Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
Új fejlődési szakasz küszöbén A IV. ötéves tervkoncepciókról tárgyalt Kaposvár város párt-végrehaj tóbizo t tsága ] Vetnek ás építenek megye kultu*Kaposvár Somogy politikai, gazdasági és ralis központja. Itt él a megye lakossaganak 14—15 százaléka, itt tevékenykedik az iparban foglalkoztatott dolgozók több mint fele — állapítja meg bevezetőjében az a jelentés, amelyről tegnap a városi párt- végrehajtöbizottság ülése tanácskozott, s amely a megyeszékhely 1971 és 1975 közötti fejlesztésének irányelveit, főbb feladatait összegezi. A végrehajtó bizottság a tervkoncepciók végleges elfogadását ezúttal nem mondta ki, annyi azonban máris megállapítható: fejlődésének újabb nagyszerű szakaszához érkezett Kaposvár varosa, Az iparhoz . kapcsolódó elgondolások egyrészt a meglevő üzemek, intenzív jellegű,, technikai és technológiai fejlesztés, sere, a munkahelyi körülmények javítására irányulnak. Másrészt — a város iparszerkezetének javítása érdekében — változatlanul törekedni kell további, elsősorban férfi munkaerőket foglalkoztató üzemek letelepítésére. Jelentős létszám- növekedéssel járó fejlesztést a Híradástechnikai Vállalat, a VB KM Villamossági Gyára, a Budapesti es a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat, tervez. A Kaposvári Ruhagyár, a Patyolat Vállalat, a Somogy megyei Sütőipari Vállalat, a Kaposvári Cukorgyár, a Kaposvári Tejipari Vallálat számottevő technikai korszerűsítéssel kívánja növelni termelését. Nagyszabású fejlesztés előtt áll a somogyi építőipar két kaposvári bázisa: az Állami Építőipari Vállalat és a Tanácsi Építőipari Vállalat. Gépekkel való ellátottságuk, műszaki színvonaluk növeléséhez a központi erőforrások mellett helyi forrásokból is biztosítanak anyagi eszközöket. Fejlődik a városi tanács költségvetési üzemének épitőrészlege, s a mélyépítési igények jobb kielégítése érdekében megalakul a Dél-dunántúli Közműépítő Vállalat. A közlekedés rangos kaposvári beruházása lesz a közel 60 millió forint költséggel elkészülő donneri új felüljáró híd, s megépül a cseri vasúti gyalogfelüljáró is. A város északi ipartelepére új autóbusz-pályaudvar kerül A kereskedelem előrelépését hozza magával a bevásárló központ kialakítása. Itt iparcikk áruház, élelmiszer áruház es szolgál tataház létesül.' További öt ABC áruházzal és számos egyéb üzlettel javul a peremkerületek ellátása. A város lakásgondjainak hatékony csökkenését ígéri, hogy 1971-től jelentősen felgyorsul a lakásépítkezés Kaposváron. A III. ötéves tervidőszak 1100 —1200 lakásával szemben 1971 és 1975 között 1700 atlarni és szövetkezeti lakás felépítésére kap lehetőséget a varos és csaknem 2000 Lakás építését irányozta elő az Országos Takarékpénztár. Az előbbiekkel elsősorban a Kalinyin lakótelep gazdagodik, az OTP-lakóházak pedig — az elgondolások szerint — a Tótok-rétjén kialakuló mintalakótelepre, illetve a belváros rekonstrukciós területeire kerülnek A kulturális ágazaton belül újabb 600 óvodai férőhely, negyven altalános iskolai tanterem, 12 tantermes közgazda- sági, valamint gépipari, továbbá kereskedelmi szakközépiskola, 500 fős kollégium létesítése szerepel az előirányzatok között. Kollégiumot kap az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Tanítóképző Intézet is. A tervidőszakban na- pirendre kerül a Csiky Gergely Színház rekonstrukciója, elkészül a Latinka Művelődési Központ bővítése, felépül a fedett sportcsarnok, s hozzákezdenek a donneri művésztelep első szakaszának kialakításához. Az egészségügyi helyzet javítására 80 férőhelyes bölcsőde, 200 személyes szociális ott- ho épül, s folytatják a megyei kórház relconstrukció- ját. A tervcélok fenti) felsorolása korántsem teljes, egyike-mási- ka még változhat is. De a vázlatos ismertetésből is kitetszik: hatalmas anyagi, erők sorakoznak fel a megyeszékhely további fejlesztésére, lakói élet- körülményeinek javítására. Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, aki jelen volt a végrehajtó bizottság ülésén és részt vett annak i munkájában, a gondos tervkészítésre, a lehetőségek mind t teljesebb számbavételére és Somogyi műemlékek műemlékvédelem —somogyi A HAZAFIAS NÉPFRONT megyei bizottsága mellett mű- iködő kozségpolitikai társadalmi bizottság napirendjére tűzte megyénk műemlékeinek helyzetét, sorsát. Hat évvel ezelőtt, aztán később is több rendelet szabályozta a műemlékek védelmét, és 1968-ban a megyében is megalakult a műemléki albizottság, hol jól, hol rosszul végezve feladatát. Egy meglehetősen régi felmérés szerint megyénkben 311 műemlék, műemlék jellegű objektum tálalható, de ez a szám mar a felmérés időpontjában sem volt pontos. Ma körülbelül kétszázötven a számuk. Szükséges tisztázni azt is, hogy mit nevezünk műemléknek: olyan jellegzetes, pótolhatatlan, kiemelkedő értékű alkotást, amely egy ország történelmi fejlődésének tárgyi dokumentuma. Somogybán ilyen öt-hat van, a többi műemlék jellegű, vagy a népi építészet hagyományait magán viselő épület. Kampis Miklós építészmérnök részletesen ecsetelte, hogy mit lehet és mit kell tenni ez ügyben. A legfontosabb: a megyei tanács Vb az idén másfél millió formtot szavazott, meg a megye műemlékeinek karbantartására, feltárására és renoválására, ami a korábbi évekhez viszonyítva óriási előrelépést jelent. Felújították a kőröshegy! templomot, hangversenyei nagy látogatottságnak örvendenek; elhatározták a kapossaentjakaJbi kolostor helyreállítását is, bar nem kis nehézségekkel küszködnek a munkát megrendelő megyei és Kaposvár városi ÉKV osztályok. A 'balatonszesnesi templom azt bizonyítja, hogy egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak 'a műemlékek megóvásának és helyreállításának. A műemlékvédelmet társadalmi üggyé kell tenni — fogalmazta meg a bizottság állásfoglalását Stadler József elnök. Igényeljék az emberek, hogy a régműit emléke ne romokban heverjen, hanem eredeti pompájában hirdesse kultúrtörténeti fejlődésünk egy-egy állomását. Az idén több szakember járja végig Somogy műemlékekkel rendelkező felépüléséit. Felmérik, hogy hol és mit kell helyreállítani. Megszervezik a műemléki őrhálózatot, mélynek tagjai rendszeres időközönként ellenőrzik, milyen állapotban vannak a műemlékek, A LELKES és szenvedélyes hangú vitában olyan emberek vettek részt, akik munkaterületükön társadalmi munkában többet akarnak tenni a somogyi építészeti emlékekért Ehhez viszont az szükséges, hogy a vezetők is jóindulatú támogatással segítsék Somogy parasztházainak, présházainak, kastélyainak megóvását és helyreállítását S. G hasznosítására hívta fel a figyelmet, — Az újabb ötéves tervidőszak alatt őrizzük meg Kaposvár fejlődésének jelenlegi dinamizmusét — hangoztatta a többi között Németi) elvtárs. — A megyei pártbizottság nagyra értékeli azokat a fáradozásokat, amelyeket, a városi pártbizottság, a városi tanács és a lakosság eddig kifejtett a megyeszékhely fejlesztéséért. A további felemelkedés terveit úgy állítsuk össze, hogy azok zavar és törés nélkül illeszkedjenek a jelen adottságaihoz, de szolgáltassanak egyben alapot a jövőbeni fejlődéshez is. Vagnis biztosítsuk a fejlődés folyamatosságát, mégpedig a. jogos igények és az anyagi teherbíró képesség összhangjának megteremtésével, megalapozott és célratörő elképzelések programba iktatásával. A város vezetésének az a kötelessége a lakossággal szemben, hogy a reális lehetőségek talaján maradjon, s csak arra vállalkozzék, amit meg is tud. valósítani. Ha az így kialakuló előirányzatok megfelelően tükrözik a közösségi gondok ismeretét, s a. megoldásukra irányuló erőfeszítéseket, ha nem tétovázás és félszegség, hanem bátor kezdeményezőkészség és okos előrelátás jellemzi ezeket a terveket, akkor a dolgozók tömegei egyetértenek azokkal, s a végrehajtásban támogatják a vezetőket. A megyei pártbizottság első titkára utalt a kis- és közép- vállalatok fejlesztésében megnyílt lehetőségek hasznosításának, a különböző területeken adódó feladatok rangsorolásának, a beruházások időbeni és megfelelő előkészítésének fontosságára, és kifejtette: meg kell nyerni a vállalatokat, a gazdálkodó szerveket ahhoz, hogy anyagi eszközeikkel vállaljanak nagyobb részt egyes közösségi gondok megoldásából. — Fejlődése egyik legjelentősebb, legszebb időszakához érkezett Kaposvár városa — mondotta Németh elvtárs. — S ha adódnak is nehézségek ezen a felfelé vezető úton, a megalapozott tervekkel, a közös cselekvésre mozduló társadalom segítségével el tudjuk érni valamennyi célkitűzésünket. A vitát Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára Összegezte, s javaslatára olyan döntés született, mely szerint a különböző társadalmi szervek és a lakosság javaslatait is figyelembe véve, Kaposvár város TV. ötéves tervkoncepcióiról a városi pártbizottság és a városi tanács az év második felében hozza meg a végleges döntését. B. T. Látogatás Balato A kereknyomok vájta sár formájában még őrizték az eső nyomát, a határ azonban mar zöld ruhába öltözött. Távolabb, a sűrű dombok felé a zöld sárgára fakult. Imitt- amott összefüggő vízfelület csillant meg, bizonyítva, hogy a tél és tavasz nem múlt el nyomtalanul. A kocsis gyorsabb léptekre Ösztökélte a két lovat. Mártha Sándor, a bala- tonszabadi November 7. Termelőszövetkezet főagronómusa hátrafordult az első ülésről és beszélni kezdett. t Tavaszi munkák B alatonszabadibon — Ezek a víztükrök gondot okoznak a szövetkezet vezetőségének. Négyszáz holdunk szinte meg sem közelíthető, s a szivattyúzás is hiába, az újabb és újabb esők arra kényszeri- tettek bennünket, hogy a táblákat másként hasznosítsuk, mint ahogy azt eredetileg terveztük. 2960 iholdmyi területet kellett bevetnünk. E munkával rövidesen végzünk. A zab vetése az időjárás miatt megkésett, így ezt a növényt az idén nem termesztjük. A mostani vizes területeket takarmánynövényekkel hasznosítjuk majd. Ugyanis nagyon keresett a pesti Tolbuchin úti csarnokban, elárusítóhelyünkön a fehér és a vörös köles. Nyolcszáz, illetve hétszáz forintot kapunk mázsájáért. Látja, az ott az őszi vetésünk. Különösen szép a Fertődi 293-as búza. Az meg ott borsótábla, összesen 300 hold van belőle. Napraforgóból 18 vagonra a Dombóvári Vetőmagtermeltető Vállalattal szedződtünk, 10 vagonra meg a Terményforgálmi Vállalattal. 650 forintos áron veszik mázsáját. Á kertészet felé most nem megyünk. Munkaerőgondjaink voltak, kellett a dolgos kéz a szőlőbe meg a gyümölcsösbe, mert ezek egy része az idén fordul először termőre. A hollandi ágyaltat úgy hasznosítottuk, hogy a Parképítő Vállalatnak meg Siófoknak 160 000 virágpalántát neveltünk. — Az ott távolabb háztáji terület — folytatta. — A közösből biztosítottunk egy táblát, ezt kérték az emberek. Nem jó, ha dirib-darab területek vannak, akkor fél nap is eltelik, amíg az egyiktől a másikig éljutnák. Folyik a második kapálás a szőlőben. A közösben nagy feladat volt a támberendezés felállítása. Kötöztünk, metszettünk, kapáltunk, permeteztünk már. Főleg csemegefajtákat termesztünk eladásra. Az útkanyarulatból már láttuk, a traktorokat. Dübörgésük cserebogár-zümmögésnek hatott a nagy távolságból. Sebók József, ahogy a főag- ronőmus mondta, a legmegbízA tchénistállo “csontvázas. hatóbb traktorosok közé tartozik. Éppen ellenőrizte gépét, amikor odaértünk. — A szövetkezet három SPC—6-os pneumatikus vető- gépeinek egyikével én dolgozom. Most egy 116 holdas táblán vetünk kukoricát. Körülbelül harminc hold vetésével végzek egy nap alatt. Ez a tereptől meg az időjárástól függ. Részt vettem a talajelőkészítésben is. A kedvezőbb időjárású napokat jól ki kell használnunk, így aztán egyszerre folyik a burgonya, a kukorica és a lucerna vetése. Vasárnap sincs megállás. Traktora nemsokára messzire jár tőlünk. A kukoricaszemek már a földben várják, hogy a természet törvényeinek engedelmeskedve zöld szárat hozzanak. A központi major Martha Sándor a húszévesekre inkább jellemző fürgeséggel ugrott le a hintóról, amikor a központi majorhoz értünk. S azonnal indult is, ahogy — valamivel lassabban — követtem példáját. Az volt az érzésem, a legszívesebben minden vendégét ide hozná, hogy bemutassa, mi minden épült és épül itt. — Ez itt a magtisztító üzem — ^mutatja be« az épületet. — Az üzem száz vagon befogadó- képességű raktárrendszerből, daráló-keverőbői és magtisztító egységből áll. Zöldre festett csőlabirintus állította el a laikus lélegzetét. A vezérlóasztalon számtalan gomb. A rakétakilövő távvezérlésre szolgáló asztalát láttam ilyennek a filmekben. — Négy vagon tiszta, fém- zárolásra alkalmas vetőmag kerül innen ki naponta, ha üzemeltetjük — mondta a fő- agronómus. Szeretettel beszélt az épülő takarmányszárító és lucerna- lisztelőálUtó üzemről: — A hetesihez hasonló, a szárítókapacitása azonban nagyobb lesz, mint az ottani berendezésnek. 1 200 000 forihtjá- ba kerül a tsz-bek. Már messziről láttuk a sürgő-forgó emberek csoportját az istállók köríti. Hatalmas, téglavörösre festett lemezlapokból már alakult a 256 férőhelyes új istálló “csontváza«. Ha készen lesz, a tehenek 18-as box- ban várják majd az időt, hogy a felhajtó úton ■ a Tandem rendszerű tej állásba ballagjanak reggelenként és este. Alig pár lépésnyire a könnyű szerkezetű épülő istállótól helyezték földbe a Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet által tervezett szénatorony alapjait. A négy, égre magasodó vasfelkiáltó jel egyikén ember dolgozott. Egy nyugatnémet tervezésű és kivitelezésű tornyuk már volt. És épül majd egy holland gvártma'- nyú is. Onnkó József, a Gépkísérleti Intézet tudományos munkatársa is részt vesz a magyar szénatorony alkatrészeinek összeszerelésében. — A szénaszárítás és tárolás korszerű módja ez, ami itt megvalósul. A torony lehetőséget nyújt majd a' munkafolyamat csaknem száz százalékos gépesítésére.- A 22—21 centiméteresre darabolt szénát az önrakodó kocsi a pneumatikus toronytöltő fogadógaratjába üríti. A torony központjából körforgást végző fúvócső teríti szét a szecskázott növényt. A szellőztetés vízszintes és függőleges légcsatornákon át történik, nagy teljesít- méniní ventillátorok segítségével. A kitermelést csillagkerekes szerkezet végzi, amely a szénát a központi aknába tereli. A torony az istállótól két méternyire áll majd, befogadóképessége 14—16 vagon takarmány. Terveink alapján a Kecskeméti Gépjavító Vállalat készítette el. Delet harangoztak, amikor utunkat Siófok felé vettük. Leskó László Gondok, tervek, távlatok A kaposvári textilművek — két évtizedes története bizonyítja — gyökeresen somogyi gyárrá lett. Minden nagy múltú üzem legnagyobb problémája a fejlesztés. Termelésben, termelékenységben. Tulajdonképpen ez a sokat emlegetett jövő. Erről kérdeztük Csepregi Győzőt is, a Parnutfonó-ipari Vállalat vezérigazgató-helyettesét. — Hogyan alakult a kaposvári gyár fejlődése a közelmúltban? — Termelése a parautfanó- ipari vállalat össztermelésének mintegy egyharmadát adja. Ez az arány, azt hiszem, önmagáért beszél. Azt mutatja, hogy nemcsak nagyvállalaton, hanem az egész iparágon belül jelentős bázis a kaposvári gyár. Eredményei, fejlődési problémái, nehézségei nagyon sok vonatkozásban tükörképét adják az egész iparág fejlődésének is. Természetesen ez csak bizonyos mértékben érvényes, hiszen jelentősek a helyi tényezők is. — Milyen nehézségek voltak? — Több mint harmincmUlió forint értékű beruházást végeztünk az elmúlt három évben Kaposváron. Csak példaképpen: több mint húsz gyűrűsfonógépet állítottunk be. A termelés tervezett növekedése tíz százalék volt A várt eredménynek azonban csak a fele — öt százalékos növekedés — valósult meg. És ehhez is a gyárvezetőség intenzív munkája, a szocialista brigádok erőfeszítése, helytállása kellett... Az egyik legnagyobb nehézség a munkaerőhiány volt. A bér- színvonal sem emelkedett kellően. Sőt országosan — ará- nyítva más iparágak bérszintjéhez, itt Somogybán is — még eléggé alacsony. — Ez természetesen összefügg a termelési eredményekkel. Do miért nem hozta ez a koncentrált beruházás a kívánt eredményt? — Említettem, hogy a kaposvári problémák egy része nemcsak Kaposvárra jellemző. S ez ilyen. Két tényezőt kell alapvetően figyelembe venni. Egyrészt azt, hogy termékeink ára maximált, vagyis kötött. Másrészt pedig a jelenleg érvényben levő általános szabályozók helyett speciális — az nagyszem iparág és ezen belül a vállalat érdekeit jobban előtt tartó — szabályozók kellenének. így természetesen piaci lehetőségeink is növekednének, hiszen ahol nincs kötött ár,, például az Űjpesti Cemagyar termékeinél, ott lényegesen nagyobb a profit is. a— E’s ezek a tényezők csak növelik a munkaerő-vándorlást. — Valohan, nem lehet elválasztani ettől. De a fluktuáció mértéke és mikéntje is gyáranként változó. Kaposváron nehezebb a helyzet munkaerőutánpótlás szempontjából, tekintve, hogy elég sok a női munkaerőt foglalkoztató üzem a megyeszékhelyen. — Várható javulás a maximált arat illetően? , — Reméljük, feloldják majd az árak kötöttségét, s igy a piaci mechanizmus nagyobb mértékben jut érvényre, hiszen ennek export vonatkozásában nagy a jelentősége. És azt szeretnénk, ha a szabályozók népgazdasági szinten a kívánt módon specializálódnának. — A negyedik ötéves terv során milyen jelentős beruházásokat tervez a nagyvállalat és a kaposvári gyár? — A szám még nem egészen pontos, de körülbelül 900 millió forintos beruházást tervezünk. Saját erőből és nép- gazdasági segítségből olyan gépeket szeretnénk vásárolni, melyek nagymértékben növelik a termelékenységet. A kétlépcsős beruházásból jelentős részt kap Kaposvár is. 1972- től kerül itt megvalósításra Nyújtó-sodró eémázó gépeket vásárolunk majd, és a tervek szerint a korszerűsített üzemrészek termelése 30 százalékkal nő majd. Azt hiszem, nem túlzók — mondotta végül —, hogy a fejlődés záloga a korszerű gépekben van, hiszen így kisebb gondot jelent a munkaerőutánpótlás, másrészt a korszerű üzemi körülmények csökkentik a fluktuációt is. A megvalósításhoz természetesen feltételek kellenek, és a legfontosabb a már említett nehézségek felszámolása. Ha termékeinkkel szabadabban tudunk kereskedni — ez nyilvánvaló — akkor könnyebben növelhetjük a termelést is. T, T. SOMOGYI NÉPLAP Sesnto. 1970, má jas IS, i
