Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

fl lakásépítés fsjlesztéséröl, a lakáseloszt is és a lakbérek ú] rendszeréről (Folytatás az 1. oldalról) kozott bevonására. A. lakosság részéről várhatóan, jelentkező saját . lakásépítési (vásárlási) igények kielégítésére úgy kell felkészülni, hogy a lakossági építésen belül növekedjék a korszerű, többszintes és telep­szerű építés aránya. A szükségletekkel összhang­ban a fővárosban, a vidéki vá­rosokban és a kiemelt telepü léseken az össz-lakásépítésnek mintegy kétharmada épüljön meg az állami lakásépítés és társasházépítés jelentős növe­lése útján, döntően többszintes lakóházakban. A fővárosban olyan mértékű lakásépítés fel tételeit kell megteremteni, hogy a lakáshelyzet az orszá­gos átlagot meghaladó mérték­ben javuljon. 3. A IV. ötévés tervben a III. ötéves tervhez képest lé­nyegesen — mintegy 100 ezer­rel — növekvő'lakásmennyiség megépítéséhez biztosítani kell az építőipafTkZSrvezetek lakás- építési és közművesítési tevé­kenységének fejlesztését, az építőanyagtermelés fokozását, az épületszerkezetek és szerel­vények megfelelő mennyiségű és választékú kínálatát. 4. A lakásépítési feladatok gazdaságos megoldása érdeké­ben erőteljesen fokozni kell a tömegszerű, koncentrált lakás­építés arányát. Az összes laká­soknak legalább 55—66 száza­léka korszerű építési technoló­giával épüljön. Megfelelő se­gítséggel lehetővé kell tenni, hogy az állami építőipar mel­lett a szövetkezeti építőipar is fokozottabban alkalmazza a korszerű építési módokat. Az építési igényekkel összhangban fenn kell tartani a-lakosság és a kisiparosok lakásépítő tevé­kenységét és a lakosság építő­anyag-keresletének folyamatos kielégítésére kell felkészülni. Ezekkel a célokkal összhang­ban kell megvalósítani a kap­csolódó iparágak fejlesztését. 5. A IV. ötéves tervben az állami lakások átlagos nagy­sága két szobát érjen eL A la­kások technikai felszereltsége és a házak átlagos emelet­^ftfgyáá^a tekintetében pedig "tartani kell á kialakult szín­vonalat. Indokolt, hogy a la­kosság differenciáltan jelent­kező igényeihez és teherviselő képességéhez igazodó különbö­ző felszereltségű, egyszerűbb kivitelű, olcsóbb lakások is épüljenek. Külön elő kell se­gíteni azt, hogy a fiatal há­zasok, nyugdíjasok, egyedülál­lók növekvő hányada szaba­dulhasson meg a drága albér­letektől, s ehhez hasonló jel­legű kulturált és olcsóbb lakó­szobához juthassanak. 6. A lakásépítési program megvalósításában olyan irányí­tási és szabályozási módszere­reket kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanácsi önál­lóság kiszélesítését, ugyanak­kor biztosítják a központi fej­lesztési célok megvalósítását. A tanácsok önállóságát a laká­sok építésében elő kell segí­teni azzal, hogy az államtól ka­pott központi pénzeszközök valamint a lakásépítési célú tanácsi pénzügyi alapok mi­kénti felhasználásáról a taná­csok maguk dönthessenek. Helyes orientálásukat köz­ponti irányelvekkel kell előse­gíteni. A tanácsok a lakásépí­téssel kapcsolatos központi elő írásoktól annyiban térhessenek el, amennyiben a saját elha­tározásaikon alapuló fejlesztő sek anyagi fedezetével rendel­keznek. 7. A lakásépítési program a tanácsok számára megnöveke­dett feladatot jelent. Szüksé­ges, hogy a tanácsok a terüle­tükön élő lakosság lakásprob­lémáinak megoldásával, az ál­lami, vállalati és magánlakás­építéssel komplexen foglalkoz­zanak és a feladatokra felké­szüljenek. A lakásépítési prog­ram megvalósítása érdekében megfelelő és időben történő te- rületelőkészíté'sel, előközmű- vesítéssel, aktív területgazdál­kodással tegyék megalapozot­tabbá és szervezettebbé a la- káséoítkezést. A tanácsok, a vállalatok és a lakosság lakás­építéssel kaocsolatos szolgálta­tási igényeinek kielégítéséhez intézményes segítséget kell biztosítani. E célra szolgáltató jellegű szervezeteket (szöveti- kezeteket, irodákat, vállalato­dat) lehet létrehozni, vagv e feladatokkal mQrdev5 szerveze teket kell megbízni. vessenek gátat. Az állami la­kások átadási árainak színvo­nalában átlagosan legfeljebb évi 1—2 százalékos emelkedés engedhető meg. Az árak stabi­litására való törekvés ne kor­látozza a kivitelezők anyagi érdekeltségét, ugyanúgy job­ban ösztönözzön a költségek csökkentésére. A lakáscserék ösztönzése és a lakásforgalom szabályozása Meg kell teremteni a mai­nál lényegesen nagyobb érde­keltséget az önkéntes lakás­cserére, mert ez az országos 'akásalap relatív növelésének eszköze lehet, ami jelentősen hozzájárulhat a lakásigények íobb kielégítéséhez. A kellő érdekeltséget mind a lakását­adó. mind a lakásátvevő ré­széről meg kell teremteni. Az érdekeltség növekedése felté­telezi a lakbérek arányossá­gát, a tényleges használati értékhez való igazodást, to­vábbá a lakásbérlet értékének pénzbeli kifejeződését. Mind a lakáscserére ösztön­zés, mind pedig az arányo­sabb tehervállalás érdekében szükséges, hogy a bérlakásel­látásban részesülők se jussa­nak minden' ellenérté-k nélkül lakáshoz. Ebből a célból in­dokolt, hogy a lakásbérlet ér­tékének általános elismerése keretében az új bér- és szol­gálati lakások juttatása ese­tén a bérlők fizessenek egy­szeri építési hozzájárulást a tanácsnak. A régi, megürese­dő bérlakások kiutalásánál pedig az építési hozzájárulás­sal arányos lakás-használat­bavételi díjat fizessenek a kiutaló tanácsnak. A lakás­cseréknél viszont a lakásbér­let értékének különbözetét té­rítsék meg a cserélő felek egymásnak. A tanácsok szá­mára biztosítani kell a jogot, hogy saját mérlegelésük alap­ján (szociálpolitikai érdekből) a régi, megüresedő, komfort. nélküli és félkomfortos bér­lakások kiutalása esetén a használatbavételi díjtól elte­kinthetnek. 16. Az építési hozzájárulás és használatbavételi díj mér­tékét a lakások nagysága, minősége szerint differenciál­tán — á központi irányelvek figyelembevételével — 10—40 ezer forint között az illetékes tanácsok határozzák meg. A tanácsi minőségi lakáscsere és szanálás esetén a két lakás bérleti értéke közötti külön - bözetet indokolt megfizetni. A bérlő a tanács javára le­mondhat lakásáról, ez eset­ben igényt tarthat a iAkás bérleti értékére, A lakásbér­let értékét —. megfelelő álla­mi szabályok keretei között — a személyi tulajdonú bérlaká­sok körében is érvényesíteni lehet. 17. A lakásalap jobb hasznosí­tása, a lakástartalékok felsza­badítása, a lakásforgalom élénkülése érdekében a lakos­ság csereigényeinek lebonyolí­tását elő kell segíteni a szol­gáltató szervezet fejlesztésé­vel A lakásforgalom egészsé­ges kibontakozásához meg­felelő összetételű és volumenű lakáscserealap szükséges. 18. A lakásforgalom és a la­káscserék fokozottabb kiszéle­sítésére a szövetkezeti lakás- állomány körében Is szükség van. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szövetkezeti lakás- tulajdonosok lakáscseréjének új szabályait v Állami kedvezmények a lakásépítés és elosztás terén A lakásépítési formák fejlesztése 8. A lakásépítés továbbfej­lesztése keretében ezután is többféle formát kell alkalmaz­ni, hogy lehetővé tegyük a la­kásépítési program biztonságos teljesülését, a központi, a taná­csi. a vállalati és a lakossági erőforrások • leghatékonyabb felhasználását, és ezzel a lehe­tő legtöbb építési és vásárlási igény kielégítését, A lakásépí­tés rendszerének. lehetővé kell t ennie, hogy a családok a .'kü­lönböző konstrukciókban jöve­delmi helyzetüknek és igá- nveiknek megfelelően elégít­hessék ki lakásszükségletüket. Ezért a lakásépítés jövőbeni rendszerében indokolt fenntar­tani az állami, a szövetkezeti, a vállalati lakásépítési formákat továbbá a lakossági építkezést és. az értékesítésre történő Öröklakásépítést, 9. A tanácsi lakásépítés kere­tében megvalósuló- lakásoknak legalább egyharmadát — me­gyei szinten —-a.tanácsok szö­vetkezeti lakásként értékesít­sék, de legalább-40-százaléka bérlakás legyen. Az értékesítés meghatározott arányának nö­velésében a tanácsok legyenek érdekeltek azáltal, hogy az egyhatrnadon felül.értékesített lakások utáni készpénzbevétel (előtörlesztés) a tanácsokat il lesse meg, és' ezekből növel­jék a lakásépítkezések pénz­ügyi alapját. 10. A mai lakásszövetkezetek mellett a szövetkezésben rejlő lehetőségek kihasználása és a lakásépítés szervezettségének növelése céljából új szövetke­zeti formát, is ki kell alakítani Ki. kell dolgozni a lakásépítő szövetkezeti konstrukció felté­teleit, és kezdeményezni keli azok fejlődését, viszonylag szé­les körű elterjedését, hogy a későbbiekben ez a lakásépítési forma mielőbb az igényeknek fnegfelelő arányt érjen el a lakásépítésben. A lakáséoítő szövetkezeték tagjai számára boríthatják a fenntartással és a lakással összefüggő szol­gáltatásokat Azok számára, akik — főleg fiatalok — kere­setükből csak hosszabb idő alatt képesek előteremteni a lakásépítkezéshez szükséges hozzájárulást, előtakarékossági rendszert kell létrehozni. 11. Az építési formák között kapjon nagyobb szerepet a vállalatok, az üzemek és intéz menyek lakásépítése, a jelen­legi keretek és feltételek ki- szélesítése. A vállalati dolgozók saját lakásépítésének támoga­tása mellett célszerű a válla­lati és a tanácsi erőforrások hatékonyabb egvüttes felhasz­nálására törekedni. 12. Számszerű korlátozás nélkül kell továbbra Is lehe­tővé tenni a lakosság saját la­kásépítésének különböző for­máit. Ezen belül lényegesen növelni kell a szervezett (vál­lalati, OTP), valamint a szemé­lyi kezdeményezésű társasház­építés arányát. A vidéki lakás- helyzet megoldásában továbbra is fontos szerep jut a családi- ház-építésnek. A fővárosban és nagyobb városokban a la­kossági építkezés fő formája a többszintes társasházépítés legyen. 13. A lakásellátás társada­lompolitikai jelentősége, a la­kásra való előtakarékosság, a lakásépítésre és vásárlásra va­ló felkészülés biztonsága érde­kében a lakásépítési költségek (árak) alakulásának tervszerű­ségét biztosítani kell. A laká­sok átadási (eladási) árai fe­jezzék ki a lakások használati értékének — méretének, fel­szereltségének, területi fekvé­sének stb. — különbözőségét A lakásszövetkezetek esetében ne hárítsák át a lakás megvá­sárlójába a hatósági áremelke­désekből eredő többletköltsé­geket. Az illetékes állami szer­vek a lehetőségeinket megha­ladó korszerűsítés, énítési szintszámnövelés stb. címén je­lentkező áremelkedéseknek-19. A lakásépítés fokozása érdekében az állam . a lakos­ság anyagi befektetésének arányában továbbiakban is biztosítson kedvezményeket. Az állami kedvezmények rendszerét azonban tovább kell fejleszteni, úgy, hogy a kedvezmények elsősorban szo­ciálpolitikai célúak, tehát céltudatosabbak és amellett Igazságosabbak legyenek. A lakosság lakással kapcsolatos anyagi terhei pedig az ed­digieknél kiegyenlítettebbek, arányosabbak legyenek. 20. Az állami kedvezményt a lakásépítő, illetve vásárló család részére kell nyújtani. A kedvezmény jogcímét és mértékét a lakásépítésben résztvevőkkel, illetőleg a vá­sárlókkal ismertetni kell. A szociálpolitikai érdekből nyújt­ható kedvezmény alapja a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (keresőképtele­nek) száma legyen. 21. A városokban és a kiemelt munkástelepüléseken a több­szintes társasházépítésben résztvevőknek, továbbá a szö­vetkezeti lakás építőknek és vásárlóknak az állam adjon az építési költségből árenged­ményt, illetve az építéshez do­tációt: a gyermekek (és eltar­tottak) után személyenként 20—30 ezer forintot. Az . ad­ható kedvezmény felső határa az építési költség 40—45 szá­zaléka. A fiatal házasok la­kásépítésének elősegítésére a gyermekek után járó kedvez­ményt — két gyermekig — előlegezni lehet. 22. A bérlakások kiutalása esetén a gyermekek és eltar­tottak után a tanácsok nyújt­sanak engedményt az építési hozzájárulásból, illetve a használatbavételi díjból, ked­vezményezett személyenként 20—25 százalékot. A teljes in­gyenességig azonban nem len­ne helyes kiterjeszteni a ked­vezményt, ezért az legfeljebb 80 százalékos lehet. Két gyer­mekig megelőlegezésképpen kedvezmény nyújtható a fia­tal házasoknak. Az összeg egy részére részletfizetési kedvezmény adható. 23. A lakásépítés hitelezése a lakásépítési formáknak, a lakás- és épitéspolitikai cé­loknak megfelelően differen­ciáltan érvényesüljön. A la­kásépítési konstrukciók kere­tében a részvétel pénzügyi feltételeit (készpénz-előtaka- rékossági kamat, hitelösszeg törlesztési idő) a szövetkezeti, a vállalati, valamint a társas- és családiház építésénél álla­mi szabályozás keretében központilag szükséges ' meg­állapítani. Az' OTP- által ér­tékesített öröklakások nagy részénél ..a feltételek a keres­let-kínálatnak megfelelően alakuljanak. Az egyes lakás- konstrukciókon belül csak kor­látozott mértékű építési hi­telt kaphassanak a magasabb jövedelműek (szabadfoglalko­zásúak, magántevékenységet folytatók), továbbá a nagyobb értékű ingatlannal rendelke­zők. 24. Az építési és lakásvásár­lási hitelek után minden la­kásépítési formában mérsékelt kamatot kell fizettetni. A ka­matlábak fejezzék ki a lakás­építés társadalompolitikai Je­lentőségét, továbbá az egyes építési formákhoz: a városi, többszintes, telepszerű (szer­vezett) lakásépítéshez fűződő állami építési érdekeket. Emellett a hitelfeltételek ösztönözzenek arra, hogy az I nálják fel és érdekeltei: te> építtetők nagyobb mértékben gyenek a hitel mielőbbi fin saját megtakarításaikat hasz- szatórítésóben. A lakások elosztási rendszerének javítása 25. A lakások igazságosabb elosztása érdekében tovább kell fejleszteni a bérlakások és az értékesített szövetkezeti lakások igénylésének és elosz­tásának gyakorlatát. A jelen­legi, nyilvántartott lakásigé­nyeket felül kell vizsgálni, és új igény-nyilvántartást, vala­mint új elosztási és kiutalási tervet kell készíteni, és azt nyilvánosságra kell hozni. 26. A bérlakások elosztása és az értékesítésre kerülő szövetkezeti lakások esetében az igényjogosulták kijelölése a tanácsok feladata. A taná­csok a helyi jövedelmi és la­kásviszonyokhoz, valamint egy-egy időszak lakásépítési lehetőségeihez igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azo­kat a sorolási, kiválasztási, il­letőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztá­sánál alkalmaznak. A taná­csok a társadalmi és munkál­tató szervek bevonásával bí­rálják el minden igénylőnek a jogosultságát, és közöljék velük, hogy jövedelmi és va­gyoni helyzetük alapján me­lyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok részére, akik teljes bi­zonyossággal csak állami és kiutalásos szövetkezeti lakás­sal elégíthetik ki szükségletü­ket, a tanácsok határozzák meg, hogy 1975-ig kiknek az igénye teljesíthető és hozzá­vetőleg milyen időpontban. 27. A lakásalap jobb kihasz­nálása érdekében fokozni kell a tanácsi lakásgazdálkodás szerepét. Üj, átfogó lakásügyi szabályokat kell kidolgozni, amelyek alapján a tanácsok — helyi adottságaik és körülmé­nyeik, valamint a lakásépítési, fejlesztési lehetőségeik figye­lembevételével maguk ala­kítják ki helyi. lakásgazdálko­dási szabályaikat. Ennek ke­retében újra kell szabályozni az igénylés módját, a lakáski­utalási normatívákat, az al­bérletre és társbérletre, a bérleti szerződésre és annak érvényesítésére, valamint a személyi tulajdonú lakások használatára és bejelentkezé­sekre stb. vonatkozó szabá­lyokat. 28. ösztönözni kell a csalá- diház-tulajdonosokat arra, hogy háztik egy részét főbér­leti jelleggel bérbe adják. Ilyen esetben jelentős adó- kedvezménnyel vagy más pénzügyi eszközzel támogassa az állam a lakástulajdonost 29. Olcsóbb lakások és meg­felelő szállások építésével, ál­lami szabályozással és társa­dalmi ellenőrzéssel intézkedé­seket kell tenni az albérleti uzsora letörésére. A személyi lakástulajdon mértékének szabályozása 30. Társadalmi viszonyaink­nak megfelelően kell szabá­lyozni a személyi lakástulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jogot. A személyi lakástulajdon rendezésénél azt az elvet kell érvényesíteni, hogy: egy háztartást képező családnak (a házastársak, a ve­lük! együtt élő gyermekeik ' és szüleik) állandó ’ lakás céljára legfeljebb egy személyi tulaj­donú lakása és ezenfelül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem építhet, illetve nem vásárolhat. 31. A személyi tulajdonú bérlakások bérlői és tulajdo­nosai közötti jogviszony ren­dezése, valamint e lakásállo­mány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a tulajdonos, illetve családja használja. Ennek ér­dekében megfelelő áljami In­tézkedésekkel kell elősegíteni ä tulajdonosok számára a be­költözést. Lehetővé kell tenni a bérlő számára az általa bé­relt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, Illetve felsza­badítását, hosszú lejáratú ál­lami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cse­rét a tanácsok is segítsék elő. A lakóházak fenntartásának fejlesztése 32. Növekvő figyelmet kell fordítani a meglevő lakásalap megóvására, kezelésére és fenntartására. A lakóházfenn­tartásban a tulajdonosok és a bérlők fokozottabb érdekeltsé­gét kell megteremteni. Az ál­lami és a személyi tulajdonban levő lakásalap fenntartásához fejleszteni kell a szolgáltatáso­kat és bővíteni az anyag- és szerszámellátást. A IV. ötéves terv időszakában a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normál szük­ségletek kielégítését. . . 33, Az állami lakások fenn­tartására — üzemeltetési költ­ségeire, karbantartására és fo­lyamatos felújítására — a lak­béreknek kell fedezetet nyúj­taniuk. A felújításokban mu­tatkozó lemaradások pótlása és a meglevő lakásalap korsze­rűsítése céljából az állam . a tanácsoknak központi forrá­sokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együtte­sen képezzék a tanácsok lakó­házfenntartási alapját. Az ala­pot fokozatosan és hosszabb idő alatt kell feltölteni, úgy, hogy végül igazodjék a lakás- állomány tényleges műszaki állapotához. 34. Az állami lakóházak ke­zelési feladatait általában a ta­nácsi házkezelóségek lássák eL Gyakorolják a tulajdonosi jo­gokat, végezzék az üzemeltetési feladatokat, gondoskodjanak a tulajdonost (bérbeadó) terhelő javítási munkálatok elvégezte­téséről és ellenőrizzék a bérlői kötelezettségek teljesítését. Az állami lakásállomány javítását a házkezelóségek elsősorban a tanácsi építőipari szervezettel végeztessék, de juttassanak megrendelést, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szervezetekkel is, amelyek e téren jó munkát ké­pesek végezni. A lakossági ja­vítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövet­kezetek vállaljanak nagyóbb részt. A lakbérek iövöbeni rendszere és mértéke i 35. A lakásépítés, -elosztás és -fenntartás, valamint a lak­bérrendszer ellentmondásainak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újra­rendezni a lakbéreket. A ren­dezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam szá­mára a lakásépítés és -fenn­tartás nem nyereségszerzést, hanem társadalmi szolgáltatást célzó befektetés. _A lakbér ne tartalmazzon sem nyereséget, sem amortizációt (a kieső la­kások pótlásának fedezetét). A lakbérrel szemben azonban jo­gosan támasztható az az igény, hogy fedezze vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit (üzemel­tetés, karbantartás és felújí­tás). Ezért a lakbéreket ennek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből hosszabb Idő alatt (Folytatás a 3. oldalam^ SOMOGYI NÉPLAP .■! Vasárnap, 1970. májas 19. ]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom