadá­szati terveink a nácik kezére kerüljenek! — adta ki a pa­rancsot. Az OSS hálója négy semle­ges állam washingtoni követ­sége körül zárult össze. Tö­rökország, Viohy-Franciaor- szág, Svájc és Svédország kö­vetségeihez vezettek a nyomo­zás szálai. Donovan az OSS Qu 2-es csoportját bízta meg az akcióval. \ — Személyesen az elnök és a legfőbb katonai hatóságok kérése, hogy e négy semleges Az irodában Tóth Lajos igazgató és a művelődési __központ igaz­gatója beszélgetett: — Bizony valótlanság jelent meg az újságban. Van kultu­rális tervünk. — De az nem felel meg a mai követelményeknek. Ha mégis, mi örömmel meghall­gatnánk. — Valamikor szép múltja volt a gyárnak. Volt egy kul- túrházunk is, színjátszó meg táncsoportunk. Ma nincs kul- túrházunk ... — Nem is lényege# az, hi­szen itt a szomszédban az ÉDOSZ. — Bégen nem járnak már oda innen, én se nagyon. De talán most megint közkedvelt lesz. Tavaly félmilliót ráköl- töttünk. Sokan bejárók, a sza­bad szombaton inkább masze- kolnak otthon. Máshol is nehéz lehet ez, csak nem vallják be. — Vagy inkább nem akar­ják elfogadni úgy. Itt ilyen kö­zömbösek lémiének az embe­rek? — Azt nem mondtam. Most építjük a vállalati üdülőnket. A saját kocsimmal is fuvaroz­tam az embereket a helyszín­re. Megmozgattuk a köveket... Erre jönnek, másra — nem és nem. — Talán többet kellene hív­ni őket. Függetlenített népmű­velő is elkelne. — Hozzon ide egyet, válla­lom. De ha egy éven belül nem mutat föl semmit, elkül­döm. És azt sem engedem meg soha, hogy munkaidő alatt egyetlen gyűlést és összejöve­telt tartsunk. Mi mindent csak munkaidő után... A kultúrá­ra sókat áldoztunk már, de az mind csődöt motdott. (Talán emberileg nem ele­get ... Kell a pénz is a kultú­rára, de az nem elég. És ha valamit nagyon és okosan akarnak, az többnyire sikerül is. A textilművekben is sok a bejáró, több műszak van, mégis vannak eredményeik. Talán itt a személyes példa- mutatás, a közművelődés ügyé­nek szeretete is hiányzik. Az üdülőépítésre megmozdulnak az emberek? Igen, ott élen járnak vezetőik is. A közmű­velődésben viszont annál ke­vésbé. És egy év alatt a leg­rutinosabb népművelő sem fordíthat a sok éves tétlensé­gen. A közművelődés — szerin­tünk — sosem lehet csupán egy ember szívügye. Több em­ber, több vezető politikai érett­ségétől, felkészültségétől, kor­szerű gondolkodásától függ elsősorban. Valahol itt is el kellene már kezdeni. Hiszen a közművelődés, a munkások szakmai, politikai és általános műveltségi nívója népgazda­sági érdek is.) Bán Zsuzsa (Folytatjuk.) nagykövetség jelzésrendszerét és titkosírási kulcsát, tehát a sifrerendszerüket megszerez­zük. Komoly okunk van azt hinni, hogy ezek a követségek számunkra létfontosságú infor­mációkat szolgáltatnak a ná­ciknak. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy ellenőrizhes­sük távirataikat. A Qu 2-es csoport tökéletesen szabad ke­zet kap. Bármilyen pénzösz- szeg, amely a munkához szük­séges, a rendelkezésünkre áll. Amennyiben a csoport tagjait tetten érnék és az FBI letartóz­tatná őket, úgy személyes se­gítségemre számíthatnak. Ilyen körülmények között azonban á Qu 2-es csoport emberei ter­mészetesen nem tagjai az OSS- nek. Tehát jól értse meg: sem­mi közünk sincs egymáshoz, el- fogatásuk esetén nem hivat­kozhatnak rám vagy szerveze­tünkre. Magatartásuk fejében ígérem, hogy az elnökön ke­resztül sietek segítségükre, ha hajba jutnak — jelentette ki Donovan. Vidhy-Framciaország köny- nyű -zsákmánya volt az OSS- nek. Igaz. hogy M. Henry Haye nagykövet a tengelyhatalmak Árvízkárosult gyerekek a Balatonnál Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda az évi nyereségé­nek egy részét felajánlva 500 Szabolcs megyei árvízkárosult gyereket lát vendégül a Kilián-tclepi üdülőtáborában. A Szabolcs megyei gyerekek közel ké!hetes táborozásuk alatt élvezhetik a nyár örömeit. A tábor vezetősége gazdag programról gondoskodik; hajókirándulásokat, filmvetítése­ket, színházi előadásokat rendez a sok megrázkódtatást átélt gyermekek részére. Szórakozás, szemlélődés a Balaton partján,» Megérkezett az első levél otthonról. A bőséges és ízletes kosztról a tábor melletti önkiszolgáló étterem gondoskodik. és az öreg, áruló Pétajn mar­sall meggyőződéses híve volt, de gyakorlatilag a nagykövet­ség teljes személyzete: diplo­maták, portások és titkárok ki­vétel nélkül mind dolgoztak már az angol vagy amerikai titkosszolgálati ügynökségek­nek. A legtöbben minden anya­gi ellenszolgáltatás nélkül vál­lalkoztak feladatukra. Közöt­tük csak egyetlen kivétel volt: Madame du Closs. Ez az asz- szony nemcsak pénzt követelt az OSS ügynökeitől, hanem természetbeli szolgáltatást is: szerelmet — és nem csupán sa­ját maga, hanem lánya számá­ra is. Ami a pénzt illeti, vi­szonylag szerényen alkudozott. Ugyanezt azonban nem lehe­tett elmondani, mikor az amo- rózus fizetségre került sor. A sző legszorosabb értelmében leányával együtt lefoglalták a Qu 2-es csoport két fiatal mun­katársát. Később jutott csak tudomásukra, hogy e munká­ban a Secret Service egyik ügynöke is önfeláldozóan segí­tett nekik. Viehy-Franeiaország nagy- követsége már csak azért is fontossá vált az OSS számára, mert ekkoriban, 1042-ben, Amerika tárgyalást folytatott arról, hogy jelentős gazdasági segítséget küld a Francia Észak-Afrikába. Az USA fel­tétele az volt, hogy a franciák­nak garantálni kell: egyetlen, gramm nyersanyagot sem en­gednek át a németeknek. A nácibérenc Vichy-kormány azonban becsapta az ameri­kaiakat. Erről a Qu 2-es cso; porttal tökéletesen elégedett Madame du Closs értesítette az OSS-t. Az asszony rendkí­vül egyszerű módszerrel mű­ködött: a követség bizalmas iratairól másolatokat készített, s ezeket elrejtette terjedelmes keblei közé. A Qu 2-es csoport ezen a kö­vetségen különösen sikeresen dolgozott. A francia követség­nek volt egv néger portása. Az OSS emberei megállapod­tak vele, hogv fiát az egyik amerikai tiszti iskolába kül­dik. Az okos öreg fekete lehe­tővé tette az OSS emberei szá­mára, hogy éjszakánként be­jussanak a nagykövetségre^ felnyissák a páncélszekrénye­ket. lefényképezzék a katonai, haditengerészeti és. diplomáciai rejtjeíző kütesokat. (lolytcctjutt SOM OG YI NÉPLAP m,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom