Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-06 / 104. szám
Nehéz hetek Ügy vélem, ezzel a lsét szóval lehet legjobban jellemezni azt az időszakot, melyet most él át mezőgazdaságúink. Nem maradhat külső szemlélő az ember, amikor a határt járva azt látja, hogy alig van tábla, amelyet foltokban ne borítana víz, s amelyen zavartalanul dolgozhatnának a gépek, amikor éppen az időjárás engedi — Május ötödiké van. Tu-* lajdonképpen végezni kellene a kukoricavetéssel — mondja Szabó Sándor, a Kutas! Állami Gazdaság főagronómusa. — Es még hol vagyunk ettől! Lábunk alatt süpped a frissen. előkészített talaj. A nagy tábla túlsó végén öt gép döbü- rög egymás nyomában; tárcsáznak, boronáinak, simífóz- nak — egyszóval minden arra alkalmas munkaeszközt »bevetettek«, hogy lehetőleg jó földbe kerüljön a kukorica. — Az a helyzet, hogy az időjárás bizonytalansága miatt nem is szaladhatunk előre túlságosan a talajelőkészítéssel séma, mert bejön egy nagyobb eső — ami sajnos mostanában gyakori —, és kezdhetjük elölről. Ezerkétszáz holdon fővetésű, hétszáz holdon silókukoricát termeszt az idén a gazdaság. Gépek dübörögnek egymás nyomában, vetésre készítik a talajt.. — A lővetésű kukorica nyugtalanítja leginkább az embert. Mert ilyenkor nemcsak a hónapot, a napot nézi az ember, hanem a fajtát is. Még az a szerencse, hogy túl hosszú, tenyészidejű kukoricát mi nem termelünk. Nem is tudóim mit csinálnak azok a gazdaságok, melyek arra rendezkedtek' be. Egyáltalán el merik-e vetni, hiszen nagy a kockázat, hogy beérik-e... Süpedt a föld a lábunk alatt — és arra gondolok, hiába van meg mindenkinek ezekben az időkben a saját gondja, lehetetlen, hogy ne foglalkozzon, ne gondoljon más Kritika és önkritika A január elsejei statisztika szerint 4354 dolgozó érdekeit képviseli a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága. A megye dolgozólétszámához képest nem nagy száim ez, de ha azt is tudjuk, hogy tagjainak fele a tanácsapp:ará!usbain dolgozik, s így áMandóam kapcsolatban áll az állampolgárokkal, nem közömbös megvizsgálni a szakszervezet irányító, ellenőrző és szervező munkáját. A megyei bizottság legutóbbi ülésén erről volt szó. Eredményeiket és hibákat terjesztették a plenum elé, hogy együtt határozzák meg a továbblépés legfontosabb állomásait. A Közalkalmazottak Szak- zervezetének VI. kongresszusa, a központi vezetőség és ‘a megyei küldöttértekezlet azt szabta feladatul, hogy tovább kell fejleszteni a választott szervái vezető, irányító tevékenységét, az önállóságot, növelni keli a felelősségérzetet, javítani kell a szakszervezeti munkát. A megyebizottság napirendjén elsősorban olyan fontos, Somogy sajátosságainak megfelelő témák szerepeltek, mint a tanácsoíkikal kötött együttműködési megállapodás egyéves tapasztalatai, Siófok szociális, kulturális, elhelyezési és káderhelyzete, valamint az összevont községi tanácsok dolgozóinak helyzete, a kongresszusi határozatok végrehajtásának állása. A jelentés, amelynek vitájában Kovács István, 'a közalkalmazottak központi vezetőségének titkára, Böhm József, a megyei 'tanács Vb-elnö- fae, Pusztai Ferenc, az SZMT titkára, dr. Takács László, a megyei pártbizottság munkatársa is részt vett, kritikusan és önkritikusan elemezte a megyebizoftság tevékenységét. — A Somogy megyei bizottságot kezdeményezőnek, az országban a legjobbak között tartjuk számon — mondta Kovács István. Harcolnak a közalkalmazottak érdekeiért, kollektív, jó munikát végeznek. A továbbiakban az a fő feladat, hogy nagyobb gondot fordítsanak a határozatok végrehajtására és állandósítsák a napi információszerzést Böhm József a megyei tanács szakszervezeti bizottságának munkáját elemezve szólt a témához. Ehnondta, hogy szakszervezetük nem statisztál, hanem tekintélyével és határozottságával kiáll a dolgozók érdekeiért. Beszélt az együttműködési megállapodásról, mély 'középtávon hangolja össze a 'tanácsi dolgozók és a szakszervezet feladatait. Az volt a véleménye, hogy a nevelő munkában még sok' a tennivaló, a gazdasági tervek megvalósításáért többet lehetne követelni a dolgozóktól. A közalkalmazottak megyei bizottsága a jelentést, a kiegészítésekkel és a javaslatokkal együtt egyhangúlag _ elfogadta. S. G. j gazdaságokra is. Mert nem egyéni probléma ez a tavasz. Itt Kutason több mint négyszáz hold kukoricát vetettek ed, s ha menni lehet, naponta ez 100—120 holddal növekszik. S vele párhuzamosan nő a műtrágyázott, vegyszerc-zett terület is. Ha menni lehet... Az emberekről beszélgetünk. — Valahogy úgy van, hogy ki jobban, ki kevésbé, de mindenki nyugtalan. Az is, aki irányít, az is, aki naphosszat gépen ül. A nyújtott műszak most igazán nyújtott műszak, és tizenegy gépünk két műszakban dolgozik. Éppen nemrég beszélgettünk a kerületvezetőkkel, célprémiumokat tűznek ki. Mindenki arra a feladatra, melynek elvégzésére a legnagyobb szükség van. Az agyonhasogatott utat lánctalpas javítgatja. Az árkon túl a már elvetett kukoricatáblára hull a vegyszer. — Ha legalább egy hétig minden nap ilyen lenne, mint ez a mai! De így az ember csak .kínlódik, aggódik. Pedig a törekvésre, az igyekezetre nálunk nem lehet panasz. Estére újabb száz holdon került földbe a kukorica. De a kívánság csak kívánság maradt. Másnapra ismét megjött az eső. Nehéz hetek ... V. M. ■V : , •• . v * - * . •: •*:. ... de a határ másik részén már az elvetett kukoricatáblára hull a vegyszer. MAI KOMMENTÁRUNK MüiÉzsefttepiek Korunk betegsége, a neurózis különösen a szellemi ■munkát végzők, köztük is elsősorban a vezetők soraiban gyakori. Az idegek fáradtsága, betegsége rendszerint közvetett módon — gyomorfekélyben, infarktusban és más formában — jelentkezik. Hogyan lehetne megfékezni és visszaszorítani a szellemi— idegi túlterheltség káros és kóros következményeit? — Erre a kérdésre világszerte nemcsak az orvoskutatók és a pszichológusok, hanem sok társadalomtudós is, szociológusok, vezetéselmélettel és -szervezéssel foglalkozók keresik a választ. De egyelőre csupán a diagnosztikánál, a bajmegállapításnál tartunk. Rendkívül gyors sodrású világban. szüntelen változó, átalakuló korban élünk. A tudományos—technikai forradalom szokatlan tempót diktál a gazdasági üzleti életben, s nehéz lépést tartani a növekvő követelményekkel. Csak az a vállalod képes helytállni a versenyben, amely alkalmazkodni képes minden változáshoz. Ez az alkalmazkodó és túlélő készség nagy erőfeszítést követel a vezetőktől. A túlterhelés helyenként szinte természetes állapot, s a vezető a reá háruló ' feladatoknak csupán egy részét képes naponta elvégezni. A munkák egyre tolódnak, s vele együtt az idegfeszültségek is halmozódnák. A sikerélmény, amely időről időre levezeti ezeket a feszültségeket s nagy lélegzetvételt tesz lehetővé,viszonylag kevés a vezetői munkában. így aztán előfordul, hogy a vezető feje fölött összecsapnak a hullámok a felszínen maradásért folyó szüntelen hajszában. Az idegfeszültségek a betegállományban enyhülnek ugyan valamelyest. Az ilyen megújulásba, idegi és fizikai regenerálódásba azonban aligha szabad beletörődni. A megelőző intézkedések közi első helyen említhetjük az ésszerű munkamegosztást a különböző vezetési szintek között. Lényegében a hatáskör és a felelősség olyan decentralizálásáról van szó, amely tehermentesíti a vezetést az alsóbb szinten köny- nyebben, jobban megoldható tennivalóktól. A hatáskörök leadása világszerte tapasztalható folyamat, nálunk pedig különösen időszerűvé teszi ezt a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, az üzemi demokrácia fejlesztése. A dolgozókat közvetlenül irányító műhelyek és osztályok vezetőinek hatáskörével, felelősségével párhuzamosan növekszik a dolgozók beleszólási joga is. Említettük már, hogy a vezetőnek viszonylag kevés öröme telük munkájában. Időnként az elért sikereket is sokan vitatják, megkérdőjelezik, s a vezetőt még utólag is védekezésre, küzdelemre késztetik. Az intrika, a személyi torzsalkodás, a fúrás időnként és helyenként több energiát emésztenek föl, mint maga a munka. S az a vetető, aki szüntelenül a személyi feszültségek kiegyensúlyozására kényszerül, kerüli a kockázatos kezdeményezést, bátortalanná, erélytelenné válik. Ha viszont a vezető több bizalmat, megértést, segítséget kap lentről és jeniről — beosztottaitól és irányító hatóságától — egyaránt, akkor több energiát fordíthat az érdemi munkára. így kifejlődhet a vállalkozó és kezdeményező készséghez, a viszonylag nyugodt és örömteli munkához olyan nélkülözhetetlen önbizalom is. A legtöbb persze magától a vezetőtől függ. Az például, hogy képes-e jól megszervezni saját munkáját, elválasztva a lényegest a lényegtelentől. yagy pedig a vezető nem ura saját munkaidejének, és az események sodorják magukkal. Az egészséges életmódhoz feltétlenül hozzá tartozik az önfegyelem, a mértéktartás, a kiélezett helyzetek, a belső feszültségek, az esetleges kudarcok viszonylag higgadt tudomásulvétele. De az egészség megőrzésének nem kevésbé fontos része a józan élet, a szellemi túlterhelést a szabad időben éllensúlyozó sport és fizikai igénybevétel, ügy is mondhatnánk, hogy a vezető, aki a szervezettséget, az előrelátást, a felelősséget fémjelzi a vállalatnál, személyes munkájában és magánéletében sem nélkülözheti ezeket a fontos tulajdonságokat. K. J. Javítani a szolgáltatást A Csurgód Napsugár Ktsz munkáját, termékeit nemcsak hazánkban ismerik, hanem Európa több országában is. Eredményes tevékenységükkel már többször elnyerték a Kiváló szövetkezet címet. Egyszer —• 1965-ben — megkapta Az ország kiváló kisipari szövetkezete kitüntetést is. A múlt évben 57,8 milliós termelést végzett, nyeresége pedig meghaladta az 5,5 millió forintot. 10,9 milliós export bérmunkát és 6,7 miliő forintnyi exportárut adott a népgazdaságnak. Kiemelkedően jó munkájáért a Kiváló kisipari szövetkezet címmel és vándorzászlóval tüntette ki a KISZÖV vezetősége, s az elismerés mellett 18 000 forint pénzjutalmat is adott. Mikor Nagy Tibor, a KISZÖV elnökhelyettese átadta a vándorzászlót, a kitüntetést, a jól végzett munka megérdemelt jutalmát, Radnóti László, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a különböző tanfolyamok máris hoznak eredményt; nagymértékben javult a termékek minősége. Tizenöt dolgozó szakmunkásképzésen vesz részt, húszán szalagvezetői, s ugyancsak húszán meós tanfolyamra járnak. Most szervezik és az ősszel indítják meg a textilruházati technikum kihelyezett tagozatát. Sokan tanulnak a vas-, fa- és építőipar dolgozói közül. A feladatok: naponta hatszáz ballonkabátot kell készíteni exportra — bérmunkában —, fokozni kell a gyermekkabátok gyártását, növelni az új galvánüzem termelését. Megkezdődik a termelés a berzencei textilmüzemünkben is. Ez száz-százötven börzén- ced, somogyudvarhelyi lánynak és asszonynak teremt munkalehetőséget. Gyorsítani kell az új szolgáltatóház építését — ötmilliós költséggel készül —, fokozni kell a lakosság által igényelt javító- szolgáltatási munkát, állandó műszaki fejlesztéssel gyorsítani a termelést, könnyíteni az emberek munkáját. Ezután tizenegy szövetkezeti tagnak adta át a Kiváló dolgozó kitüntetést, jelvényt és a kétheti keresetnek megfelelő pénzjutalmat. Sokan kaptak elismerő oklevelet Összesen 60 ezer forint jutalmat osztott szét mintegy százötven dolgozónak a munkaversenyben elért jó eredményekért Ha a szövetkezet megvalósítja a negyedik ötéves tervben foglalt feladatait — évenként 67,5 milliós árbevételt — és ellátja a növekvő szolgáltatást, akkor a szövetkezeti ipar egyik legfontosabb bázisa lesz — nemcsak a megyében, hanem az országban is. Olcsóbb lesz a a saláta és a zöldpaprika Kaposvár és a megye zöldség-, , gyümölcseliátásáról érdeklődtünk Vadalma Tibortól, a Szövetkezetek Somogy megyei Központjának áruforgalmi főosztályvezetőjétől. — A tavaly termett burgonyából, leves-zöldségfélékből, főzelékfélékből olyan készletekkel rendelkezünk, mint az elmúlt évben. A kereslet ezekből az árucikkekből azonban jóval kisebb volt, mint például 1969-ben. Burgonyából a tavalyinak mindössze hetven százalékát, a leves-zöldségfélékből hatvan százalékát adtuk eL A főzelékfélékből körülbelül annyi fogyott el, mint a múlt éviben, ilyenkor. Gyümölcsből negyven százalékkal többet adtunk él, mint 1969 első négy hónapjában. A fogyasztásban bekövetkezett változásnak több összetevője van. Véleményem szerint a vásárlók jobban veszik, a konzer- veket, a konyhakész termékeket. A háztáji gazdaságokban is nagyolbb volt a termés tavaly, így a házi szükségletet vidéken onnan is pótolni tudják. A termelőszövetkezetek közvetlenül is értékesítettek, ez szintén közrejátszott a burgonya iránti kereslet csökkenésében. — Mj a helyzet az idén termett áruknál? — Már megjelentek. A korszerűsített termelőüzemekből a késői kitavaszodás miatt azonban csak korlátozott mennyiségű áru került kjözvetí- iésünkkel piacra, így az árak eléggé magasak voltak. A salátára, retekre, zöldhagymára, paprikára, spenótra, sóskára gondolok elsősorban. Az idő kedvezőbbre fordulásával az árak is csökkennek. A hónaposretek csomója 2,60 forint helyett 1,20-ért lesz majd kapható. A saláta ára is csökken 1,60-ra, egy forintra, minőség szerint. A darabos zöldpaprika fogyasztói ára 3,60 forint helyett, körülbelül 2,20 lesz. Hét-tíz nap múlva a zöldhagyma ára is erősen megközelíti a csomagonkénti egyforintos árat. A főzelékfélék megjelenése azonban sajnos, csak május végére, június elejére várható. Ä zöldborsó és a kelkáposzta beszerzését valószínűleg más megyék segítségével oldjuk meg. Ezek a növényfélék körülbelül három hetet késtek a kedvezőtlen időjárás következtében. Ezután a kereskedelmi partnerekről, a termelőszövetkezetekről beszélt Vadalma Tibor. — Az előző évek gyakorlatának megfelelően kétoldalú termékértékesítési szerződéseket kötöttünk a termelőszövetkezetekkel. Burgonyából 2155, zöldséeféléklbői 2062, gyümölcsfélékből 1054 vagonra szerződtünk. Ez az április 30—i állapot minimális mértékben természetesen változni fog. A primőr áruféleségek közül paprikából 1 900 000 darab hajtatására szerződtünk a tavalyi í TfÓ OOO helyett, ugyanígy salátából és paradicsomból is nagyobb mennyiségre írtunk alá szerződést. Kaposváron jelenleg 26 elarusítóhelyünk van. Egy újabb megnyitása már folyamatban van, s az . idén még egyet szeretnénk létesíteni. — Hogyan alakultak a fogyasztói árak a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva? — Márciusi adatokat tudok mondani. Elkerülhetetlen néhány viszonyító szám. Az átlagot tekintve az összes áruféleségünknél lényeges árcsök-/ kenés mutatkozik 1969 márciusához képest. Akkor — hangsúlyozom, átlagot tekintve! — 4.28 forint volt a fogyasztói ár. Az idén 3,17 forint. Ezrt felbontva, elemezve any- nyit jelent, hogy amíg tavaly 2,94 forintért kaptak vásárlóink átlagban burgonyát, az idén 2,14-ért. A zöldség 5,43 forintról 4 forint 90 fillérre csökkent. A gyümölcs 8,49 forint helyett most márciusban csak 3,58 forint volt. A termelőszövetkezeteket, amelyekkel kapcsolatban állunk, ösztönözni igyekszünk a korszerűbb növénytermesztésre. Félmillió forintért vettünk fóliasátrakat, fóliaalagutakat, a szövetkezetek ezeknek az árát majd a szállított növények ellenértékéből egyenlítik ki nekünk. Elképzeléseink szerint a tervezett árumennyiség kielégíti a megyei igényeket, ezt az elmúlt évék tapasztalataiból szűrtük le. Ezek szerint Somogy ellátására burgonyából 630, zöldségből 600, gyümölcsből 200 vagonnyi árut biztosítunk. A többit megyehatárainkon túl értékesítjük. L, tu SOMOGYI JíSFLAP §*Bes<ás, 15*?©, asíáis®--®I
