Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

A megyebizottság ülése nyomán A termelőszövetkezeti pártszervezetek helyzete MA! KOMMENTÁRUNK Az egy százalékért Termelőszövetkezeti moz­galmunk fejlődése, a nagy­üzemi gazdaságok erősödése jelentős mennyiségi és minő­ségi változást hozott szövetke­zeti pártszervezeteink életébe. Kiváltképpen a területi cent­ralizáció, a szövetkezetek egyesülése teremtett új körül­ményeket. Mi jellemzi általá­nosságban szövetkezeti párt- szervezeteink tevékenységét az elmúlt négy-öt évben? Ahogy a megyei pártbizott­ság is állást foglalt, minde­nekelőtt azt kell megállapíta­ni, hogy a pártszervezetekben javult a szervezeti élet, emel­kedett a taggyűlések és a párt- napok színvonala, és tovább szélesedett, nagyobb jelentősé­gűvé vált a politikai oktatás. A pártépítés Az idén februárban 236 ter­melőszövetkezeti alapszerve­zet és 32 csúcsszervezet műkö­dött megyénkben. Arányát te­kintve a legtöbb, csaknem öt­ezernégyszáz kommunista a szövetkezetekben él. A múlt évben összesen 266 új párttag­gal gyarapodtak az alapszer- vezetek. Fejlődésről tanúsko­dik'ez az adat, ám nem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy — mint olyan sok egyéb vo­natkozásban — e téren is nagyfokú szóródás tapasztal­ható. Egyes helyeken céltuda­tosan, következetesen erősítik az alapszervezetet, végzik a pártépítést, ugyanakkor 88 olyan tsz-alapszervezet volt a megyében, ahol a múlt évben egyetlen új tagot sem vettek föl. Elgondolkodtató ez az adat, hiszen a szövetkezeti alap>szervezetek csaknem egy- harmadáról van szó. Nem megnyugtató és nem lehetünk elégedettek a női kommunis­ták arányával sem. Jóllehet a szövetkezetekben dolgozó nők sokat tettek és tesznek a moz­galom fejlődéséért. Feltétlenül említést érdemel és a jövő szempontjából nem közömbös egy most kibontako­zóban levő átalakulás. Akkor, amikor a termelőüzemek szá­ma a centralizáció következ­tében jelentősen csökken, a szövetkezeti pártszervezetek száma viszont nő. A megyebi­zottság úgy foglalt állást, hogy mindenképpen előnyös ez a változás, mivel így a kommu­nistáknak több alkalmuk van a Sizövetkezeti mozgalom társadalompolitikai és gazda­sági kérdéseivel foglalkozni. Közvetlenül és rendszereseb­ben értékelhetik a termelőszö­vetkezeti tagok élet- és mun- kakörülményeit, többet tehet­nek a párt káderpolitikai el­veinek helyes érvényesítéséért. Hogy mindezt a feladatot si­kerrel, eredménnyel végez­hessék el, feltétlenül több se­gítséget várnak és igényelnek a járási pártbizottságoktól. Megítélésünk szerint jogos ez az igény, hiszen a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek ne­hezebb körülmények között dolgoznak, mint a hivatali vagy vállalati alapszervezetek, jó munkájuk viszont lényeges biztosíték a szövetkezeti moz­galom egészének fejlődéséhez. Segítve a gazdasági vezetést Az elmúlt évek során sokat javult szövetkezeti partszerve­zeteink gazdaságirányító és ellenőrző tevékenysége. Koráb­ban hiba volt, hogy határozato­kat ugyan hoztak, de elmaradt a végrehajtás ellenőrzése. Jól­lehet a párt munkastílusnak fontos része az elvi irányítás és az ellenőrzés. Az irányí­tásban mindinkább kifejezés­re jut az a fontos vonás, hogy a pártszervezetek a közös és az egyéni érdekek egyeztetésé­re, kifejezésre juttatására tö­rekszenek. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink feladata kettős: egyrészt felelősséggel működ­nek közre a gazdaság fejlődési irányának meghatározásában, másrészt konkrét mozgósító, szervező ős ellenőrző tevé­kenységet is végeznek. Ezt a kettős feladatot egyre jobban ellátják szövetkezeti alapszer­vezeteink. Ebben a megállapí­tásban benne van az is, hogy tevékenységük nem hibamen­tes. Van olyan tapasztalat né­hány alapszervezetnél, hogy kellő ismeretek hiányában nem tudják megfelelően alkal­mazni és magyarázni partunk agrárpolitikáját. Ennek követ­keztében nem segítik elég ha­tékonyan a szövetkezeti de­mokrácia fejlesztését, az egész­séges szövetkezeti közszellem terjesztését. Éppen őzért igen hasznos és jó, hogy a megyei pártbizottság évente megren­dezi a tsz-elnökök, párttitká­rok együttes tanfolyamát, ahol megvitatják a legfontosabb párt-, gazdasági és társada­lompolitikai kérdéseket, és egységesen foglalnak állást a legfontosabb tennivalókban. Ez a módszer kétségtelenül közrejátszik abban, hogy — a még meglevő hiányosságok mellett is —: szövetkezeti párt- szervezeteink megfelelő szín­vonalon dolgoznak a gazdasági munkák irányításában és el­lenőrzésében, sokat tesznek a tagság élet- és munkakörül­ményeinek javításáért, az egy­séges paraszti osztály megte­remtéséért. Bár a jövőre vonatkozik, de itt említjük meg, hogy a szö­vetkezeték egyesülésével, a közigazgatási átszervezéssel a társközségekben csak egyetlen felelős szervezet maradt: a pártszervezet. Ez a körülmény nagymértékben növeli felelős­ségét. Több munkát, több fel- 'adat elvégzését teszi szüksé­gessé, és nem utolsósorban nagy körültekintést, megfon­toltságot kíván a pártszerveze­tek vezetőitől és tagjaitól egy­aránt. V. M. Másodszor is kemény pró­bát követelt az árvízvédelem munkásaitól a Tiszán és a Körösökön levonuló ár. A vé­delem első vonalából érkező jelentések mellett azonban egyre sűrűbben érkeznek a hírek a helyreállítási mun­kákról is. Amikor Fock Jenő miniszterelnök a Kohó- és Gépipari Minisztérium ter­vezőintézetében tett látoga­tást, arról beszélt, hogy a ká­rok helyreállítására és az el­pusztult értékek pótlására megvan a lehetőség: ha a tervezett nemzeti jövedelmet egy százalékkal túlteljesíti az ország, kihevertük a rendkí­vüli időjárás okozta károkat. A miniszterelnök szavaira most éppen az egyik legve- szélyeztetebb helyről, Szeged­ről érkezett meg a válasz: az ottani konzervgyár felhí­vással fordult az ország va­lamennyi ipari és mezőgaz­dasági üzeméhez, hogy min­denütt járuljanak hozzá a nemzeti jövedelem növelésé­hez a vállalat eredménye­sebb gazdálkodásával, a jobb munkaszervezéssel, eszközeik jobb kihasználásával, a ter­melékenység növelésével. A gyár két százalékkal kívánja túlteljesíteni eredménytervét. S ebben a munkában kitűnő segitőerő a X. kongresszus tiszteletére indított muríkn- verseny. Mit jelent a nemzeti jöve­delem egyszázalékos túltelje­sítése? Semmiképpen sem, mecha­nikus termelés emelést. A minisztertanács pénteki ülésén módszert is adott: a vállalatok, kisipari és a fo­gyasztási szövetkezetek első­sorban fejlesztési alapjuk legalább ötszázalékos fel­ajánlásával segíthetik elő a no,gy munka, az árvíz utáni újjáépítés meggyorsítását A tsz-ek a biztonsági alapjuk, illetve a bruttó jövedelmük egy részének felajánlásával, a költségvetési szervek pedig takarékossággal — előirány­zatuk két százalékának az át­utalásával — segíthetnek. Az a hatalmas tár--dalmi megmozdulás, amely a tenni, a segíteni akarás szép példáját, adta szinte az- árvízről érkező első híreket követően, csak ösztönzően hathat a válla­latokra, intézményekre, szö­vetkezetekre, amikor számba veszik lehetőségeiket, s ennek alapján döntenek: mennyit adhatnak az árvíz okozta ká­rok helyreállításához. A hogyanra válaszolt a Mi­nisztertanács pénteki ülése. K, L Milyen termés várható? Termel a konzervgyár Csaknem teljesen gépesítették a zöldborsó feldolgozását , Ezer kétszáz munkásnál több dolgozik Érdemérem a kisdobosok Elnézem ma­gas, szákár ter­metét, őszülő hajál Szeme nyugtalanul fi­gyel észrevesz minden apró mozdulatot hi­bát. ízig-vérig sportember Giesz Gyula, a Kaposvári Ta­nítóképző In­tézet gyakorló iskolájának testnevelő ta­nára, Feszült figyelemmel kíséri a játsza­dozó gyerekek mozgását, ahogy kerge­tik a salakos pályán a lab­dát. Fölfedezi ’ a legkisebb szabálytalan­ságot, de meg­látja a jót is. Nemrég kezdte, hisz még fia­tal ember. Teli törekvéssé), tu­dásvággyal. Amint Pécsen el­végezte a pedagógiai főiskola testnevelő szakát, 1955-ben Nagybajomba került. Itt kezd­te el tanári pályáját, itt ismer­kedett meg és kapcsolódott be az úttörő- és KISZ-munkába. 1959-ben került Kaposvárra, a tanítóképző intézet gyakorló iskolájába testnevelő tanár­nak. Figyelem, amint beszélgetés közben oda-odapillant a ját­szadozó gyerekekre, örül min­den egyes berúgott gólnak, s szól, ha a pályán szabálytalan­ságot vesz észre. Az a célja, hogy mindenkivel megszeret­tesse a sportot. 1961-ben lett az iskola úttö­rőcsapatának a vezetője, s ez­zel egy időben bekerült a vá­rosi elnökségbe, azon belül is a kisdohös-szakbizottságha. Feladata a kisdőbosmimka irá­nyítása, segítése és a vezetők továbbképzése. Az iskolán belül a kisdobo­sok munkáját ő irányítja a hallgatók bevonásával. Célja, hogy a hallgatókat felkészítse a kisdobos-foglalkozások terv­szerű levezetésére. Tagja a pártvezetőségnek, s tevéke­nyen részt vesz a KISZ-mun­kában. A nyári szünidő első napjá­tól mgkezdődtek a vezető­képző táborok. A szervezés és A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének ötéves Tegnap a műszaki és termé­szettudományi egyesütelek szö­vetségének székházában a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let vitaülésén tárgyalták meg a szakemberek, milyen irány­elveket kell követni a negye­dik ötéves terv időszakában a mezőgazdaság műszaki fejlesz­tése terén. terve A vitaindító előadást dr. Gergely István mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes, a rendező egyesület alélnöke tartotta. Az előadást követő vitában nagy szarában vettek részt az érdekelt kutató és oktató in­tézetek képviselői, valamint a gyakorlati szakemberek. (MTI) neveléséért a vezetés természetesen az ő feladata. s Részt vett az úttörő-olimpia szervezésében. Nagy öröm volt számára, hogy nyolc olyan testnevelő tanárral találkozott, aki a főiskolán évfolyamtársa volt. Kicserélték tapasztalatai­kat, felelevenítették a régi is­kolaéveket. Elfoglalt ember, szabad es­téit tanulással tölti. Most vég­zi a marxista esti egyetemet, készül a vizsgákra. Ügy szur­kol, mint egy kisdiák, pedig érzi, hogy tud. Kiváló munkájának elisme­réseképpen a közelmúltban megkapta a KISZ központi bizottságától a KISZ Érdem­érmet. Ahogy mondta, sokat köszönhet az iskola tanári ka­rának a segítségért és a meg­értésért. Az ő érdeme mind- annyiuk érdeme is. Gy. L. Záróünnepély TELJES KAPACITÁSSAL tegnap indult meg a zöldborsó feldolgozása a Nagyatádi Kon­zervgyárban. A szezont június 17-én kezdite meg a gyár, s ez a korábbi évekhez képest jó kéthetes késést jelent. Az idő­járás miatt — Vojkovics Ist­ván főmérnök tájékoztatása szerint — döcögve indult a munka. Eddig mintegy 300 mázsa cseresznye és 250 má­zsa szamóca érkezett a gyár­ba. Tegnap óta már teljes ka­pacitással dolgoznak a borsó­cséplő gépek: az első napon 296 mázsa szem érkezett a gépektől a gyárba. Naponta harminc vagon készárut ké­szítenek zöldborsóból. Ez 240 000 üvegnek felel meg. Az idén már csaknem tel­jésen gépesített a zöldborsó betakarítása: a 2700 hold ter­més így — a kedvezőtlen idő­járás ellenére — viszonylag rövid idő alatt a gyárba jut­hat. Hogy miiyen jól beváltak a cséplőgépek, azt bizonyítja többek között az is, hogy a közös gazdaságok közül kettő. a tapsonyi és a szepetneki tsz, már saját gépével dolgozik. Zöldborsóból az idén a gyár hatszáz vagon készárut ad a kereskedelemnek, s mint Voj­kovics István főmérnök közöl­te, a kedvezőtlen időjárás el­lenére is biztosítottnak látszik ez a mennyiség És mit ígér a többi kon­zervipari növény? Paradicsom­ból 1500, paprikából 350, ubor­kából 250, zöldbabból 150, al­mából 1000, szamócából és cseresznyéből 20, meggyből pedig 40—50 vagon nyers­anyagra számítanak, s ebből nem kevesebb mint ötezer va­gon készárut gyártanak a ter- ‘vek szerint. S a számok után indokolt a kérdés: mit ígér a hatar, biztosítja-e ehhez a nagy mennyiségű konzervhez a nyersanyagot? Befejeződött az ötinapos pártiskola Ünneplőbe öltözött hall­gatók töltöttéje meg tegnap délelőtt a megyei oktatási igazgatóság kaposvári szék­házénak nagytermét. Az öthó­napos pártiskoia záróünnepé­lyének elnökségében helyet foglalt Kocsis‘ László, a me­gyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának veze­tője. Dr. Nagy Lajos, a megyei oktatási igazgatóság vezetője nyitotta meg az ünnepélyt. El­mondta, hogy öt hónap múlt él az iskola megnyitása óta, amikor azt kérték minden hallgatótól: tanuljon szorgal­masan és becsülettel. Az isko­la minden segítséget megígért, s hogy megadta-e, annak el­döntése azoknak a feladata, akik a nagyteremben ülnek. Természetesen az iskola veze­tői is mérleget készítettek, ho­gyan teljesítették kérésüket a hallgatók. Mindenki tudja, ér­zi, mit tanult az öt hónap alatt. Ennek hasznát veszi majd a gyakorlati pártmunká­ban. Ezután Kocsis László a me­gyei párt-vb nevében köszön­tötte az öthónapos pártiskolát végzett hallgatókat. Emlékez­tette őket az iskola megnyitá­sakor elhangzott kérésre, hogy képessegük, tudásuk szerint igyekezzenek minél többet el­sajátítani a marxizmusból— leninízmusból, mert ezt igény­lik az élet támasztotta követel­mények. A hallgatók az elő­adásokon, a konzultációkon, a szemináriumokon, a csoportos beszélgetéseken és a vitákon igyekeztek megfelelni ennek a kívánságnak. Az öt hónap alatt gyarapították marxista tudásukat, politikai ismeretei­ket, így magabiztosabban, bát­rabban dolgozhatnak otthon. Nagyon fontos, hogy ne hagy­ják abba, amit elkezdtek, to­vábbra is bővítsék marxista— leninista ismereteiket. A megyei pártbizottság osz­tályvezetője hangsúlyozta: a párt nagy figyelmet fordít ar­ra, hogy a pártiskolán, az esti egyetemen, a marxista közép­iskolában. a továbbképző tan­folyamokon összhangban le­gyen az oktatás az élettel. Nem elégszenek meg a mar­xizmus—leninizmus egyszerű betanulásával, arra töreksze­nek, hogy a hallgatók megért­sék annak szellemét, gondola­ti rendszerét. Arra kérte a záróünnepélyen részvevőket, hogy a tanultak birtokában segítsenek pártsaervezetük- ben az eszmei-politikai felvi­lágosítás hatékonyabbá tételé­ben. Minden pártszervezet számadásra, választásra ké­szül. Ha most hazaimennek, rö­vid idejük lesz a pihenésre, hi­szen rájuk, akik az öt hónap alatt felkészültek elméletileg, nagy munka vár az alapszerve­zetben. Kocsis László megkö­szönte a hallgatók részvételét az öthónapos iskolán, sok si­kert kívánt a munkájukhoz, s s kifejezte azt a reményét, hogy mind többjüket viszont­látják a jövőben, mint propa­gandistákat A záróünnepély dr. Nagy Lajos szavaival ért véget, — A szerződésünk megvan — válaszolta a főnjémök. — Már most látható azonban, hogy meggyből a szerződött mennyiségnek csak a fele, cse­resznyéből a nyolcvan száza­léka lesz meg. Almából, kör­téből. szilvából valószínű be­érkezik a tervezett mennyiség. Arra azonban, hogy melyik termékből lesz jó termés, még nem lehet pontos választ ad­ni. Paprikából, paradicsomból kiültették a szerződött meny nyiséget a gazdaságok és -- megállapításunk szerint — jól megeredtek a palánták, fejlő désük is kielégítő: azonban következő hónapok időjárás határozza meg, hogy milyen termést takaríthatunk be ezek ről a területekről. A TERMÉS először a megye déli részén érett meg. Az el­ső napon Babocsáról 58, Bol- hóról 65, Böhönyéről 27, Gör­getegről 28, Kadarkútról 15, Kutasról 31, Segesdről 23, Víz­várról pedig 48 mázsa zöld­borsót kapott a gyár. Ennek a nagy mennyiségű arunak a feldolgozásával több mint ezerkétszáz munkás foglalko­zik. A szezon tehát megindult, s bőgj' milyen ütemben folyik a munka, az nemcsak a Nagy­atádi Konzervgyártól, hanem az időjárástól is függ. SOMOGYI NÉPLAP Sssanbat, 19?®. ülni tus 20, >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom