Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Befejeződött a KGST 24. ülésszakának munkája (Folytatás az 1. oldalról) A tervező tevékenységbe? a KGST-tagállamok együttmű­ködésének további elmélyítése és a népgazdasági tervek koor­dinálása — amely a KGST- tagállamok gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­désének alapvető módszere — színvonalemelésének biztosítá­sa végett a tanácsülésszak jó­váhagyta a tervező-tevékeny­ségben a tagállamok együtt­működésének tökéletesítésére beterjesztett következő javas­latokat: a gazdaságpolitika alapvető kérdéseivel összefüg­gő kölcsönös konzultációk; a gazdaság, a tudomány és tech­nika legfőbb területéin prog­nóziskészítésére vonatkozó ta­pasztalatcsere és együttműkö­dés, a népgazdaság legfonto­sabb ágazataira és termékfaj­táira vonatkozó hosszú lejára­tú tervek koordinációja. A KGST-tagállamok kormányfőinek nyilatkozata A KGST 24. ülésszakán részt vevő miniszterelnökök az alábbi nyilatkozatot adták ki az Egyesült Államok indo­kínai agressziójáról: A világ népeit felháborítja az amerikai imperializmus újabb bűntette — hangoztat­ja a nyilatkozat. — Az Egye­sült Államok és a saigoni re­zsim csapatai — az 1954-es genfi egyezményeket és a nemzetközi jog legelemibb normáit lábbal tiporva — be­hatoltak a semleges Kambod­zsa területére és hadművele­teket kezdtek. Az Egyesült Államok Kambodzsát délke­let-ázsiai újgyarmatosító po­litikájának támaszpontjává szeretné változtatai. A nyilatkozat a továbbiak­ban megbélyegzi az agresszo- rok háborús bűntetteit, a VDK elleni bombatámadáso­kat, amelyek a - békés tárgya­lásokat is meghiúsítják. Ez az agresszió — folytatódik a nyi­latkozat — még bonyolultab­bá tette azokat a tárgyaláso­kat, amelyek amúgy is zsák­utcába jutottak amiatt, hogy az Egyesült Államok nem kí­vánt konstruktív magatartást tanúsítani és nem akarta meg­vitatni az amerikai, valamint a vele szövetséges csapatok Vietnamból történő kivonását és Dél-Vietnam ideiglenes koalíciós kormánya megala­kítását. Az Egyesült Államok — a Laosz semlegességére vonat­kozó nemzetközi egyezményt semmibe véve — folytatja úgynevezett külön háborúját Laoszban. Pusztító bombázá­sokat hajt végre a hazafias front ellenőrzése alatt álló körzetek ellen. Kísérletek tör­ténnek Laosz és Thaiföld be­vonására a háborúba. Az amerikai agresszió kiter­jesztése Indokínában nemcsak a délkelet-ázsiai helyzetet élezte ki, hanem az általános nemzetközi helyzet rosszabbo­dásához is vezetett, és ve­szélybe sodorta számos meg­érett nemzetközi probléma megoldását. Komoly kárt okoz a népek azon erőfeszítéseinek, amelyek a békés együttélés­re, ä kölcsönös megértésre és a nemzetközi együttműködés­re irányulnak. A kormányfők határozottan elítélik a hadműveletek kam­bodzsai eszkalációját, a viet­nami nép elleni háborút, az Egyesült Államoknak a lao­szi hazafias erők ellen foly­tatott hadműveleteit „A reakció új frontba tömörül“ A Német Kommunista Párt levele A Német Kommunista Párt (DKP) vezetősége levelet in­tézett a Német Szociáldemok­rata Párt Saarbrückenben ülé­sező kongresszusának küldöt­teihez. A levél, amelyet Kurt Bach- mann, a DKP elnöke írt alá, bevezetőben megállapítja: »A béke biztosítása, a két német állam egyenjogúságon alapuló normális kapcsolatainak meg­teremtése megköveteli az NDK és az Európában fennálló ha­tárok nemzetközi jogi elisme­rését, az egyedüli képviselet elvéről való lemondását és a Hallstein-doktrina feladását, a müncheni egyezmény hatály­talanítását kezdettől fogva, és az európai biztonsági konfe­rencia összehívását«. »Véleményünk szerint csak az összes demokratikus erők együttműködésével, különösen a szociáldemokraták és a kommunisták közös cselekvé­sével lehet visszaszorítani az újnácizmus és a szélsőjobbol­dal befolyását, s kivívni a szükséges politikai és társadal­mi változásokat az NSZK- ban« — folytatja a német kommunista párt vezetőségé­nek levelei amely meggyőzően cáfolja Brandthak és • az SPD más vezető politikusainak azt a megállapítását, miszerint »éles választóvonalat« kell húzni az SPD és a DKP kö­zött. »A reakció — kezdve a CDU —CSU-tól egészen az NPD-ig — új frontba tömörül. E jobb­oldali veszéllyel az összes de­mokratikus, haladó erőnek, el­sősorban a szociáldemokraták­nak és a kommunistáknak kö­zösen kell szembeszállniuk — hangoztatja a DKP levele. A Német Szociáldemokrata Pártnak a munkásegységgel szembehelyezkedő magatartá­sára jellemző, hogy a párt kongresszusának elnöksége nem volt hajlandó'átvenni a DKP levelét. (MTI) Befejeződött az SPD-kongresszus Csütörtökön, a nyugatnémet szociáldemokrata párt Saar­brückenben tartott kongresz- szusának utolsó ülésén került sor a párt új vezetőségének megválasztására. Willy Brandt kancellárt 318 szavazattal (11 ellenszavazat­tal és 2 tartózkodás mellett) további két évre ismét meg­választották az SPD elnökévé. A nyugatnémet szociálde­tesi tisztségére Helmut Schmidt hadügyminisztert és Herbert Wehnert választották meg. (Mindketten eddig is ezt a. tisztséget töltötték be a pártban.) Az SPD kongresszusa egyéb­ként még be sem fejeződött, amikor a CDU—CSU már éles támadásokat intézett a hozott határozatok ellen. A támadá­sok általános vonala az, hogy mokrata párt két elnökhelyet- I az SPD »balra tolódott« DÉL-KOREA Tömeges letartóztatások Felgyújtották a laktanyát Az amerikai katonai hatósá­gok és Pák Csöng Hi bábre- zsimje tömeges letartóztatáso­kat hajt végre Dél-Koreában. Szöuli jelentések szerint 1970. április 1-től május 10-ig több mint 14 000 embert vetettek börtönbe. A terrorista kam­pány célja: letörni a dél-ko­reai nép egyre növekvő elé­gedetlenségét. Az örökös megalázás és gú­nyolódás miatt május 3-án fel­lázadt egy Dél-Koreában ál­lomásozó amerikai katonai egység 50-nél több néger kato­nája: A katonák a négerekkel szemben alkalmazott bánás­mód miatt tiltakozó gyűlést rendeztek, majd felgyújtották a laktanyát — jelenti a koreai központi távirati iroda. Az Egyesült Államok akciói mélységes felháborodást kel­tenek a világ közvéleményé­nek mind szélesebb rétegei­ben, amelyek határozottan el­ítélik ezeket a cselekménye­ket. Magában az Egyesült Ál­lamokban is egyre nagyobb méreteket ölt a kormány esz­telen politikája elleni tilta­kozó mozgalom. A szocialista országok kor­mányainak szilárd meggyőző­dése, hogy a rabló és agresz- szív politikának — amelyet az Egyesült Államok Indokí­nában folytat — nincs jöyője, és kudarcra van kárhoztatva. Indokína népei képviselőinek nemrég megtartott értekezle­te és az értekezlet okmányai megmutatták, hogy Vietnam, Laosz és Kambodzsa hazafias erőinek eltökélt szándéka mindaddig folytatni a harcot az amerikai agresszió ellen, amíg nem sikerül annak vé­get vetni. Az agresszorral In­dokína népeinek egységes an- tiimperialista frontja áll szemben — hangoztatja a nyi­latkozat, majd így folytatja: A szocialista országok, a békéhez és a szabadsághoz ra­gaszkodó minden nép rokon- szenve és támogatása az ő ol­dalukon van. A kormányfők .űdvözlik Indokína népei ma­gas szintű értekezletének azon határozatát, hogy a kölcsönös megbecsülés alapján együtt­működjenek egymással sza­badságuk és nemzeti függet­lenségük megvédésében, az imperialista agresszió elleni harcban. Az indokínai béke helyre­állításának csak egy útja van: az amerikai agresszió beszün­tetése, az Egyesült Államok és szövetségesei csapatainak e térségből való kivonása, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe elleni bom­bázások végleges beszünteté­se és Indokína népei azon szent jogának tiszteletben tar­tása, hogy maguk határozzák meg sorsukat saját akaratuk, óhajuk és érdekeik szerint, minden külső beavatkozás nélkül. Az indokínai helyzet rendezésének ésszerű és konstruktív alapjául szolgál a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front és a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormány tíz pontja, a bé­ke és egység helyreállítását célzó program azon öt pont­ja, amelyet 1970. március 6- án a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottsága terjesztett elő, valamint az amerikai ag­resszió elleni harcnak a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront által az ország semlegessége és függetlensége védelmére kidolgozott programja. Az Egyesült Államok ag­ressziójának kiterjesztése In­dokínában még sürgetőbbé teszi annak szükségességét, hogy a szocialista országok a marxizmus—leninizmus el­vei alapján fokozottan tömö­rüljenek s valamennyi anti- imperialista és békeszerető erő összefogjon az agresszió elleni harcban. A kialakult helyzetben mindén olyan ál­lam, amelynek féltett kincse a béke és a népek szabadsá­ga, érdekelt abban, hogy az események további menete iránt nagy fokú felelősséget, s az agresszorral szembeni ellenállás támogatásában ha­tározottságot tanúsítson. Az indokínai amerikai ag­resszió kiterjesztésének kö­vetkezményeiért a felelősség teljes súlya az Amerikai Egyesült Államok kormányá­ra hárul. A szocialista orszá­gok e nyilatkozatot aláíró miniszterelnökei ugyanakkor, amikor mélyen elítélik az amerikai agresszió indokínai kiterjesztését, kijelentik, hogy továbbra is megadnak min­den szükséges támogatást Vietnám, Laosz és Kambodzsa népének, és szilárd meggyő­ződésüket fejezik ki, hogy igazságos harcuk győzelmet arat. .1.. ' .. Varsó, 1970. május 14. Neonáci felkészülés a Brandt—Stoph-találkozóra A neonáci nemzeti demok­rata párt vezetősége egyik legutóbbi ülésén — a TÄSZSZ hírügynökség jelentése szerint — megvitatta, hogy milyen intézkedésekkel fogja megza­varni a kasseli Brandt—Stoph találkozót. A párt vezérei elhatározták, hógy a taIálko_zó előtti napon provokációs tüntetéseket -és felvonulásokat rendeznek, és röplapokat szórnak szét a városban. A pártvezetőség ha­tározatára a helyi pártszerve­zetek már meg is kapták a »megfelelő utasításokat«. Ausztria semlegessége Tizenöt éves az osztrák államszerződés TIZENÖT ESZTENDŐVEL ezelőtt jelentek meg a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei a Belvedere palota erké­lyén az ünneplő bécsi tömeg előtt. Hosszú évek nehéz tár­gyalásai után létrejött az osztrák államszerződés. Ezt követően — miután az összes megszálló hatalmak katonái kivonultak Ausztria területé­ről — a nagyhatalmi meg­egyezésnek megfelelően az osztrák parlament alkotmány­ba iktatta Ausztria örökös semlegességét. Jelentős történelmi ese­mény volt ez, már csak azért is, mert ez volt az első eset arra, hogy a , Hitler-ellenes koalíció vezető hatalmai tár­gyalások során megoldottak egy rendkívül nehéz és bo­nyolult európai problémát. Rendkívüli jelentősége volt az osztrák államszerződésnek és az örökös semlegesség eb­ből fakadó deklarációjának azért is, mert Európa e fontos pontján stratégiailag és poli­tikailag megnehezítette az imperializmus agresszív poli­tikájának érvényesülését. Ausztria nem vált európai fe­szültséggóccá. Éppen ellenke­zőleg: alkalmat és lehetőségét kapott arra, hogy az európai stabilitás egyik fontos alkotó­elemévé váljék. AZ OSZTRÁK államszerző­dés és Ausztria örökös sem­legességének kinyilvánítása a legnagyobb mértékben meg­felelt Magyarország nemzeti érdekeinek. Szélesebb, inter­nacionalista értelemben pedig a Szovjetunió és a szocialista világ érdekeinek is. Ez a ma­gyarázata annak, hogy az el­telt tizenöt év során a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok — közöttük Magyaror­szág — a nemzetközi vitákon mindenkor a leghatározottab­ban kiálltak az Ausztria örö­kös semlegességének szigorú betartása mellett Ilyen nemzetközi viták vol­tak és vannak ma is. Az el­múlt másfél évtizedben az .osztrák kormányok mindegyi­ké hivatalos kormányprog­ramjában ismételten megerő­sítette az osztrák semlegessé­get. Más a helyzet azonban gaz­dasági- téren. Ausztria ugyan az Európai Szabad Kereske­delmi Társulás, az EFTA tagja, gazdasági kapcsolatai azonban elsősorban mégis a Közös Piachoz és Nyugat-Né- metországhoz fűzik. A nyu­gatnémet tőke befolyása Ausztriában az azóta eltelt időszakban is erőteljesen nö­Magyarország és Olaszország kapcsolatai Májú» 33-án hazánkba érkezett Aldo Moro, Olaszország miniszter- elnöke. A 301 224 négyzetkilométer területű, 52,75 millió lakosú, fejlett tőkés ország gyors iparosodásával előkelő helyet vívott ki magának a világranglistán. (Különösen a vegyipar, textilipar és gépipar fej­lődött sokat az utóbbi évtizedek- hen.) Az iparosodással azonban nem tart lépést a mezőgazdasági termelés, amely növeli a társadal­mi feszültségeket az iparosodott északi és az alacsony termelési szinyonaiú déli területek között. (A déli területeken az egy főre jutó jövedelem alig több mint egy- harmada az északi területeken el­ért jövedelemnek.) Moro miniszterelnök látogatása Magyarországon a két ország fej­lődő kapcsolatait is dokumentálja. Olaszország tőkés partnereink so­rában 1969-bén is második helyen állott, több mint 2 miilárd devi­zaforintos külkereskedelmi forga­lommal. Olaszországban különösen mezőgazdasági termékeink kere­settek. Az élőállatok nagy részét Olaszországban adjuk el. Kohá­szati, gépipari félkész- és készter­mékeink ugyancsak jelentős súly- lyai szerepelnek kivitelünkben. Magyarország pedig a cellulózé alapú és a szintetikus selyem 38,4, illetve 72,4 százalékát, a celluló- ze-rostok 9 százalékát vásárolja az olasz piacon. A vegyi szálak és a műanyag alapanyagok tőlük szár­mazó behozatalunknak 26,3 száza­lékát adják, de a fontosabb áruk között gépek, alkatrészek és fo­gyasztási cikkek is szerepelne^. A kereskedelmi, gazdasági kap­csolatokon túl örvendetes az ide­genforgalom fejlődése is a két or­szág között. Olaszország a magyar turisták által fölkeresett tőkés or­szágok között a harmadik helyen áll. s az olasz turisták érdeklődése is fokozódik hazánk iránt. vekedett. Az államszerződés pedig kifejezetten megtiltja, hogy Ausztria részt vegyen olyan zárt politikai csoporto­sulásban, amelynek Német­ország (ebben az esetben az NSZK) is tagja. Az osztrák tőkés körök egy része viszont nyugatnémet támogatással már évekkel ezelőtt felvetette a Közös Piachoz való csatla­kozás, illetve társulás vala­milyen formájának tető alá hozását. A Szovjetunió és a szocialista országok mindany- nyiszor felhívták a figyelmet arra, hogy ez ellentétes az osztrák államszerződés • ren­delkezéseivel és veszélyt je­lent Ausztria örökös semle­gességére. Márpedig ez az eu­rópai biztonság veszélyezteté­sét is jelentené! AUSZTRIA olyan körülmé­nyek között lépi át semleges­ségének másfél évtizedes ha­tárkövét, amikor — a máso­dik világháború óta először — Kreisky kancellár vezetésével szociáldemokrata kormány van. 1964-ben Kreisky (még külügyminiszter korában tar­tott budapesti előadásán) ki­fejtette: » Személy szerint a semlegességet olyan alapelv­nek tekintem, amely Ausztria történelmi, földrajzi és gaz­dasági helyzetének teljesen megfelel«. A nyilatkozat ily módon azt jelenti, högy Ausztria általá­nos külpolitikai vonala lehe­tőséget ad a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, s köz­tük a szomszédos Magyaror­szággal fenntartott kapcsola­tok és együttműködés szoro­sabbá és barátibbá tételére. A szocialista országok készen áll­nak e lehetőségek kihasználá­sára. Ugyanakkor meg kell ál­lapítani azt is, hogy a Közös Piac és Ausztria viszonyának a problémái továbbra sem tisztázottak. az Államszerződés ti­zenötödik évfordulóján abban * a reményben köszöntjük a szomszédos Ausztriát, hogy Kreisky kancellár kormánya Kreisky külügyminiszter hat évvel ezelőtti szavainak' szel­lemében cselekszik: »Minél inkább alapelvünk a semle­gesség, annál erősebb lesz Ausztria helyzete Európában, annál szilárdabb lesz az ön­állóságunk«. — Ez a szocia­lista országok érdeke és kí­vánsága is. A japán ellenzék követelése A Japán Kommunista Párt parlamenti frakciója csütörtö­kön kiadott nyilatkoztában követeli) hogy a parlament rendkívüli ülésszakát június 22-ig hívják össze, mert ekkor jár le a japán—amerikai biz­tonsági szerződés határideje. A párt hangoztatja, hogy szükség van ennek a kérdés­nek előzetes megvitatására. A japán szocialisták ugyan­csak ezzel kapcsolatos nyilat­kozatukban arra mutatnak rá, hogy a kormány kerüli a par­lamenti vitát a tavalyi1 japán —amerikai tárgyalások ered­ményeiről. A nyilatkozat hangsúlyozza: a biztonsági szerződés automatikus meg­hosszabbításáról a parlament megkerülésével hozott kor­mánydöntés nem más, mint a parlament ignorálása. (MTI) A vasérc 1 kőolaj A Földgáz -f- uránium m cink • higany ca ólom | bauxít • kén 3 kohászat gépgyártás ® hajógyártás © erőmű Q atomerőmű ■© vegyipar 3$ textilipa,' Es I960 1968 1969 (mó Ft-ban) ESS Behozatal EHD Kivitel Ma szavasz a szenátus Válás Olaszországban Az olasz szenátus jogügyi bizottsága jóváhagyta a válási törvény két cikkelyét, amely­nek értelmében az olasz jog­szolgáltatásba bevezetik a válás elvét és lehetővé te­szik, hogy az egyházi esküvő­ket polgári utón bontsák fel. Az olasz képviselőház által már jóváhagyott törvényről a szenátus ma szavaz. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. május IS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom