Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

Vakáció napközben és a napköziben Megkezdődött... Vakációz­nak gyerekeink: strandolnak, játszanak, dolgoznak, nyaral­nak, üdülnek, táboroznak stb. Két és fél hosszú hónaporyát. Boldog vakáció — emlegetjük. De vajon tényleg az-e? Sok szülőnek, sok pedagógusnak más a véleménye. A vakáció gondokat is hoz. A szülők egy része okkal fél­ti gyermekeit a semmittevés veszélyétől. S ilyen szempont­ból már bonyolult kérdés ez a nyári két és fél hónap. Kik hogyan töltik? Azokra gondolok elsősor­ban, akiknek szervezett vagy családi nyaraltatásban nincs részük, illetve csak néhány hétre megoldott a foglalkozta­tásuk, a nyaralásuk. Azokra elsősorban, akik 12 éven alu­liak, így napi négyórás mun­kát sem vállalhatnak még; vagy akiknek nincs ilyen mun­kalehetőségük. Kaposváron mintegy 6300 általános iskolás tanuló van. Egy részük — körülbelül más­fél-kétezer tanuló — munkát vállalt. Dolgoznak, pénzt ke­resnek, tehát értelmesen, hasznosan töltik el a nyár nagy részét. Más üdül, nyaral, táborozik 1— legalább is a va­káció felében-harmadában. De nem egész nyáron! Becslésünk szerint az álta­lános iskolások legalább egy- harmada, tehát 2—3000, főleg 12 éven aluli gyermek mindig tartózkodik a városban hosz- szabb időn át, a nyár, azaz vakációja valamelyik részé­ben. Kérdés, hol és hogyan töltik el, és hasznosan töltik-e sza­bad idejüket? Egyáltalán mi­lyen lehetőségek vannak a vá­Még a napköziseket se hozták él az ügyeletes nevelők. Gulyás János, az Ifjúsági és Űttörőház igazgatója: — Július közepéig tataroz­nak nálunk. Utána legké­sőbb augusztus elsejétől igyekszünk valamilyen lehető­séget adni legalább a kör­nyék gyerekeinek. Például: szeretnek idejárni . focizni — megindítjuk a Pajtás-kupát. Van lehetőségünk gyermek- foglalkozást vezetők alkalma­zására és a tárgyi feltételek is megvannak: társasjátékok, diavetítő; a honismereti, tu­risztikai szakkörrel közös ki­rándulások; lesznek bérleteink a moziba, strandra kísérők­kel, csoportosan mehetnek a gyerekek és itt az udvar is. Augusztustól hetenként leg­alább háromszor szeretnénk ilyen foglalkoztatást tartani. rosban legalább az időszakos gyermekfoglalkoztatásra? Természetesen nem a hely­hez kötésüket, nem mozgás­igényük visszafogására, még csak nem is mindenáron való lekötöttségükre gondolok. Azt vizsgáltam, van-e olyan lehe­tőség, hogy ha a 6—12 éves gyerek nem tud mit kezdeni az idejével — és ez elképzelhető, ha az iskola megszűnésével kötött elfoglaltsága is meg­szűnik —, akkor ne céltalanul ténferegjen, mászkáljon nap­hosszat. Hanem részt vehessen például a művelődési házak délelőtti gyermekfoglalkozá­sain. Persze, ha vannak ilye­nek. Hiánycikk! Körbejártam, körbetelefo­náltam a várost: az eredmény kissé lehangoló. Kaposvár te­rületi művelődési házaiban programszerű gyermekfoglal- Feladat Volna. .. koztatás nincs. Tehát nincs meg az a lehetőség, hogy hét közben — legalább egy-két délelöttön — a gyerekek szer­vezetten barkácsolhassanak, mesét hallgassanak, filmet nézzenek, társasjátékozzanak, vagy az intézmény szervezé­sében felügyelettel, vezetővel kiránduljanak, strandoljanak; szabadban közösen játszanak stb. Ez a lehetőség egyszerűen hiánycikk. Illetve: A Latinka Művelődési Köz­pont rövidfilmsorozatot indí­tott. Vasárnap délelőttönként. Nem jó időpont ez, mert egy­részt ilyenkor a tv is ad gyer­mekműsort, másrészt ilyenkor otthon * vannak a szülők is. Ám, ahogy Illés János igazga­tó elmondta: a múlt évben csütörtök délelőtt adtak ugyanilyen műsort, de abba is hagyták, érdektelenség miatt. Persze mindez elképzelés még. De több a semminél, mert a város egyéb területi in­tézményeiben ennyi sincs. Legalábbis egyelőre. Állítólag «nincs rá igény«, ami lehetsé­ges. Azonban a gyermekfoglal­koztatás, ezen belül a könyv­tárak és a- művelődési intéz­mények együttműködése, a hasznos időtöltés igényének a fölkeltése feladatuk a művelő­dési házaknak. A tény az tény. Több ezer gyerek hasznos időtöltéséről foglalkoztatásáról nem gon­doskodtunk megfelelően az idén sem. Marad még egy le­hetőség: a központi napközi, a Bartók iskolában, július 1-től. Százhúsz gyereknek... De ez a téma külön szót érdemel. Wallinger Endre Lovasjátékok Nagyvázsony ban Árokásók a Májas 1. utcában A nap perzselt, a levegő fojtóan mozdulatlan volt. A Május 1. utcában dolgozók azonban nem sokat törődtek ezzel, gyors mozdulatokkal dobálták ki a földet a gödör­ből. Meg-megtörölíiék izzadt arcukat, s folytatták tovább a nehéz munkát. Szinte tar- kálit a kaposvári utca a sok embertől, ugyanis a Víz- és Csatornamű Vállalat és az Ingatlankezelő Vállalat mű­szaki dolgozói társadalmi munkában vállalták, hogy ki­ássák az árkokat a vízvezeték- csöveknék. — Ez így is van — mondta Kovács Tibor, a »Víz- és Csa­tornamű Vállalat üzemvezető­je. — Vállalatunk feladata, hogy a Május 1. utcában a víz főnyomóvezetékről a le­ágazásokat a lakásokhoz ve­zettesse. Sajnos, ezt a munkát emberhiány miatt egyszerűen képtelenek voltunk megoldani. Így most a két vállalat társa­dalmi munkában végzi el. Az útjavítás is siettet bennünket. Bízom benne, hogy a hét vé­A két vállalat brigádjai. — s megtörölte homlokát. Az egész terület olyan, mint egy csatatér. Légkalapácsok dübörögnek, száll a por, be­' .... Munkában a három Kovács. gére át tudjuk adni a terüle­tet a KPM dolgozóinak. — Elég nehéz a munka, hisz a harminc-negyvenéves cső­vezetékeket nehéz megtalálni, s mindez nehezíti a munkákat — kapcsolódott a beszélgetés­be Kovács Gyula, az Ingatlan- kezelő Vállalat fő-építésveze­tője. — Hajnali öt órakor kezdtük el a munkát Németh Gyulának, a vállalat igazgató­jának vezetésével. Itt van a vállalat valamennyi műszaki dolgozója. Most aztán meg­mutathatják, hogy mit tudnak eszi magát az emberek verej­tékező bőrébe. Az egyik föld­tömeg mögött három tarka verejtékező szoknyás asszony dobálja a földet Gál Károlyné vezetésé­vel Néhány méterrel odább a szocialista címért küzdő Pat­tantyús brigád dolgozik. — Heten veszünk részt eb­ben a munkában — mondja Kovács Tibor. — Erre a mun­kára fizetett szabadságot vet­tünk ki, s a munkáért kapott pénz egy részét a városfejlesz­tési alapra, a többit pedig a szolidaritási alap számlájára fizetjük be. Ugyanezt mond­hatom a mi felhívásunkra el­jött Kossuth és Komarov bri­gád tagjairól is — és a távo­labb dolgozó emberek egy csoportjára mutatott. — Mi a kapott pénzt — mondta Kovács József — az árvíz sújtotta területeken élő emberek megsegítésére fordít­juk. — Csak tudnánk időre be­fejezni — mondják az embe­rek, s tempósan folytatják to­vább a munkát. — Egyet sze­retnénk, hogy a végén az ár­kok betemetésénél a lakosság is segítsen, hisz ez az ő érde­kük is. Gyertyán László A megyei népművelési tanács ülése Tegnap délelőtt dr. Várkonyi Imrének, a megyei tanács vb- elnökhelyettesének elnökleté­vel ülést tartott a Somogy me­gyei népművelési tanács. Nagyvázsonyban, a legendás Kinizsi-vár parkjában július 26-a és augusztus 2-a között ismét megrendezik a lovasjá­tékokat. Az odalátogató ven­dégeket öt alkalommal szóra­koztatják egész napos műsor­ral. Délelőttönként egyebek között a Bakonyi és a Kinizsi Kupáért folyik majd a versen­gés. A délutáni programok közül érdemes megemlíteni az ugratóversenyek döntőit: au­gusztus 2-án például az Aranysarkantyúért. Nagy érdeklődésre tarthat számot a keszthelyi és a szom­bathelyi lovasok látványos ügyességi bemutatója, s a nagyvászonyi és a budapesti lovasklub, illetve a BM lovas alakulatának karusszelja és a kettes, a négyes és ötös foga­tok parádéja, a női lovasok díjlovaglása. Ott lesz a nagy­vászonyi lovas játékokon a hor­tobágyi lovascsoport is. Történelmi hangulatot idéz majd a kuruc—labanc viadal a nagyvázsonyi várban, és Ki­nizsi Pál bevonulása korabeli ruhákban. Bizonyára sokan megnézik a Magyar Ebtenyésztők Egyesü­letének bemutatóját is. Nagyvázsonyban nemcsak szép programot állítottak ösz- sze, hanem a vendégek ké­nyelméről is gondoskodnak. A játékteret például 5000 ülőhe­lyes tribün övezi, a községben 500 autó parkolhat. B eszéig etünk. Jóízűen szuszogó mondatok. Adomák. »Itt a szí­vem, megzabálom.K Nevesse­tek! Beszélgetünk. Honnan jössz? Hová mégy? Mit akarsz? Hát azt ismered ...? Mottó (nincsenek régi mottók, csak idős emberek, egy újszülött­nek minden mottó új!). Az v 'n unja magát: Legyünk poéták! — m^,.aja kocsisának. — Minek? — Csak úgy mókából. Köl­teni fogunk. Mondok egy pél­dát ... Nem kell hívni, nem kell várni, jön magától ne­jed, Sári! — Méghogy az én felesé­gem? — Nyugalom. Ez nem igaz! Ez vers!!! Na, János, most maga jön. — A naccságos asszony az intézővel... _ •> — ... turbékolt. — Tovább! — Nincs tovább ... — János, ez nem vers! — De ez viszont igaz! Beszélgetünk. Ki világít a lámpásnak, hogy láthassa, érdemes-e vi­lágítania? Augusztus. Kiskorpádi ál­lomás. Gyümölcsöt szedni jöt­Én, a tanár ara, hogy lakjon, szobát! Kap egy Esték, hangulatok tünk. Árulás! Mi, tanárok kocsival megyünk a táborig, a gyerekek gyalog. Szeptember. Egy másik tá­bor: Kozmapuszta. Tűnődés fél hat és hat között: ki ké­ne mosni a csizmám. Elgyö­történ ballagok a szobám fe­lé. Az ágy előtt a gumicsizma. Fölemelem. Tiszta. Az aszta­lon papírlap: »Köszönjük, hogy össze tetszett sározni a csizmáját.« A kollégista fiúkat noszo­gatom, menjenek, segítsenek az ásatásnál. Két fiú sehogy se tud jönni, nekik X tanár úrhoz kell menni a fát be­rakni. A kollégium krónikájából: »1969. XI. 25. A közösség­ből. valaki mindig átböngészi az újságot, az egyik egyszer csak elordítja magát, mint egy kis őrült, jé a Sipós! Mondjuk: mi van Sipossal? Itt van az újságban. Tehát Sipos tanár úrnak »Mandula-« címmel megjelent az újság­ban egy rövid kis fikke. Gyorsan megrohamoztuk. Nem mondhatjuk, hogy na­gyon érdekes, de valami szinte egyszerre tűnt fel mindenkinek! Sipos tanár úrnak van felesége? Sőt gye­reke? Hű, ezt már csak megkérdezzük. 5-en vagy ha­tan odamentünk hozzá. Nagy hantával a végén kilyukad­tunk a lényegre, s a tanár úr nagy kacagások közepette ki­bökte: nem igaz. Kb. két év­vel ezelőtt írta, csak úgy fantáziából. Be kell vallani, megkönyebbültünk.-« Ma is leszakadt egy gom­bom. Ha így * megy tovább, kénytelen leszek megnősülni. Albérletben lakom. Havi háromért. »Ügy szeretem Ro­dostót, hogy nem feledhetem Zágont!« El kellett jönnöm otthonról, agyon dédelgettek volna. »Nagy könnyebbség a megnyugvás hitünkben, ne­mes, de terhes önlábunkon állni meg!-« 24 évig éltem Debrecenben. Nemsoká 25 éves leszek. Petőfi ilyen idős korában már forradalmat csi­nált. Én néha hanggal álmo­dom: Ont érdemesnek ítéljük Kirándulás. »Sudár jege­nyefa, földre hajlik az ága« — üvöltik, meghogy: »... pa csirta szólt a fán«. Aztán azt a nótát: »Kell hogy várj. várj is meg!« De azért lehet újat is tanulni: Képzeljétek tegnap este, hogy mi történt, Ijedtemben lenyeltem egy villanykörtét! hogy rajtam gatya nincsen, össze-visza világítok a sötétben. Középiskolás koromban nőknek is a napszaknak meg­felelően köszöntem (jó reg­gelt, jó napot, jó estét). Egy­szer apám kioktatott (a szün­időben a városi tanácsnál dolgoztam): »Megharagudnak rád a hivatalban a nők!« Át­tértem a kezitcsókolomra. A minap figyelmeztettek, hogy a takarítónők kivételek! Hol­tig tanul az ember. Nézzük a tablót. A lányok szerint eredetiben jobb va­gyok, mert a képem nem tud beszélni... Beszélgetünk, önmagam önmagommal. Ez nem novella. Ez nem riport. Ez igaz! Hát aztán!? Sipos Ferenc Horváth Lajos, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője beszámolt a má­jus 14—16-a között megtar­tott országos népművelési kon­ferencia fontosabb témakörei­ről és megállapításairól. Mint hangsúlyozta: a konferencia hasznos, eredményes volt. Nem hozott konkrét határozatokat, ám a további út kijelölése, az iránymutatás szempontjából különösen jelentős ez a tanács­kozás. A továbbiakban még két napirendi pontot tárgyalt meg a népművelési tanács. Jávori Béla főszerkesztő tájékoztató följegyzése alapján megvitat­ták a Somogyi Néplap nép­művelési tevékenységét: Illés J ános beszámolója alapján pedig a Latinka Művelődési Központ területi tevékenységé­ről tanácskoztak. Dr. Várkonyi Imre bejelen­tette, hogy a pépművelési ta­nács legközelebbi ülésén átfo­góan és önálló napirendként foglalkoznak a népművelési konferencia által kijelölt út megkezdésének tennivalóival Somogy megyében. Tanácsi dolgozók továbbképzése A tanácsi dolgozók tovább­képzéséről tartattak értekezle­tet csütörtökön a budapesti tanácsakadémián. A többi kö­zött bejelentették, hogy szep­temberben a tanácsakadémia budapesti és veszprémi tagin­tézetében a községi titkárok­nak kétéves, a szombathelyi tagintézetben a községi tanács­elnököknek öthónapos tanul «lányi jdeijű-oldatós-lkeadődik. SOMOGYI HrfiP&A* Péntek, 1970, jtaafos *9 B

Next

/
Oldalképek
Tartalom