Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

Az emberiség megmentői Nyugati katonai és politikai személyiségek a Szovjetunió szerepéről a n. világháború­ban. A mikor a hitleri Németor­szág rátámadt a Szov- • jetunióra, a burzsoá po­litikai és katonai szakértők gyors győzelmet jósoltak a Wehrmacht számára. • Már az első napokban kény­telenek voltak azonban meg­győződni arról, hogy súlyos hibát vétettek a számításban. Tippelskirch hitlerista tábor­nok — a későbbiekben a IX. világháború hamisításoktól sem visszariadó történésze — kénytelen volt beismerni: — »Meggyőző volt az ellenség szi­lárd ellenállása.,. szó sem, le­hetett arról, hotjy a »kártya­várat« gyors csapásokkal szét­verjük.,« 1941. július 4-én így írt a fasiszta Völkischer Beobach­ter: »Vitathatatlan tény, hogy ellenségeink közül a német katona egyetlen olyan harcos­sal sem találkozott, mint az orosz katona, aki a leghajlít- hatatlanabb, a legszilárdabb.« A szovjet hadsereg védelmi szilárdságára utal — az Ame­rikai-Szovjet Barátság Nem­zeti Tanácsának küldött — táviratában Eisenhower: »... a világ tanúja lett a történelem egyik legdicsöbb védelmi har­cának, amikor a szovjet had­sereg katonái felfogták a náci katonai gépezet egész csapását és véglegesen megállították.« A második világháborúban a német csapatok első vereségü­ket akkor szenvedték el, ami­kor szétverték őket Moszkva alatt. Szertefoszlott a hitleri hadsereg legyőzhetetlenségé­nek legendája. Egyes nyugati katonai tör­ténészek igyekeznek bizonyíta­ni, hogy a világháborúban a fordulatot az angol—amerikai csapatok észak-afrikai, olasz- országi és nyugat-európai te­vékenysége hozta meg. Ez tu­datos ferdítés, ugyanis közis­mert, hogy sehol méreteiben olyan jelentős, stratégiailag olyan döntő csaták nem foly­tak, mint a szovjet—német fronton. A moszkvai után a Sztálingrádi’; csata Toppantotta •tőbjneg a fásiszta hadsereg ge­rincét. H adiárat Sztálingrád ellen című könyvében így ír erről D orr tábornok: »...1942-ben Sztálingrád for­dulópont volt a háború mene­tében. Németország számára a sztálingrádi csata történelmé­nek legnyomasztóbb veresége — Oroszország számára a leg­nagyobb győzelem.« E szava­kat erősítette meg von Mann- stein tábornagy: »Németor­szágban... szintén sokan vé­lekedtek úgy, hogy a sztálin­grádi csata döntő jelentőségű.« Az amerikai elnök — Roose­velt — írta a hős városnak, hogy a sztálingrádiak dicső győzelme *.. .megállította az intervenciót, és fordulópontot jelent a Szövetséges Nem­zetek háborújában az agresszió erői eilen.« VI. György angol király Kalinyinnak küldött táviratában kiemelte a sztálin­grádiak szilárd ellenállását, amely »... megfordította az eseményeket, és döntő csapá­sok előjele lett, kétségbeejtve a civilizáció és a szabadság el­lenségeit.« Gyökeres változást hozott a háború menetében a kurszki csata és a szovjet csapatok dnyeperi előnyomulása. Errő1 Churchill így nyilatkozott: »A Kurszkért, Oreléft és Harko- vért folytatott három hatalmas ütközet — mindössze két hó­napon belül véghezvive — a német hadsereg vereségét je­lentette a keleti fronton.« A Belorusziáért folytatott harcokban mindkét részről több mint 4 millió katona, 60 ezer löveg és aknavető, 9 ezer repülőgép vett részt. A német csapatok szétverése után meg­roppant a fasiszták keleti frontja. Westfahl tábornok így írt erről: »1944 nyarán és őszén a német hadsereget történeté­nek legsúlyosabb — még a sztálingrádit is felülmúló — veresége érte. Mindössze 30 hadosztály szétszórt maradvá­nyai kerülték el a pusztulást és a fogságba esést.« A szovjet hadsereg, kiűzve az ellenséget hazájából, el­hozta Európa népeinek a fel- szabadulást, oda is, ahol köz­vetlenül nem járt r Í gy írt erről de Gaulle: »A franciák jól tudják, mit tett értük Szovjet- oroszország. Tudják azt is, hogy felszabadulásukban a leg­nagyobb szerepet Szovjetorosz- ország játszotta.« Stilwell tábornok — az USA szárazföldi csapatainak főpa­rancsnoka — 1945. január 31- én egy New York-i gyűlésen jelentette ki: »Az egész civili­zált világnak különösen érté­kelnie kell e harc központi alakjának —- az orosz katoná­nak — érdemeit.« A szovjet katonai vezetés magasra értékelését halljuk Eisenhower szavaiból: »Az eu­rópai háborúban a Vörös Had­sereg hatalmas győzelmei fel­keltették a világ csodálatát... Mint katona - figyelve a Vörös Hadsereg hadműveleteit, a leg­nagyobb lelkesedés fogott el vezetőinek művészete láttán.« Az emberiség tudja, hogy a fasiszta pestisből való meg­szabadulást mindenekelőtt a Szovjetuniónak és fegyveres erejének köszönheti. A hálás emlékezet ezt mindörökre megőrzi. L. Korzun ezredes, a hadtudományok kandidátusa A GYŐZELEM NAPJA KAPOSVÁRON Kaposváron m tava­szán a Kossuth téren elhelye­zett hangszórókon azonnal ér­tesült a lakosság a szovjet győ­zelmi jelentésekről. A helyi lap dső oldalán közölte a TASZSZ híreket, és így május első nap­jaiban hiztos várakozással te­kintettek a kaposváriak a há­ború befejezése elé. Május 8-án éjjel Bulicsev őrnagy, Somogy vármegye és Kaposvár katonai parancsno­ka értesítést kapott a német fasiszta hadvezetés kapitulá­ciójáról, amelyet másnap a regeli órákban közölt a kapos­váriakkal »1. szeretettel üdvözli a vár­megye és a város polgárait a hitleri német fasiszta hadse­reg feltétel nélküli fegyverle­tétele alkalmával. 2. 24 órán keresztül megszakítás nélkül szabad mozgást engedélyez a város és a vármegye terüle­tén. 3. Az elsötétítés a mai naptól kezdve megszűnt. 4. A vendéglők, kávéházak, mula­tók, színház, mozi és egyéb szórakozóhelyeken 24 órán ke­resztül megszakítás nélkül en­gedélyezi a szórakozást.« A győzelem ünnepnapján a helyi lap oldalain felhívással fordultak a megye, a város vezetői és a demokratikus pár­tok Kaposvár népéhez, mun­kásságához. »A véres, ember- pusztító háború ma véget ért. Ezt a napot Kaposvár népe méltón akarja megünnepelni is ezt a napot a nagy felsza­badító, Sztálin marsall, a Vö­rös Hadsereg és a szövetséges hadseregek ünnepévé avatjuk,' tehát ezen a napon teljes a munka- és a hivatali szünet. Ezt a napot minden évben a béke ünnepévé avatjuk és megünnepeljük.« A Kossuth téri népgyűlés hallgatósága. ME1MÉNI. ■Ifflól *9 DÜB6I Plfy* MIMI tatot: Hit nk I texteten lelkileg és testileg negfiradt eater (eltekint tt Agrt, Mlatelt nitnrei ét imádságot lélekkel mond tálát • Hiotfeahttooár Dá*e va*. Őszinte hátával fordulunk e tilalmas erest es silvtUáges kadseregek veiért! ét katonái feli, akik ezt a kákát megteremtették. Tftmegek állnak az ajknr etedé)*, a rlfld elüti «a lesik, vártál a Un> kai, melyek Határozottal rögzítik le: porkap kever éa teltétel nélkll lelte Iá a fegyvert Nemetoreiág. mely • szélsőséges naclonaílzurasból éa faj! Unta* dalból táplált imperializmussal várkeáztatta át romokba döntötte Európát. Felelovednek előttünk a dicső orosz és szövetsége« hadseregek ragyogd fegyvertényei, melyek először vissza vonaléira, végűi kapitulációra kényszerítőt- tek azt a Hadsereget, mely gögjebeo es fanatizmusában nem kevesebbet akart, mint Németország g;arm%Uvá tenni Európát ás gazdasági, valamint politikai vezetése alá helyezni az egész világét Hades oar e mailé. Bele fan Eltűnt « kané a* a MM' pedig Mtradt kattog- léggel keresik egymésl. begy saari keserűiéi éo megellUe elén ojra emberisé tegyenek a mai nipre leállóit e gipefe. pfbeooel e Mérésénél: sárra mindnek as Bitetek ÉS Unitiak, bogy kűlsóetgekben n bédo!|anal e fern fért nadégeek. a gyóselmee békéset De lolup mer lotowti leuMggef élljuk mukibelrűakSa. bogy sokat Beendet! oruágnk éotedaloe teraeléaoMUI erMseoretfel ej Mi lapM'tr májú f án Az alispán hirdetménye 1945. V. 9-én. A déli órákban a nyomdá­ból kikerült nagy plakáton kö­zölte a megye alispánja a győ­zelem, a béke napját. Köszöne­tét mondott a győzteseknek, akik ezt a békét megteremtet­ték, és porrá zúzták »azt a had­sereget, mely gőgjében és fana­tizmusában nem kevesebbet akart, mint Németország gyar­matává tenni Európát, és gaz­dasági, valamint politikai ve­zetése alá helyezni az egész világot. Mindez már a múlté. Béke van. Eltűnt a harci zaj, a lelkek pedig túláradó bol­dogsággal keresik egymást, hogy annyi keserűség és meg­alázás után újra emberivé le­gyenek«, Somogy vár­megye és Ka­posvár város Nemzeti Bizott­sága rendkívüli ünnepi ülést tartott a me­gyeházán, ahol dr. Gelléry Emil bizottsági tag méltatta a nap .. jelentőségét. Köszönetét mondott a Vö­rös Hadsereg­nek és a szö­vetségeseknek, hogy »felszaba­dítottak ben­nünket, és éle­tükkel váltot­ták meg a sza­badságot. A há­la szavai után, ha körülné­zünk, azt lát­juk, hogy min­denki lelkesen kiáltja: Béke! Béke a harctereken, me­sének oly szép és valóságnak oly hihetetlen.«. Ismertették ezután a nap programját, majd az ünnepi ülés végén Élő Ferenc a Kom­munista Párt részéről javasol­ta, hogy május . 9-ét, mint a béke napját, minden évben ünnepelje meg az ország. A város utcáin mindenütt ragyogó arcú emberekkel ta­lálkozhattunk ezen a szerdai napon. Ismeretlenek és isme­rősök ölelkeztek és hívták meg egymást egy-egy pohár borra vágy sörre. A legnépszerűbbek a városban állomásozó szovjet katonák voltak, közöttük is a sebesültek. Véget nem érő kéz­fogásokkal, gratulációkkal és üdvözlésekkel teltek el a dél­előtti órák. A délutáni órák­ban a zászlódíszbe öltözött vá­ros utcáin vonult a lakosság a Kossuth térre. A menet élén a két munkáspárt tagsága ha­ladt. A népgyűlést megnyitó alispán üdvözölte Varabjov al­ezredest, a Szövetséges Ellen­őrző Bizottság megyei pa­rancsnokát. Majd Varabjov al­ezredes a fasizmus feletti győ­zelem jelentőségét méltatta ün­nepi beszédében. »Ma a hatalmas, hosszú harc befejeződött. A fasiszta vadál­lat feltétel nélkül kapitulált. A harctereken mától kezdve nem ömlik több emberi vér. Nagy örömhírt hallottunk ma, ami­beszélt. örömmel üdvözölte a béke napját, egyben figyelmez­tetett arra is, hogy az ország­ban egy új, óriási harc kezdő­dik. »Letettük a puskát, a kar­dot, de erős kézzel meg kell ra­gadnunk a kalapácsot, az ásót és az ekét, és új, elkeseredett harcban kell megküzdenünk a kenyérért. Ebben a munkában való részvételre szólítja fel a város összes polgárát.« A szov­jet hősöléről emlékezett meg ezután Élő Ferenc. Javaslatá­ra a népgyűlés egyperces né­ma vigyázz állással fejezte ki háláját és tiszteletét a hősi halált halt szovjet katonák emléke iránt Az ünnepi program este hét órakor a Városi Színházban folytatódott ahol fővárosi szí­nészek szórakoztatták a kapos­váriakat Az előadás végén, este fél kilenckor a város kö­zönsége a munkáspártok veze­tésével fáklyásmenetben vo­nult a Kossuth térre, ahol lel­kes hangulatban köszöntötte a szovjet hadsereg helyi pa­rancsnokait és katonáit Köz­ben a város különböző pont­jairól színes, világító díszlövé­sekkel köszöntötték a győzelem ünnepét a szovjet harcosok. A harminc percig tartó színes dísztűz után a Turul-szálló (ma: Béke-szálló) termeiben Bulicsev városparancsnok va­csorára hívta Kaposvár városi Stepbaicl Pál V aszilij Kazakov a szov­jet hádsereg megalaku­lásának első napjaiban .lépett..a hadseregbe. Az egy­szerű vöröskatonából tüzér- marsall lett. A hitleri hódítók elleni harcban Kazakov a 16. hadsereg, továbbá a branszki, a d'- ű, a középső, a belorusz, ' majd az első belorusz front tüzérségét vezényelte. Aktívan „részt vett a moszkvai, a sztá­lingrádi, a kurszki győztes csa­tákban, Beloruszia, Lengyelor- -szág felszabadításáért- vívott harcokban, valamint a berlini hadműveletben. »Irány —> Berlin«, »Berlin felé«, »Berlini hadművelet« — ezek a szavak és fogalmak ab­ban az időben már megszokot­tá, mindennapossá váltak. Az I. Belorusz Front csapatai Ber­lin felé nyomultak. Hasonló feladatokat oldottak meg a szomszédos frontok — az I. Ukrán és a II. Belorusz Front. Tüzérséggel, páncélosokkal és légierővel jól fölszerelt egy­milliós ellenséges hadsereg né­zett farkasszemet velünk. Az ellenség szétzúzásához komoly és hatékony eszközök­re volt szükség. Át kellett tör­ni a védelmi vonalat és olyan csapásokat mérni, hogy a gya­logság, a motorizált és a pán­célos alakulatok a lehető leg­nagyobb gyorsasággal és a leg­1945. április-május, Berlin Irta: Vaszilij Kazakov tüzérmarsall kisebb veszteséggel nyomul­hassanak előre. Zsukov marsall, a front pa­rancsnoka elrendelte a tüzér­ség megerősítését, elsősorban a támadás irányában fekvő had­seregeknél. A berlini csata kezdetén tü­zérségünk mintegy 20 000 lö- veggel és aknavetővel, közte 1500 katyusával rendelkezett. Az áttörési szakaszokon a front minden kilométerére 300 löve- get összpontosítottunk. Az én figyelőállásom olyan széles körű távközlési hálózat­tal volt összekapcsolva, ami­lyenre eddig még nem volt példa. Valamennyi hadsereg tüzérparancsnokával közvetlen kapcsolást teremthettem, köz­vetlen vonalam volt a három rohamtüzér alakulat parancs­nokához, valamint a tüzérhad­osztályok parancsnokaihoz, és így tovább. Április 16-án, hajnali 3 óra­kor hatalmas ágyúdörgés je­lezte a tüzérségi előkészítés kezdetét. Huszonöt perccel ké­sőbb kigyúltak a hatalmas fényszórók, amelyek szinte nappali fénnyel árasztották el a terepet, és elvakították az ellenséget. A roham egyszerre indult és meglehetősen ered­ményes volt. A gyalogság és a páncélosok tüzérségi támoga­tása tervszerűen folyt. A per­gőtűzről áttértünk- az összpon­tosított céltüzelésre. Ágyúink az első nap több mint kétezer célpontot semmisítettek meg. Nagy veszteségeket okoztunk az ellenségnek emberben és műszaki beréndezésekben. Egy német magaslati állást a tar­talékból előretolt három moto­rizált és egy tábori repülőhad- osztály próbált sikertelenül vé­delmezni. Április 18-án reggel a szovjet csapatok elfoglalták a magaslatot. Ezzel megnyílt az út Berlin felé. Az ellenség egymás után dobta be tartalékait, és nekünk úgyszólván fel kellett morzsol­ni erőiket egész Berlinig, mi­közben egyre nagyobb és he­vesebb ellenállást kellett le- küzdenünk. Közvetlenül Berlin előtt újabb taktikát kellett alkal­maznunk: tüzérségünket át kellett állítani a nagyváros vi­szonyainak megfelelő harcra. Rohamcsoportjaink és az őket támogató tüzérségünk nagyon gyorsan elsajátították ezt a taktikát. Minden utcát, min­den házat rohammal kellett el­foglalnunk. Komoly akadályt képezett előttünk a beriin»-spandau— sohif arti csatorna. Mögötte már Berlin belső negyedei kez­dődtek. A csatorna partján erős ellenséges védelmi vonal húzódott. Szívós küzdelem árán sikerült a csatorna túlsó partján olyan hídfőállást léte­síteni, 'ahová tüzérséget is át tudtunk vinni. Április 30-án délelőtt 11 óra­kor, tízperces tüzérségi előké­szítés után, megkezdődött a Reichstag ostroma, amelyben a lövészek és a páncélosok mel­lett részt vett az itt működő tüzéreknek több mint a fele. Az első roham eredménytelen volt. A második rohamnál a szov­jet katonák több oldalról is betörtek a Reichstag épületé­be. 1945. május elsején éjjel a győzelem vörös lobogója ott lengett Berlin fölött. Május 2-án 15 órakor a berlini védők letették a fegyvert. E nap vé­gére csapataink teljesen birto­kukba vették a hitleri Német­ország fővárosát A győzelem ünnepén a Kossuth tért népgyűlés megnyitója. dón a nagy orosz nép főváro­sa, Moszkva bejelentette a Legfelső Tanács Elnökségének azt az utasítását, hogy ma, má­jus 9-én ünnepeljünk az ellen­ség feletti győzelem tiszteleté­re... Engedje meg a szabad, demokratikus Kaposvár lakos­sága, hogy gratuláljak az ellen­ség feletti győzelemkor, és le­gyen örökre elátkozva az ellen­ség, a fasizmus. Éljen a hatal­mas Vörös Hadsereg, dicsőség az orosz fegyvereknek.!« Az Ellenőrző Bizottság pa­rancsnokának nagy tapssal fo­gadott beszéde után dr. Bako­nyi Lajos, a Nemzeti Bizottság elnöke következett, aká az or­szág újjáépítésére hívta fel a kaposváriak figyelmét Az ün­nepség végén Élő Ferenc a ka­posvári kommunisták nevében és politikai vezetőit. A vacso­rán számos pohárköszöntő hangzott el, melyekben a szó­nokok u szovjet hadsereget, annak főparancsnokát és a szö­vetségeseket éltették. Az éjszakai Órákig tartó tánc és szórakozás után véget ért Kaposváron a győzelem napjának megünneplése. Az európai antifasiszta háború 2075 hard nap elmúltával a szovjet hadsereg megsemmisí­tő csapásai után teljes győze­lemmel véget ért. Európát el­sősorban a szovjet nép áldozat­vállalása mentette meg a fa­siszta megsemmisítéstől. Eaért ünnepelték önfeledten Európn- szerte mindenütt, így Kapos­váron is 1945-ben május 9-ét 8. A. A. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. május U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom