Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

Nehéz hetek Ügy vélem, ezzel a lsét szó­val lehet legjobban jellemezni azt az időszakot, melyet most él át mezőgazdaságúink. Nem maradhat külső szemlélő az ember, amikor a határt járva azt látja, hogy alig van tábla, amelyet foltokban ne borítana víz, s amelyen zavartalanul dolgozhatnának a gépek, ami­kor éppen az időjárás engedi — Május ötödiké van. Tu-* lajdonképpen végezni kellene a kukoricavetéssel — mondja Szabó Sándor, a Kutas! Álla­mi Gazdaság főagronómusa. — Es még hol vagyunk ettől! Lábunk alatt süpped a fris­sen. előkészített talaj. A nagy tábla túlsó végén öt gép döbü- rög egymás nyomában; tár­csáznak, boronáinak, simífóz- nak — egyszóval minden arra alkalmas munkaeszközt »beve­tettek«, hogy lehetőleg jó föld­be kerüljön a kukorica. — Az a helyzet, hogy az idő­járás bizonytalansága miatt nem is szaladhatunk előre túl­ságosan a talajelőkészítéssel séma, mert bejön egy nagyobb eső — ami sajnos mostanában gyakori —, és kezdhetjük elöl­ről. Ezerkétszáz holdon főveté­sű, hétszáz holdon silókukori­cát termeszt az idén a gazda­ság. Gépek dübörögnek egymás nyomában, vetésre készítik a talajt.. — A lővetésű kukorica nyugtalanítja leginkább az embert. Mert ilyenkor nem­csak a hónapot, a napot nézi az ember, hanem a fajtát is. Még az a szerencse, hogy túl hosszú, tenyészidejű kukoricát mi nem termelünk. Nem is tudóim mit csinálnak azok a gazdaságok, melyek arra ren­dezkedtek' be. Egyáltalán el merik-e vetni, hiszen nagy a kockázat, hogy beérik-e... Süpedt a föld a lábunk alatt — és arra gondolok, hiá­ba van meg mindenkinek ezek­ben az időkben a saját gond­ja, lehetetlen, hogy ne foglal­kozzon, ne gondoljon más Kritika és önkritika A január elsejei statisz­tika szerint 4354 dolgozó érde­keit képviseli a Közalkalma­zottak Szakszervezetének me­gyei bizottsága. A megye dol­gozólétszámához képest nem nagy száim ez, de ha azt is tudjuk, hogy tagjainak fele a tanácsapp:ará!usbain dolgozik, s így áMandóam kapcsolatban áll az állampolgárokkal, nem közömbös megvizsgálni a szakszervezet irányító, ellen­őrző és szervező munkáját. A megyei bizottság legutóbbi ülé­sén erről volt szó. Eredmé­nyeiket és hibákat terjesztet­ték a plenum elé, hogy együtt határozzák meg a továbblépés legfontosabb állomásait. A Közalkalmazottak Szak- zervezetének VI. kongresszusa, a központi vezetőség és ‘a me­gyei küldöttértekezlet azt szab­ta feladatul, hogy tovább kell fejleszteni a választott szer­vái vezető, irányító tevékeny­ségét, az önállóságot, növelni keli a felelősségérzetet, javí­tani kell a szakszervezeti mun­kát. A megyebizottság napirend­jén elsősorban olyan fontos, Somogy sajátosságainak meg­felelő témák szerepeltek, mint a tanácsoíkikal kötött együtt­működési megállapodás egy­éves tapasztalatai, Siófok szo­ciális, kulturális, elhelyezési és káderhelyzete, valamint az összevont községi tanácsok dolgozóinak helyzete, a kong­resszusi határozatok végrehaj­tásának állása. A jelentés, amelynek vi­tájában Kovács István, 'a köz­alkalmazottak központi veze­tőségének titkára, Böhm Jó­zsef, a megyei 'tanács Vb-elnö- fae, Pusztai Ferenc, az SZMT titkára, dr. Takács László, a megyei pártbizottság munka­társa is részt vett, kritikusan és önkritikusan elemezte a megyebizoftság tevékenységét. — A Somogy megyei bizott­ságot kezdeményezőnek, az országban a legjobbak között tartjuk számon — mondta Ko­vács István. Harcolnak a köz­alkalmazottak érdekeiért, kol­lektív, jó munikát végeznek. A továbbiakban az a fő fela­dat, hogy nagyobb gondot for­dítsanak a határozatok vég­rehajtására és állandósítsák a napi információszerzést Böhm József a megyei ta­nács szakszervezeti bizottságá­nak munkáját elemezve szólt a témához. Ehnondta, hogy szakszervezetük nem statisz­tál, hanem tekintélyével és határozottságával kiáll a dol­gozók érdekeiért. Beszélt az együttműködési megállapodás­ról, mély 'középtávon hangol­ja össze a 'tanácsi dolgozók és a szakszervezet feladatait. Az volt a véleménye, hogy a ne­velő munkában még sok' a tennivaló, a gazdasági tervek megvalósításáért többet lehet­ne követelni a dolgozóktól. A közalkalmazottak megyei bizottsága a jelentést, a kiegészítésekkel és a javas­latokkal együtt egyhangúlag _ elfogadta. S. G. j gazdaságokra is. Mert nem egyéni probléma ez a tavasz. Itt Kutason több mint négy­száz hold kukoricát vetettek ed, s ha menni lehet, naponta ez 100—120 holddal növekszik. S vele párhuzamosan nő a műtrágyázott, vegyszerc-zett terület is. Ha menni lehet... Az emberekről beszélgetünk. — Valahogy úgy van, hogy ki jobban, ki kevésbé, de min­denki nyugtalan. Az is, aki irányít, az is, aki naphosszat gépen ül. A nyújtott műszak most igazán nyújtott műszak, és tizenegy gépünk két mű­szakban dolgozik. Éppen nem­rég beszélgettünk a kerületve­zetőkkel, célprémiumokat tűz­nek ki. Mindenki arra a fel­adatra, melynek elvégzésére a legnagyobb szükség van. Az agyonhasogatott utat lánctalpas javítgatja. Az árkon túl a már elvetett kukoricatáb­lára hull a vegyszer. — Ha legalább egy hétig minden nap ilyen lenne, mint ez a mai! De így az ember csak .kínlódik, aggódik. Pedig a törekvésre, az igyekezetre nálunk nem lehet panasz. Estére újabb száz holdon ke­rült földbe a kukorica. De a kívánság csak kívánság ma­radt. Másnapra ismét megjött az eső. Nehéz hetek ... V. M. ■V : , •• . v * - * . •: •*:. ... de a határ másik részén már az elvetett kukoricatáb­lára hull a vegyszer. MAI KOMMENTÁRUNK MüiÉzsefttepiek Korunk betegsége, a neu­rózis különösen a szellemi ■munkát végzők, köztük is el­sősorban a vezetők soraiban gyakori. Az idegek fáradtsá­ga, betegsége rendszerint köz­vetett módon — gyomorfe­kélyben, infarktusban és más formában — jelentkezik. Ho­gyan lehetne megfékezni és visszaszorítani a szellemi— idegi túlterheltség káros és kóros következményeit? — Erre a kérdésre világszerte nemcsak az orvoskutatók és a pszichológusok, hanem sok társadalomtudós is, szocioló­gusok, vezetéselmélettel és -szervezéssel foglalkozók ke­resik a választ. De egyelőre csupán a diagnosztikánál, a bajmegállapításnál tartunk. Rendkívül gyors sodrású világban. szüntelen változó, átalakuló korban élünk. A tudományos—technikai forra­dalom szokatlan tempót dik­tál a gazdasági üzleti élet­ben, s nehéz lépést tartani a növekvő követelményekkel. Csak az a vállalod képes helytállni a versenyben, amely alkalmazkodni képes minden változáshoz. Ez az al­kalmazkodó és túlélő készség nagy erőfeszítést követel a vezetőktől. A túlterhelés helyenként szinte természetes állapot, s a vezető a reá háruló ' felada­toknak csupán egy részét ké­pes naponta elvégezni. A munkák egyre tolódnak, s vele együtt az idegfeszültsé­gek is halmozódnák. A siker­élmény, amely időről időre levezeti ezeket a feszültsé­geket s nagy lélegzetvételt tesz lehetővé,viszonylag kevés a vezetői munkában. így az­tán előfordul, hogy a vezető feje fölött összecsapnak a hullámok a felszínen mara­dásért folyó szüntelen hajszá­ban. Az idegfeszültségek a betegállományban enyhülnek ugyan valamelyest. Az ilyen megújulásba, idegi és fizikai regenerálódásba azonban aligha szabad beletörődni. A megelőző intézkedések közi első helyen említhetjük az ésszerű munkamegosztást a különböző vezetési szintek között. Lényegében a hatás­kör és a felelősség olyan de­centralizálásáról van szó, amely tehermentesíti a veze­tést az alsóbb szinten köny- nyebben, jobban megoldható tennivalóktól. A hatáskörök leadása világszerte tapasztal­ható folyamat, nálunk pedig különösen időszerűvé teszi ezt a vállalati belső mecha­nizmus korszerűsítése, az üze­mi demokrácia fejlesztése. A dolgozókat közvetlenül irá­nyító műhelyek és osztályok vezetőinek hatáskörével, fe­lelősségével párhuzamosan növekszik a dolgozók bele­szólási joga is. Említettük már, hogy a ve­zetőnek viszonylag kevés örö­me telük munkájában. Időn­ként az elért sikereket is so­kan vitatják, megkérdőjele­zik, s a vezetőt még utólag is védekezésre, küzdelemre késztetik. Az intrika, a sze­mélyi torzsalkodás, a fúrás időnként és helyenként több energiát emésztenek föl, mint maga a munka. S az a vetető, aki szüntelenül a személyi feszültségek kiegyensúlyozá­sára kényszerül, kerüli a kockázatos kezdeményezést, bátortalanná, erélytelenné válik. Ha viszont a vezető több bizalmat, megértést, se­gítséget kap lentről és jeni­ről — beosztottaitól és irá­nyító hatóságától — egy­aránt, akkor több energiát fordíthat az érdemi munká­ra. így kifejlődhet a vállal­kozó és kezdeményező kész­séghez, a viszonylag nyu­godt és örömteli munkához olyan nélkülözhetetlen önbi­zalom is. A legtöbb persze magától a vezetőtől függ. Az például, hogy képes-e jól megszervez­ni saját munkáját, elválaszt­va a lényegest a lényegtelen­től. yagy pedig a vezető nem ura saját munkaidejének, és az események sodorják ma­gukkal. Az egészséges élet­módhoz feltétlenül hozzá tartozik az önfegyelem, a mértéktartás, a kiélezett helyzetek, a belső feszültsé­gek, az esetleges kudarcok viszonylag higgadt tudomá­sulvétele. De az egészség megőrzésének nem kevésbé fontos része a józan élet, a szellemi túlterhelést a szabad időben éllensúlyozó sport és fizikai igénybevétel, ügy is mondhatnánk, hogy a vezető, aki a szervezettséget, az elő­relátást, a felelősséget fém­jelzi a vállalatnál, személyes munkájában és magánéleté­ben sem nélkülözheti ezeket a fontos tulajdonságokat. K. J. Javítani a szolgáltatást A Csurgód Napsugár Ktsz munkáját, termékeit nemcsak hazánkban ismerik, hanem Európa több országában is. Eredményes tevékenységükkel már többször elnyerték a Kivá­ló szövetkezet címet. Egyszer —• 1965-ben — megkapta Az ország kiváló kisipari szövet­kezete kitüntetést is. A múlt évben 57,8 milliós termelést végzett, nyeresége pedig meghaladta az 5,5 millió forintot. 10,9 milliós export bérmunkát és 6,7 miliő forint­nyi exportárut adott a népgaz­daságnak. Kiemelkedően jó munkájáért a Kiváló kisipari szövetkezet címmel és vándor­zászlóval tüntette ki a KISZÖV vezetősége, s az elismerés mel­lett 18 000 forint pénzjutalmat is adott. Mikor Nagy Tibor, a KI­SZÖV elnökhelyettese átadta a vándorzászlót, a kitüntetést, a jól végzett munka megérde­melt jutalmát, Radnóti László, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a különböző tanfolyamok máris hoznak eredményt; nagymértékben javult a termé­kek minősége. Tizenöt dolgozó szakmunkásképzésen vesz részt, húszán szalagvezetői, s ugyancsak húszán meós tanfo­lyamra járnak. Most szervezik és az ősszel indítják meg a textilruházati technikum ki­helyezett tagozatát. Sokan ta­nulnak a vas-, fa- és építőipar dolgozói közül. A feladatok: naponta hat­száz ballonkabátot kell készí­teni exportra — bérmunkában —, fokozni kell a gyermekka­bátok gyártását, növelni az új galvánüzem termelését. Megkezdődik a termelés a berzencei textilmüzemünkben is. Ez száz-százötven börzén- ced, somogyudvarhelyi lány­nak és asszonynak teremt munkalehetőséget. Gyorsítani kell az új szolgáltatóház épí­tését — ötmilliós költséggel készül —, fokozni kell a la­kosság által igényelt javító- szolgáltatási munkát, állandó műszaki fejlesztéssel gyorsíta­ni a termelést, könnyíteni az emberek munkáját. Ezután tizenegy szövetkezeti tagnak adta át a Kiváló dolgo­zó kitüntetést, jelvényt és a kétheti keresetnek megfelelő pénzjutalmat. Sokan kaptak el­ismerő oklevelet Összesen 60 ezer forint jutalmat osztott szét mintegy százötven dolgozó­nak a munkaversenyben elért jó eredményekért Ha a szövetkezet megvalósít­ja a negyedik ötéves tervben foglalt feladatait — évenként 67,5 milliós árbevételt — és el­látja a növekvő szolgáltatást, akkor a szövetkezeti ipar egyik legfontosabb bázisa lesz — nemcsak a megyében, ha­nem az országban is. Olcsóbb lesz a a saláta és a zöldpaprika Kaposvár és a megye zöld­ség-, , gyümölcseliátásáról ér­deklődtünk Vadalma Tibortól, a Szövetkezetek Somogy me­gyei Központjának áruforgal­mi főosztályvezetőjétől. — A tavaly termett burgo­nyából, leves-zöldségfélékből, főzelékfélékből olyan készle­tekkel rendelkezünk, mint az elmúlt évben. A kereslet ezek­ből az árucikkekből azonban jóval kisebb volt, mint pél­dául 1969-ben. Burgonyából a tavalyinak mindössze hetven százalékát, a leves-zöldségfé­lékből hatvan százalékát ad­tuk eL A főzelékfélékből kö­rülbelül annyi fogyott el, mint a múlt éviben, ilyenkor. Gyü­mölcsből negyven százalékkal többet adtunk él, mint 1969 első négy hónapjában. A fo­gyasztásban bekövetkezett változásnak több összetevője van. Véleményem szerint a vá­sárlók jobban veszik, a konzer- veket, a konyhakész terméke­ket. A háztáji gazdaságokban is nagyolbb volt a termés ta­valy, így a házi szükségletet vidéken onnan is pótolni tud­ják. A termelőszövetkezetek közvetlenül is értékesítettek, ez szintén közrejátszott a bur­gonya iránti kereslet csökke­nésében. — Mj a helyzet az idén ter­mett áruknál? — Már megjelentek. A kor­szerűsített termelőüzemekből a késői kitavaszodás miatt azonban csak korlátozott mennyiségű áru került kjözvetí- iésünkkel piacra, így az árak eléggé magasak voltak. A sa­látára, retekre, zöldhagymára, paprikára, spenótra, sóskára gondolok elsősorban. Az idő kedvezőbbre fordulásával az árak is csökkennek. A hóna­posretek csomója 2,60 forint helyett 1,20-ért lesz majd kap­ható. A saláta ára is csökken 1,60-ra, egy forintra, minőség szerint. A darabos zöldpapri­ka fogyasztói ára 3,60 forint helyett, körülbelül 2,20 lesz. Hét-tíz nap múlva a zöldhagy­ma ára is erősen megközelíti a csomagonkénti egyforintos árat. A főzelékfélék megjele­nése azonban sajnos, csak má­jus végére, június elejére vár­ható. Ä zöldborsó és a kelká­poszta beszerzését valószínű­leg más megyék segítségével oldjuk meg. Ezek a növényfé­lék körülbelül három hetet késtek a kedvezőtlen időjárás következtében. Ezután a kereskedelmi part­nerekről, a termelőszövetkeze­tekről beszélt Vadalma Tibor. — Az előző évek gyakorla­tának megfelelően kétoldalú termékértékesítési szerződése­ket kötöttünk a termelőszövet­kezetekkel. Burgonyából 2155, zöldséeféléklbői 2062, gyü­mölcsfélékből 1054 vagonra szerződtünk. Ez az április 30—i állapot minimális mértékben természetesen változni fog. A primőr áruféleségek közül pap­rikából 1 900 000 darab hajta­tására szerződtünk a tavalyi í TfÓ OOO helyett, ugyanígy sa­látából és paradicsomból is nagyobb mennyiségre írtunk alá szerződést. Kaposváron je­lenleg 26 elarusítóhelyünk van. Egy újabb megnyitása már fo­lyamatban van, s az . idén még egyet szeretnénk létesíteni. — Hogyan alakultak a fo­gyasztói árak a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva? — Márciusi adatokat tudok mondani. Elkerülhetetlen né­hány viszonyító szám. Az át­lagot tekintve az összes áru­féleségünknél lényeges árcsök-/ kenés mutatkozik 1969 már­ciusához képest. Akkor — hangsúlyozom, átlagot tekint­ve! — 4.28 forint volt a fo­gyasztói ár. Az idén 3,17 forint. Ezrt felbontva, elemezve any- nyit jelent, hogy amíg tavaly 2,94 forintért kaptak vásár­lóink átlagban burgonyát, az idén 2,14-ért. A zöldség 5,43 forintról 4 forint 90 fillérre csökkent. A gyümölcs 8,49 fo­rint helyett most márciusban csak 3,58 forint volt. A terme­lőszövetkezeteket, amelyekkel kapcsolatban állunk, ösztönöz­ni igyekszünk a korszerűbb növénytermesztésre. Félmillió forintért vettünk fóliasátrakat, fóliaalagutakat, a szövetkeze­tek ezeknek az árát majd a szállított növények ellenérté­kéből egyenlítik ki nekünk. Elképzeléseink szerint a terve­zett árumennyiség kielégíti a megyei igényeket, ezt az el­múlt évék tapasztalataiból szűrtük le. Ezek szerint So­mogy ellátására burgonyából 630, zöldségből 600, gyümölcs­ből 200 vagonnyi árut biztosí­tunk. A többit megyehatárain­kon túl értékesítjük. L, tu SOMOGYI JíSFLAP §*Bes<ás, 15*?©, asíáis®--®­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom