Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
fl lakásépítés fsjlesztéséröl, a lakáseloszt is és a lakbérek ú] rendszeréről (Folytatás az 1. oldalról) kozott bevonására. A. lakosság részéről várhatóan, jelentkező saját . lakásépítési (vásárlási) igények kielégítésére úgy kell felkészülni, hogy a lakossági építésen belül növekedjék a korszerű, többszintes és telepszerű építés aránya. A szükségletekkel összhangban a fővárosban, a vidéki városokban és a kiemelt telepü léseken az össz-lakásépítésnek mintegy kétharmada épüljön meg az állami lakásépítés és társasházépítés jelentős növelése útján, döntően többszintes lakóházakban. A fővárosban olyan mértékű lakásépítés fel tételeit kell megteremteni, hogy a lakáshelyzet az országos átlagot meghaladó mértékben javuljon. 3. A IV. ötévés tervben a III. ötéves tervhez képest lényegesen — mintegy 100 ezerrel — növekvő'lakásmennyiség megépítéséhez biztosítani kell az építőipafTkZSrvezetek lakás- építési és közművesítési tevékenységének fejlesztését, az építőanyagtermelés fokozását, az épületszerkezetek és szerelvények megfelelő mennyiségű és választékú kínálatát. 4. A lakásépítési feladatok gazdaságos megoldása érdekében erőteljesen fokozni kell a tömegszerű, koncentrált lakásépítés arányát. Az összes lakásoknak legalább 55—66 százaléka korszerű építési technológiával épüljön. Megfelelő segítséggel lehetővé kell tenni, hogy az állami építőipar mellett a szövetkezeti építőipar is fokozottabban alkalmazza a korszerű építési módokat. Az építési igényekkel összhangban fenn kell tartani a-lakosság és a kisiparosok lakásépítő tevékenységét és a lakosság építőanyag-keresletének folyamatos kielégítésére kell felkészülni. Ezekkel a célokkal összhangban kell megvalósítani a kapcsolódó iparágak fejlesztését. 5. A IV. ötéves tervben az állami lakások átlagos nagysága két szobát érjen eL A lakások technikai felszereltsége és a házak átlagos emelet^ftfgyáá^a tekintetében pedig "tartani kell á kialakult színvonalat. Indokolt, hogy a lakosság differenciáltan jelentkező igényeihez és teherviselő képességéhez igazodó különböző felszereltségű, egyszerűbb kivitelű, olcsóbb lakások is épüljenek. Külön elő kell segíteni azt, hogy a fiatal házasok, nyugdíjasok, egyedülállók növekvő hányada szabadulhasson meg a drága albérletektől, s ehhez hasonló jellegű kulturált és olcsóbb lakószobához juthassanak. 6. A lakásépítési program megvalósításában olyan irányítási és szabályozási módszerereket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanácsi önállóság kiszélesítését, ugyanakkor biztosítják a központi fejlesztési célok megvalósítását. A tanácsok önállóságát a lakások építésében elő kell segíteni azzal, hogy az államtól kapott központi pénzeszközök valamint a lakásépítési célú tanácsi pénzügyi alapok mikénti felhasználásáról a tanácsok maguk dönthessenek. Helyes orientálásukat központi irányelvekkel kell elősegíteni. A tanácsok a lakásépítéssel kapcsolatos központi elő írásoktól annyiban térhessenek el, amennyiben a saját elhatározásaikon alapuló fejlesztő sek anyagi fedezetével rendelkeznek. 7. A lakásépítési program a tanácsok számára megnövekedett feladatot jelent. Szükséges, hogy a tanácsok a területükön élő lakosság lakásproblémáinak megoldásával, az állami, vállalati és magánlakásépítéssel komplexen foglalkozzanak és a feladatokra felkészüljenek. A lakásépítési program megvalósítása érdekében megfelelő és időben történő te- rületelőkészíté'sel, előközmű- vesítéssel, aktív területgazdálkodással tegyék megalapozottabbá és szervezettebbé a la- káséoítkezést. A tanácsok, a vállalatok és a lakosság lakásépítéssel kaocsolatos szolgáltatási igényeinek kielégítéséhez intézményes segítséget kell biztosítani. E célra szolgáltató jellegű szervezeteket (szöveti- kezeteket, irodákat, vállalatodat) lehet létrehozni, vagv e feladatokkal mQrdev5 szerveze teket kell megbízni. vessenek gátat. Az állami lakások átadási árainak színvonalában átlagosan legfeljebb évi 1—2 százalékos emelkedés engedhető meg. Az árak stabilitására való törekvés ne korlátozza a kivitelezők anyagi érdekeltségét, ugyanúgy jobban ösztönözzön a költségek csökkentésére. A lakáscserék ösztönzése és a lakásforgalom szabályozása Meg kell teremteni a mainál lényegesen nagyobb érdekeltséget az önkéntes lakáscserére, mert ez az országos 'akásalap relatív növelésének eszköze lehet, ami jelentősen hozzájárulhat a lakásigények íobb kielégítéséhez. A kellő érdekeltséget mind a lakásátadó. mind a lakásátvevő részéről meg kell teremteni. Az érdekeltség növekedése feltételezi a lakbérek arányosságát, a tényleges használati értékhez való igazodást, továbbá a lakásbérlet értékének pénzbeli kifejeződését. Mind a lakáscserére ösztönzés, mind pedig az arányosabb tehervállalás érdekében szükséges, hogy a bérlakásellátásban részesülők se jussanak minden' ellenérté-k nélkül lakáshoz. Ebből a célból indokolt, hogy a lakásbérlet értékének általános elismerése keretében az új bér- és szolgálati lakások juttatása esetén a bérlők fizessenek egyszeri építési hozzájárulást a tanácsnak. A régi, megüresedő bérlakások kiutalásánál pedig az építési hozzájárulással arányos lakás-használatbavételi díjat fizessenek a kiutaló tanácsnak. A lakáscseréknél viszont a lakásbérlet értékének különbözetét térítsék meg a cserélő felek egymásnak. A tanácsok számára biztosítani kell a jogot, hogy saját mérlegelésük alapján (szociálpolitikai érdekből) a régi, megüresedő, komfort. nélküli és félkomfortos bérlakások kiutalása esetén a használatbavételi díjtól eltekinthetnek. 16. Az építési hozzájárulás és használatbavételi díj mértékét a lakások nagysága, minősége szerint differenciáltán — á központi irányelvek figyelembevételével — 10—40 ezer forint között az illetékes tanácsok határozzák meg. A tanácsi minőségi lakáscsere és szanálás esetén a két lakás bérleti értéke közötti külön - bözetet indokolt megfizetni. A bérlő a tanács javára lemondhat lakásáról, ez esetben igényt tarthat a iAkás bérleti értékére, A lakásbérlet értékét —. megfelelő állami szabályok keretei között — a személyi tulajdonú bérlakások körében is érvényesíteni lehet. 17. A lakásalap jobb hasznosítása, a lakástartalékok felszabadítása, a lakásforgalom élénkülése érdekében a lakosság csereigényeinek lebonyolítását elő kell segíteni a szolgáltató szervezet fejlesztésével A lakásforgalom egészséges kibontakozásához megfelelő összetételű és volumenű lakáscserealap szükséges. 18. A lakásforgalom és a lakáscserék fokozottabb kiszélesítésére a szövetkezeti lakás- állomány körében Is szükség van. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szövetkezeti lakás- tulajdonosok lakáscseréjének új szabályait v Állami kedvezmények a lakásépítés és elosztás terén A lakásépítési formák fejlesztése 8. A lakásépítés továbbfejlesztése keretében ezután is többféle formát kell alkalmazni, hogy lehetővé tegyük a lakásépítési program biztonságos teljesülését, a központi, a tanácsi. a vállalati és a lakossági erőforrások • leghatékonyabb felhasználását, és ezzel a lehető legtöbb építési és vásárlási igény kielégítését, A lakásépítés rendszerének. lehetővé kell t ennie, hogy a családok a .'különböző konstrukciókban jövedelmi helyzetüknek és igá- nveiknek megfelelően elégíthessék ki lakásszükségletüket. Ezért a lakásépítés jövőbeni rendszerében indokolt fenntartani az állami, a szövetkezeti, a vállalati lakásépítési formákat továbbá a lakossági építkezést és. az értékesítésre történő Öröklakásépítést, 9. A tanácsi lakásépítés keretében megvalósuló- lakásoknak legalább egyharmadát — megyei szinten —-a.tanácsok szövetkezeti lakásként értékesítsék, de legalább-40-százaléka bérlakás legyen. Az értékesítés meghatározott arányának növelésében a tanácsok legyenek érdekeltek azáltal, hogy az egyhatrnadon felül.értékesített lakások utáni készpénzbevétel (előtörlesztés) a tanácsokat il lesse meg, és' ezekből növeljék a lakásépítkezések pénzügyi alapját. 10. A mai lakásszövetkezetek mellett a szövetkezésben rejlő lehetőségek kihasználása és a lakásépítés szervezettségének növelése céljából új szövetkezeti formát, is ki kell alakítani Ki. kell dolgozni a lakásépítő szövetkezeti konstrukció feltételeit, és kezdeményezni keli azok fejlődését, viszonylag széles körű elterjedését, hogy a későbbiekben ez a lakásépítési forma mielőbb az igényeknek fnegfelelő arányt érjen el a lakásépítésben. A lakáséoítő szövetkezeték tagjai számára boríthatják a fenntartással és a lakással összefüggő szolgáltatásokat Azok számára, akik — főleg fiatalok — keresetükből csak hosszabb idő alatt képesek előteremteni a lakásépítkezéshez szükséges hozzájárulást, előtakarékossági rendszert kell létrehozni. 11. Az építési formák között kapjon nagyobb szerepet a vállalatok, az üzemek és intéz menyek lakásépítése, a jelenlegi keretek és feltételek ki- szélesítése. A vállalati dolgozók saját lakásépítésének támogatása mellett célszerű a vállalati és a tanácsi erőforrások hatékonyabb egvüttes felhasználására törekedni. 12. Számszerű korlátozás nélkül kell továbbra Is lehetővé tenni a lakosság saját lakásépítésének különböző formáit. Ezen belül lényegesen növelni kell a szervezett (vállalati, OTP), valamint a személyi kezdeményezésű társasházépítés arányát. A vidéki lakás- helyzet megoldásában továbbra is fontos szerep jut a családi- ház-építésnek. A fővárosban és nagyobb városokban a lakossági építkezés fő formája a többszintes társasházépítés legyen. 13. A lakásellátás társadalompolitikai jelentősége, a lakásra való előtakarékosság, a lakásépítésre és vásárlásra való felkészülés biztonsága érdekében a lakásépítési költségek (árak) alakulásának tervszerűségét biztosítani kell. A lakások átadási (eladási) árai fejezzék ki a lakások használati értékének — méretének, felszereltségének, területi fekvésének stb. — különbözőségét A lakásszövetkezetek esetében ne hárítsák át a lakás megvásárlójába a hatósági áremelkedésekből eredő többletköltségeket. Az illetékes állami szervek a lehetőségeinket meghaladó korszerűsítés, énítési szintszámnövelés stb. címén jelentkező áremelkedéseknek-19. A lakásépítés fokozása érdekében az állam . a lakosság anyagi befektetésének arányában továbbiakban is biztosítson kedvezményeket. Az állami kedvezmények rendszerét azonban tovább kell fejleszteni, úgy, hogy a kedvezmények elsősorban szociálpolitikai célúak, tehát céltudatosabbak és amellett Igazságosabbak legyenek. A lakosság lakással kapcsolatos anyagi terhei pedig az eddigieknél kiegyenlítettebbek, arányosabbak legyenek. 20. Az állami kedvezményt a lakásépítő, illetve vásárló család részére kell nyújtani. A kedvezmény jogcímét és mértékét a lakásépítésben résztvevőkkel, illetőleg a vásárlókkal ismertetni kell. A szociálpolitikai érdekből nyújtható kedvezmény alapja a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (keresőképtelenek) száma legyen. 21. A városokban és a kiemelt munkástelepüléseken a többszintes társasházépítésben résztvevőknek, továbbá a szövetkezeti lakás építőknek és vásárlóknak az állam adjon az építési költségből árengedményt, illetve az építéshez dotációt: a gyermekek (és eltartottak) után személyenként 20—30 ezer forintot. Az . adható kedvezmény felső határa az építési költség 40—45 százaléka. A fiatal házasok lakásépítésének elősegítésére a gyermekek után járó kedvezményt — két gyermekig — előlegezni lehet. 22. A bérlakások kiutalása esetén a gyermekek és eltartottak után a tanácsok nyújtsanak engedményt az építési hozzájárulásból, illetve a használatbavételi díjból, kedvezményezett személyenként 20—25 százalékot. A teljes ingyenességig azonban nem lenne helyes kiterjeszteni a kedvezményt, ezért az legfeljebb 80 százalékos lehet. Két gyermekig megelőlegezésképpen kedvezmény nyújtható a fiatal házasoknak. Az összeg egy részére részletfizetési kedvezmény adható. 23. A lakásépítés hitelezése a lakásépítési formáknak, a lakás- és épitéspolitikai céloknak megfelelően differenciáltan érvényesüljön. A lakásépítési konstrukciók keretében a részvétel pénzügyi feltételeit (készpénz-előtaka- rékossági kamat, hitelösszeg törlesztési idő) a szövetkezeti, a vállalati, valamint a társas- és családiház építésénél állami szabályozás keretében központilag szükséges ' megállapítani. Az' OTP- által értékesített öröklakások nagy részénél ..a feltételek a kereslet-kínálatnak megfelelően alakuljanak. Az egyes lakás- konstrukciókon belül csak korlátozott mértékű építési hitelt kaphassanak a magasabb jövedelműek (szabadfoglalkozásúak, magántevékenységet folytatók), továbbá a nagyobb értékű ingatlannal rendelkezők. 24. Az építési és lakásvásárlási hitelek után minden lakásépítési formában mérsékelt kamatot kell fizettetni. A kamatlábak fejezzék ki a lakásépítés társadalompolitikai Jelentőségét, továbbá az egyes építési formákhoz: a városi, többszintes, telepszerű (szervezett) lakásépítéshez fűződő állami építési érdekeket. Emellett a hitelfeltételek ösztönözzenek arra, hogy az I nálják fel és érdekeltei: te> építtetők nagyobb mértékben gyenek a hitel mielőbbi fin saját megtakarításaikat hasz- szatórítésóben. A lakások elosztási rendszerének javítása 25. A lakások igazságosabb elosztása érdekében tovább kell fejleszteni a bérlakások és az értékesített szövetkezeti lakások igénylésének és elosztásának gyakorlatát. A jelenlegi, nyilvántartott lakásigényeket felül kell vizsgálni, és új igény-nyilvántartást, valamint új elosztási és kiutalási tervet kell készíteni, és azt nyilvánosságra kell hozni. 26. A bérlakások elosztása és az értékesítésre kerülő szövetkezeti lakások esetében az igényjogosulták kijelölése a tanácsok feladata. A tanácsok a helyi jövedelmi és lakásviszonyokhoz, valamint egy-egy időszak lakásépítési lehetőségeihez igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azokat a sorolási, kiválasztási, illetőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztásánál alkalmaznak. A tanácsok a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jogosultságát, és közöljék velük, hogy jövedelmi és vagyoni helyzetük alapján melyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok részére, akik teljes bizonyossággal csak állami és kiutalásos szövetkezeti lakással elégíthetik ki szükségletüket, a tanácsok határozzák meg, hogy 1975-ig kiknek az igénye teljesíthető és hozzávetőleg milyen időpontban. 27. A lakásalap jobb kihasználása érdekében fokozni kell a tanácsi lakásgazdálkodás szerepét. Üj, átfogó lakásügyi szabályokat kell kidolgozni, amelyek alapján a tanácsok — helyi adottságaik és körülményeik, valamint a lakásépítési, fejlesztési lehetőségeik figyelembevételével maguk alakítják ki helyi. lakásgazdálkodási szabályaikat. Ennek keretében újra kell szabályozni az igénylés módját, a lakáskiutalási normatívákat, az albérletre és társbérletre, a bérleti szerződésre és annak érvényesítésére, valamint a személyi tulajdonú lakások használatára és bejelentkezésekre stb. vonatkozó szabályokat. 28. ösztönözni kell a csalá- diház-tulajdonosokat arra, hogy háztik egy részét főbérleti jelleggel bérbe adják. Ilyen esetben jelentős adó- kedvezménnyel vagy más pénzügyi eszközzel támogassa az állam a lakástulajdonost 29. Olcsóbb lakások és megfelelő szállások építésével, állami szabályozással és társadalmi ellenőrzéssel intézkedéseket kell tenni az albérleti uzsora letörésére. A személyi lakástulajdon mértékének szabályozása 30. Társadalmi viszonyainknak megfelelően kell szabályozni a személyi lakástulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jogot. A személyi lakástulajdon rendezésénél azt az elvet kell érvényesíteni, hogy: egy háztartást képező családnak (a házastársak, a velük! együtt élő gyermekeik ' és szüleik) állandó ’ lakás céljára legfeljebb egy személyi tulajdonú lakása és ezenfelül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem építhet, illetve nem vásárolhat. 31. A személyi tulajdonú bérlakások bérlői és tulajdonosai közötti jogviszony rendezése, valamint e lakásállomány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a tulajdonos, illetve családja használja. Ennek érdekében megfelelő áljami Intézkedésekkel kell elősegíteni ä tulajdonosok számára a beköltözést. Lehetővé kell tenni a bérlő számára az általa bérelt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, Illetve felszabadítását, hosszú lejáratú állami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cserét a tanácsok is segítsék elő. A lakóházak fenntartásának fejlesztése 32. Növekvő figyelmet kell fordítani a meglevő lakásalap megóvására, kezelésére és fenntartására. A lakóházfenntartásban a tulajdonosok és a bérlők fokozottabb érdekeltségét kell megteremteni. Az állami és a személyi tulajdonban levő lakásalap fenntartásához fejleszteni kell a szolgáltatásokat és bővíteni az anyag- és szerszámellátást. A IV. ötéves terv időszakában a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normál szükségletek kielégítését. . . 33, Az állami lakások fenntartására — üzemeltetési költségeire, karbantartására és folyamatos felújítására — a lakbéreknek kell fedezetet nyújtaniuk. A felújításokban mutatkozó lemaradások pótlása és a meglevő lakásalap korszerűsítése céljából az állam . a tanácsoknak központi forrásokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együttesen képezzék a tanácsok lakóházfenntartási alapját. Az alapot fokozatosan és hosszabb idő alatt kell feltölteni, úgy, hogy végül igazodjék a lakás- állomány tényleges műszaki állapotához. 34. Az állami lakóházak kezelési feladatait általában a tanácsi házkezelóségek lássák eL Gyakorolják a tulajdonosi jogokat, végezzék az üzemeltetési feladatokat, gondoskodjanak a tulajdonost (bérbeadó) terhelő javítási munkálatok elvégeztetéséről és ellenőrizzék a bérlői kötelezettségek teljesítését. Az állami lakásállomány javítását a házkezelóségek elsősorban a tanácsi építőipari szervezettel végeztessék, de juttassanak megrendelést, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szervezetekkel is, amelyek e téren jó munkát képesek végezni. A lakossági javítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövetkezetek vállaljanak nagyóbb részt. A lakbérek iövöbeni rendszere és mértéke i 35. A lakásépítés, -elosztás és -fenntartás, valamint a lakbérrendszer ellentmondásainak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és -fenntartás nem nyereségszerzést, hanem társadalmi szolgáltatást célzó befektetés. _A lakbér ne tartalmazzon sem nyereséget, sem amortizációt (a kieső lakások pótlásának fedezetét). A lakbérrel szemben azonban jogosan támasztható az az igény, hogy fedezze vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit (üzemeltetés, karbantartás és felújítás). Ezért a lakbéreket ennek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből hosszabb Idő alatt (Folytatás a 3. oldalam^ SOMOGYI NÉPLAP .■! Vasárnap, 1970. májas 19. ]