Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-13 / 137. szám
Csurgói példa Az iskola és a szövetkezet a szakmunkás-utánpótlásért JO ELKÉPZELÉS megszülethet és megvalósulhat vidéken Is. Ott, ahol a tétlenség nem öli meg az álmokat, a kezdeményezéseket. E példa Csurgón született. A mezőgazdasági gépszere- ISképzés évek óta gond Somogybán. A szakmunkásokat a környező megyék iskolái bocsátották útnak. A mező- gazdasági termelőüzemeknek a gyons ütemű gépesítés miatt egyre több szerelőre van szükségük. Sajnos a tsz-ék alig tettek valamit a szakmunkás-utánpótlásért. A mezőgazdasági gépszerelő utáni kereslet ellenben nőttön nőtt. t A csurgót 526. sz. Szakmunkásképző Intézetben többször is gondoltak arra, hogy Csurgón meg lehetne valósítani a mezőgazdasági gépszerelőképzést. Tervüket elmondták az egyesült Zrínyi Tsz vezetőinek, akik önömmel vállaltak részt a megvalósításból. Tóth Tihamér igazgató, valamint Balogh Lajos tsz-elnök és Molnár Gergely csúcspórt- titkár évek óta termékeny kapcsolatot teremtett az intézet és a tsz között. A megbeszélések, tervezgetések eredménye: 1970 ősién 26 mező- gazdásági gépszerelő-tanuló kezdi meg tanulmányait a szakmunkásképzőben. A tsz (öt község gazdasági központja) az intézetnek Szenta—Ojmajorban adott egy tanműhelyt. Az épület egykor az állami gazdaságé volt. A majorhoz most épült bekötő út, az AKÖV pedig naponta öt autóbuszjáratot indít a tanulóknak. Az intézet tanulói társadalmi munkában építették újjá a tanműhely termeit. Tíz kőművestanuLó nádazta a födém- szerkezetet, vakoltak, átrakták az ajtókat, ablakokat. A villanyszerelőik a villanyt javították meg. Júniusban a bognártanulók munkapadokat készítenek. Az első év tanulmányaihoz szükséges helyiségek korszerűen fölszerelve várják a tanulókat. Mindezekhez a tsz építési anyagokat, erőgépeket adott. 150 0Ö0 forintos beruházást takarítottak meg a fiatalok a tsz támogatásával. A tsz őszre oktatókat szerződtet, ösztöndíjat fizet a tanulóknak, és harmadéves korukban szakmunkásbérben foglalkoztatja őket, gondoskodik az étkezésükről, a tanműhely teljés fölszereléséről. Somogybáin tehát modem, tanműhelye« oktatással megkezdődik a mezőgazdasági gépszerelők képzése. Egyelőre csak a csurgóiaknak és a Csurgó környékieknek. Azt Szeretnék azonban, hogy * jövőre már megyei beiskolázású legyen a szakma. A tanműhely mellett ugyanis áll egy kis kastély. Ebben tíz négyágyas szobával diákotthont lehetne berendezni, amelyben negyven-ötven tanuló lakhatna kényelmes körülmények között. EHHEZ AZONBAN már kevés a csurgóiak anyagi lehetősége. A megye termelőszövetkezeteinek összefogása kellene, hogy a mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképzés bázisává építsék ki Csurgót. Ez a megoldás Somogy valamennyi termelőszövetkezetének gazdaságos lenne. A munka nagyobb, áldozatosabb részét a csurgóiak már elvégezték. B. Zs. Mikor, milyen vész érte Mohácsot? A Mohácson működő honismereti kör ifjú tagjai régi krónikák, dokumentumok, elbeszélések alapján összeállították: mikor és milyen vész érte Mohácsot az elmúlt századokban. A kiinduló történelmi dátum természetesen 1526, a nagy vész esztendeje, amikor törökök fölperzselték a meghódított várost. Az utolsó nagy veszedelem az 1065-ös, úgynevezett száznapos árvíz volt. Az elmúlt négy és fél évszázad so31. Barilla kapitány, HLmenez, sőt még Campomanes úr is a bosszúszomjas mineirókkai tartott. A teraszon aztán átestek az ott eszmélkedő sebesülteken. Jó időbe tellett, amíg ki-ki megtalálta a fegyverét. Néhá- nyan fáklyáért rohantak át a nagyáruházba. A szálló személyzete, egykét korosabb aranyásó, a car- tagenások többsége és a padre a Florestában maradt. És persze a különleges megbízott is. Az ő békés természetének sem felelt meg egy ilyen őserdei hajsza, sötétben, amLkor az eső is zuhog, no meg az üldözötteknél is akadhat fegyver. Inkább hivatali kötelességének azt a részét látta el dicséretes buzgalommal, amely a nagyteremben várt rá. Ä mennyezetről leszedett pényvákkal ő gusztusosán öszrán tíz nagy tűzvész és tíz súlyos árvíz pusztított, s hat alkalommal tizedelte meg a lakosságot a kolera és a pestis. A három »vész« közül ma már egyik sem jelent igazi veszedelmet: járvány utoljára 1910- ben, tűzvész 1044-ben pusztított a városban, az öt évvel ezelőtti árvíz utón pedig úgy megerősítették az árvédelmi töltéseket, hogy a Duna felől is nyugodtan alhatnak már a mohácsiak. szekötözte Gonzelest és Eberhardtot. Becipelte őket egy kamrába, rájuk zárta az ajtót. Aztán a jól végzett munka tudatával, elégedetten foglalt helyet a középső nagyasztal mellett. — Imádkozik, atyám? — kérdezte senhor Plombáitól, aki az asztal túlsó végén állt. összekulcsolt kezekkel, maga elé révedve. és mozgott a szája — Azért imádkozik, hogy sikerüljön elfogni a patifékat? — Ellenkezőleg — fordult feléje a cérnaember. — Azt kívánom, hogy most sikerüljön elmenekülniük. Ha Krimoszék kezébe kerülnek, a népítéletet most már semmilyen erő sem gátolhatja meg, és ebből a mieinknek utóbb bajuk lehet. .Aztán meg Müller, Ernest és Camacho mindenre elszánt gazemberek, és mivel teljesen lelepleződtek, úgy fognak harcolni, mint a sarokba szorított patkányok. Jó volna, ha ezt él| 5WN I I WNl/XW JkaüWt>M. Új IBUSZ-székház Siófokon NEVELÉS Nyaral a gyerek Megszokott dolog már nálunk, hogy nyáron gyerekekkel megrakott autóbuszok karavánja járja hazánk szép tájait, Az ország különböző részem gyermeküdülők meg sátortáborok várják a vidám hadat. A táborozások, a közös kirándu- lások hatása és jelentősége felbecsülhetetlen. kerülhetnénk. Elég volt a vérengzésből. — Ez az én elvem Is — bólintott Carbo. — De ha kitörnek, abból még nagyobb bajok származhatnak. Senhor Plombái legyintett, és a sarokba mutatott, ahol az öreg guapl Indián sorban itta ki a pálinkát az otthagyott bögrékből. — Nézzen oda! Egész Amazonas államban nincs jobb nyomkövető Xingu apónál. Ha csak nem nő, szárnyuk, nem menekülhetnek élőle. Még akkor sem, ha csak holnap vagy holnapután indul a keresésükre. És az őserdő, az éhezés, az eső úgy kiszívja az erejüket, lelkileg olyannyira összetöri őket, hogy a harmadik, negyedik napon ellenállás nélkül adják meg magukat. Ezért fohászkodtam, hogy most ne találják meg őket a mlneirók. A »most«-on van a hangsúly. Ügy látszik, »illetékes helyen« jól értették meg a hangsúlyt. Ahogy telt-múlt az idő, dolguk végezetlen szállingóztak vissza az üldözők. Egyre többen. És már ott ült e«-- asztal mellett a három mulatt ökölvívó és a két Borelll is. Bobóé- kat főleg az élénkítette fel, hogy Anna asszony — a rendkívüli helyzetre való tekintettel — egy-egy pöhárka rum elfogyasztását is ei^edélyezte. Ismét megtelt a nagyterem zsibongó, vitatkozó, izgatott férfiakkal. Plombái atya lassan felment a karzatra, szembefordult a közönséggel, és összeütötte a tenyerét. Ez az egy gyengéje megvolt ennek a felettébb rokonszenves cérnaembernek. Ha tömeget látott, beszédet mondott. — Barátaim, nag- nap ez Cidúro életében — kezdte 11- tániás hanglejtéssel. — Esztendeje tartó lidércnyomástól szabadultunk meg ma este. Nem baj. hogy hárman a gazfickók közül még nincsenek a kezünkben. Sorsukat nem kerülhetik el: foglyok ők, csak még1 nem tudják. Mi pedig örvendezzünk! Hálónk első szava a rrrndenhatóé legyen, de ne feledkezzünk meg azoknak a földi lényeknek a szeretjéről sem, akik az igazság «vizeimét elősegítették. Mindnyájunk nevében elsősorban Anna asz- szonynak mondok köszönetét. Ki tudja, hogyan alakultak volna a fejlemények, ha 6 nem enged egy keveset szakmai elveiből a civil verek“'ipqt divtáén? S ha a nevelése alatt álló három hivatásos sportember és személy szerint ő maga... . (Folytatjuk.) A szülői aggodalom sohasem alszik, de az indulás előtt szinte kiteljesedve ostromolja a kísérőket. — Még sohasem aludt sátorban. középen feküdjék, mert igen félénk. Mindig melegítőben aludjék, mert könnyen meghűl. A tejet nem szereti; csak a tejet szereti; a tejet csak hidegen, csak melegen, de a föle nélkül; a kávét szűrve, kevés cukorral, sok cukorral; csak a teát szereti! } A gyermek pedig, mintha i minden eddigi szokását féléjét éné, nem fél, nem hűl meg; # issza, eszi — de milyen jó- é ízűén! —, amit a napi étrend é nyújt. Aztán az aggodalmaskodó szülők nem akarnak hinni a fülüknek, hogy válogatás ■gyermekük még repetát is kért, és nem volt vele semmi baj. A környezet- és a levegőváltozás, a napfény, a víz, a sok mozgás, a szabályos időközökben történő étkezés megoldja a problémát a legétvágytalanabb gyermek esetében Is. Azt a gvermeket, aki áz otthontól először kerül távolba, az első napokban gyötri a honvágy. Még nem ismeri a társait, idegen, szokatlan a környezet, természetes, hogy nagyon hiányoznak neki a szülők és a testvérek. Elkeseredik, fél- rehúzódík, néha még beszélni se hajlandó, este még sírdogál is. Ez szerencsére csak rövid ideig tart, mert az egészséges közösségi élet, a tábor vagy az üdülő rendje nem hagy időt ilyesféle meditálásokra. De ezekben a napokban íródnak haza az elkeseredett hangú levelek. Az amúgy is aggódó szülők még jobban megrettennek, amint tehetik vonatra vagy autóba ülnek, és sietnek a gyermek vigasztalására. Azonban ekkorra a gyermek már megbarátkozott környezetével, új barátai vannak, nagyszerűen érzi magát, minden rendben van és — megérkeznek a szülők. A honvágy a rövid elcsitulás után menten kiújul. a gyermek hallani sem akar arról, hogv maradion, haza akar menni. A szülők tanácstalanok, megpróbálkoznak a rábeszéléssel, a helyzet legtöbbször menthetetlen, a gyermek győz. Nem egv üdülés szakad így félbe. Nem kell megijedni az első levéltől, be kel] várni a következőt. Megéri, mert egészen bizonyos, hogy mikor lejár az idő. valamennyi gyermek sajnálja, hogy vége a feléjtiheteüen napoknak. Nincs sok értelmük a hét végi látogatásoknak sem. Legtöbbször két hétről van szó. Ez az idő legyen zavartalan, ne zökkentse ki a gyermeket megszokott közösségi életéből semmi, mert csak így lesz haszna a nyaralásnak. A gyermek Önállóságra nevelődik, edződik, új barátokat szerez, ismeretei bővülnek, kívánatos jellemvonásokat alakítanak ki benne a közösségi élet élményei. Mihályi Margit , . r%.:S Január elsején alakult meg Siófokon az IBUSZ balatoni igazgatósága. És tegnap — ünnepélyes külsőségek között — feliavatták új, kétemeletes, impozáns székházát az Európa- szállóval szemben. Az ünnepi aktuson Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója mondott rövid beszédet, ő adta át az új létesítményt Gombos Ró- bertnek, az igazgatóság vezetőjének. Az eseményen megjelentek dr. Tamás György, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkára, a megye, a járás vezetői és a konkurrens vállalatok képviselői is. Mint a megnyitó előtti sajtótájékoztatón elmondták, az új igazgatóság siófoki központjából irányítja az IBUSZ szervezésében üdülő kül- és belföldi vendégek ellátását mindkét parton, s természetesen a tihanyi, füredi, almádi kirendeltségeit és szállodai képviseleteit is Siófoktól Keszthelyig. Száztíz idegenvezetőt foglalkoztatnak, s a vendégek számára harmincnégy különféle kulturális és szórakoztató programot biztosítanak. A megnyitás előtti napon indult el például az első úgynevezett »operabusz«, amely Budapestre vitt vendégeket operaelőadásra. Évente 28—30 000 kül- és belföldi veszi igénybe a Bala- ton-parton az IBUSZ vendéglátását. (Ezenkívül sok ezer az úgynevezett tranzit utas és a fizetővendég-szolgálat révén elhelyezett üdülő.) Az új IBUSZ-székház minden igényt kielégítő, ízléssel berendezett fogadóterme kényelmes, otthonos és korszerű eszközökkel fölszerelt. A falakon gondosan elhelyezett propagandaanyagok, rézdoonborí- tások, a másik oldalon népművészetünk legszebb alkotásaiból válogatott »mini kiállítás«. Az igazgatóságot bekapcsolták a nemzetközi telexhálózatba. Huszonegy dolgozójuk kényelmes elhelyezést, kicsi, de nagyon ízlésesen berendezett Irodákat kapott. A létesítmény érdekessége, hogy két emeletén — az országban először itt — úgynevezett személyzeti szállót létesítettek. A 33 személyt befogadó szálló kétágyas, fürdőszobás »lakásaiban« azok az IBUSZ-dolgozók kapnak helyet, akik csaknem egy fél évre elhagyják otthonukat, s nyárpn Budapestről a Balatonra költöznek. A dolgozók megbecsülését fejezi ki az is, hogy a szállóban villanytűzhellyel, háztartási gépekkel fölszerelt közös konyhát létesítettek. Az IBUSZ balatoni igazgatóságának székháza csaknem hárommillió forintba került. Vonzó külsejével a siófoki szállodasor egyik szép épülete, amelyben csinos és jól képzett hölgyek adnak készséges felvilágosítást a Balaton kül- és belföldi szerelmeseinek. SOMOOTJ NÉP LA P j —«Mft, vm. Jtetas EL j 5
